Vasárnapi Ujság – 1867
1867-04-28 / 17. szám - Az amerikai Sziberia. Sámi Lajos 203. oldal / Átalános nép- és országisme - A petroleum a háztartásban. K. A. 203. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon
nagy a meleg, a szőlőtőt maga a hegyek csúcsára ültetik. A Capverdi szigeteken, Guinea pusztáján, Abissimiában, a szőlő mindenütt a hegyek csúcsán s a hegyek közt nő. Kumána pompás szőlője szintén magasan fekvő talaj termelvénye, Buenos Ayres, s Ausztráliában a szőlő majd mindenütt egyenlő szélességi fokok alatt, t. i. a 30 °—37 ° közt váltakozva nő. Míg az északi félgömbön a szőlő szeptember s októberben érik, addig a délin, pl. a Jóreményfoknál Januarius és februáriusban. Kétségtelen, hogy a szőlő és a bor a természet legnemesebb adományainak egyike, s évezredek óta használtatott búfelejtő szerül a kedvdektőül. Mértékletes élvezete fölfrissti, eleveníti a lelket, fokozza az élet örömeit. E vélemény uralkodott róla az ókorban, s ezt tartják róla ma is, Rónaszéky. 203 Az amerikai Szibéria. Az északamerikai Szibéria hatalmas felvirágzásnak indult mostanában. Úgy hisszük, hogy a fentebbi névvel bátran lehet neveznünk azt a terjedelmes vidéket, mely a szélesség 50-ik fokától északra a Baffin-öböl, a Sark-tenger és a Csendes-óceán között fekszik; felület, égalj és termények tekintetében sok hasonlóságot mutat az ázsiai Szibériához. Angliának, mint első tengeri hatalomnak és kereskedelmi államnak, mindig az volt a törekvése, hogy a föld minden alkalmas pontján gyarmatokat és kereskedelmi ágy, mint hadihajói számára biztos állomásokat alapíthasson. És e czélját el is érte tökéletesen. Az öt világrész majdnem minden kikötőjében, a világtengerek majdnem minden lakható szigeténél szabadon lobognak az angol vitorla po fák. A gazdag India s a nagy terjedelmű és nem kevésbbé jövedelmező Hudson-öbli tartományok is e czélból kerültek angol uralom alá. Észak-Amerika egész északi része, azon kis darab kivételével, melyet eddig az oroszok bírtak, de most az egyesült államoknak engedtek át, közvetlenül a Hudsonöböl-társaság birtokában, közvetve pedig az angol király uralma alatt áll. Ez az ,,Új-Britannia" is, a mint a Hudson-öböl-társaság egész birtokát nevezni szokták, bővölködik mohával bevont mocsáros pusztaságokban, roppant terjedelmű erdőségekben, beláthatatlan, fagazdag rétekben, számoo ötalan kisebb-nagyobb tavakban és nagy folyamokban, mik a Jeges-tengerbe ömlenek. A mezőségeken és erdőkben vadász és halász nomád népek barangolnak; a Behring-szorosnak, e keskeny útnak Ázsia és Amerika között, mind a két felén találunk iámszarvast és medvét; másféle prémes állatok csak kevéssé különböző fajok által vannak hol képviselve, hol helyettesitve; igy például Amerikában a dámvadat találjuk a keleti félgömb jávorszarvasa helyett, a sziklás hegyekben (Rocky mountains) a bighornot a dauri alpok és Altai hegyek argali-ja helyett, mig a wolverene az óvilág torkos borzának (Fjellfrass) felel meg és a hód mindkét földrészen tökéletesen hasonló. Ez a vidék sokáig elhagyatva és kopáron hevert, fehér emberek egész a mi életkorunkig csak prémkereskedés végett látogatták meg néha. De ugyan mi is csalhatta volna egyéb az európai embert azokra az északi sivatagokra? Nemes érczeket nem kaphattak ott, mint Mexikóban és Peruban, s telepeket a földmivelés üzése végett