Vasárnapi Ujság – 1867 1867-02-24

A szerencsétlen narancsfa

86 kellett menni, s talán a történet hozta úgy magával, hogy én menjek legelöl, talán azért történt így, mert én voltam köztetek tán a legidősebb veterán e pályán." Kiben a nagy­ság ily szerénységgel párosul, annak nagy­sága kétszeres. Tudva van, hogy ő Felsége Deák Feren­czet kinálta meg a miniszterelnöki tárczával s a felelős kormány megalakításával. 0 e megbízást nem fogadta el. Nem kényelem­szeretetből, nem mintha azt hinné, hogy annyi munka után megilleti tán már a nyu­galom. Deák Ferencz, hála Istennek, ép erő­ben , munkabíró kedvben van — s legyen még sokáig! — és ő nem is fog pihenni addig, míg a hazának az ő bölcseségére, alkotó és védő erejére szüksége lesz. Vissza­utasította az ajánlott polczot egyszerűen azért, mert független képviselői állásában többet vél használhatni hazájának, mint a miniszterelnöki széken. Előtte a haza az első, az egyetlen tekintet. Midőn febr. 18-án, Ő Felsége leirata által az alkotmány visszaállítása kimondatott s a felelős miniszterelnök kineveztetett, az or­szággyűlés mindkét háza sietett Deák Fe­rencznek megvinni a hála, tisztelet, bizalom adóját. Az ifjúság és a polgárság fáklyás­zenében s harsogó éljenekben adott e kegye...

Személyek

  • Felsége Deák Feren­czet
  • 0
  • Deák Ferencz
  • Ő Felsége
  • Deák Fe­rencznek
  • Deák
  • K­o­­lost­ó
  • Rákóczi
  • Marmorát
  • Zilahy Imre

Helyszínek

  • Márvány tenger
  • Márvány ter

Intézmények

  • Mindenhatót

Next