Vasárnapi Ujság – 1865
1865-06-11 / 24. szám - Mult századbeli magyar hősök 295. oldal / Történeti czikkek s rokon
•295 igazgató tanács 4 tagjából, t. i. gr. Mikó Imre, b. Sennyey Pál, Deák Ferencz, Lonovics József érsekből, aztán Korizmics, Lónyay, Zsoldos és Pauer kanonokból mint választott tagokból állt. Gr. Dessewffy Emil beszédének zárszavai következők : „Intézetünk a maga saját körében az említett nagy czélok felé törekedett mindig. Azon kegyelemben , melyet Felséged részéről tapasztalni szerencsés, egy igen nagybecsű felbátoritást szemlél és az uj ösztön lesz reá nézve, hogy eddigi ösvényén megmaradjon. Az pedig, hogy Felséged azon magyar hazafiak hosszú sorának élére méltóztatott magát helyezni, kik a szép és jó közczél iránt felmelegülve, sajátjukból emeltek épületet intézetünknek, ez drága jutalom reájuk nézve, ez szentesitése közszellemünk ilyen irányának! Legyen arról meggyőződve Felséged, hogy az oly tények értelmét, melyek mutatják, mikép a Fejedelmi szót Fejedelmi tett szokta követni, a magyar fölfogni és hálás kebelbe szorosan zárva, megőrizni is képes, — 8 legyen meggyőződve Felséged arról is, hogy ezen intézet, melynek háláját hoztuk el Felséged trónjához, soha sem fogja felejteni, hogy ő nem lehet más, mint tudományos akadémia, de hogy neki mindig magyarnak kell maradnia." tz Erre Ő Felsége következőleg méltóztatott válaszolni : Amily teljes megelégedéssel győződtem meg tegnap az ország gazdászati s egyéb anyagi érdekinek előmozdítására czélzó örvendetes haladásról s buzgó törekvésekről, ép oly szives örömmel szemlélem s üdvözlöm itt önöket, mint kedvelt Magyarországom szellemi érdekeinek ápolóit s képviselőit. Ezen kettős érdekeknek egymást kölcsönösen gyámolitaniok, kiegésziteniök kell, — és csak mindkettő : az anyagi és szellemi jóllét együtt és egyesítve képesek az országot boldoggá tenni. Önök ezen czél felé törekszenek, vezéreltetve hazafias érzület- s a tudományok iránti szeretettől. Én pedig eme törekvést azonfelül országlói legszebb feladataim közé számítom. Szivesen járultam tehát ez alkalommal is azon magasztos czél elősegítéséhez; meg lévén győződve, hogy adományom Önök kezében termékeny magként gyümölcsözővé válik. Kedvesen veszem Önök köszönetét; — igyekezzenek Önök és a magyar akadémia, hivatásukhoz híven, továbbá is buzgólkodni a tudományok ápolása s a művelődés terjesztése körül; s egy oly nép, melyben már is annyi nemes tulajdonok gyökeret vertek, azért bizonyára hálás leend. Egyébiránt fogadják abbeli biztosításomat, hogy a magyar tudományos akadémiát ezentúl is királyi pártfogásomban megtartandom. Ezután Esztergommegyének bibornok-herczegprimás ő eminentiája vezetése alatt megjelent, külön gőzösen (Hunyady) érkezett nagyszámú küldöttségére került a sor , mely, minthogy 140 tagból állt, s Ő Felsége által a nagy teremben fogadtatott. Azután Ő Felsége az erdélyi gazdasági egyletnek csak ma érkezett küldöttségét méltóztatott elfogadni, melynek élén gróf Mikó Imre ő excja állott. — A magyar földhitelintézet küldöttségét gróf Dessewffy Emil intézeti elnök mutatá be Ő Felségének; a küldöttség tagjai közül Horváth Boldizsárt és Csengery Antalt említhetjük. Ezenkívül Bihar, Csongrád, Abaúj, Nógrád, Győr, Torontál megyék, a nagykikindai, Jászkun-és Hajdúkerületek, továbbá Debreczen, Szeged, Kecskemét, Zombor, Győr, Kassa, Szabadka, Székes-Fehérvár,Nagy-Várad, Nagy-Szombat, Abony, Nagy-Kőris, Czegléd, Pápa, s Gyöngyös városok, valamint a kassai s debreczeni kereskedelmi kamarák küldöttségei részesültek még a legkegyelmesebb elfogadtatás szerencséjében. V. Lóverseny, Udvari ebéd. Mindjárt a délutáni órák kezdetén időrőlidőre népesedni kezdenek az utczák, melyeken át ő cs. k. Apostoli Felsége a versenytérhez jutandó volt. — A versenytéren a néző páholyok felett a császári ház színeit előtüntető nagyobb zászló lobogott• az udvari páholy bibir bársonynyal kibélelve a szokott jelvényeket aranyozott ékitvényekben ragyogtató. — A páholyokban, a különszékeken, zártszékekben, magán a versenytéren nagyszámú idegenek, azok