Vasárnapi Ujság – 1865

1865-06-11 / 24. szám - Mult századbeli magyar hősök 295. oldal / Történeti czikkek s rokon

•295 igazgató tanács 4 tagjából, t. i. gr. Mikó Imre, b. Sennyey Pál, Deák Ferencz, Lonovics József érsekből, aztán Korizmics, Lónyay, Zsoldos és Pauer kanonokból mint választott tagokból állt. Gr. Dessewffy Emil beszédének zárszavai következők : „Intézetünk a maga saját körében az emlí­tett nagy czélok felé törekedett mindig. Azon ke­gyelemben , melyet Felséged részéről tapasztalni szerencsés, egy igen nagybecsű felbátoritást szem­lél és az uj ösztön lesz reá nézve, hogy eddigi ös­vényén megmaradjon. Az pedig, hogy Felséged azon magyar hazafiak hosszú sorának élére mél­tóztatott magát helyezni, kik a szép és jó közczél iránt fel­melegül­ve, sajátjukból emeltek épületet intézetünknek, ez drága jutalom reájuk nézve, ez szentesitése közszellemü­nk ilyen irányának! Le­gyen arról meggyőződve Felséged, hogy az oly tények értelmét, melyek mutatják, mikép a Feje­delmi szót Fejedelmi tett szokta követni, a magyar fölfogni és hálás kebelbe szorosan zárva, meg­őrizni is képes, — 8 legyen meggyőződve Felsé­ged arról is, hogy ezen intézet, melynek háláját hoztuk el Felséged trónjához, soha sem fogja fe­lejteni, hogy ő nem lehet más, mint tudományos akadémia, de hogy neki mindig magyarnak kell maradnia." tz Erre Ő Felsége következőleg méltóztatott vá­laszolni : A­mily teljes megelégedéssel győződtem m­eg tegnap az ország gazdászati s egyéb anyagi érdek­inek előmozdítására czélzó ör­vendetes haladásról s buzgó törekvésekről, ép oly szives örömmel szemlélem s üdvöz­löm itt önöket, mint kedvelt Magyarorszá­gom szellemi érdekeinek ápolóit s képviselőit. Ezen kettős érdekeknek egymást kölcsö­nösen gyámolitaniok, kiegésziteniök kell, — és csak mindkettő : az anyagi és szellemi jól­lét együtt és egyesítve képesek az országot boldoggá tenni. Önök ezen czél felé törekszenek, vezérel­tetve hazafias érzület- s a tudományok iránti szeretettől. Én pedig eme törekvést azonfelül or­száglói legszebb feladataim közé számítom. Szivesen járultam tehát ez alkalommal is azon magasztos czél elősegítéséhez; meg lévén győződve, hogy adományom Önök kezében termékeny magként gyümölcsözővé válik. Kedvesen veszem Ön­ök köszönetét; — igyekezzenek Önök és a magyar akadémia, hivatásukhoz híven, továbbá is buzgólkodni a tudományok ápolása s a művelődés ter­jesztése körül; s egy oly nép, melyben már is annyi nemes tulajdonok gyökeret vertek, azért bizonyára hálás leend. Egyébiránt fogadják abbeli biztosításo­mat, hogy a magyar tudományos akadémiát ezentúl is királyi pártfogásomban megtar­tandom. Ezután Esztergommegyének bibornok-her­czegprimás ő eminentiája vezetése alatt megjelent, külön gőzösen (Hunyady) érkezett nagyszámú küldöttségére került a sor , mely, minthogy 140 tagból állt, s Ő Felsége által a nagy teremben fo­gadtatott. Azután Ő Felsége az erdélyi gazdasági egy­letnek csak ma érkezett küldöttségét méltóztatott elfogadni, melynek élén gróf Mikó Imre ő excja állott. — A magyar földhitelintézet küldöttségét gróf