Vasárnapi Ujság – 1865
1865-02-19 / 8. szám - A veszettség ismertető jelei a kutyáknál. B. L. 92. oldal / A természettudományok; ipar; gazdaság
ya Melléklet a Vasárnapi Újság 8-ik számához 1865 irodalom és művészet. ** (Jókaitól egy kötet elbeszélés) jelent meg ismét Heckenast kiadásában. Czime : „Milyenek a férfiak." A füzet 6 elbeszélést foglal magában s ára 1 forint. ** (Ifju*ági iratok.) Heckenast kiadásában a napokban két füzetke jelent meg : a ,,Kis postás." A kis magyarokhoz küldi Lukács bácsi. A derék szerző nevét a gyermekvilágban számtalan ilyesműve sokkal ismertebbé és kedvesebbé tette, semhogy ez ujabb művét hosszasabban kellene ajánlanunk. Egy-egy füzet ára 20 kr. Egy másik ifjusági munka is jelent meg a napokban Demjén kiadásában: „Elbeszélések az ifjúság számára. írta Beöthy Zsolt." Az ifjú szerzőt, kit néhány sikerült beszélyéről ismer a közönség, üdvözöljük a magyar irodalomnak e kevésbbé művelt mezején. ** (Tudományos könyvek.) Most vettük a dr. Konek Sándor egyetemi tanár által sok szakismerettel készitett statistikai mű III. füzetét, melynek czime: „Az ausztriai birodalom, jelesen a magyar korona országainak statistikai kézikönyve." Ezzel egyidőben jelent meg Weber György hires és már tíz kiadást ért „Világtörténeti tankönyvének" IV. és V. füzete, mely vállalat 20, ötives füzetben fog megjelenni s toldalékul a magyar és német irodalom történetének vázlatát is hozandja. Egy-egy havonkint megjelenő füzet előfizetési ára 40 kr. Mindkét munkát Heckenast Gusztáv adja ki. ** (Két jeles gazdasági munka) jelent meg legközelebb Heckenast Gusztáv kiadásában. Az elsőnek czime: „Mezei gazda népszerű vezérkönyve," a mostani viszonyokhoz alkalmazva. Földbirtokosok, gazdatisztek és földmivesek használatára, de kiváltképen a magyar földmivelőnép számára irta Galgóczi Károly, a harmadik kiadás szerint javította és bővítette Reischer Endre, volt keszthelyi gazdasági tanár. E közhasznú munka e szerint jelenleg negyedik kiadást ért, s mind népszerű irálya, mind jutányossága miatt bátran ajánlható a gazdaközönség figyelmébe. Azg. 80 kr. A másik munka czime : „Kertészet kézikönyve." Tüzetes utasítás a konyhakertészet, virágmivelés és gyümölcetenyésztés körében. A legújabb kútfők után irta Galgóczi Károly. Átnézte és jegyzetekkel bővítette dr. Farkas Mihály. Második kiadás. A 284 lapra terjedő mű ára 80 kr ** (Napoleon könyve magyar kiadásban.) Napoleon híres munkáját, „Julius Caesart" Ráth Mór fogja magyarul kiadni, s e jogáért 6000 frankot fizet. A magyar kiadás, az eredetivel egy időben fog megjelenni. ** (Új váltóügyi munka.) Kugler Adolf kiadásában megjelent: „Váltó és csődügyekben a rek. kir. váltófeltörvényszék és a főmért. hétszemélyes tábla által az 1864-ik évben megállapított elvek s ezen elveket tárgyazó határozatok, ugy az 1861-dik évben a váltó és csődtörvénykezésre vonatkozó legfelsőbb rendeletek gyűjteménye." Összeszedte Szeniczey Gusztáv kir. váltófeltörvényszéki biró. Pest, Kugler Adolf tulajdona. 1865. Ára 2 ft. 40 kr. ** (Az „Erdészeti lapok") negyedik évfolyamának első füzete megjelent. Tartalma: „Természettudományok és az erdészet." Divald Adolf akad. lev. tag székfoglaló értekezése: „Vélemény a magyarországi községi erdők fölötti államfelügyelet iránt," a helytartótanács fölhivása folytán fölterjesztette a magyar erdészegylet; „Az 1864-dik évi erdészeti államvizsga," Illés Nándortól. A jeles folyóirat előfizetési ára egész évre 5 ft. Az előfizetések Pozsonyba, az erdészegylet titkárához, a lap szellemi részét illető közlemények pedig Wagner Károly szerkesztőhöz Nagybányára küldendők. (Olcsó vasutak.) Miután a Hollán Ernő úr által az olcsó vasutak építése tekintetében felhozott kérdés, a magyarországi gazdasági egylet által, mint a hazai jóllét előmozdítását illetőleg nagyon is fontos kérdés, tárgyalás alá vétetett, s máris nemcsak több magas állású személyiség érdekét nyeri meg, de fontossága