Vasárnapi Ujság – 1865
1865-06-11 / 24. szám - Gróf Festetics György 24. szám / Arczképek, Hazaiak - Gróf Festetics György (arczkép) 289. oldal / Élet és jellemrajzok - Az ó palota Florenczben (Palazzo Vecchio) 24. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Külföldiek - Ő cs. k. ap. Felsége Budapesten mulatása emlékére 24. szám / Történelmi képek
Előfizetési föltételek 1865-dik évre : a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. CV* Hirdetési dijak, a Vasarnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november 1-től kezdve : Egy, négyszer halálozott petit «or ára, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krb»; háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altenában : Hansenstein és Vogler.— M.Frankfurtban : Otto Mollen és Jaeger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos. — és Pesten : a kertész-gazdászati ügynökség is. József tér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatá s után 30 ujkr. A lefolyt ünnepélyes hét egyik kiváló eseménye azon gazdasági és gépkiállítás volt, melyet az országos m. gazdasági egyesület a pesti városligetben rendezett s melyet a cs. k. Felsége is legmagasb látogatásával szerencséltetett. E kiállítás, mely nehéz idők s nyomasztó körülmények hatása alatt jött létre, nem volt ugyan teljes és hű képviselője a mai magyar gazdasági iparnak, azonban minden hiányai mellett is ékesen szóló bizonyítványa volt nemcsak a gyökeresen megváltozott gazdasági rendszernek, hanem a haladásnak és előmenetelnek is, melynek elérése után a honi mezőgazdaság úttörői egykor szent lelkesedéssel fáradoztak. Mert az anyagi érdekeknek épen ugy meg valának nálunk fáradhatlan, áldozatkész úttörői, mint a szellemi fejlődésnek az irodalmi téren, midőn az még puszta, kietlen és háládatlan vidék volt. S midőn a kezdet nehézségeiről, a küzdelem és áldozat nagyszerűségéről emlékezünk, ki ne gondolna itt mindenekelőtt a nagy Festetics Györgyre, az egykori keszthelyi Georgikon nagylelkű alapítójára! A véletlen úgy hozza magával, hogy az országos m. gazdasági egyesület élén ma ismét ama nagy férfiúnak egy névrokona s méltó utódja, gr. Festetics György áll. Ő volt az, a ki a mult heti gazdasági kiállításon Ö cs. k. Felségéhez intézett üdvözletében többi között e szavakat mondá: „Alig van ország, hol a földmivelés nagyobb fontossággal birna mind egyesekre, mind az államra nézve, mint épen hazánkban. Mi helyzetünk és viszonyainknál fogva az ipar és munkásság ezen egy ágára vagyunk leginkább szorítva. Népünk legnagyobb része földmiveléssel és az ezzel közvetlen kapcsolatban álló iparágakkal foglalatoskodik. „Ez adja kenyerét, ez teremti elő azon erőt, amely nélkül az állam fenn nem állhatna, s egyedül ez adhatja kedvező viszonyok között jóllétét. Magyaroszágot a földmivelés hanyatlása nemcsak gyengítené, Gróf Festetics György (1754-1819.) hanem majd mindenétől megfosztaná. E fontos tekintetek bírtak minket, a hazának egyszerű polgárait arra, hogy egyesüljünk a gazdászat minden ágainak tőlünk kitelhető emelésére. Azért, hol földmivelő népünk működhetik, megadta Isten tágas termékeny rónáinkon, halmainkon és erdős bérczeinken." Oly szavak ezek, melyeknek igazságát már a mult század végén néhány felvilágosodott elméjű, mélyebben gondolkozó s a távolba látó hazafi, s ezek között különösen gróf Festetics György élénken érezte s hangosan hirdette. Alig találnánk alkalmas időpontot, mint a mostanit, hogy e férfiú érdemeiről lapunk arczképcsarnokában megemlékezzünk. Az idő még abban is igazolta gr. Festetics György törekvéseit, hogy ugyanott, Keszthelyen, hol ő a mult század végén a Georgikont alapitotta, most ismét egy nyilvános gazdasági intézet felállitása már a közeljövőben várható. Gróf Festetics György, az egykori keszthelyi gazdaképző-intézet alapítója, egyik legnépszerűbb s legérdemteljesb fia volt a hazának. Született 1754. január 1-én. Katonai pályára lépett, s itt annyira kitünteté magát, hogy már 36 éves korában alezredesi rangot nyert. A katonai pályán is szivén viselé hazája sorsát, s egy félreértett hazafias nyilatkozatának azon következése volt, hogy 1790-ben búcsút vévén ezredétől, keszthelyi magányában telepedett le, hol egész erővel fogott birtokai rendezéséhez. Mindenekelőtt alkalmatos gazdatisztek hiányát kezdé érezni. S talán e körülmény volt legelső befolyással a Georgikon eszméjének keletkezésére. Ezen eszme már 1798-ban megtestesülve lépett életbe. Mindenekelőtt megnyerte intézetének az akkori legkitűnőbb gazdasági írókat és értelmiségeket, mint p. o. Nagyváthy Jánost és a tudós Pethe Ferenczet. A nagyhírű Tessedik Ferenczet, ki már 1779-ben állított Szarvason egy gazdasági és műtani iskolát, nem vonhatta ugyan el kedvencz intézetétől, azonban több évig folytonos levelezésben állott vele, s több egyént küldött a szarvasi intézetbe, hogy azokból részint tanárokat, részint gazdatiszteket képeztessen. Eleinte a Georgikon csak a grófi uradalmak számára növelendő tisztek képezdéje volt, de már 1801-ben, midőn a tágas emeletes iskolai épület elkészült, nagyobb számú ifjúság befogadására is alkalmaztatott. 1802-ben az intézeti kiadások összege 9452 ftot tett, mit a nemeslelkű gróf fedezett; de 1814-ben a georgikoni gazdaság oda fejlődött, hogy már 5 - 6000 ft. jövedelmet adott. Ez időben azonban a gazdaság már nagyobbítva is volt, s összesen közel 1000 holdat tett. — A belső telken állott az iskolai épület, s ebben a múzeum, tanítók lakásai stb., az istállók saklok, a füvészetis konyha^^/^ & ' GRÓF FESTETICS GYÖRGY.