Vasárnapi Ujság – 1865
1865-02-19 / 8. szám - Látogatások az északamerikai egyesült államok elnökénél. Kis Elek 91. oldal / Nép és országisme - Csokonai Vitéz Mihály lak és halálozáshelye Debreczenben. Sz. A. 91. oldal / Történeti czikkek s rokon
Vilmos könyvárus Brassóban; félévi ára a három melléklettel együtt postán 4 ft. p. p. (Bibl. Ért. 1841. 8. 1. 1812. 3. 1. — Honi Kod Hirdető 1844-1817. — Kurz. Magazin 1845. I. 205. II. 1816. 847. 377 lapok ) .,Pesther Tageblatt. Organ für Wissen, Kunst, Leben und Unterhaltung." Belletristikai encyclopaediai napilap, 1839-ben alapítva. Kiadó-tulajdonos: Heckenast Gusztáv; szerkesztő dr. Saphir Zsigmond. Ezen lap folyvást élénkült és dicséretes mozgásban volt; szerkesztője honi érdekeinket szivére látszott venni, s ez által a nagyobb közönség elismerését mind magának mind lapjának kivivá. S e tekintetben igen sokat köszönhetni ujabb szerkesztőtársának Hirsch Zsigmondnak, ki azonfelül hogy tisztelője volt törekvésinknek és literaturánknak, még igen szerencsés tapintattal is birt, azokat idegen honfeleinknél megkedveltetni. — Megjelent, hétfőt kivéve, mindennap egy egész iv műszerpapirosos, kis folio alakban, nyomatott Landerer és Heckenastnál; ára félévre helyben 4 ft. 30 kr. postán 5 ft. p. p. 1844-től 5 ft., illetőleg 6 ft. 24 krra emeltetett. (Pesti Hirlap. 1841. I. 8 II. 502. —1812. II. 698. 740 - Honi irod. Hirdető 1844-47. — Tud. Tár 1842. VI. 48.3. - 1843. VII. 481. „Temeswarer Wochenblatt. Zeitschrift für Wissen, Kunst und Industrie."- 1840-ben alapitá Beichel József nyomdász; szerkeszté Klapka József. Ezen tudományos, szépművészeti é s iparlapból megjelent minden szombaton egy szám, értesítővel együtt; nyomatott Temesvárott Beichelnél; félévi dija postán 3 ft. p. p. (Pannónia 1842. I. 52. 1. Tud. Tár. 1842. VI. 483. — 1843. VII. 483. — Honi hod Hirdető 1844-47.J .•Pesther k. k. privileg. Kundschafts- und Auctions Blatt." (Tudakozódó és árverési lap.) Kiadta 1827-től fogva és szerkeszté Weber József; megjelent hetenkint kétszer kedden és pénteken 4 rétben; félévi dija helyben 1 ft. 12 kr. postán 2 ft. nyomatott Landerer és Heckenastnál. (Tud. Tár 1842. VI. 483. — 1843. — Honi irod. Hirdető 1844-1847.) „Der Ungar." 1842. elejével alapitá és szerkeszté Klein Hermann Pesten; segédszerkesztője volt Beck Károly. Ezen napilap főiránya: érdekeinket a külföld előtt képviselni s németajkú honfitársaink közt a magyar nemzetiséget terjeszteni. Falk Miksa, jeles publicistánk itt lépett fel először az irói pályán, ugyanis 1843 és 44-ben, 16 és 17 éves korában, a magyar lapokból forditásokat s a nemzeti szinházi előadásokról alapos birálatokat közlött. Azután ezen lap segédszerkesztője volt 1847-ig. — Megjelent naponkint (hétfőt kivéve) n. 8 rétben velben hetenkint egy divatképpel; nyomatott Budán a m. kir. egyetemnél; félévi dija helyben 6 ft. postán 7 ft. 24 kr. p. p. naponkinti szétküldéssel. (Jelenkor, 1841. II. 365. Pesti Hirlap, 1841. II. 838. 1. — 1842. I. 440 — Pannónia 1842. I. 12. — Janielik : Magyar irók. Életrajz gyűjtemény. Pest 1858. II. 73. 