Dessewffy Emil intézeti elnök mutatá be Ő Felségének; a küldöttség tagjai közül Horváth Boldizsárt és Csengery Antalt említhetjük. Ezenkívül Bihar, Csongrád, Abaúj, Nógrád, Győr, Torontál megyék, a nagykikindai, Jászkun-és Hajdúkerületek, továbbá Debreczen, Szeged, Kecskemét, Zombor, Győr, Kassa, Szabadka, Szé­kes-Fehérvár,Nagy-Várad, Nagy-Szombat, Abony, Nagy-Kőris, Czegléd, Pápa, s Gyöngyös váro­sok, valamint a kassai s debreczeni kereskedelmi kamarák küldöttségei részesültek még a legke­gyelmesebb elfogadtatás szerencséjében. V. Lóverseny, Udvari­ ebé­d. Mindjárt a délutáni órák kezdetén időről­időre népesedni kezdenek az utczák, melyeken át ő cs. k. Apostoli Felsége a versenytérhez jutandó volt. — A versenytéren a néző páholyok felett a császári ház színeit előtüntető nagyobb zászló lo­bogott­­• az udvari páholy bib­ir­ bársonynyal kibé­lelve a szokott jelvényeket aranyozott ékitvé­nyekben ragyogtató. — A páholyokban, a külön­székeken, zártszékekben, magán a versenytéren nagyszámú idegenek, azok k­özt külországiak, külnemzetbeliek, legtöbben azonban a vidékről, különösen Bihar-, Csongrád-, Békés-, Borsod-, Heves-, és Arad megyéből voltak szemlélhetők. — Az udvari páholytól jobbra és balra, a kiváló osztályok díszesen öltözött bájos nő koszoruj­a, a különszékek­ és zártszékekben pedig a m­iveltebb társadalmi osztályok zöme foglalt helyet. — Öt perczczel négy előtt jelent meg a cs. kir. Apóst. Felsége, s b. Wenkheim Béla egyleti elnök által hódolatteljesen fogadtatott. A császári páholyban Ő Felsége b. Wenkheim Béla és gr. Károlyi György ő excjával méltóztatott egy ideig társa­logni, majd a közönséget és a versenytéren­ moz­galmat méltatván figyelmére. A második futtatás végeztével udvari páho­lyát odahagyván, a gyepen a nagy és válogatott közönség közt volt kegyes megjelenni, hol válto­gatva majd néhány kiválóbb idegennel, majd fő­uraink egyeseivel és a katonai kar főbbjeivel de­rülten és nyájasan társalogván, az egész harmadik futtatás alatt ott mulatott. — A negyedik futta­tás kezdetén a pályabírák páholyában foglalván helyet, onnét szemlélte a futások esélyeit. A verseny végeztével azon utczákon, melye­ken Ő Felsége kocsija végig vonult, ezernyi nép­ség képezett sorfalat. Az esti 7 órakor tartott udvari ebédhez leg­magasb meghívás folytán a következők valának szerencsések megjelenhetni: Helytartó gr. Pálffy Mór, Ranolder János veszprémi, Haas Mihály szatmári, Peitler Antal váczi, Girk György pécsi r. kath., Sztojkovics Arzén budai g. n. e. püspök, gr. Cziráky János, Szőgyéni László, b. Vay Mik­lós, gr. Majláth Antal, gr. Eszterházy Miklós, Jankovic­s alelnök, Jagasics alelnök, gr. Dessewffy Gyula, b. Apor László, gr. Szécsen Antal, gr. Forgách Antal, gr. Apponyi György, gr. Mikó Imre, gr. Festetits Ágost, gr. Győry László, Marczibányi Antal, b. Nyáry Antal, gr. Zichy Emánuel, b. Orczy György, gróf Károlyi István, gr. Königsegg Hugó, gróf Hunyady József, Sig­ray Fülöp, Haller Sándor, Karácsonyi Guidó, Wenkheim Rudolf, Pálffy József, b. Kemény Zsigmond, gróf Csekonics János, gróf