Vasárnapi Ujság – 1867

1867-07-07 / 27. szám - Amerikai létra (rajzzal) 339. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon

Irodalom és művészet. = (Izsó Miklós,) A jeles szobrászunk jelenleg Debreczenben van, hol Csokonai-szobrán dolgo­zik. Több havi munka után már elkészíti a gipsz­mintát, még pedig oly szépen, hogy mindenki a legnagyobb elégültséggel szól felőle. A „búsla­kodó juhászt," azt a szép szobrot, mely hosszas pör után most a nemzeti muzeumban van, Izsó gipszből szintén elkészité, s igy bárki megszerez­heti, a ki kedveli a szép szobrokat. Tökéletesen hű másolat az eredeti után, s ára 40 frt.­­ (Egyháztörténelmi munka.) Farkas Jó­zsef pesti ref. theol. tanártól „Egyháztörténelem" czimü mű jelent meg, mely két terjedelmes kötet­ben (I. k. 359 lap, II. k. 362 lap) a keresztény vallás és egyház fejlődését egész 1866-ig lehozza, s eleven rajzát adja mindig az általános kor-, művészeti, társadalmi, tudományos viszonyoknak, ugy hogy a munka bízvást ajánlható azoknak, a­kik könyvtárt nem szerezhetvén, egy-egy munká­ban sok dologról szoktak és szeretnek felvilágo­sítást keresni. — A munkát az is ajánlja, hogy alig van ilyen dolgozat irodalmunkban, már pedig az egyházügyi kérdések napjainkban napi érdek­kel fognak bírni. — A terjedelmes, sűrűn nyomott két kötet ára 4 frt 50 kr.­­ (Dr. Sikor József) lapunk munkatársa „Beszélgetések arról, hogy miért szegény és bete­ges a magyar parasztgazda?" czimü munkát adott be bírálat végett a magyar gazdasági egyesület­hez s a minisztériumhoz. A birálat mindkét hely­ről a lehető legjobban ütött ki, s a munka rövid időn meg fog jelenni. — (Szepessy Imrétől,) a magyar s erdélyor­szági kegyestanitó rend nevében, diszkiadása latin óda jelent meg az apostolok ünnepe alkalmából. — (A lapunk mult számában) közlött érdekes asztraháni magyar levél írója nem Imkolly, mint a beküldött másolat után hibásan nyomatott, ha­nem Turkoly Sámuel. Egyébiránt e levél több rendbeli másolatban van meg az országban: ere­detije hol rejtezik, nem tudjuk; régebben ismer­tetve volt a „Tudományos Gyügytemény" 1821-ik évi folyamában.­­ (Hirlapirodalmi mozgalmak.) A juliussal kezdődő félévben a magyar hírlapok száma ismét több uj közlön­nyel szaporodott. Pesten jul. 1-én indult meg a Pálffy Albert által szerkesztett „Esti Lap," mely naponkint a délutáni órákban jelenik meg; egyik főmunkatársa Urházy György. — Debreczenben két uj lap indult meg; ezek közül a „Debreczeni Lapok" heti közlöny, szerkeszti Sár­áry Elek, az eddigi „Hortobágy" szerkesz­tője, most is kiválólag Debreczen és vidéke érde­keinek képviselését tűzve czélul; másik az 1849-i hamvaiból föltámadt „Alföldi Hirlap," mely Telegdi László szerkesztése alatt hetenként há­romszor jelenik meg. — Jövő hó elején „Honvéd" czimmel, gr. Bethlen Olivér szerkesztése mellett magyar katonai hetilap fog megjelenni Heckenast­nál. E lap czélja: a katonai tudományt nemzeti alapra fektetni, és a forradalmi hadjáratokat hiven előadni. Ára havonkint 50 kr. Tiszta jövedelme a honvédek segélyezésére lesz szánva. — Több uj lap megjelenéséről is van szó. Egy-két lap azt a hírt is közölte, hogy a „Hon" gr. Keglevich Béla tulajdonába megy át, Jókai Mór visszalép tőle s szerkesztését Csernáton­ veszi át. E hirt Jókai a jul. 4-ki számban határozottan megczáfolja.