közt külországiak, külnemzetbeliek, legtöbben azonban a vidékről, különösen Bihar-, Csongrád-, Békés-, Borsod-, Heves-, és Arad megyéből voltak szemlélhetők. — Az udvari páholytól jobbra és balra, a kiváló osztályok díszesen öltözött bájos nő koszoruja, a különszékek és zártszékekben pedig a miveltebb társadalmi osztályok zöme foglalt helyet. — Öt perczczel négy előtt jelent meg a cs. kir. Apóst. Felsége, s b. Wenkheim Béla egyleti elnök által hódolatteljesen fogadtatott. A császári páholyban Ő Felsége b. Wenkheim Béla és gr. Károlyi György ő excjával méltóztatott egy ideig társalogni, majd a közönséget és a versenytéren mozgalmat méltatván figyelmére. A második futtatás végeztével udvari páholyát odahagyván, a gyepen a nagy és válogatott közönség közt volt kegyes megjelenni, hol váltogatva majd néhány kiválóbb idegennel, majd főuraink egyeseivel és a katonai kar főbbjeivel derülten és nyájasan társalogván, az egész harmadik futtatás alatt ott mulatott. — A negyedik futtatás kezdetén a pályabírák páholyában foglalván helyet, onnét szemlélte a futások esélyeit. A verseny végeztével azon utczákon, melyeken Ő Felsége kocsija végig vonult, ezernyi népség képezett sorfalat. Az esti 7 órakor tartott udvari ebédhez legmagasb meghívás folytán a következők valának szerencsések megjelenhetni: Helytartó gr. Pálffy Mór, Ranolder János veszprémi, Haas Mihály szatmári, Peitler Antal váczi, Girk György pécsi r. kath., Sztojkovics Arzén budai g. n. e. püspök, gr. Cziráky János, Szőgyéni László, b. Vay Miklós, gr. Majláth Antal, gr. Eszterházy Miklós, Jankovics alelnök, Jagasics alelnök, gr. Dessewffy Gyula, b. Apor László, gr. Szécsen Antal, gr. Forgách Antal, gr. Apponyi György, gr. Mikó Imre, gr. Festetits Ágost, gr. Győry László, Marczibányi Antal, b. Nyáry Antal, gr. Zichy Emánuel, b. Orczy György, gróf Károlyi István, gr. Königsegg Hugó, gróf Hunyady József, Sigray Fülöp, Haller Sándor, Karácsonyi Guidó, Wenkheim Rudolf, Pálffy József, b. Kemény Zsigmond, gróf Csekonics János, gróf Andrássy Manó, gr. Andrássy Gyula, Deák Ferencz, gr. Ráday Gedeon, báró Wenkheim Béla, b. Majthényi Ágost, Petrovics István, gr. Cebrian László, gr. Teleki Sándor, gr Festetics György, Lónyay Gábor, Korizmics László, Somsich Pál, gr. Pálffy Pál, b. Sennyey Pál, Wodianer Albert, Sírközy Titus, Ürm myi József, dr. Czilchert Róbert, Peterdy Gábor, Szegheő József, gr. Waldstein János, gr. Széchenyi Ödön. Az udvari ebéd alatt a várlak előtti téren egy katonai zenekar és Sárközy magyar népzenetársasága fölváltva játszottak. Már az ebéd ideje előtt kezdett a közönség a várlak körüli tereken gyülekezni, s midőn a Pestről 9 óra tájban megindult fáklyásmenet az alagút előtti téren a budaiakkal egyesülve a várba felérkezett, oly roppant tömegre szaporodott, hogy a mintegy 3000-nyi fáklyavivők csak nehezen hatolhattak előre. A fáklyásmenet, három katonai zenekarral a főherczeg Albrecht után vonult fel a várba, lengő zászlókkal, s az ország czimerét ábrázoló szinezett táblákkal élénkítve. A várlak tágas tere kicsinynek mutatkozott a fáklyavivők befogadására, s ezeknek azon része, mely már ott helyet nem talált, egész a Teleki-palotáig nyúlt fel. Ő Felsége a ritka szépségű látvány szemléletére az erkélyen megjelenni kegyeskedett. VI. Intézetek látogatása. Küldöttségek. Nemzeti szinház. Redoute. 0 Felsége itt mulatásának harmadik napja a testvérfőváros némely közintézetei s vállalatai megtekintésének volt szentelve. E napra voltak kitűzve Budán reggeli 7 órakor Ganz Ábrahám vasöntődéje s a városi reáltanoda; Pesten 8 órakor az akadémia palotája, az épülő új rakpart, a múzeum, árvaház, katonai kóroda. Azonban az idő rövidsége miatt az utóbbi három intézetre nem került a sor. Ganz öntődéjében hosszabb ideig nagy érdekeltséggel vizsgálta Ö Felsége a jelesen fölszerelt nagyszerű ipartelepet, mely idő alatt a gyár egyik olvasztó kemenczéje a kifolyó vaslávából e szavakat öntő formába: „Éljen a király!" A déli órákban ismét nagyszámú küldöttség részesült . Felsége kihallgattatásában. Ekkor