termékenyebb földön, szelidebb égalj alatt, a tengerparthoz közelebb s a termények elkelésére nézve kedvezőbb feltételekkel és kevesebb fáradsággal lehetett alapitni. Érdekes dolog figyelemmel kisírni, hogy az amerikai Szibériában is, mint az ázsiaiban, a földrajzi felfedezések menete és a vidék története különösen a prémkereskedéshez van kötve s később, miután a prémes állatok száma leolvadott, itt is, ott is a gazdag aranybányák adtak újabb lökést a tovább fejlődésre. A kanadai erdők lakói és az ott levő evezőlegények sokban hasonlítanak Szibéria orosz promui schlennikeihez; olyanok ők, mint ezek, de más világtájról hatoltak elő a nagy tengerig és a sarki Ocean jeges partjaihoz. Itt trapperek, amott czobolyfogók és házalók vannak, akik egyik kereskedelmi állomástól a másikig utaznak, hasonlóan az orosz chodebtschikikhez, kik az Uraltól egész a Lamutok partjáig az ochotski tengernél elbolyonganak és európai apróbb áruikat a vadászó nomádok gyülhelyeire vagy sátraiba és kunyhóiba hordják. Az orosz vadász kirándulásaikor fő élelmiszerül pilmeni-t viszen magával, mely nem egyéb, mint finomul szétdarabolt juhus, tésztával bevont golyócskák alakjában, az angol utazónak pedig pemmican-ja van, mely finomul vágott bivalyhúsból áll s bőrtarisznyákba van pakolva. Új-Brittanniának is van minden évben egy oly időszaka, mikor a vándor utazása közben a hó elolvadása miatt a legnagyobb nehézségekre talál. A ,,megáttalanodás"-nak emez amerikai időszakai tökéletesen megfelelnek a szibériai Wremena rasputistáknak. A hajókaraván is egyformán fontos szerepet játszik mindkét vidéken s Észak-Amerikában a nyírfa héjából készült csolnakot „vizidromedár"-nak hívják. Mind e meglepő hasonlóságok mellett is egy tekintetben mégis lényeges ellentétet veszünk észre a két vidék között, ugyanis az amerikai Szibériában még eddigelé nincsenek városok, míg az ázsiaiban mindenfelé lakhelyekre bukkanunk. Szibériában a telepítést maga a kormány intézte tervszerűleg, mert érdekében állott, hogy azt az országot európai emberekkel népesítse meg, s amellett politikai tervek is lebegtek szemei előtt. Észak-Amerikában pedig a Hudson-öböl-társaság mindent elkövetett, hogy egyedáruskodását fentarthassa s minden gyarmatosításnak útját vágja. Czéljaira tökéletesen elég volt, ha alkalmas pontokon kereskedelmi állomásokat, ugynevezett erősségeket (Forts) állított fel, melyek összefüggő lánczban Kanadától és a Hudson-öböltől a nagy Óceánig és a Mackenzie folyam torkolatáig nyúltak. Más állandó lakhelyek nem voltak ezen a ,,Prémvidék"-en. Terjedelme hasonlít azon földtömegéhez, mely északra esnek azon vonaltól, mit a Biscayai-öböltől kelet felé a Közép-tenger északi részénél az Adriai és Fekete tengereken át egész a Kaspi és Aral-tóig s onnan tovább északkeleti irányban az Ochotski-tengerig húznánk. Vessünk csak egy pillantást a földabroszra. A déli rész inkább mezős vidék, részint termékeny, részint mocsáros vagy homokos talajjal; itt vonul a bivaly még most is több ezer darabból álló nyájakban hol északra, hol délre, a mint az évszak hozza magával, mert a prairie-k szolgálnak nekik legelőhelyekül. Ezeket messze északon a Béke folyónál (Unjigah) erdős vidékek szakítják félbe, de azután újra tovább húzódnak egész a nagy Rabszolga-tóig. Az északi táj a sarktengerig nyilt, erdőtlen pusztaságokból áll — Barren