­­ (Uj zenemüvek.) Rózsavölgyi és társánál megjelent: „Koronázási induló."Zongorára szerzé Mérty N. Ara 50 kr. — Debreczenben ifj. Csáthy Károly kiadásában : „Szobránczi induló," zongo­rára alkalmazott zenemű jelent meg. Szerző Balázs Kálmán, a debreczeni népzenekar igazgatója. — (A nemzeti színházhoz) új operát adtak be, melynek neve „A renegát," 3 felvonásban. Szövegét írta Deák Farkas, zenéjét szerzé báró Orczy Bódog.­­ (A budai népszínházban) mult vasárnap került színre Rákossi Jenő „A sz. korona vará­zsa" czimü új színműve. A közönség jól fogadta, különösen tetszésben részesült az utolsó jelenet, mely Imre királyt a zöld ággal tünteti elő, a mint Endrét tábora közepéből magával foglyul viszi. ** (Rákosi Jenő) előfizetést hirdet „Régi dal régi gyülölségről" czimű még szinte nem került színdarabjára. A mintegy 9 évre terjedő mű, 8-rét fűzve, csinos kiállításban augusztus elején fog megjelenni. Előfizetési ára bérmentes szétküldés­sel együtt 1 ft. o. o. Tiz előfizető után tisztelet­ 340 T­ÁRHÁZ. példán­nyal szolgál a kiadó. Az előfizetési össze­geket a szerző neve alatt, lakására (Pesten, főút 5. szám), vagy a „Pesti Napló" szerkesztőségébe (barátok terén 7. sz.) vagy Eggenberger könyv­kereskedésébe, Pesten a barátok terén­­ kéri küldeni. A könyv pontos szétküldéséről szintén Eggenberger — mint kiadó — fog gondoskodni. Egyház és iskola.­ ­ (A pápai helv. hitv. főiskolában) az 1866/7 nyári félévi közvizsgák jul. 22—jul. 27-ig tartat­nak. Az éretségi vizsgák jul. 28—31-én lesznek. — (A pesti reform. gymnasiumban) az Írásbeli érettségi vizsga f. hó 16. és 17-én, a szóbeli 18., 19. és 20-kán fog megtartatni. Ezeket megelőző­leg az érettségi vizsgálatra lépni kívánó magánta­nulók f. hó 14. és 15-kén vizsgáitatnak meg. A ref. gymnasium többi osztályaiban a vizsgák folyó hó 22—27-kéig fognak folyni. — (A pesti főreáltanodánál­ a másod­félévi közvizsgálatok július 8 án és 9-én a hittanból, a többi tárgyakból pedig julius 11-től kezdve 24-ig tartatnak. A magán­vizsgálatok julius 30-án fog­nak megtartatni, melyekre a megvizsgálandók reg­geli 8 órakor pontosan megjelenni, a katholikus vallásúak egyházi férfiutat nyert hitani oktatásról, más vallásúak pedig rendes hittani bizonyítványt bemutatni tartoznak. Kelt Pesten julius 2. 1867. — Az igazgatóság. ** (A lipotvárosi bazilika) épitésére nézve legújabban innét történt valami, miből remélhető, hogy az építést annyira-mennyire a befejezés­hez juttatják. A kultusminiszter közbenjárása folytán ugyanis legf. helyen megengedtetett, hogy az építésre ajánlott 40,000 ft állami évi járulékra, a vallásalapból 270 ezer ft kölcsön vétessék fel, s az majd 1869-től fogva amaz évi 40 ezer fttal fog törlesztetni. A magángyüjtések, mint látszik, egé­szen szünetelnek. Közin­tézetek, egyletek.