Vasárnapi Ujság – 1866
1866-09-09 / 36. szám - Miért nincs elég képzett mezei gazdánk. P-y A. 434. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések
•tro londiné ! no bolond máséi*) Felségem ezt hallván a szobában, elsikoltotta magát és összerogyott. De a francziák csak lármázták és a szájokra mutattak. Ekkor bementem, feleségemet fölemeltem és fölbátorítottam; aztán kivittem a francziáknak fél kenyeret. Ezt kicsapták karddal a kezemből és kiáltozák : Alé porté szép sót !**) Vittem nekik egy tányér törött sót, ezt is kiütötték kezemből és lármáztak: No no, még sót, szép sót, grószi sót.'*''') Most vittem nekik egy nagy sódarabot, de egyik franczia ezt is kiütötte kardjával kezemből, egy másik pedig megkapta nyakravalóm végét és káromkodva rángatta, mintha fel akarna akasztani vele. Én majd megfuladtam, és ájuldozva rogytam térdemre. Ekkor egy franczia leszállt lováról bement a konyhába, levette a tűzről az ételeket, kivitte pajtásaihoz, és ezek együtt elfogyasztották egész ebédünket; én pedig fölkeltem és hoztam nekik bort. Ekkor barátságosabbak lettek és mondák: Bravo, bravó! — Mikor javában ettek-ittak, egy lövés hallatszott a kertek alatt. Erre megijedtek a francziák, lovaikra felpattantak, és rövid idő alatt a faluból az egész csapat elvágtatott. A gyermekek az ablakból nézték, mikor a templomnál ugy megszorult a csapat, hogy a lovak nyögtek és a francziák jajgattak. Eszelik, hogy a lóvét egy gyerkőcre tette, a kertek közt madarakat vadászván, és ettől ijedtek meg a francziák, azt vélvén, hogy magyar sereg leselkedik ellenök, pedig a vadászó nem is tudta, hogy francziák vannak a faluban. Azt is mondják, hogy az u ólsók közöl egynek lova a sebes futás alatt egyik hátuló lábával egy verembe sülyedt, rádült leeső gazdájára és azt agyonnyomá. Mikor már a francziák elmentek a faluból, egy gyerkőcze a lovat fölsegitette, a francziát a verembe ledobta, a lovat pedig hazavezette. Másnap reggel a verem nyitva állott; de sem a lovat, sem a francziát nem találták a faluban. Bizonyosan kivették őket a veremből és titkon eltemették; a lovat pedig más faluba vitték el. Csak az emberek ebédjeit fogyasztották el; más kárt nem csináltak a francziák a faluban(*). 1810. die 20-a Marti megvettem özvegy Tóth Istvánné zsellér-házát 460 forinton. 1810. Mocsai szőllőm munkáltatására junius 25-ikén fiettem kareverésért 1 ft. 10 drt., a kötözőknek 7 ftot, négy kapásnak 4 ft. 80 drt., a pásztoroknak puskaporra 50 drt., őrizésért 1 forintot. Een napig vgyzesen 26 ft 20 drt. költöttem ezen fél esztendőben a szőlőre. 1811. die 15-a Mártii kihirdettetett, hogy a papiros pénzből ezentúl öt forint tesz egy forintot ; de az arany és ezüst pénz, meg az uj bankók ezután is a régi értékben maradnak. Sok ember elrémült ezen hirdetőre! Az uj papiros pénzt váltó czédulaknak nevezik, a régit pedig fekete bankóknak. 1811. Sz.előmunkára lett költség: nyitás és metzésért 12 ft. első kapálásért és kötözésért 25 ft. födésért 18 f. Summa 55 forint 5*). 1811. die 5 a Maii meghalt napamasszony Juhász Katalin Banán Ny. b. A. 1812. A katholikusok részére egy uj temető szenteltetett föl áldot csütörtökön6*). 