Vasárnapi Ujság – 1862
1862-10-26 / 43. szám - Tóth József 43. szám / Arczképek, Hazaiak - Tóth József (arczkép) 505. oldal / Élet- és jellemrajzok - Magyarországi és erdélyi bányahelyek: 7. Nagybánya északról 43. szám / Táj- és utiképek; népisme, Hazaiak - Magyarországi és erdélyi bányahelyek: 8. Nagybánya nyugotról 43. szám / Táj- és utiképek; népisme, Hazaiak
A Vasárnapi Ujság hetenkint egyszer nagy negyedrétben l'iéven jelenik meg. Előfizetési dij Budapesten házhoz küldve vagy postai utón külön a Vasárnapi Újságra félévre 3 ft., a Politikai Újdonságokkal együtt 5 ft. nj pénzben. Az előfizetési dij a Vasárnapi Újság kiadó hivatalához (Pest, egyetem-uteza 4. szám) bérmentve utasítandó (Szerkesztőségi iroda : egyetem-uteza 4. szám, 2-ik emelet.) Tóth József: Még csak ez idén mult .25 éve, hogy a magyar színészet, — mely addig csupán vándorbotra szoritkozott — a nemzeti szinház által állandó csarnokot nyert. És ki merné tagadni, hogy e rövid idő alatt is e művészetünk elismerésre méltó szép haladást tett, hogy volt és van több oly tag nemzeti szinházunknál, kik Európa bármely szinpadán nemcsak méltón felléphetnének, de dicsőséget is arathatnának? E jeleseink közöl eddig is többeket ismertettünk meg, s ez ismertetéseket ezután is folytatni fogja a Vasárnapi Újság. A nemzeti szinház mai nemzedékének egyik jelesebb tagja Tóth József. Született 1823. jul. 5 én Szentesen polgári szülőktől. Tanulópályáját Holdmezővásárhelyen kezdé, Kecskeméten folytatás Pesten végezé. A szinészetről ifju korában, — minthogy szülőföldén, az akkoron még gyér számmal volt színtársulatok meg nem fordultak — csak igen homályos fogalommal birt. A szinműirodalmat sem ismerő, mignem költészettanuló korában szorgalmáért Voltaire „Tancred" czimü színmüvével, melyet magyarra Péczely József fordított, megjutalmazák. E könyv az ifju fogékony lelkében nagy változást szült. Ez lőn legkedvesebb olvasmánya, szavalatainak tárgya, játszótársa és barátja, s végül alvó hajlamainak felébresztője. E könyv által fogamzott meg keblében a vágy : megismerkedni a szinpaddal. Noha az iskolai törvény tiltá a szinházbajárást, mégis midőn Kecskemétre színtársulat érkezett, gyakran látogatá meg titokban a szinházat. S minden előadás után fokozódott lelkében a szinészet iránti hajlam és vonzalom, noha Azonban a vidéki előadások, az elsők valának, miket életében látott, nem elégiték ki; s azon eszményképet, mit ő magának lelke álmaiban a színjátékról alkotott, e vidéki vándortársulatok meg nem közelíthetők. Különösen midőn a rémdrámákban az akkori divat szerint holmi rőt hajú, vagy bozontos, rút arczu cselszövők gyilkolási jelenetét látta, akkor egy belsugallat azt mondá neki, hogy ezt egészen máskép kellene játszani. Így történt, hogy mióta a színpadot megismerő, egy nyughatatlan, de magát még meg nem nevezett s lelkében csupán sejtelemként élt vagy gyötré folytonosan. Tizenhét éves korában atyja Pestre hoza, hogy a jogtudományokat bevégezve, az orvosi pályára lépjen. Míg a színpadot nem látta, legtöbb kedve az orvosi pályához volt, de azóta nem volt képes többé ellentállani lelke erős vágyának, és daczára atyja tiltakozásainak, fenyegetéseinek, sőt könyeinek is, útnak indult Miskolczra, hol épen Balla, Telepi, Tóth István s Ujfalusy egyesült színigazgatók társulata működött. Ott lett 1841-dik évben színész, 15 forint bizonytalan havi fizetéssel. Tóth István igazgató, s akkoriban jeles színész, azonnal felismervén az ifju szép tehetségét, képezni és tanítani kezdte; ő vezeté be a tanulni vágyó ifjut a művészet világába, ő buzdítá hogy a színészetnél akkoriban oly otthon levő nyomornak és nélkülözésnek bátor szivvel s edzett lélekkel nézzen a szemébe, s a szinészet iránti lángoló szenvedélyt, a leghívebb baráti indulattal fokozó keblében. 1844. évben Komlóssy Ferencz színtársulatánál kezdett tehetsége nagyobb mértékben fejlődni, sok gondot, tanulmányt forditott önkiképzésére, s minden pillanatát a művészetnek szentelé, egész komolysággal. Pesten 1845-ben Ármány és szerelemben „Wurm," 1846-ban a Velenczei kalmárban „Shylok" és 1847-ben a Haramiákban „Moor Ferencz" szerepében lépett fel, mint vendéglése E köztetszésü vendégszerepkövetkeztében 1850-b pesti nemzeti színházhoz r tagul szerződtetett. TÓTH JÓZSEF.