­ ­ (A magyar tud. akadémia) jul. 1-évi ülé­sében Keleti Károly értekezését olvasták fel Ma­gyarország mezőgazdasági viszonyairól, utána Szilágyi Sándorét Bethlen Gábor trónfoglalásá­ról, ezután pedig Thaly Kálmán mutatott be több nevezetes okmányt. Az egyik Komáromi János, Tökölyi titkárjának naplója, melyet Hédervárról gr. Viczay küldött be a felolvasónak.­­ Ezután Thaly számos okmány-másolatot terjesztett elő, melyeket egy névtelenül maradni akaró hazánkfia Olaszországból hozott magával s most az akadé­mia rendelkezésére ajánl fel. Ez okmányok a Fran­gepán s Zrinyi összeesküvésre, valamint a Rákó­czi-korra vonatkoznak, s az akadémia nemcsak e másolatok megszerzését ajánlotta a történelmi bi­zottság figyelmébe, hanem felhívta arra is, hogy tenne intézkedést, miszerint az estei levéltárban Magyarországra vonatkozó okmányok mind lemá­soltassanak.­­ (A Kisfaludy-társaság) múlt szerdán tar­tott havi ülésében Arany László folytatá a népme­sék fölötti tanulmányát, s ezúttal a népmesei fur­csaságokról értekezett, s előadá azok különböző válfajait, mindenikre érdekes példákat idézve. Végül szólt az eddigi gyűjtemények előadási módjáról, s említé, hogy mily baj, midőn a gyűjtők a meséket kivetkőztetik naiv eredetisé­gükből. Mint legeredetibb népmese-gyűjteményt, a Krizáét emeli ki, s egyszersmind a Papp Gyula palócz meséit is dicsérte. Az értekezést tetszés ki­sérte s Arany Lászlót a társulat népköltészeti tárához Gyulai Pál mellé szerkesztőnek nevezték ki. E népköltészeti gyűjtemény valószinüleg nem­sokára meg fog jelenni.­­ (A történelmi társulat) keddi ülésében gr. Mikó Imre ékes beszéddel foglalta el elnöki szé­két, s egyszersmind 1000 frtos alapitványt tett. A társulat tisztviselői lettek: titkár Thaly Kál­mán, pénztárnok Pesty Frigyes, jegyző Pauler Gyula és ügyész dr. Fischer Kálmán. A társulat közlönyének czime „Századok" s az első füzet még e hóban megjelenik. A társulat tagjai foly­vást szaporodnak. Balesetek, elemi csapások. ** (Tűzvész.) Csikszékből irják: Nagyon szo­morú napra viradtak föl jun. 16-án a csík-szent­királyiak. Ugyanis délután 4—5 óra tájban a falu nyugati részében gyermekek gyufával játszása következtében tűz ütvén ki, 41 gazdának minden­nemű — legalább 150 — épülete, gazdasági esz­közeik, élelmi­szerek, ruházataik, apróbb házi ál­lataik, szóval: mi udvarukon volt, mindenökkel együtt a tűz áldozatává lett. Csak egy-kettőnek sikerült az épen uralgó szél miatt hirtelen hara­pódzó tűz éld holmijét megmenti. Néhány percz alatt az egész lángba borult, s alig egy óra múlva puszta lett a tér. Csak a pusztán maradt kenyér­sütő kemenczék adnak tájékozást gazdájuknak régi lakáról. A szomszéd faluban búcsú lévén, szokás szerint sokan mentek volt azok közül oda, kik mire kétségbeesett futással haza érhettek, csak füs­tölgő üszkeit találták verejtékkel szerzett csekély ingó vagyonuknak, s csupán avval maradtak, mivel a búcsúra jártak. Biztosítva egy sem volt. ** (Szabadkán) közelebb az a megható eset történt, hogy egy nászmenetnél a kocsi felfor­dult s két embert agyonütött. A menyasszony is meghalt. Mi újság? ** (A képviselőház) júl. 2-kán este 6 órakor tartotta utolsó ülését. Miután a vasutügyi határo­zatot e nap a főrendek is elfogadták, az