más körökben is átalánosan elismertetett: figyelmeztetjük közönséget a nem rég Lauffer testvéreknél Pesten a következő czim alatt megjelent könyvre: „Magyarország forgalmi szükségletei s a vasutügynek ujabb kifejlődése." Irta Hollan Ernő, m. a. r. t. Ára 1 ft. TARHAZ. Ezen röpiratban szerző körülményesen tárgyalja, mi módon lehetne az ország minden részét a fő vasúti vonalakkal összeköttetésbe hozni. Ámbár ezen ügy minden művelt embert, kinek hazánk közlekedési eszközeinek gyors emelkedése szivén fekszik, érdekelni fog, nagy fontossággal bír minden földbirtokosra nézve, azért is fentebb említett könyvet különösen azok figyelmébe ajánljuk. — (Egy gyakorlati hasznú könyv) jelent meg S.-A.-Ujhelyen. Fekete János, Zemplén megye árvapénztári ellenőre, egy „Pénznem- és kamattáblák" czimü müvet bocsátott közre, melynek az üzlet emberei, sőt a napi élet szükségei között úgyszólván minden állású ember nagy hasznát veheti. A könyv első részében a váltó-, pengő- és ujpénz átváltozásának módjai s példái vannak előadva; a másik rész az 5 és 6%-tól számított kamattáblákat közli egy évre, hónapokra, napokra stb. E korrekt kiállítású, hasznos kézikönyvet annál inkább ajánlhatjuk a gyakorlati élet embereinek, mert a tiszta jövedelem fele a tolcsvai ref. templom fölépítésére van szánva. Ara 1 ft. ** (Uj zenemüvek.) Rózsavölgyi műkereskedésében e napokban három becses zeneszerzemény jelent meg: 1) „Dinorah" Schulhof tói. 2) „A hársak alatt" Volkmann Róberttől, és 3) „Magyar ábránd" népdalok felett, Székely Imrétől. Egyház és iskola. ** (Primási kölcsön.) Az esztergomi papnövelde épületének felépítése, illetőleg felszerelése tekintetéből, felsőbb helyről megengedték, hogy a pesti központi papnövelde alapjának feleslegéből a bibornok-primás, az esztergomi káptalan beleegyezésével, 5-ös kamat mellett 30 évi részletben visszafizetendő 30,000 forintot kölcsön vehessen. ** (A szombathelyi izraelita község) Rokonstein Lipót tudort választotta rabbijává, ki egyike azon ritka, de már most napról napra örvendetesen szaporodó zsidó hazánkfiainak, akik nem csak magyar születésüek, hanem magyar ajkúak is. Közintézetek, egyletek. ** (A magyar tudományos akadémia) nyelv-és széptudományi osztályának febr. 13-ikán tartott ülésében, Fogarassi János r. tag folytatás fejezé be elmélkedéseit Kriza János székely népköltészeti gyűjteményéről nyelvészeti tekintetben. Ezúttal különösen a „Vadrózsák" hoz mellékelt szótárból emelt ki s magyarázott némely ritkább szókat, fölemlitvén egyszersmind, hogy a nagy szótár szerkesztésében már e székely szókincseket is fölhasználják. — A másik bejelentett értekezés ezúttal elmaradt. ** (A debreczeni polgári kaszinó) e hó 5-én tartotta évi tisztújító közgyűlését, mely alkalommal elnökké választatott átalános szótöbbséggel Simonffy Sámuel, alelnökké Rácz György, ügyvédül Tóth Ferencz, pénztárnokká Szepessy Antal, könyvtárnok-felügyelőül Fejér Rezső, jegyzőül Vincze Viktor. Választmányi tagok lettek: Ármós Bálint, Dobozy István, Kerekes József, Komlóssy Imre, Komlóssy Lajos, Laky Lajos, Molnár György, Patay István, Popper Alajos, Reviczky Emil, Simonffy Imre, Szabó Bálint, Veszprémy Sámuel. ** (A siket-némák intézetében Váczon) a mult évben összesen 83 siket-néma volt; 53 fiu és 30 leány. Ezek közöl az országos alapítványból neveltetett 26 fiu, 16 leány; magán-alapitványokból 13 fiu, 9 leány; a többi a tanításért maga fizetett. A tanév végén az országos alapitványbeliek közöl 6 fiu mesterségre ment, s 4 leány lépett ki, a kik kézi munkákra tanittattak. ** (Az aradi takarékpénztár) idei közgyűlése e hó 26 dikára van kitűzve. ** (A szekszárdi takarékpénztár) márczius 2-dikán tartja idei közgyűlését. ** (Az izraelita magyar egylet) e hó 12-ikén tartott közgyűlésében elnökké dr. Pollak Henriket választották, tiszteletbeli tagokká b. Montefiore Mózest és az egyletnek 1860 óta volt buzgó elnökét Rózsay Józsefet. Végre