1812 die 19 a Augusd felvettem ns. Szabó György nemesek birájától notariusi fizetésembe uj bankóban 9 forintot, később 11 ftot, vagyis a nemesektől összesen 20 ftot. 18 I2. Kiss Mihály bíróságában notariusi fizetésem 42 ft., mesteri fizetéem 26 ft. 40 drt. összesen 68 ft. 40 dr., uj pézben és egy pár edzma. Conventiomat ekkép vettem föl: 1812 21 a Januarii ó bankobni 8 forint vagyis uj pénzben 1 ft. 60 drt. ; a többit már mind uj pénzben kaptam. Az egy>ár csizmát megvette a biró*). 1812. Tábor' P -Inak kiadtam bérbe a házamat 36 forintért(*). 1813. Búzám lett, tiszta irtott 24 mérő; kétszeres részen kivül, 93V2, nyomtató rész 8/2> kenyér-rész a nyomtatóknak 3. Summa 124 mérő. 1813. Matis Sámuel biró aventiomat kifizette: a notariusi fizetésbe 42 forintot, mesteri fizetésbe 26 ft. 80 dénárt. Az egy pár csizmát is megvette. 1814. Emlékezésre! Anno 1790. die 20-a Április Szendre jöttem Kocsról notariusnak ; itt 24 esztendőt érvén, 11 gyermeket fölneveltem. Ezen esztendők alatt az egész helységben egy ház sem találtatott, honnét 5, 6 és több ember el nem temettetett volna; egyedül a notáriális hazamtól és a birkás majorból nem temettetett el csak egy is. 1814. öreg Dobroczki Jakab ötven esztendőt élt hitvesével. Ezek újra benedicáltattak, és lakodalmuk szintúgy, mint midőn először összeházasodtak, kitartatott szendi plébános ide Martzel József ur által. 1814. de 1-a Novembris Ágoston fiamat beadtam Tatába oskolára. Költség: familiatióra 2 ft., egy kenyér 1 ft. 25, fél mérő krumpli 50 drt., szállásért készpénz 20 ft, egy kocsi fa 4 ft., 33/4 font só 60 drt., egy messzely zsir 60 drt., egy messzely vaj 75 drt., két szál kolbász 40 drt., 4 tojás 10 drt., egy kappány 1 ft. stb. — Martiusban 1815. özv. Snellnéhez adatott kosztba. Készpénzben adtam 50 forintot meg fél mérő búzát 15 forintban. Lett a költség tiz hónap alatt 130 ft. 80 drt. *) 1815. Deczember elején a ház tetejét zsúppal újra befödettem. Dolgozott rajta 2 napszámos & 50 dr. 6 napig, egy napszámos a 35 dr. 6% napig, 50 kéve zsup ára 5 ft. 25 drt. 1815. A szőlő megmunkáltatása 20 ff. 25 drba került összesen. 1815. die 1-a Novembris Ágoston fiam Komáromba adatott át oskolára. Kosztjáért fizetek 150 forintot, hozzá 4 mérő tisztabuzát, méretét 25 forintjával számítva. Summa 250 forint 10 hónapra. 1816. Már tavai adattak ki anticipatiós czédulák. Most ismét új bankók adattak ki conventiós nevezettel, de kihirdettetett, hogy ezek a conventiós bankók az ezüst pénzzel egyenlők, hanem a váltó czédulák és az anticipatiósokból harmadfél forint számíttatik egy conventiós forintra, és így fognak azok beváltatni. Ezen második devalvatió ismét sok embert tett szegénynyé, mint 1811-ben. 1816. Mészáros Mártonnak kiadtam a házat 50 forintért egész esztendőre. Kathy 1816. Septemberben hozzám jött ns. Szom-Ferencz praeceptornak Ácsról. ígértem neki egész esztendőre 30 forintot váltó czédulában. 1816. de 1-a Novembris Ágoston ismét Tatába adatott özv. Svannernéhez szállásra. Költség: szállásért 60 ft., egy kenyér 3 ft., familiatio 3 ft. 50 dr., egy iteze vaj 3 ft. egy iteze ludzsir 3 ft. két font disznóhús 75 dr., egy font só 25 dr., 4 font szalonna 4 ft., egy pár csizma 10ft. stb.**) 1817. Kiadtam a házat Tebery Jánosnak 45 forintért, és a plébánus ur fáját tartozik megvágni. 