Vasárnapi Ujság – 1862
1862-08-17 / 33. szám - Csajágh 393. oldal / Levelezések V. U.-ban - A Petőfi-emlék fölállitása Kis-Kőrösön 393. oldal / Vegyes tartalmu
393 Vasárnapi Újság 33-ik számához 1862. TÁR A Petőfi-emlék felállítása Kis-Körösön. Kis-Kőrös, aug. 6. Becses lapjaiban már a mult évben volt jelentve, hogy Kis-Kőrös, Petőfi szülőhelye, ország és világhirü nagy fia iránti kegyeletből, egy szerény erejéhez mért emléket akar emelni. — Tudjuk mi jól, hogy Petőfinek az egész haza, a hon szivében, Pesten, fog a hazához és nagyhírű fiához méltó emléket emelni, — de ez nem zárja ki, hogy Kis-Kőrös, Petőfi szülővárosa, külön is ne bizonyítsa dicső fia iránti kegyeletét. A kis-körösi emlék tehát nem országos, hanem csupán kis-körösi emléknek terveztetett, s azért felállításához is csak Kis-Kőrös és vidéke járult. Az emléknek már mult évben kellett volna felállíttatnia,— de Kis-Kőrösnek most egy éve oly kellemetlen napjai voltak, melyekhez hasonlókat senkinek sem kívánunk, s milyenekben csakugyan hazánk kevés községe részesült, — s azóta hiában várjuk, hogy majd derül. — Ezen körülmények az emlék felállítását mindig tovább és továbbra halasztották, mig végre jobbnak láttuk, azt már későbbre nem halasztani, s felállítását elrendelni, mielőtt egészen elsötétednék — mit ne adjon Isten. Midőn e tárgyban utoljára tanácskoztunk, két vélemény merült fel. Az egyik rész a jelen körülményeket nem tartá alkalmasaknak olyan ünnepély rendezésére, milyennek a Petőfi-emlék leleplezési ünnepélyének lennie kellene, s azért az ünnepély elhalasztását óhajta; a másik rész lehető ünnepélyesen kíváná a leleplezést eszközölni. Már-már el volt határozva, hogy a leleplezés egész ünnepélyességgel történjék, midőn azonban a részletekre jöttünk, Isten tudja hogyan, egyszerre csak azon vettük magunkat észre, hogy a nézetek megváltoztak. Mindinkább tanácsosabbnak találtuk, hogy a tervezett Petőfi-ünnepély remélhető jobb időkre halasztatván, jelenleg az emlék egész csendességben állíttassék fel. Felállíttattuk tehát az emléket egész csendességben, s az már jelenleg Kis-Kőrös legszebb helyét díszíti. Petőfi szobra az evangélikus díszes iskola-épület előtti térről néz a főpiaczra, s azon és egy mellék-épületen át a házra, melyben Petőfi született, s melytől alig pár száz lépésnyi távolban áll. Remélem, hogy rövid időn az emléknek photograph rajzával kedveskedhetem : — ez leghívebben fogja visszaadni az emléknek és környezetének hű képét, — ha, mint hiszem, tisztelt szerkesztő úr e képnek becses lapjaiban helyet adand. *) Most egyelőre elég lesz annyit megjegyezni, hogy a mű derék Gerendayak ismert emlékgyárából került ki. Az emlékkő, melyen Petőfinek csinosan készült s fehér kőből faragott mellszobra áll, mintegy 10 lábnyi magas, és sóskúti kőből van készítve; — az egész emlék a mellszoborral együtt 14 lábnyi magas. — Az emléken azon egyszerű, de mindent kifejező szavak vannak vésve : „Petőfinek Kis-Kőrös és vidéke." Közli Sárkány János. Vidéki közlemények. Csajágh (Veszprém-Mezőföld) aug. 5. (Pusztító tűzvész.) Csajághot, , a Mezőföldnek ezen egyik népesebb, s a benn ez előtt három évvel véghezment tagosítás óta, az anyagi jólétben észrevehetőleg előhaladt községét, fé jul. 3-án oly csapás érte, mely azt jelenleg porba sújtotta, s melynek utófájdalmai alatt tán évtized múlva is keserűen nyög a keményen látogatott nép. Ugyanis, az említett nap délelőttjén 9 óra tájban egy, a község nyugati sora közepén fekvő udvarban a szérűn — valószínűleg könnyelmű dohányzási vigyázatlanságból — az ágyás melletti szalma kigyuladván, a lángok a rendkívüli északi szél által ragadtatva, egyszerre elbobták a szomszédságbani sürü asztagokat és házakat, néhány percz alatt, — mire a nép a vészt jelző harangszóra oltószerekkel összefuthatott — a fojtó füst, furasztó forróság s lángözönnel elárasztott hosszú, szoros udvarokon, sőt még a szél irányának keresztben fekvő utczáin is lehetetlenné vált az oltószerekkeli közelítés, csak távolról a jelentéktelenebb pontokon lehetett az oltási kísérleteket tenni, mit azonban a dühöngve pusztító szélen kivül a kutakra is csakhamar bekövetkezett vizapály is meghiúsított. S igy történt az, hogy egy óranegyed letelte előtt már, a községnek a kigyuladás helyétől egész a déli falu végig nyúló, s keresztben is szélesen elágazó lakházuk a más épületekkel rendezetlenül teleépitett asztagokkal, takarmánynyal sürün megrakott része egy tüztengerré vált, mely kiáradt a falun kivüli közel szérűskertekbe is, s az oda betakarított nagymennyiségű terményeket is felemészté. Kiszámíthatlan a kár, mert a tűzvész nagyobbrészt tehetősebb gazdáinkat, s akkor érte, mikor azok teljesen bevégezték már bő terméssel áldott földeikről a nyár áldásinak betakarítását, s így csak maga az elégett termények értéke is igen nagy, mihez hozzátudva még a nagyobbára használhatlan romokká lett épületeket, a lakházak, kamrák- sőt pinczékben is bennégett bútor, ruha- élelemszer- s gazdasági készleteket, néhánynak ládáikban tartogatott, s a vész bősz rohama miatt ki nem ragadhatott tőkepénzeiket, könnyű számítással is a 200,000 forintot meghaladja. A vész HÁZ. utáni inség pedig, mely most károsult gazdáinkra sulyosult, rajzolhatlan. A legtöbbnek, betű szerinti szoros értelemben, lakja romjain, asztaga s takarmánya hamvain, s letakaritott földjén kivül nem maradt egyebe, testén volt ruhájánál s marháinál, egész évre kenyérről, hajlékról, ruháról, takarmányról, vetőmagról, tüzelős alomszalmáról kell gondoskodni azoknak, kik néhány nappal előbb még mindezzel bőven el voltak látva, s kik most egy fillér nélkül maradtak, — a jövő aratásig csak kiadásra, bevételre pedig még csak kilátások sem lehetnén. Minő helyzet ez egy falusi gazdán, ki helységenkint koldulni nem indulhat el, mert gazdaságát nem hagyhatja — sem marháit el nem adhatja, mert mikkel mivelné ekkor meg földjeit ? érteni fogja, ki előtt csak némileg ismeretes is a falusi kisebb gazda sorsa. Nagyon sajnos, hogy biztosítva csak — tudtommal — egyház volt, ez sem magánosé, hanem az állami egyházi alapítványé, — mert a rendszeresebb gazdálkodást csak a pár éves tagosítás óta folytató, s azóta elemi csapásoktól kimért nép mulasztotta még eddig a biztosítási öszletet évenkinti rendes kiadásai közé számítni, — most azonban a gyászesemény után a megkíméltek egymásután nemcsak lakházaikat, de csűreiket is biztosíttatják. A reform, egyházzal együtt, melynek középületei ugyan nem, de évi kiadásait fedező összes terménye szintén porrá égett, 68-ra megy a károsult családok száma. Közölök 10 gazdának csak háza s házi ingóságai égtek el, termése, mert más vidékre volt takarítva, megmaradt, — 13 szintén gazdának háza ugyan megmaradt, de háza értékével felérő, vagy néhol az azt még tul is haladó termése porrá égett, — 20-án kisebb módú zsellérek s nagyobb részint aratók, szintén aratási részöket gazdájok csűrébe takarítván be, minden téli kenyerektől megfosztattak a lángok által, — mintegy 5 más fedele alatt