Vasárnapi Ujság – 1864
1864-07-03 / 27. szám - A korall-szigetek képződése (Schleiden M. után) 266. oldal / Természettudományok; ipar; gazdaság - Pótlék-adatok Kölesd ismertetéséhez. B. K. 266. oldal / Történeti czikkek s rokon
hányszor e völgybe lép, s egy követ dob a dombra, hol Petőfit pihenni hiszi : emlékezzék meg itt a hazának minden fia arról, kinél jobban a hont senki sem szerette . . . Demeter Sándor. 266 A korall-szigetek képződése. (Schleiden M. után.) Egész a mult század közepéig átalánosan uralkodott azon nézet, hogy a korall a növények közé tartozik, s a természettudósok ezt oly kevéssé merték kétségbe vonni, hogy, midőn Beaumur 1727-ben a párisi tudományos akadémiával Peysonellnek egy a korall állati természetéről szóló értekezését ismertető, kíméletből a szerző nevét elhallgatta, attól tartván, hogy ily esztelen állítás az ifjú természetbúvár tudományos hirnevét fogja koczkáztatni. Végre az 1740-ik évben Trembley, a halhatatlan, hollandi tudós, az eddigi hibás nézetet megczáfolván, bebizonyitotta, hogy a korall az élőlények közé, és pedig a habarczok családjához tartozik. — Ezen idő óta egymást érték azon nagybecsű értekezések, melyek, kitűnő természet-búvárok által szerkesztetvén, amaz érdekes állatfajról való ismereteinket bővitették. Bekövetkezett azon korszak, midőn a természet-tudományok minegy újjászülettek, s gyors és bámulatos fejlődésnek indultak. — Nagy befolyást gyakorolt e fejlődésre Cook világutazása, kiváltképen pedig kísérőjének, a szellemdús Forster Jánosnak búvárlatai. — Ezen jeles tudós volt az első, aki észleletei folytán kimondotta, hogy a korall-állatocskák a belsejökből kiválasztódott ásványanyagból nemcsak nagy sziklatömegeket építenek, hanem hogy a Csöndes tenger számtalan szigetei kizárólag ezen állatocskáknak köszönhetik létüket. Nézetét később Flinders és Peron, s több mások is megerősítették, s egyszersmind bővebben kifejtették. — Ők e szigetek képződését ugy magyarázták, hogy ama parányi állatok a tenger fenekéről,gyakran megmérhetlen mélységből gyűrű alakú falakat épitenek, ugy, hogy ezeknek belsejében a hullámverődéstől megóvott, biztos menhelyet találnak, s itt azután zavartalanul folytatják életüket, míg végre a tenger hullámai ezen elzárt tért sövénnyel és kagylótöredékekkel betöltik, s az oda vetődött fatörzsek, magvak és vizi madarak az újonnan képződött szigetet elfoglalják. E megfejtés igen valószínűnek látszik, azonban még sem egészen helyes és kimeritő, s tulajdonképen csak kezdetét képezi az ezen tárgy körül való legalaposabb és legelmésebb vizsgálatoknak, melyeknek folytán végre egy lángelméjü angol utazónak s állattudósnak, a hírneves Darvin Károlynak sikerült, amint látszik, tökéletesen helyes eredményre jutni. — Mielőtt azonban Darvin theoriáját kifejtenők, szükséges, hogy a Csöndes tenger korallzátonyait és szigeteit néhány vonással ecseteljük. A Korall-szigetek közt legbámulatosabbak az úgynevezett Laguna-szigetek. — Ezek olykor alig pár száz lépésnyi széles, s a tengerből csak néhány lábnyi magasságra kiemelkedő gyűrűt képeznek, mely, kívülről a leghevesebb hullámzajlástól ostromoltatván, belülről sima felületü vizmedenczét zár körül. — E medencze körül a szigetnek főképen kókusdiófákból álló növényzete tágas, zöld koszorút képez. — Fenekét csillogó, fehér homok földi, s tiszta átlátszó vize, midőn a napsugarak függélyesen esnek reá, élénk zöldszinünek mutatkozik. — Gyakran a gyűrűsziget maga a viz fölszine alatt van, s ekkor azon bámulatos türemény áll be, hogy a tenger zajló hullámai csöndes sima víztükröt vesznek körül. — Nagyobb kiterjedésű korall-képződések azok, melyek a csöndes óczeán bérczszigeteit gyakran mérföldnyi távolságban környezik. Ezek is pálmaerdővel koszorúzvák, s az utas az ilyen szigetekről bájoló kilátást élvez. Mögötte erdős hegyormok emelkednek, körülötte a legbujább trópusi növényélet, előtte átlátszó sima víztükör, zöld pálmasor által szegélyezve, ezentúl pedig a tajtékzó hullámverődés, s a végtelen óczeán. Más szigeteknél a korallzátonyok közvetlenül a partot környezik, míg a nagyobb szárazulatoknak, p. Asztráliának partja előtt 5 — lömbnyi távolban hatalmas korall-sziklák olykor 300 mérföldnyi hosszú falat képeznek. — Igen