Grounds — miken iámszarvasok, farkasok és sarki rókák tanyáznak; a többi rász mind erdőség s ez Kanadától és a Hudson-öböltől nyugat felé a sziklás hegyekig, északra pedig egyes helyeken, mint a Makkenziénél, a Jeges-tengerig terjed, mert az egyennyári vonalak (Isotherek) felhágása következtében Észak-Amerika nyugati része nem oly hideg, mint a keleti, s míg a Nudson-öbölnél az ész. sz. 160-ik fokán túl nem találunk erdőt, a nagy Medve-tónál az egész a 65-ik fokig nyúlik; nyírfa, nyárfa és szurokfenyő még a 68-ik fok alatt is tenyészik. Ameddig csak indiánok és vadászok látogatták e vidékeket, nem sok figyelmet keltöttek fel azok, de, mintegy varázsütésre, azonnal kitűnő fontosságuakká változtak, midőn 1848-ban Kaliforniában s később a Fraser folyam vidékében felette gazdag aranybányákat fedeztek fel. Azáltal csodálatosan élénk mozgalom és forgalom költözött a Csendes-tenger partvidékeire s az utóbbi 17 év alatt több mint 2 millió ember költözött különböző tengeri és szárazi utakon a ma többnyire egymástól távol eső puszta, kietlen tájakra. E rövid idő alatt számtalan kis állam alakult ott, mik politikailag szervezve az unióhoz csatlakoztak. Az új államokon és vidékeken keresztül egy postaút vezet, s hihetőleg a nagy keletnyugati vaspálya is New Yorktól Franciscoig nemsokára kész leend. Sámi Lajos: A petróleum a háztartásban és iparban. Néhány év óta nálunk is igen kezd terjedni a petróleum használata, mit olcsósága, az olajjal szemben, melylyel mint világitószerrel lépett versenyre, tökéletesen indokol. Igen átható terpentinféle szaga, különösen pedig gyulékonysága s föllobbanásának könnyen származható rész következései sokáig igen útjában álltak annak, hogy gyorsan közhasználatúvá váljék. Nevezetes olcsósága azonban s az olajénál aránylag erős, fénye a szegényebb és munkás osztályt csakhamar megnyerték. Olcsóságát nem egyedül ára, mely az olajénak körülbelül 3,de, hanem egyszersmind könnyű volta is határozza, minélfogva belőle egy fontra sokkal több megy, mint olajból. Itt-ott, nem csak nálunk, némi vigyázatlanságból s a lámpáknak még czélszerűtlen alkotásából, kivált eleinte, többször hallottunk oly szerencsétlenségeket, melyeket az eshetőségektől óvatos előrelátás méltán került s a petróleum tömeges használata kétségessé kezdett válni. Mint azonban mindjárt fogjuk látni, roppant bő petroleum-forrásokkal bir Amerika s birnak a föld egyéb részei, melyek lehető értékesítése a birtokosoknak, majd a vállalkozóknak, s végre az egész emberiségnek rendkivüli előnyöket igért, ha biztosabb és alkalmasb használhatóságára czélszerű javításokat eszközölhetnek. Természetvizsgálók, illetőleg vegyészek s technikusok egyformán érdeklődtek e mindenesetre igen fontos termény iránt. A vegyészeknek nem sokára sikerült is, a petróleumnak, tisztítás által mind szagát, mind gyúlékonyságát annyira mérsékelni, hogy most már mind amaz igen tűrhetővé s az egészségre nézve ártalmatlanná vált, mindemez csak némi kis gondosság mellett is és minden aggodalmat megszüntethetett. A műipar pedig néhány kisérlet után a czélnak annyira megfelelő lámpákat állított elő, melyek minden egyéb lámpával versenyezhetnek, mind könnyű kezelhetés, mind tetszés szerint használhatóság, mind tartósság és csín tekintetében így a petróleum értéke, mennyire ezt az általános használat biztosíthatja, kívánt megállapodáshoz jutott. Hogy mily nagy fontosságú volt a petróleumnak ilyformán állandó és tömeges fogyasztást biztositni, lássuk egy-két adatban csak Északamerika petróleumbőségét. 