1.) „Das Vaterland." Szépirodalmi s kereskededelmi lap. Megindult 1844. jan. 1-vel Győrött, Neisser Richard kiadó-szerkesztő által alapítva. Megjelent hetenkint 3 szám féliven 4 rétben; nyomatott ugyanott özvegy Streibig Klára betűivel; előfizetési ára félévre helyben 3 ft. 30 kr. postán 4 ft. 48 kr. p. p. — 1847. kezdetével „Hazánk" lett belőle. (Pesti Hirlap 1843. II. 852. — Honi irod. Hirdető, 1844—47.) „Der Pilger." Zeitschriftliches Organ für vaterländische Interessen, Kunst, und Industrie 1841-ben keletkezett; szerkesztő Schall F. E. kiadta Prettner J. N. megjelent hetenkint kétszer kisded 4 rétben egy íven Károlyvárosban. 1842. végén megszűnt. (Tud. Tár. 1843. VII. 483.) „Kaschau-Eperjeser-Rundschaftsblatt."Werfer Károly kiadásában jelent meg ezen értesítő lap 1847-ben hetenkint kétszer 4 rétben, előfizetési ára félévre 1 ft. p. p. (Honi irod. Hirdető, 1847. 5. 1.) „Der österreichische Actionär." Zeitschrift für Kapitalisten, Techniker und Gutsbesitzer. 1841. kezdetével indult meg ezen tőzsdei lap Pesten Weber József kiadó-szerkesztő által alapitva. — Megjelent hetenkint egyszer szombaton egy ivnyi számban n. 8 rétben; nyomatott Budán az egyetem nyomdájában ; félévi ára helyben 3 ft. 40 kr., postán 4 ft. p. p. 1842. végével megszűnt. (Liter. Lapok, 1811. I. 16. 1. — Tud. Tár. 1842. VI. 483. — 1843. VII. 483 ) ,,Deutsches Volksblatt" szerkeszté Benigni József N.-Szebenben 1844-ben 4 rétben. Archiv für die Kenntniss von Siebenbürgens Vorzeit und Gegenwart." Ezen történelmi folyóiratot N.-Szebenben indították meg 1841-ben Kochmeister Márton könyvkereskedésének örökösei; Schuller Károly tudós szebeni tanár szerkesztése és többek közreműködése mellett, különösen gazdagitá jeles czikkeivel ezen vállalatot báró Kemény József. — Megjelent negyedévenkint egy 3 — 8 íves füzet, és pedig 1841-ben az első kötet két füzetben nyomatott a kiadók nyomdájában; egyes füzet ára 1 ft. 30 kr. p. p. (Athenaeum 1841. II. 111 h. Kurz: Magazin I. k. IV. lap. — Bibl. Értesitő, 1841. 181.) ,,Archiv des Vereins für Siebenbürgische Lindas-Kunde." Az erdélyi gazdasági egyesület közlönye, mely által 1845-ben indíttatott meg N.-Szebenben. — Megjelent időhöz nem kötött füzetekben n. 8-rétben több képpel és táblázattal. 1845-ben 1-ső kötet (4 füzetben) 587 lap. — 1846-ban a 2-dik kötet (4 füzetben 505 lap. — 1847. III. kötet 1—2 füzete 168 lap; egyes kötet ára 3 fz. p. p. (Honi irod. Hirdető, 1845. 47 1. — 1816. 351 — 1847 521. Kurz: Magazin 1. k. IV. lap.) „Magazin für Geschichte, Literatur und alle Denkund Merkwürdigkeiten Siebenbürgens" czimü folyóiratnak báró Kemény József volt létrehozója és előmozdítója. Kiadta Kurz Antal Brassóban, több tudós közremunkálásával. Tartalmát tevé Erdély történelmére vonatkozó kitűnő értekezések és okmányok gyűjteménye. Megjelent időhöz nem kötött 7 —11 íves füzetekben n. 8 rétben, kőnyomatu mellékletekkel. Nyomatott Brassóban, Götz Jánosnál. I. kötet 1—2 füzete 1844-ben. 3-4 füzet. 