Andrássy Manó, gr. Andrássy Gyula, Deák Ferencz, gr. Ráday Gedeon, báró Wenkheim Béla, b. Majt­hényi Ágost, Petrovics István, gr. Cebrian László, gr. Teleki Sándor, gr Festetics György, Lónyay Gábor, Korizmics László, Somsich Pál, gr. Pálffy Pál, b. Sennyey Pál, Wodianer Albert, Sírközy Titus, Ürm myi József, dr. Czilchert Róbert, Pe­terdy Gábor, Szegheő József, gr. Waldstein Já­nos, gr. Széchenyi Ödön. Az udvari ebéd alatt a várlak előtti téren egy katonai zenekar és Sárközy magyar népzene­társasága fölváltva játszottak. Már az ebéd ideje előtt kezdett a közönség a várlak körüli tereken gyülekezni, s midőn a Pestről 9 óra tájban megin­dult fáklyásmenet az alagút előtti téren a bu­daiakkal egyesülve a várba felérkezett, oly roppant tömegre szaporodott, hogy a mintegy 3000-nyi fáklyavivők csak nehezen hatolhattak előre. A fáklyásmenet, három katonai zenekarral a főherczeg Albrecht­ után vonult fel a várba, lengő zászlókkal, s az ország czimerét ábrázoló szine­zett táblákkal élénkítve. A várlak tágas tere ki­csinynek mutatkozott a fáklya­vi­vők befogadására, s ezeknek azon része, mely már ott helyet nem ta­lált, egész a Teleki-palotáig nyúlt fel. Ő Felsége a ritka szépségű látvány szemléle­tére az erkélyen megjelenni kegyeskedett. VI. Intézetek látogatása. Küldöttségek. Nemzeti szinház. Redoute. 0 Felsége itt mulatásának harmadik napja a testvérfőváros némely közintézetei s vállalatai megtekintésének volt szentelve. E napra voltak kitűzve Budán reggeli 7 órakor Ganz Ábrahám vasöntődéje s a városi reáltanoda; Pesten 8 óra­kor az akadémia palotája, az épülő új rakpart, a múzeum, árvaház, katonai kóroda. Azonban az idő rövidsége miatt az utóbbi három intézetre nem került a sor. Ganz öntődéjében hosszabb ideig nagy érdekeltséggel vizsgálta Ö Felsége a jelesen fölszerelt nagyszerű ipar­telepet, mely idő alatt a gyár egyik olvasztó kemenczéje a ki­folyó vaslávából e szavakat öntő formába: „Éljen a király!" A déli órákban ismét nagyszámú küldöttség részesült . Felsége kihallgattatásában. Ekkor je­lentek meg : a Sz. László és Sz. István társula­tok, az evang. és ref. egyházak, a pesti kir.gymna­sium, a budapesti magyar-német evang. egyház­község, a nemzeti muzeum, a budai izr. község, az iparbank, pest-losonczi vasúttársaság, óbudai izr. község, pesti szerb község, pesti izr. község, pesti görög község, képzőművészeti egylet, sze­gény gyermekkórház stb. küldöttségei. E nap délutánjára volt tervezve Ö Felsége látogatása a pesti lövöldében s a városligetben; mi azonban a Fejedelem közbejött gyengélkedése miatt elhalasztatott. Este V,8 órakor a nemzeti szinházat szeren­csélteté­k Felsége legmagasb látogatásával, hol díszelőadásul a „Faust" opera adatott. Innen kilencz óra tájban Ő Felsége a városi reboutter­mekben tartott tánczvigalom megtekintésére ko­csizott. Mindkét helyen a roppant számmal egy­begyűlt díszes közönség megújuló zajos éljenek­kel üdvözli a körében megjelent Fejedelmet. Így mult el a legmagasb látogatás első három napja. A pénteki ünnepies jelenetekről csak a jövő számban szólhatunk. Mult századbeli magyar hősök. I. Gróf Nádasdy Ferencz, Fogarasföldi gr. Nádasdy Ferencz, tábor­nagy, val. bel. titk. tanácsos, Horvát-, Tót-, Dal­mátországok bánja, a 9. számú huszár ezred tu­lajdonosa, 1708-ban született. Kora ifjúságában a hadipályára szentelte életét, és a legalsó tiszti fokozattól kezdve egyedül bodros érdemei emel­ték őt a legmagasabb méltóságra. A korsikai, olaszországi és rajnai hadjáratok­ban kitünteté vitézségét. 