Vasárnapi Ujság – 1868
1868-11-15 / 46. szám - Szakál Lajos (arczkép) 552. oldal / Élet- és jellemrajzok
OOÍ különben mór eredetűek, noha magukon hordják vidám kedélyének, szenvedélyességének és költői lelkületének kinyomatát. Fölizgatják ezek képzelmünket, lebilincselik tekintetünket és megzavarják érzékeinket. E tánczokban játszik az andaluzi nép elénk, forgó, tüzes, érzéki jelleme. Más alkalommal bővebben szóltunk róluk. Arab vér foly a murcianok ereiben is, kiknek hazája hajdan egy kis mór királyságot képezett. Ezeket honfitársaik nem a legjobb szemmel nézik. Egy ilyenforma közmondás is szól róluk: El cielo y suelo el bueno, el entresuelo malo. (Ég és föld jó ott, de az ember nem sokat ér.) Különösen boszúállóknak tartják őket s átalában a mór jellemből sokat örököltek. Viseletük olyan, mint a valenciabelieké: ezüst czifrázatú gombok játszanak legnagyobb szerepet rajta. Valamint az arab vért, ugy az arab viseletet is legjobban megőrizték a valenciaiak. Tarka kendőjük, mely fölül csúcsban fut össze, a turbánra emlékeztet és jól illő ellentétet képez a nép barnás arczszinéhez. A valenciai jó érzésű, munkás ember, kiben nyoma sincs a spanyol restségnek ; van sok jó oldala , de goromba és alattomos. Valencziáról mondják: Paraiso habitando por demonios. (Paradicsom, melyet ördögök laknak.) A valenciai nyelvjárás nem oly kemény, mint a cataloniai és malorcai, melyhez különben nagyon hasonlít. De nem a castiliaihoz, tehát a tulajdonképeni spanyolhoz. Egész más ember az ország északkeleti vidékeit lakó aragoni. Lágy kedélyt hiában keresnénk nála; erő, bátorság tüntetik ki őt, s csatában, harczban ellensége is becsülni tanulja. De e tartományban földmivelés, ipar, kereskedelem nagyon alanti fokon állanak, ugy hogy ezt tartják Spanyolország legelhanyagoltabb részének. A Portugál határán fekvő , a hajó által átszelt Estramadurát durva, de jószivü és vitéz nép lakja. A városok itt el vannak hanyagolva; a lakosság legnagyobb része földmivelő. Az északon fekvő Asturia népe nem vegyült soha össze a mórokkal, ereiben tiszta, nemes góth vér foly, mire nem kevésbbé büszke, mint arra, hogy az ő tartománya volt bölcsője a castiliai monarchiának. Tőlük délre Ó- és Új-Castiliában laknak a castiliaiak. A két tartomány közti különbséget a nép folyton fenntartja, noha a föld már régen több tartományra van darabolva. Itt találjuk politikai és földirati tekintetben Spanyolország központját; itt lakik a spanyol népjellem legbüszkébb képviselője, kinek nyelvjárása az egész nemzet irodalmi nyelvéül fogadtatott el. Különös nép a Mancha lakosai, Új-Castilla déli részén. Száraz földjükön sáfrány, kender, len és az a hires hagyma terem, mely a spanyol konyhában oly nagy szerepet játszik. A különböző néptörzsek, melyeket itt röviden bemutattunk, mind birnak képességgel a haladásra, mivelődésre és az ország minden jóval meg van áldva. Csak jó kormány hiányzott eddig s ennek hiánya szomorúan ellensúlyozta amaz áldásokat. Következzék uj kor Spanyolországra, mely a haladás és fölvilágosodás fáklyája mellett az ország és nép szunnyadó erőit ébreszsze föl! Szakál Lajos, Szakál Lajos, Békés város országgyűlési képviselője, kinek magyarosan férfias arczvonásait mutatjuk be ma olvasóinknak, a közélet és tevékenység több terén, a megyei és társadalmi életben s mint népköltő az irodalomban ismeretes névvel bir. Egész élete valódi magyar jellemmé domborítja ki alakját; minden hosszasabb jellemzés helyett azért legczélszerűbbnek véljük tevékeny és közhasznú élete főbb vonásaival rajzolni le szellemi arczképét testi képe keretéül. Szakál Lajos 1816. február 12-én született, Békésmegyében, hol atyja Ferencz egy századnegyeden túl viselt községi jegyzői hivatalt, anyja Halász Zsuzsánna, most is tisztes öregségben s jó egészségben él. Elemi iskoláit a falusi gyermekekkel együtt járta, gymnasiumra pedig Mező-Berénybe, majd Debreczenbe ment, hol a nyelvészeti, költészeti s bölcsészeti folyamokat kilencz év alatt végezte. Költői hajlama már itt elég korán fölébredt. 1833 őszén, Kőrös-Tarcsán a szülői háznál levén szüreti vakáczión, itt irta első, nyomtatásban is megjelent szép dalát, a Búza mosó leányt, mely a másodikkal Erzsi a Körös partján czimüvel együtt előbb a kassai,,Jáczint"-ban látott világot, később a„Czinbhalom”-ba is bement, s ma is megállja helyét. 1835-ben az eperjesi kollégiumba ment jogi tanfolyamra, s ott az ifjúsági nyelvmivelő társaságnak, unokatestvérével Sárossy Gyulával, (kivel a sors különös játékából, egy évben és egy napon láttak két testvér anyától napvilágot) egyik mozgató lelkes munkás tagja, egyszersmind főjegyzője is volt. A jogi tanfolyam bevégeztével, joggyakorlaton először Debreczenben a kerületi, majd Pesten a királyi táblánál, összesen négy évet töltött; az 1839—40-iki országgyűlésen pedig b. Wenkheim Béla, akkor Békésmegye követe oldalánál mint magán írnoka, nem annyira a szokott dictaturai másolással, mint a kerületi és országos ülésekről magánjegyzetek s rendes napló vitelével megbízva működött. 1840-ben kitűnő sikerrel tevén le az ügyvédi vizsgát, kikapta oklevelét s ettől fogva a megyei élet terén látjuk őt működni, szülő megyéjében, előbb mint tiszteletbeli ügyészt, majd rendes aljegyzőt, majd 1848 ban először,1849-ben másodszor megválasztott főjegyzőt. A jegyzői toll mintha csak kezébe termett volna. Mellette több fontos és kényes megbízást is teljesített, tudván szólni a nép nyelvén e hatni a társadalmi téren is. Tevékeny részt vévén a forradalomban, melynek a hivatalos működésén kívül, forradalmi költeményekkel is nem egyszer adott hangot, a fegyverletétel után többszöri feladásnak, kutatásnak s zaklattatásnak volt kitéve. Neve ekkor s jóval előbb már ismeretes volt az irodalom, jelesen a népköltészet terén. A pozsonyi országgyűlésen tartózkodása alatt irta legsikerültebb népdalai egyikét, a „Megkövetem a téns nemes vármegyét" kezdetűt, mely a vidéki és tájszinezettől egészen ment, s tisztán lélektani motívum körül forogva, legszebb dalaink egyike. Ugyanott a Ligatust, naiv dalnak, a Ragyás egyik kitűnő példányát a legényt, Szőlős leányt, Menyasszonyt stb. megannyi szép és sikerül dalt, Murcián, Aragoniai. Valenciai Andaliziai. Uj-castiliai. Spanyol népviseletek. Asturiai. Valenciai. Ó-castiliai.