446 lap 1845; II. k. 1—3 1846; II köt. 4 (utolsó) füz. 512 1.1847-ben jelent meg. (Danielik : Magyar írók. Életrajz-gyüjtemény II. kötet 141. lap.) „Jahrbuch des deutschen Elementes in Ungarn" czimü vegyes tárgyú folyóirat első füzete, Benkert (most Kertbeny) Károly szerkesztése s több neves német író közremunkálása mellett megjelent 1846. márcziusban Pesten. A szerkesztő hazánk és nemzetiségünk irányában szép és méltányos szavakat mond, s ez első füzetben meglehetős hűséggel ragaszkodott kitűzött czéljához, és a magyar érdekekkel leginkább egyező dolgozatokat foglal magában Hugó Károlytól, Schedius Lajos, gr. Majláth János, Haufler József, Low Leopold és Káról Lázártól; az utóbbi a magyar festészeket bírálja; ezeken kívül igen szép költeményekkel gazdagíták e füzetet Pyrker László és Bakody Tivadar. Benkert megkezdett beszélye is érdekes. Ez egy füzetnél több nem jelent meg. (Pesti Divatlap. 1846. I. 335 1.) „Vierteljahrsschrift aus und für Ungarn." Ezen negyedéves folyóirat 1844-ben külföldön jelent meg Lipcsében Wigand György bizományában, és dr. Henszlmann Imre szerkesztése alatt; különösen belviszonyainkat rajzoláa külföld előtt, igen jeles irók közreműködésével; nevezetes czikkeket írtak bele Pulszky Ferencz, Lukács Móricz, Csengery Antal. — Megjelent egy negyedévi 8 rétü füzet 165 lappal és 1 ft. pp. volt az ára. (Magyar t. társ. Névkönyv 1835 69 1. — Uj Ismeretek tára. II. 253.) (vége k5rck . Szinnyey József. kott a költő sétálgatni, s itteni sétái alkalmával születtek legszebb dalai. A régi fák közül ma már egy sincs meg, elkorhadtak azok a hosszú évek zivatarán, hiszen már félszázada múlt el, hogy a költő sirban aluszik. Legújabban a költő iránti kegyelet egy márványlapot tétetett a ház utczára néző oldalára, mintegy megjelölni a házat, és figyelmessé tenni az arra elmenőket, s másfelől gondoskodni, hogy e ház, mint egyik legjelesb költőnk lakhelye, a feledés homályától megkíméltessék. A márványlap egyszerű, de csinos, rajta is ez áll: Csokonai Vitéz Mihály Lak- és halálozás helye. E követ Kuliai Nagy Benő ur készíttette. A ház jelenleg ép, s félig meddig jó állapotban van. A háznak jelenlegi gazdasszonya még azon helyet is tudja, a hol a költő halálos ágyán feküdött, s később aztán örök álomra elszenderült. Sz. A. Csokonai Vitéz Mihály lak- és halálozás helye Debreczenben. A debreczeni ref. főiskola mellett, az úgynevezett darabos-utczán, 993-ik szám alatt, áll egy kisszerű ház; az utczára csupán egy ablaka van, teteje náddal fedett, udvara keskeny és szűk. E ház volt a költő lak- és halálozás helye. Mennyi emléket kelt fel bennünk ez egyszerű lakocska, itt lakott, itt élt a,,Csikó bőrös kulacs" szerzője. A múltból mennyi kép jut eszünkbe! Ott az udvar baloldalán állott egy öreg bodzafa, amelynek lombjai a déli nap heve ellen hűs árnyékot vetettek, a bodzafa alatt egy gyeppamlag volt, e pamlagon szokta a költő déli álmát aludni. Azóta az öreg fa kikorhadt már; a szomszéd udvarán több ifjú fanövések vannak, hihetőleg ezek a régi fa magvából, vagy gyökeréből fakadhattak ki, mert épen azon a helyen állanak, ahol egykor az öreg fa terjeszté ki lombos ágait. Az udvar hátulsó részét egy kis kert foglalta el, hol több akácz- és jegenyefa volt ültetve, a jobb oldali részen hosszú út vonult el; itt szó Látogatások