lakó zsellér, szintén minden házi holmijeiket, mi egész értéküket tette, elvesztették. Elégett és beégett betű szerint a községháza is s benn a legkisebb részletig hamuvá lett a jegyző mindene s a község egész levél- s hivatalos könyvtára, — 24 család pedig mind vagyonos közbirtokos, vagy telkesgazda, testén maradt ruháján, marháján s földjén kivül mindenét vesztve, setét aggodalmak közt néz a jövő elé, mert nem vár egyéb rá, mint az, hogy kisebb módú földművest könnyen tönkre juttató eladásódásba keverje magát, hacsak különösen nem könyörül rajtok az Isten! Azonban biztat a remény, hogy az Úr, ki most ily súlyosan látogatta meg, nem engedi azért elveszni e munkás s jámbor népet, nem engedi, hogy ez azért atyái ősi telkéről eladósodása miatt az idegenek által leszoríttassák, hanem mindenütt, hova szerencsétlensége hite elhat, támaszt számára lelkes emberbarátokat, kik könyöradományaikkal sorsa enyhítésére hatni fognak. Erősítik e részbeni reményemet a szép példák, a szomszéd helységek szép példái, s a bennök lakó azon lelkes jóltevőké, kik mindjárt a szerencsétlenség napján s a következő napokon, hozzám küldött liszt, kenyér, gabona, főzelék és pénzbeli kegyes adományaikkal siettek károsult társaik nyomora enyhítésére, s kik közöl a' lepcsényi, fülei, kajári, enyéngi, kovácsi sopornyai községeket, s fülei ref. lelkész m t. Takács József, — Küngösi t. Kenessey Ferencz, t. Molnár János urakat s. t. b. özvegy Bencsikné asszonyságot, valamint tisztelt Nagy Károly, Nagy József, Purgli Sándor uraságokat a hála parancsolja, hogy a nyilvánosság terén, a szerencsétlenekkel rögtön közlött jelentékeny jótéteikért, tisztelettel kiemeljem. Vajda távolabbról is, hol eddig neve is ismeretlen volt községünknek, ismertté vált gyászsorsa kinyujtatná felénk a távolságot nem ismerő felebaráti szeretetnek segitő karjait, hogy általok különösen mindeneket vesztett főbb károsultaink a végromlás örvényéből, mit önerejéből közölök csak kevésnek sikerülend kikerülni, kiragadtatnának. Bátorkodom is tisztelettel felkérni gyásztartalmu közleményem t. olvasóinak kegyes részvétét e súlyosan látogatott szerencsétlenek számára, biztosithatván előre a kegyes jóltevőket, hogy olyanoknak nyujtandják pártfogoló segélyüket, kik azt megérdemlik, kiknek mig balsorsuk órája nem ütött , készséggel adták ki mindig a' szerencsétleneknek az Ur által nálok letett részt, 's kik ha jelen sajgó sebeiket a részvét szelid keze csak némileg gyógyitandja is be, jóltevőik kegyeit bizonyosan nemes példájok követésével fogják meghálálni. • S . . . Irodalom és művészet. + (Jeles fiatal festészünk Jankó), ki lapunknak is rendes munkatársa, felhívást kapott a londoni képes újságtól, hogy számára magyar népéleti vázlatokat küldjön. Minden rajzért 10 font sterlinget (mintegy 100 ftot) ajánltak neki. A (A. képzőművészeti társulat) aligha kiadhatja a tervezett sportolóinak szánt albumot, elhatározta tehát, hogy ez esetben néhai Markó Károlynak egy, Florenczben már metszve levő s hazai közönségünk által még nem ismert szép tájképéről lenyomatokat szerez, s ezek szétküldésével pótolandja az elmaradt albumot. © (Izsó Miklós „Magyar juhászt" ábrázoló szobrát) Gschwindt gyártulajdonos vette meg. Azonban ezen megvétel még per alatt van. *) Jelenthetjük, hogy a rojxot azóta már más úton megkapták, s közelebb lapunkban is közzé fogjuk tenni. Szert. *) A kegyes adományok Átvételére s átküldésére szivesen ajánlkozik e lapok szerzősége is. Szerit v ... cj. »» »• l-«i