ország­gyűlés bizonytalan időre elnapolta magát. Hír sze­rint októberben fogja újra megkezdeni üléseit. ** (Batthyány Lajos tetemei.) A „P. Napló" következő­ fölszólalást közöl: „Ő Felsége minden élő honfinak amnestiát adott, az igazságnak ezen ünnepélyes elismerése kétségen túl kiterjeszkedik a holtakra is. Azért, a­mi eddig többszörös szor­galmazás daczára megtagadtatott, most már kön­­nyen kivihető leszen; értjük az 1848. évi minisz­ter­elnöknek, Batthyány Lajos grófnak ünne­pélyes és a nemzethez illő eltakarítását. Hűlt tetemeit nehéz körülmények közt, és nem eléggé dicsérhető lelkes hazafisággal kriptájokba fogad­ták a magyar nemzetnek századok óta változatlan hű napszámosai, a pesti sz. ferenczrendiek. Úgy his­szük, hogy ez által nemcsak az özvegységre jutott grófnő fog némi megnyugvást találni, hanem a nemzetnek is alkalom nyilik egyik elvérzett felkentje iránti hálaadóját leróhatni." ** (Deák Ferencz) a napokban leutazik Pusz­ta-Szent-Lászlóra, hol rendesen a nyári hónapo­kat tölteni szokta. " A Deák-párt tagjai még hétfőn elbúcsúztak pártvezérektől. Somssich Pál tarta a búcsu-szónoklatot. Deák Ferencz megható szavakkal felelt, szilárd kitartásra inté párthiveit, s szivökre köté a testvéri szereteten alapuló enge­dékenységet. A szenvedélyeskedést mindenkor és mindenütt szigorúan mellőzni kérte. Még a nem­telen fegyverek támadását sem kell — úgy­mond — visszatorolni, mert minden elágazó erőt egy nagy fő czélra, a haza boldogítására kell egyesí­teni. „Ha minket sértenek, az fáj, de tűrjük el, és ne sértsünk vissza; mert abból elkeseredés és oly küzdés támadhat, mely miatt a haza, mindnyájunk édes­anyjának kára és fájdalma következnék: in­kább tűrjünk mi, mint szenvedjen ez." stb. ** (Kinevezések.) A magyar belügyminiszté­riumhoz Nehrebeczky Sándor Vngmegye, volt főis­pánja, miniszteri tanácsossá, Berde Mózes, Hosszú József és Triffnácz Pál országgyűlési képviselők osztálytanácsosokká, — a földmiv. és keresk. mi­nisztériumhoz ifj.gr. Zichy József képviselő tiszt, osztálytanácsossá, — a Felség személye körüli magyar minisztériumhoz Hengelmüller László és Mayercsák Sándor, — a vallás és közoktatásügyi­hez pedig Lövey Sándor tiszt. fogalmazókká ne­veztettek ki. ** (A honvédalaphoz) újabban adományoztak: Joannovics György államtitkár 100, Szaniszló Ferencz püsp. 1000, Dómján Samu 10 frtot, Kuthy Emil 1 aranyat, Mike Károly 20 frtot, Sántha Mihály 5 frt 70 krt. Ács Flórián 10 frtot. ** (A honvédalap kezelését) a minisztérium hir szerint valamelyik biztositó-intézetre bizza. ** (Subotic horvát septemvir) a mint Moszk­vába a szláv kiállításra tett utazásából hazatért, hivatalától nyugdíjaztatás nélkül fölmentetett. ** (A királydomb) a lánczhidtéren, mint most végl­eg elhatározták, ott fog maradni, és a városi hatóság e napokban értesíttetett arról, hogy az a városnak tulajdonául engedtetik át. ** (Nászhirek.) B. Perényi Zsigmond képvi­selő, a felsőh­áz 1849-ki elnökének fia, m. hó 25-én tartotta esküvőjét b. Perényi Petronellával, Nagy Szőllősön — Görgei Arthur leányát, Berthát e napokban jegyzé el Bohus János, Világos bir­tokosa.

Next