1861-ben Pennsylvaniában, nyugati Virginiában és Ohioban 700,000, 1862-ben 1,350,000, 1863-ban 1,600,000, 1864-ben 1 mil. és 680,000, 1865-ben 2,200,000, 1866-ban Pennsylvaniában 100,000, s nyugati Virginiában, Ohioban és Kentuckyban csupán az első évnegyedben 120,000 hordó (Barrel) nyers, vagyis tisztítatlan petroleumot aknáztak ki. Az utóbbi három évről szóló adataink biztos jelenrajzi kimutatáson, az előbbiek némi összevetéseken alapulók, de azok nem esnek kívül a valószínűség határain. Na már most meggondoljuk, mily roppant tőkét képviselnek e telepek, mennyi munkást foglalkoztatnak, mily forgalmat — áru- és pénzforgalmat — idéznek elő, mily nagy jövedelmet ad mindez az illető államoknak, és hogy általában a drága olaj helyett a tetemesen olcsóbb petróleum fogyasztása mily jótékony befolyást gyakorolhat minden egyes család meggazdálkodása által az összes vagy csak egy ország népességének takarékosságára, méltán nevezhetjük a petróleum hasznavehetőségét az újabb idők egyik legnevezetesb közgazdászati nyereményének. A vizsgálódó ész, az ember kutatási ösztöne, míg azon hátrányok eltávolításán fáradozott, melyek a petróleumot mint világító szert közhasználatúvá, általánossá válni akadályozták, a mellett, hogy ezen czélját is megközelítette, munkásságát két más irányban látta jutalmazva. Hogy a petróleum, mely nyers állapotában közönséges hőmérsék mellett is tapasztalt gyulékonyságát veszítse, s ez által szállíthatóbbá és veszély nélkül kezelhetőbbé legyen, párolás (destillatio) alá vétetett. Az ez alkalommal gőzölgés által először szabaduló részeket külön fogták fel. Ezek petroleumszesz néven a terpentin-olajt pótolják. Az ezután elszálló tetemesb részek adják a tisztított (raffinírt) petroleumot, melyet világításra használunk. Végre a sűrű maradék alkalmas kenőcsfélének nyilvánult. Igy most a petróleum ugy is mint világitószer, eredeti állapotában való használhatóságán túl sokkal előnyösb, s elválasztott részei által, részint mint a terpetin-olaj pótlója, ugy is mint kenőcs külön előnyöket nyújt a gazdászatnak és iparnak. Egy berlini szobafestő használja már a terpetin-olaj helyett a petroleumszeszt, melyet különösen a fehér ola festékekkel keverésre igen alkalmasnak talált; olcsóságánál fogva pedig mindenütt igen ajánl, mert míg egy quart (körülbelül 8/10-ed oszt. pint) terpetin 16, a petróleum csak 412 porosz ezüst garas. Igy mielőbb remélhető, hogy az olajfestékkel mázolás, mely pedig nálunk a háztartásban nevezetes rovatot képez az ajtók, ablakok, konyhai eszközök s a legszegényebb háztartás majdnem minden bútorzatánál, ez előny megismerése s terjedése által némi nem jelentéktelen olcsóbbságot ér el. Az előbb említett párolásnál hátramaradt nyers petroleumot még átszűrik vagy csepegtetik (filtrbren) egy átlyukgatott fenekű vaslemez-hengeren, mely csontszénnel van megtöltve, vagy olykor használják a Vanderweyde- és Gengembre Hubert-féle készüléket, mely e tisztítási műtétet igen elmés módon, fölfelé ható irányban végzi el. Mindenesetre, minél tovább marad a petróleum a szénnel érintkezésben, annál tisztább lesz az átszűrt rész. Ezt még keverik aztán kevés növényi