1817. die 1-a Novembris beadtam Ágostont Tatára. Fizetek Mitskinének fiam kosztjáért húsvétig 150 forintot. 1818. Ágostonért fizetek húsvéttól vacatioig Tatában Galis Jánosnak készpénzben 40 forintot, 5 mérő búzát 20 ft., egy kocsi fát 6, egy kocsi fát 6, egy véka zabot 3 forintban. — Egész iskolai esztendőre 219 forintot fizettem. 1818. Columbanus fiam, mint professor a szentmártoni seminariumban, első idehaza tételével adott nekem váltó pénzben 70 forintot; a gyermekeknek elosztott 30 forintot. 1820. Nagy javításokat tetettem a házon 175 forint költséggel. 1821. Egész Januarius alkalmas jó idővel, hóval folyt le. A hónap végén egyszerre olvadás állott be, a hó hamar eltűnt és nagy száraz fagy támadt Szörnyű kemény fagyokkal minden esőzés nélkül ment el egész Februarius. — A buza ára volt 8 forint, zab 3 ft., árpa 4 ft. — Februarius 20 ik napján éjszak-nyugatról üstökös csillag támadott, de igen alant járt. Szent-Márton táján látszott állani és 11 órára eltűnt. — Martius eleje is csak tartós fagygyal járt ***). 1821. die 23 -a Augusti jött hozzám praeceptornak Paulovits János. Esztendeig való fizetése 30 forint. — Elment 1822. die IIa Április. 1821. Másodszor idehaza volt Columbanus fiam mint bakonybéli prior és professzor. Adott nekem 50 forintot, édesanyjoknak 30 ftot; a gyermekeknek elosztott 20 forintot. 1822. Az öreg plebanus ur mellé Kappel István káplán ur helyebe jött Szombathy Ferencz, Ágnes leányom férjének unokabátyja Dadrol. — Ezen esztendőben találtatott Szend helységben 416 r., katholikus, 678 protestáns és 5 zsidó lakó?. Summa 1099 lélek. 1822. Ez áldott jó esztendő volt gabonára, borra és tavaszira nézve is; azért erről bővebb jegyzést nem is tettem. 1823. Iju Marthon Márton házát megvettem fizettem böcsü ára szerint 1009 ft. 82% drt. Böcsüsöknek fizettem 5 ftot., levél-váltságért 7 forintot*). A tdő plebánus urnak jár/4 mérő pár szám buza esztendőnkint. 1823. Martzel József plébános ur meghalálozván, idő Ujváry Ferencz ur lett szendt plébánossá Gönyüről; helyébe pedig Szombathy Ferencz káplánunk ment Gönyüre plébánosnak. 1823. Ezen esztendő az őszi termésre nézve tűrhető volt; de tavaszi, árpa és zab oly bőven termett, milyenre 30 esztendő óta nem emlékezünk. A zab keresztje 4—5 mezőt is megadott a nagyobb kévékből; széna is tűrhető képen termett, köles bőségesen. A zab ára leszállott, mérete 18 garas lett nyomtatáskor, de a buza 4 ft. 25 dron megmaradt; a rozs 2 ft., árpa 1 ft., 50 dr. (Folyt, követk.) Miért nincs elég képzett magyar gazdánk ? Sokak előtt feltűnt már az, hogy hazánkban az oly képzett gazdák és erdőszök száma — kiket születésökre honfitársainknak mondhatunk — csekély, és ha meg olyanokat keresünk, kiknek anyai nyelvek a magyar, akkor e számot még csekélyebbnek kell mondanunk. Ezt bizonyítja a legközelebb Keszthelyen nyitott országos gazdasági és erdészeti magyar tanintézet, hova a múlt évben alig lehetett oly erőket szerezni, kik magyarul képesek előadni, de azt is csak a gazdászati szakban; az erdészeti tanszékek pedig mai napig is üresen állanak. — És nem ,szomorú látvány , hogy kebelünkből nem telnek oly emberek, kik nemzetünk fiatalságát hazai nyelvükön oktathatnák? Hogy gazdálkodhatunk aztán helyesen, ha oly egyéniségeket sem birunk, kik tanítani képesek? Kiktől