1734-ben a Czungen­berg 8. sz. huszár ezred ezredesévé neveztetett. 1739-ben hasonló minőségben átlépett a 9-dik sz. gróf Csáky-féle ezredbe, melyben 1727-ben szol­gálatát kezdte; ott lett fokozatos eléptetés útján tábornok is, és 1742-ben ezredtulajdonos. 1737-től kezdve a török ütközetekben, és az erre következett örökösödési véres háborúban Nádasdy mind­­ alkalommal annyi bátorságot és hadtani ismeretet tanúsított, és alattvaló csapatai bizalmát és szeretetét annyira megnyerte, hogy azok őt maguk közt csak atyjuknak nevezték és vezénylete alatt örömmel neki mentek a legna­gyobb veszélyeknek i­s. — 1741. novemberben el­vette a francziáktól Csehországban a megerősített­e D Neuhaust. 1743 ba­n nevezetes tetteket vitt vég­hez Bajorországban , mid­őn Wasserburgot és Friedberget bevette, és a francziákat egész a Ne­u 7 O­ckarig űzte, hol aztán csapata az ellenségnek hadi táraiban és tisztek málháiban rendkívüli zsák­mányt nyert. Nádasdy 1744-ben megtörte a fran­czia vonalakat Lauterburgnál, győzött Hagenau és Elsass-Zabernnál, kitünteté magát (1745. sept. 30 ) Trautenaunál, 174­5. márcz. 17-én megverte a spanyolokat az Addánál, és elfoglalta a 7000 ember által védelmezett Piacenzát. A roddofred­dói csata után, melyben dicsteljes része volt, űzőbe vette a levert dán Philippet és megszállta Genuát. Itt Nádasdy a bochettai erős szorosnak önként megrohanására vállalkozott és támadását szeren­csés eredmén­nyel és teljes dicsőséggel végre is hajtotta, mire nézve nem csekély befolyással volt Nádasdynak a hadműveleti területekre szerzett ismerete is, miután az előbbi (1731.) korsikai had­járat alkalmával dicséretes katonai buzgalomból, és némi eszélyes sejtelemből is, hogy ennek egy­kor tán hasznát veendi, azon egész vidéket valódi katonai műértő szemmel gyakrabban átvizsgálta és tanulmányozta. Ezen sokszerű érdemeiért Mária Terézia ki­rályasszony Nádasdyt lovassági tábornag­gyá (1751), budai parancsnokká és két évvel utóbb horvátorszá­gi bánná nevezte. 1757-ben Nádasdy jól felszerelt csapatait Daun tábornagy segélyére Csehországba vezénylette. A kollini ütközetben Nádasdy könnyű lovas­ságával az osztrák hadsereg jobb szárnyát fedezte, melyre a porosz király intézte támadásait és me­lyet ismételve végső erejével is áttörni igyeke­zett. Többszöri támadás után minden erőlködések daczára végre az osztrák lovasság egy része visz­szavettetett, állásából kiszorittatott, és a porosz lovasság által jó tova űzetett. Midőn azonban eze­ket a Krzeczow helység háta mögötti kis erdő­ben felállított osztrák gyalogság élénk tüzelése megállitá, Nádasdy hirtelen összeszedte magát,

Next