Vasárnapi Ujság – 1867

1867-05-05 / 18. szám - Korakas Mihály 18. szám / Arczképek, Külföldiek - Korakas Mihály s a kandiai fölkelés (arczkép) 213. oldal / Élet- és jellemrajzok - Kurucz csákósüveg-czimer 18. szám / Épitészet; emlékművek; régiségek, Hazaiak - Aranyásók egy caribou-i korcsmában 18. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Krih-indián főnök 18. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Krih-meszticznő 18. szám / Népviseletek; genreképek, Külföldiek - Csetnek (Gömör) 18. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Topchane külváros Stambulban 18. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Átkelés egy erdei folyón Brit-Amerikában 18. szám / Vegyes tárgyuak

18-ik szám Pest, május 5-én 1867 Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre ."> ft. IPF* Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. "WI. SÍP* Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy, négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 10 krba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számíttatik. — Kiadó­hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9. — Bélyeg-dij külön minden igtatás után 30 ujfér. Ha országok dicsősége a nép harczi vi­tézségétől, a kiontott vér mennyiségétől, a vivott csatáktól, a nyert diadaloktól függ, — akkor Kandia sziget nagyon kiérdemelte a maga koszorúját. Mióta Ida-hegy aljában Jupitert a nymphák fölnevelték és a Minős tömkelegében lakó szörny szl­z leánykákban szedte adóját, mióta Hellas dicsőségének su­gárai egész e szigetig kiterjedtek, mióta a keresztény vallás szelid tanait a kréta-szi­getbeliek is elfogadták, — azóta, tehát csak­nem a sziget létezése óta, lakóinak sorsa egy küzdelem. Az ó-világ három részének össze­szögelésénél feküvén, óriási hegylánczai iránytűül szolgáltak Európa, Ázsia s Afrika hóditóinak, s a szép sziget, mely a legrégibb időkben Mincs böl­cseségének, Dedalus ipartalálmányá­nak s Theseus vitézségének szolgált bölcsőül, egymásután esett zsákmá­nyul Rómának, Velenczének, arabok­nak, törököknek. Kandia egyike a leggyönyörűbb helyeknek. Délszaki égalja bámulatos bővségben nyújtja a természet áldá­sait Talaja a legcsekélyebb munka ráfordítása mellett gazdagon terem életet, pamutot, dohányt, s az alacso­nyabb helyeken olaj, narancs, szőlőli­getek, lúgosok kínálkoznak és selyem­bogár tenyész. Az egész keleten ritkán találni oly szép kerteket, mint Krétá­ban, s rózsa és jázmin sehol sem illa­toznak édesebben, mint itt. És e boldog sziget 1669 óta török járom alatt nyög. Nem egyszer támadt föl ez ellen, nem ritkán diadalmasko­dott egy kis időre, de győzelmének soha sem vehette hasznát; meghiúsí­totta az eredményt az elnyomók túl­száma, s az emberiséget prédikáló európai nagyhatalmak szivtelensége. Részt vettek, dicsőséges részt ama nevezetes mozgalomban is, mely e század első negyedében a görög félszigetet felszabaditotta, s bár már kilencz hó óta küzdenek eredmény nélkül, belső erejök érzete, igazságuk tudata, s az ellenség mind inkább lankadó ereje kétségkívül meghozza küzdelmöknek a kivánt eredményt. A krétaiak számtalanszor adták jelét vi­tézségüknek, férfiaik közül többen emelked­tek ki a mindennapiságból. A folytontartó Karakas Mihály s a kandiai fölkelés, küzdés hősöket szül és hadvezéreket nevel. Ily hősnek született, s a szabadság küzdel­meiben ily hadvezérré nevelkedett azon fér­fiú, kinek arczképét ezennel bemutatjuk. Karakas Mihály született 1802-ben Mompiában Kandiának Kaenuvio kerületé­ben, szegény és alacsony sorsú szüléktől. Ennélfogva, és kivált mert az iskolák a tö­rök uralom alatt teljesen elhanyagoltattak, a legkisebb iskolai kiképeztetésben sem ré­szesült. Fölnőtt mint paraszt fiu és pásztor gyerkőcz, aztán szolgálatába lépett egy te­kintélyes mohamedán hitű görögnek, Kur­inulis Husszein agának, kinek mellékneve Mihály volt. Ezzel együtt éveken keresztül vadászgatott. Kurmulis tulajdonképen nem volt mohamedán, ő keresztény templomban volt megkeresztelve. A görög fölkelés 1821-ben kitörvén s Epirusból Krétába is heves lángokban át­csapván, Grigorios Kallonas Kurmulist is megnyerte a fölkelés hívéül. Kurmulis azon kezdte, hogy magát kereszténynek nyilat­koztatta, és csapatot gyűjtött maga körül, melybe Korakas is — a legelsők egyike — belépett. Kurmulis alatt ép oly jól küzdött gyalog sorban, mint az akkori lovasságnál, és ott volt az emlékezetes phurphurai és timpakioni ütközeteknél, és jeles tettei által nagyon kitűnt. A krétai fölkelés 1827-ben teljes győze­lemmel végződött, a krétaiak urai lőnek a szigetnek, s a várakba beszorítva zárták a török ezredeket. A diplomatia azonban meg­foszta őket véres munkások élvezetétől; Kréta visszaadatott a töröknek. Karakas nem bírta a legszentebb óhajok e kegyetlen csalódását elviselni és kivándorolt a peloponnesusi Hermionisba. Egy idő múlva azonban újra visszatért szűkebb hazába, és a sziget akkori kormány­zója, Mustafa basa, figyelmére mél­tatta. Ez fölismerte jelentőségét az egyszerű, de nagyravágyó embernek, s igyekezett őt magához vonni. Gyak­ran vitte magával vadászatra, és meg­ajándékozta egy gazdagon diszitett nagybecsű kétcsövű puskával, s mind­addig nem nyugodott, mig Karakas Megalokastronban a községtanácsban helyet nem foglalt. Karakas azonban látván, mint élnek vissza birótársai helyzetökkel, és tesznek igazság he­lyett hamisságot, mint hagyják ma­gukat szenvedélyektől elvakittatni, egy hivataltársaihoz intézett merész fölszólalás után kilépett a tanácsból. A krétai uj fölkelés 1841-ben kez­dődött. Magától értetődik, hogy Kara­kas, ki mint gyakorlott vadász és vitéz törököl­ már az első harczban magának nagy hirt szerzett, most is szerepre hivatott föl. A nagy hatal­masságok azonban interveniáltak, s a fölkelés leveretett. Korakas épen a szigetet elhagyni készült, hogy ma­gának a királyságban biztos mene­déket szerezzen, midőn levelet kap Mustafa basától, melyben azt kéri, hogy maradjon az országban, bántatlanságról biztosítván őt. Korakas elfogadta a basa ajánlatát, és 1858-ig csakugyan nem háboríttatott a török felsőség által.­­ 1858-ban galom kezdődött Mustafa utóda­i ellen, a krétaiak, és köztök kés népgyűléseken követelték a moz­ KORA­KAS MIHÁLY.

Next