tanuljunk hát? mert hisz a selmeczi erdészeti akadémia és az óvári felsőbb gazdasági tanintézet német, s aki németül nem tud, szakismeretet nem is gyűjthet: azzal az egynehány magyar szakkönyvvel — mit eddig fölmutathatunk — nem leszünk még szakemberek, következésképen szaktanutók sem. S ebből is nagyon világosan látható, hogy hazánk szomorú múltjához és jelenjéhez igen sokkal járult azon körülmény, hogy nemzetgazdászatunk annyira el volt és nagyrészben most is el van hanyagolva. Helyes gazdálkodás mellett Európa államaiban máskülönben az első termelők közt foglalhattunk volna helyet, most pedig Európa legszegényebb nemzetei közé tartozunk! E két szaktól — lehet mondani, a technikus pályáktól — való idegenkedésnek oka ott rejlik, hogy nálunk e pályák az előtt oly alárendeltségben tűntek föl, hogy ezekre iskolázott vagyis végzett embert alkalmazni csaknem nevetséges dolog lett volna. S így van az csekély különbséggel napjainkban is : fiatalságunk legnagyobb része a politikai pályát választja, míg a mondott pályára alig szánja magát egy kettő. Nagyobb és kisebb földbirtokosaink legtöbbje sem szenved e tekintetben kivételt: ők is ahelyett, hogy a helyes gazdálkodást tanulmányoznák, inkább a politikát folytatják, és ép azért van aztán az a sok terméketlenségi panasz, és elszegényedés! Hiába, a napjainkban létező terhek és kényelmi vágyak mellett — bármennyire termékeny is hazánk — a parasztgazdálkodás ki nem elégít többé. A kincs ugyan a földben hever, de azt csak szakértelem hozhatja fel a felszínre, haszonnal és előnnyel. Bátran alkalmazhatjuk itt is azon közpéldabeszédet: „ki minek nem mestere, hóhérja az annak." *) A francziák bizonyosan ezt mondják „Nous voulons diner, nous voulons inniger! (Akarunk ebédlni, akarunk enni!) **),,A l'ez potez de la soupe chaude!" (Menjen, hozzon meleg levest!) ***) ,Non,non, met chaud, soupe chaude, roti chaud!" (Nem, nem, meleg etelt, melegz levest, meleg »ültet!) Szegény jegyző, mennyire f.l-értette az éhes francziákat ! 4*) Az 1800 —1812-iki időröl több följegyzés kivan tépve a könyvből '*) A Mocsai szóló munkátatása 1807-ben 25 ft. 21 kr., 180«-b.n f. 46 drt., 1809 ben 38 ft. 65 drt., 1810-ben csak jun. 25 ikég 26 ft 2" drt , 1812 ben már 64 forint volt; 1813 ban leszállott uj pénzben '91 ra. 6*) Ezen nap május 8-ikára esett oklevéltani számitás szerint. 7l) A jegyzői fizetés tehát nem devalváltatott. Különös, hogy az uj pénznél is a dénár s ámítás maradt, meg, bizonyosan csak könnyítés kedveért. 8i) Ezen bérlő 1813-ban 30 forintot fizeett mely házbér három éven át igy megmaradt Tábori Pálnál. *) Egy kenyér 1 ft. 25 drral, egy mérő buza 30 forinttal nagy drágaságra látszik mutatni; de ez inkább a papírpénz értékcsökkenésének tulajdonitható. **) Látható, milyen áremelkedést okozott a második devalvatió. 1817 május 25-ikén a tanuló fiúra tett 6l/a hónapi község 218 ft. volt; a többi nincs följegyezve. ee*) Az időjárási följegyzések e könyvből 1800 — 1820 évekről ki vannak tépve; 1821-től kezdve ismét megvannak. *) Az első hízvételnél (1810) nem említtetik ilyen levélváltság, sem párszám-buza Tehát a zsellérházak ilyesekkel nem terheltettek. Az ujonan vett ház jobbágy, ház volt földekkel együtt, valószínűleg negyedtelekre.