sokszor magukon a szigeteken találhatni kihalt korall-tömegeket, melyek a parttal párhuzamosan haladva magas és széles sánczokat képeznek. Könnyen belátható, hogy annak, a ki a korall-képződéseket megfejteni igyekszik, az elősorolt viszonyokat egytől egyig szemmel kell tartania, mert az olyan megfejtési kísérlet, mely csak egyes tüneményekre alkalmazható, a többieket pedig nem képes felderíteni, sohasem leend helyes és kimerítő. Az egyoldalúság ezen hibájába estek a régibb utazók. — ők csupán a Laguna-szigetekre terjesztették ki figyelmüket, s tapasztalván, hogy a korall-állatocskák legfeljebb 50 lábnyi mélységben élhetnek a víztükör színe alatt, úgy vélekedtek, hogy köralaku okádó hegyek tölcséreire szigetek vizalatti tűzvannak épitve. E magyarázat hibás volta azonnal szembeötlik, ha meggondoljuk, milyen valószínűtlen az, hogy a Csöndes tenger mélyében ezerekre menő tűzokádó hegyek léteznének. — De ha ettől el is tekintünk, hogyan fejthetnők meg e magyarázat segítségével azon korall-sziklák keletkezését, melyek nem köralakú szigeteket, hanem hosszas, gyakran 10 — 20 mérföldnyi hosszú zátonyokat képeznek! — Azt sem vehetjük föl, hogy e zátonyok vízalatti hegylánczolatokra vannak épitve, mert hiszen hallatlan eset, hogy valamely hegylánczolat ily nagy távolságra egyenlő magasságban haladna. Amint már említettük, Darvin volt az, aki mindezen tapogatózásoknak véget vetett, s a korall- képződéseknek lehető legvalószínűbb magyarázatát adta. — ő ugyanis, a korall-sziklák képződésénél előforduló minden egyes jelenségeket tekintetbe vévén, azon meglepő eredményre jutott, hogy mindezen jelenségeknek legfőbb tényezőjét a tenger fenekének időnkint való emelkedése és sülyedése képezi. — S valóban bámulatra méltó, mily könnyen meg lehet e theoria segítségével ama jelenségeket a legkisebb részletekig magyarázni. Képzeljünk magunknak egy bérezszigetet a korall-habarczok területén belől. — Megjegyzendő, hogy ezen állatocskák sohasem építenek zavaros és csöndes vízben, hanem csodálatos módon, mindig a legkevesebb hullámverődés közepett. Így tehát az ilyen sziget körül összesereglenek, s megkezdik épitkezésüket, és pedig oly távolságban tőle, ahol a partmosás következtében a víz nem zavaros többé. — Hatalmas szikláikat a tengernek a legcsekélyebb vízállás által képezett felszínéig építik; magasabbra nem építhetik, minthogy a napvilágtól és levegőtől érintetve azonnal elhalnak. Ezután tehát csak széltében folytathatják az építést. Majd azonban a hullámok is érvényesítik hatalmukat, s ama széltében épitett sziklatoldalékról kisebb nagyobb darabokat letördelnek, s a zátonyra vetik. — Ily módon ez mindinkább növekedni fog, mig végre a legmagasabb vízálláson is túlemelkedik. — Ha már most a sziget, amint ez Otahaitival történt, vulkáni erők befolyása következtében a hullámok közül kiemelkedik, a korall-állatok a levegőn elhalnak, s a tetemesen nagyobbodott sziget benső, magasabb részét korall-szikláktól képezett sánczolat környezi. Még érdekesebb változások történnek akkor, ha a sziget nem emelkedik, hanem sülyed. A sziget maga ekkor menthetlenül az óczeánba vesz; — nem igy a korallzátony; mert mihelyt ez a hullámokba merül, a habarczoknak azonnal alkalom nyilik alkotmányukat magasabbra épiteni, egész a viz fölszinéig, ahol aztán a hullámok utólag letört darabokat hánynak reá, s ismét magasan a víztükör fölé emelik. Ez minden további sülyedéskor ismétlődik, úgy, hogy a zátony mindannyiszor visszanyeri előbbi állását, míg ellenben a sziget mindinkább a hullámokba merül, s végre legmagasabb csúcsa is eltűnik. Ekkor tehát nem marad egyéb hátra, mint a gyűrű alakú korall-zátony, mely csöndes, a hullámverődés ellen biztositott vízmedenczét vesz körül. E korall-zátony nem kopár, kietlen szikla többé, hanem a legdúsabb növényéletet kifejtő kies sziget. Megnépesedését szintén a hullámoknak köszönheti. Ezek ugyanis különféle magvakat, sőt egész élőfákat is hoznak magukkal, gyakran ezer mildnyi távolból; a fák gallyai közt egy-egy gyík és néhány rovar rejtőzik; — mindezek a szigetre vetődnek, s buja tenyészetnek vetik meg alapját. A vízi madarak is nagy falkákban telepednek le, s ha egy két indián hajós odatéved, s a sziget megtetszik