jelentek meg : a Sz. László és Sz. István társulatok, az evang. és ref. egyházak, a pesti kir.gymnasium, a budapesti magyar-német evang. egyházközség, a nemzeti muzeum, a budai izr. község, az iparbank, pest-losonczi vasúttársaság, óbudai izr. község, pesti szerb község, pesti izr. község, pesti görög község, képzőművészeti egylet, szegény gyermekkórház stb. küldöttségei. E nap délutánjára volt tervezve Ö Felsége látogatása a pesti lövöldében s a városligetben; mi azonban a Fejedelem közbejött gyengélkedése miatt elhalasztatott. Este V,8 órakor a nemzeti szinházat szerencsélteték Felsége legmagasb látogatásával, hol díszelőadásul a „Faust" opera adatott. Innen kilencz óra tájban Ő Felsége a városi rebouttermekben tartott tánczvigalom megtekintésére kocsizott. Mindkét helyen a roppant számmal egybegyűlt díszes közönség megújuló zajos éljenekkel üdvözli a körében megjelent Fejedelmet. Így mult el a legmagasb látogatás első három napja. A pénteki ünnepies jelenetekről csak a jövő számban szólhatunk. Mult századbeli magyar hősök. I. Gróf Nádasdy Ferencz, Fogarasföldi gr. Nádasdy Ferencz, tábornagy, val. bel. titk. tanácsos, Horvát-, Tót-, Dalmátországok bánja, a 9. számú huszár ezred tulajdonosa, 1708-ban született. Kora ifjúságában a hadipályára szentelte életét, és a legalsó tiszti fokozattól kezdve egyedül bodros érdemei emelték őt a legmagasabb méltóságra. A korsikai, olaszországi és rajnai hadjáratokban kitünteté vitézségét. 1734-ben a Czungenberg 8. sz. huszár ezred ezredesévé neveztetett. 1739-ben hasonló minőségben átlépett a 9-dik sz. gróf Csáky-féle ezredbe, melyben 1727-ben szolgálatát kezdte; ott lett fokozatos eléptetés útján tábornok is, és 1742-ben ezredtulajdonos. 1737-től kezdve a török ütközetekben, és az erre következett örökösödési véres háborúban Nádasdy mind alkalommal annyi bátorságot és hadtani ismeretet tanúsított, és alattvaló csapatai bizalmát és szeretetét annyira megnyerte, hogy azok őt maguk közt csak atyjuknak nevezték és vezénylete alatt örömmel neki mentek a legnagyobb veszélyeknek is. — 1741. novemberben elvette a francziáktól Csehországban a megerősítette D Neuhaust. 1743 ban nevezetes tetteket vitt véghez Bajorországban , midőn Wasserburgot és Friedberget bevette, és a francziákat egész a Neu 7 Ockarig űzte, hol aztán csapata az ellenségnek hadi táraiban és tisztek málháiban rendkívüli zsákmányt nyert. Nádasdy 1744-ben megtörte a franczia vonalakat Lauterburgnál, győzött Hagenau és Elsass-Zabernnál, kitünteté magát (1745. sept. 30 ) Trautenaunál, 1745. márcz. 17-én megverte a spanyolokat az Addánál, és elfoglalta a 7000 ember által védelmezett Piacenzát. A roddofreddói csata után, melyben dicsteljes része volt, űzőbe vette a levert dán Philippet és megszállta Genuát. Itt Nádasdy a bochettai erős szorosnak önként megrohanására vállalkozott és támadását szerencsés eredménnyel és teljes dicsőséggel végre is hajtotta, mire nézve nem csekély befolyással volt Nádasdynak a hadműveleti területekre szerzett ismerete is, miután az előbbi (1731.) korsikai hadjárat alkalmával dicséretes katonai buzgalomból, és némi eszélyes sejtelemből is, hogy ennek egykor tán hasznát veendi, azon egész vidéket valódi katonai műértő szemmel gyakrabban átvizsgálta és tanulmányozta. Ezen sokszerű érdemeiért Mária Terézia királyasszony Nádasdyt lovassági tábornaggyá (1751), budai parancsnokká és két évvel utóbb horvátországi bánná nevezte. 1757-ben Nádasdy jól felszerelt csapatait Daun tábornagy segélyére Csehországba vezénylette. A kollini ütközetben Nádasdy könnyű lovasságával az osztrák hadsereg jobb szárnyát fedezte, melyre a porosz király intézte támadásait és melyet ismételve végső erejével is áttörni igyekezett. Többszöri támadás után minden erőlködések daczára végre az osztrák lovasság egy része viszszavettetett, állásából kiszorittatott, és a porosz lovasság által jó tova űzetett. Midőn azonban ezeket a Krzeczow helység háta mögötti kis erdőben felállított osztrák gyalogság élénk tüzelése megállitá, Nádasdy hirtelen összeszedte magát,