a közgyűlés az egyleti érdekek legtevékenyebb s legkitűnőbb képviselőjének, dr. Mezei Mórnak köszönetet szavazott. Közlekedés: f (Az ujpesti lóvonatu vaspályát,) a helytartótanács által előterjesztett föltételek alatt, engedélyezték. •f (Zala-Egerszeg vasúti állomása.) A sopronkanizsai vaspálya vonalában esik Sz.Iván s ennek a tervezetben van is egy ily nevet viselő állomás száma. Azonban a kereskedelmi minisztérium megkereste a déli vasut-társaságot, hogy mivel Egerszeg Zala megyének székváro a, s borral, gabonával, gyapjúval stb. élénk kereskedést űz, de a területi viszonyok nem engedték meg, hogy hozzá közel vitessék a vaspálya, legalább annyi figyelemben részesüljön, hogy a sz.-iváni állomást ne sz.-iváni, hanem „sz.-iván-zalaegerszegi" állomásnak nevezzék. Ez a déli vasut-társaság e 12 festett betűbe kerülő áldozatot meghozta Zala-Egerszegnek. — Zala-Egerszeg tehát nyugodt lehet, mert van neki stacziója — Szent-Ivánon. •1 (A szathmár-szigeti vaspálya, ügyében) közelebb 15 tagból álló küldöttség ment Bécsbe, mely e hó 13-kán volt Ő Felsége előtt legmagasb fogadtatáson. A küldöttség mindenütt a legbiztatóbb remény kifejezését nyerte válaszul. Mi újság? ** (Az akadémiai album számára,) mint értesülünk, hg. Batthányi Fülöp, az akadémia egyik első alapító és igazgató tagja is elküldé fényképét Schrecker fényképészhez. A herczeg egész mostanig még soha sem volt lefényképezve. ** (A debreczeni uj színházat, melynek gépezeteit a hires Mühldorfer készíti, ez évi okt. l én akarják megnyitni. Ugy beszélik, hogy ez az ország legszebb színháza lesz, s a város előjárósága mindent elkövetett, hogy a nagy magyar városban a múzsáknak oly állandó csarnokot emeljenek, mely mindig hirdetni fogja a debreczeniek műszeretetét. S hogy ne csak ház legyen, hanem a házban szellem is: a jövendőbeli igazgató Debreczentől oly segélyezést kap, mely lehetővé teszi a magyar drámai színészet jelentékeny emelését. A színház igazgatóságát, hir szerint, Szerdahelyi Kálmán nyerte meg. ** (Az árvamegyei inség) nagyobb kiterjedést vett, mint egyelőre látszott. A bizottmány 26 községet jelölt ki, melyek segélyre szorulnak, úgymint a námesztói járásban: Benediko, Erdödka, Mutne, Novoty, Polhora, Kapcsa, Kabcsicze, Szihelne, Veszele és Zákamene; — a trsztenai járásban: Bukovina, Alsó- és Felső-Lipnicza, Alsó- és Felső-Zubricza, Hankabuz, Szárnya és Podvilk, — a váni járásban: Bielipotok, Chlebnicz, Habonka, Zábido és Zuberecz; — végre az alsókubini járásban : Malatina, Oláh-Dubova és Zázrva helységek, összesen 27,756 lélekkel. A szűkölködők segélyezésére, Pestről magán uton leendő kiosztásra küldött 4000 fton kivül, járultak még: a pesti magyar gazdasszonyok egylete 1000 fttal, Kunszt József kalocsai érsek 500 fttal, az eperjesi takarékpénztártól 200 fttal, a rozsnyói takarékpénztár 50 fttal, Furdek Nándor kegyesrendi tatai tanár 10 fttal, össszesen tehát eddig 1760 ft. gyűlt be, melyen az inségsegélyző bizottmány árpát vásárol s a napokban fogja a községi elöljárók és illető lelkészek által kiosztatni a legszükölködőbb helyeken, félmérőt egy havi élelmezésül. — Az emberiség érdeke kívánja, hogy a kik tehetik, szerencsétlen honfitársaik segélyére áldozataikat meghozni siessenek. ** (Jégtorlaszok a Tiszán.) Amint Tokajról, e hó 11-ről írják, a Tisza árja mindenütt áthágta a partokat, s elbobta a gátak előtt fekvő előtöltéseket. A kiöntés most megfagyott, de nem elég erős arra, hogy rajta járni lehessen, így a közlekedés a két parton megakadt. A víz különben Tokajnál már apadóban van, de az alsóbb részeken T.-Dob körül hat jégtorlasz zárja el a víz szabad folyását, ennélfogva az ár oly nagy, hogy az 1830-ki rendkivüli árvizet már 4 hüvelykkel fölülmúlja, s ha csak a jégtorlaszt az ár el nem sodorja, komoly következményektől lehet félni. Különben a szükséges védintézkedések mindenütt meg vannak téve. ** (A Duna Pozsonynál) e hó 15-kén befagyott.