nekik, szintén ott maradnak. Ha azután valaha oly gyors sülyedés áll be, hogy a habarczoknak nem marad idejük alkotmányukat egyhamar kiegészíteni, ekkor azon említett tünemény mutatkozik, hogy a vad hullámverődés sima, csendes vízfelületet tombol körül. Ép ily szembetűnő pontossággal lehet Darvin theoriája alapján a Korall-szigetek képződésének többi, még oly csekély jelenségeit is megmagyarázni, ugy, hogy e theoria helyes voltát kétségbe vonni csaknem képtelenség, s általa a szellemdús férfiú mindenesetre igen nagy szolgálatot tett a tudománynak, melynek életét szentelé. Hol Béla: Pótlék-adatok Kölesd ismertetéséhez. Kölesd mezővárosának a Vas. Újság ez évi 24-ik számában közlött ismertetéséhez az igazság érdekében szabad legyen néhány helyreigazitó adatot közölnöm azon jegyzetek szerint, melyek a kölesdi ref. egyháznak 1732-ik évi áprilisben kezdődő anyakönyve egyik lapjára röviden feljegyeztettek, az 1780-ik évben kezdődő anyakönyvben pedig, akkor élő öreg Karai János és Berényi János előadása után — ezeknek tapasztalata vagy régibb hagyomány szerint — bővebben megirattak Körösi János kölesdi ref. lelkész által. Kölesd az u. n. kuruczvilág előtt rácz gyarmat volt, minek bizonyságai : az egyik utcza szélén még ma is látható rácz templom alapzatának maradványai; a templom körül levő temetőből kopás következtében ki-kihulló embercsontok, — s egy a határ nyugati részén levő, igen jó ivóvizzel bővölködő „orvoskut"-nak nevezett forrás, a hajdani lakók egyik szent helye, hova még a közel múltban is jöttek távolabb helyekről hivők, hogy az e szent helyen elrebegett ima, s a forrás gyógyereje orvosolja meg beteg lelkeket és testeket. A Kuruczvilág elmultával, midőn a béke helyre kezdett állani, a had viszontagságai közt kipusztult faj helyett új lakók kezdtek itt letelepedni. — A megszállás mikor kezdődött, bizonytalan, de gyorsan kellett haladnia, mert az itt megszállott reformátusoknak 1716-ban már tanítója (Hollósy), 1719-ben pedig rendes papja (Nagy-Bajomi) volt, s azóta folyvást, névszerint fel is jegyezvén az anyakönyvben. Az uj gyarmatosok különböző helyekről települtek ugyan ide, leginkább pedig Simontornyáról és Zsámbékról, honnét egy utczáját ma is Zsámbék-utczának nevezik, de hogy magyarok voltak, azt bizonyítják : nemcsak a régi jegyzetek irója, ki ezt mondja egy helyen : „még az időben a németeknek hire sem volt e tájon," — hanem az anyakönyvek is, melyek, — hogy néhányat említsünk a sok közül — a múltban itt élt, de már ismét kipusztult Adorján, Botka, Csapó, Eöri, Füri, Halász, Hamvai, Kun, Karai, Lévai, Meszlényi, Sió, Szilassi, Temesi, Vitai stb. a szintoly régi és még most is élő : Bódai, Borda, Bús, Búzás, Csurgai, Kósa, Magyar, Koszka, Ormándi, Nemes, Szécsényi, Tarjáni, Tandori, Törjék, Ükös, Sólya, Sereg, Vági stb. nevü családok létezéséről tesznek tanuságot. Hogy ily nevü családok élnek-e Würtembergben — honnét M. V. a kölesdieket költözteti — nem tudom, mert ott még nem jártam, de azt sem tudom, még csak elképzelni sem, hogy honnan meríthette M. V. ezen ismertetését. — Mert igaz ugyan, hogy vannak Kölesden németből átmagyarosodott családok, mint az ev. ágost vallásúak nagyobb része, kik a 18-ik század második felében szivárogtak ide, de ezek nem a 2000 lakos, hanem annak csak egy töredéke, s nem is épen Würtembergből, hanem innét, amonnét, p. Csehországból (j?) és Hessen-Darmstadttól stb. jöttek. Ez ide később származott, s itt eleinte csak zsellérházakat szerzett nép volt, kik csak később pénzen kezdtek telkeket vásárlani, mig eredetileg a földbirtok az ide „R. Sz. B. Gróf, Lovas Generalis, Haditanácsos, egy vasas regement Colonellusa s a Tömösvári Bánátnak Grl. Commendansa, Ch. H. Mercy de Argentau" földesúr alatt, és által ide telepitett, s már II. József trónra lépte előtt mintegy 60 évvel itt anyagyülekezetet alkotott, magyar reformátusok kezén volt. A ref. templom torony ajtaja feletti felírás utolsó sora pedig nem : ANN. MDCCLXXXVIII. azaz : Anno 1788., hanem A. R. S. MDCCLXXXVIII. mitán „Anno redemtionis 1788" jelentéssel bír.*) Borunk, igaz, hogy jó terem, s lehet, hogy csalók által szegszárdi helyett is árultatik, de *) E csekély eltérés lapunkban is csak sajtóhibából történt. — Szerk.