Vasárnapi Ujság – 1865
1865-10-29 / 44. szám - A Hermina-kápolna a pesti városligetben (képpel) 553. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti müvek - Képek a hazai népéletből: 10. számadó juhászok (képpel) 553. oldal / Hazai tájleirások; intézetek; népviseletek; épitészeti müvek
.553 jelvényei felfüggesztettek, hol mesteri ivekben s művészi faragású márványoszlopoktól tartva, emelkednek azon nagyszerű lovagterem pompás boltivei, melyek alatt hősei százait kényelemmel vendégelheté meg a vezér a vett győzelem után? — szemeitek előtt omlik össze s porlik szét! „S ha lesz , — lesz-e fül, mely meghallgassa? . . Az idegen, kiépülő vasutaitokon megjelenő hajdani nagyságtok emlékeit keresi, már csak semmit sem mondó puszta falakat fog találni s könyvtárakat kell felhánynia,hogy elhigyje, miszerint e földön már a középkor utószázadaiban egy Európának mérlegében nagy sorsaisulyu és szünetlen tartó csatái mellett is mitszerető nemzet lakott! Az állam financziája sokkal inkább igénybe van véve, hogysem a helyreállítást attól várhatnók; a fiskus jelenben a pusztuló várnak semmi — még lakhelyi — hasznát sem veszi A nemzetnek egy kérő szava elég lenne, az Uralkodótól e nagy nemzeti emléket megnyerni, s egy, az enyémnél erősebb hang bizonyosan meghozná azon lelkesedést, hogy e kincs a tudomány és hazának megmentessék. talán Nincs hazánknak — sőt a keresztyénségnek sem oly főpapja, ki a kereszt fővédnökének emlékére áldozatát meg ne hozná, nincs honfi sziv, mely ez egyetlen históriai és művészeti becsü lovagvárunkhoz kötött nevekre föl ne buzduljon. Látogatásom alkalmával a derék dr. Arányit itt találtam, ki segédével az épület műbecsü részleteit rajzolgatá. Czélja, mint mondá, nemcsak tudományos, de honfiúi is: a nemzet részvétét e műkincs iránt megnyerni. Vajda szándéka sikerülne vár Ha Hunyadaz ország szivében feküdnék, szebb és alkalmasabb régészeti múzeuma a világnak nem lenne*), de igy is lehetne a szépet hasznossal öszekötni. Egy erdészeti akadémiai, vagy alsóbb gazdászati tanintézet, melyet a közel havasok roppant erdősége, s közszükséglete annyira igényelnének — összes tanáraival és tantermeivel együtt megférne a helyreállított kastélyban. Vasutaink nem sokára megnyitják a művelt világ előtt országunkat. Hunyad neve és romjaiban is nagyszerű építményei nem egy idegent fognak e lovagvár körébe vonni: tegye meg a nemzet, hogy a vezetőnek ne kelljen pirulnia! Jövő számban folytatjuk e vár múltjának és jelen állapotának ismertetését. P. Szatmáry Károly. *) A hires" Wartburg, melyet a szász fejdelmi család oly ritka fénynyel állittatott helyre, épitészeti és szobrászati kincseire nézve Hunyadhoz nem hasonlítható. Történeti múltjára nézve, még egy napon sem lehet emliteni. A Hermina-kápolna a pesti városligetben. Még tiszta emlékünkben van azon idő, melyben József főherczeg volt Magyarország nádora. Szerettük, tiszteltük mindnyájan, mert Magyarország érdekei iránt meleg rokonszenvvel viseltetett s a közpályán erélyes és igazságos, a magánéletben pedig egyszerű, természetes ember volt. S az ország ezen érzése kiterjedt egész családjára, s magyar földön született, magyarul nevelt gyermekeire is, kik közöl a „Palatínus Pista", (mint alcsuti parasztgyerek játszótársai István főherczeget nevezték) s Hermina főherczegnő, az ép oly bájos mint nemeslelkü nádorleány, a legnépszerűbbek s legismertebbek valának. A herczegnő élte virágjában halt el s a népköltészet regényes, drámai okát adja e kora halálnak, melyet őszintén siratott meg és gyászolt az iker főváros. Mig testvérhugát, Erzsébetet, a belgák leendő királynéját s mostani Brabanti herczegnőt, életkedvtől , szépségtől sugárzó arcza miatt „pünkösdi rózsának" nevezék, Herminát, mert karcsú vala és halvány, „fehér liliomszálnak" keresztelte el a nép. Kedvencz sétánya a városliget vala s ennek azon pontja különösen, melyen ma az egyszerű, csinos, kőkoczkából épült, a gót és renaissance-styl vegyületét mutató Herminakápolna emelkedik. Az imola, Hild terve szerint, mintegy tizenkét év előtt lett teljesen befejezve s 1856-ban az ország főpapja által fölszentelve. Művészi oltárképe a koránhunyt herczegleány arczképét mutatja, ki mint szt. Hermina van ott ábrázolva. Csendes, ájtatosságra késztető hely,jó lehet szomszédjában, főleg ünnep- és vasárnapon, vidám, földi dalok s keringők vegyülnek a buzgólkodó hivek zsoltári zengeményébe. A kápolnától néhány lépésnyire van a hires Neszvarda-sörház, hol kétszer hetenkint katonai zenekarok játszanak. A városligetnek azon látogatója, ki a sétálóktól hemzsegő rondeaunál ritkán megy tovább s legfelebb, hogy az egymás hátán álló korcsmákból s a körösdikből (magyarul ringelspielekből) zűrzavarban kiáramló zenebonától megszabaduljon, a tó mentében sétál, hogy itt ismét a sodrony- és pávaszigetnek polka- és csárdástüze közé szoruljon: mondom, hogy az ily kényelmes ligetvendég meg sem gondolná, ott a kápolna környékén mily élénken lüktet a jó kedv s mily zajosan foly a mulatság a kertes vendégemberséges lőkben s a berkes szabadkézművesek családostól, sógorostól, ott heverésznek a dagadó kártyázgatva, mig fiataljaban, hol komástól, gyöpön , iddogálva, hűs bokrok árnyában dévajkodik s apraja ugyancsak mulat a kapósdival vagy métázással. Ama meglehetősen terebélyes , vén bükk árnyában rendesen megjelen az ismeretes czinkotai ember is, ki kegyetlen vieitó vallomásokra kényszeríti szuszban kifogyhatatlan dudáját. Vedlett, rovátkos karimájú kalapjába hullogat egy-egy krajczárka is , meg nem veti a jószivüség czinkotai nézésével mért sörmaradékokat sem , miket , a kacskaringós nótán nagyokat kaczagó majszter legkisebbik lánya czepel az utszéli nemzeti művész elé. Bőven kijut ama mézeskalácsosnak is, ki ilyenkor tengernyi „puszit" 8 verseményes sziveket ad el. S midőn leszáll az est s vele a közel országút alkalmatlan pora, s a kis torony megcsendül az esti légben, mely perczben elnémul minden zene: ez oly kedves fővárosi idyll, oly szép vasárnapi kép, melynek igazán nem juthatott jobb helye, mint a „Vasárnapi Újság." A Hermina-kápolna a pesti városligetben. (Myskovszky V. rajza után.) Képek a hazai népéletből. LIII.Számadó jjuhászok. (Laders rajza.) Képek a hazai népéletből. MII. Számadó juhászok. Hárman ügetnek egymás mellett, a szamaszak kurta lábai alatt csak ugy porzik a gyepszél.kis falu mögött még le sem száll egészen