az észak-amerikai Egyesült államok elnökénél. Néhány hét előtt azok figyelmét, kiket a világ politikai hullámzása érdekel, az Északamerikában végbement elnökválasztás vette igénybe. A politizáló világ kiváncsian várta a választás eredményét, hogy várjon a nagy köztársaság helyeselni fogja-e elnökének harczias politikáját, s megválasztja-e őt utólag,vagy valamely békésebb szellemű pártfőnököt ültet az elnöki székbe? Az eredmény tudva van. A korábbi elnök, Lincoln Ábrahám, újra meg lön választva. Az ember szereti a nemzetek sorsát intéző nagyok életét, s a kört, melyben mozognak, ismerni; s igy lehetnek sokan, kik szeretnének a távol világrész leghatalmasabb államának főnöke hivatalos életéről — mely a mi fejedelmeinkétől oly sokban különbözik, némi tudomással, ismerettel birni. S ez óhajtásnak vélünk eleget tenni, midőn ez alkalommal a nagy köztársaság elnökének nyilvános életéből mutatunk be néhány vonást egy külföldi tourista jegyzetei után. Az észak-amerikai köztársaság keletkezése óta szokásban vala, hogy a köztársaság feje, az elnök, igen kevés, vagy semmi társaságban se vegyen részt házán kívül. Ö sohasem fogad el meghívásokat magánosoktól vagy minisztereitől, mint azt némelykor a mi fejedelmeink teszik, azon tánczvigalmakon, ebédeken s estélyeken sem jelenik meg, melyeket néha a külföldi követek adnak, ámbár azt még az orosz cár is megteszi néha. A köztársaság elnöke, elnökségének négy éve alatt saját házára van szorítva, és nem egyéb, mint egy , a társas körökből kizárt remete. Ha mulatni akar, magának kell a háziúr szerepét adni. Egy ünnepelt vendég szerepét játszani — ez elégtételben soha sem részesülhet. Az unió polgárainak demokratiai érzülete e szabályt szokássá változtatta. Mindnyájan egyenlő jóknak, s egyenjoguaknak tartván magukat, ha valamelyik szenátor meghívását az elnök elfogadná, ugyanezen tiszteletet kellene tanúsítania akármelyik szatócs vagy kézmives irányában is, s ilyenformán a meghívásoknak, s konnexióknak soha sem lenne vége. Az elnök nem teheti azt, a mit a mi fejedelmeink, hogy t. i. némelyektől megtagadja azt a kegyet, melyben egyebeket részeltetett. Neki nem is szabad kegyesnek vagy nem kegyesnek lenni valaki iránt, neki pusztán csak kötelességét kell teljesíteni. A külhatalmak követei irányában ugyanez az ok nem állhat. Itt az idegenekkeli szövetségtől való tartózkodás (entangling alliances,) mely az amerikaival vele születik, lehetett indoka e hallgatólagos tilalomnak. Ha az elnök valamelyik hatalom követét meglátogatná, mindjárt conspiratiót sejtenének alatta. Az elnök ugyanazért senki látogatását sem viszonozza, semmiféle státusvizitet nem csinál, amit még a török császárok a orosz czárok is tesznek néha alattvalóik nagyjainál. Legfőlebb az esti homályban megy ki „inkognitóban", gyalog, ha valamelyik barátjával beszélni valója van, vagy annak hogyléte felől tudomást akar szerezni. Házánál ellenben annyi vendéget fogadhat, amennyi neki tetszik, és amennyire körülményei megengedik. Sőt gyakran többet is kénytelen magánál látni, mint szeretné. Az úgynevezett „White House" (fehér ház) egy meglehetősen