Vasárnapi Ujság – 1868
1868-01-19 / 3. szám - A japáni „sárkány-társaság” mutatványai (képpel). Réthi L. 28. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
2- ben folytonosan emelkedik a kéneső, mig felforr a viz, amikor 80 °-ot mutat a vizbe eresztett hévmérő s fölebb nem megy, akármeddig hevítsük és tartson a viz forrása. De bizony a gőzbe burkolt gomba hévmérő sem mutat egy parányival is többet. Ebből az a tanúság, hogy a vizet 80 °-nál többre nem lehet bevinni,*) amennyi melegséget vagy hőséget azontúl ad neki az alája gerjesztett tűz, azt mind a gőz lopja el , maga sem nyer látszólag semmit vele, mert az is folyvást 80 fokú marad, és így másodízben vesztjük nyomát a melegségnek. Azonban okulva az első eseten, itt már könnyebb lesz reáakadnunk. Itt is, mint ott, a víz minőségének teljes változása áll elő. A szilárd jég és a folyékony víz közt nincs nagyobb különbség, mint a rugalmatlan s mindig egyenlő helyet foglaló víz, és a rugalmas és véletlenül dagadható, terjeszkedhető gőz között. Mondjuk ki hát bátran, hogy a forráskor á átalában a gőzölgéskor elenyészni látszó melegség megszünteti ugyan mint melegség a működését, — többek közt a hévmérőre való hatását, — hanem a helyett alakját és változtatja minőségét meg a víznek s azokat a tulajdonságokat adja neki, a melyekkel mint gőz van felruházva, jelesen a rugalmasságot. És bizony ha meggondoljuk, mekkora erő az a rugalmasság, mely p.o.egy gőzgépben 4 mázsától fel 400 mázsáig való tehert bir emelni és mozgásba hozni, el kell ismernünk, hogy bőven ki van pótolva benne a 600 °-ig hevitő működés, melyet ez ujabbal cserélt fel. Ez már ma kétségtelen igazságnak ismert állítás, melyet még az is megerősít, hogy a gőzben rejlő meleget megint előállíthatni, s ez alkalommal aztán a rugalmasság, melylyé átváltozott volt a melegség, azonnal megszűnik, s a gőz vizzé változik viszsza. Ugyanis ha egy edényben vizet forralunk s a kifejlő gőzt egy görbe csőn át minden veszteség nélkül átvezetjük egy más edénybe, melyben jéghidegségü viz van, ez a gőznek rejlő melegét mind kihúzza s fölhevül vele, s a gőz ily módon meg-Bűrüdvén, maga is vizzé válik, mégpedig annyivá, amennyit a forraló edényben elfőztünk. Mindezekkel azonban még nem végeztünk be mindent, mert vannak még számos oly esetei a melegség elenyésztének, melyeket sem a jégolvasztásból, sem a gőzölgésből kimagyarázni nem lehet. Kezdjük ismét a vizén kisértvényeinket. (Vége következik.) A japáni „sárkány-társaság" mutatványai. A budai népszínházban mintegy két hét óta mindig nagy közönség van; japáni erőművészek tartják ott mutatványaikat, azok vonják oda a közönséget. Művészeink megfordultak már Európának Csaknem minden nagyobb városában és mindenütt nagy érdekeltség támadott irántuk. Mutatványaik valóban meglepők, egyelőre hihetetlennek tetszők még nagyvárosi ember előtt is, akinek volt alkalma lovardákban és más nyilvános helyeken akárhány erőművészt és kaucsuk embert látni. Olvastam valahol, hogy angol iparosok meg akarták szégyeníteni a chinaiakat és roppant finomságú, szemmel alig észrevehető vas sodronyt küldöttek hozzájuk, versenyre szólítván, hogy tudnak e hasonlót készíteni. A chinaiak aztán hasonló sodrony helyett végedes végig kifúrták az angolok által küldöttet. Amennyire fölülállt amazok mesterség tökélye, ha igaz volt, emezeké felett: elmondható, hogy annyival jelesebbek eme japáni erőművészek a mieinknél. Képünk néhány jól talált mutatványukat ábrázolja. Ott a jobb oldalon egy férfi áll kiterjesztett legyezővel; hátrább fehér lepkék látszanak. Azokat a lepkéket ő alakitotta papirosból a közönség szeme előtt és legyezőjével olyan áramlatot adott a jégnek, hogy a papirlepkék fölszállottak és az alakitó akarata szerint szállongtak: hol fenn magasan a levegőben, hol vállaira ereszkedve, hol egymást űzve, hol leszállva egy vagy más tárgyra. Az egészben nincsen semmi bűvészi, egyszerű természeti törvények egyszerre megérthető alkalmazása csupán, hanem oly magas tökélyre festett alkalmazás, hogy az ember alig tartaná hihetőnek. Annak a mongol fajnak, főkép a chinainak és japininak, már állami és társadalmi intézményeinél fogva is sokkal nagyobb a türelme, mint a miénk. Ezenkívül a népesség túlságos sűrűsége, s a foglalkozásnemek csekélyebb száma arra kényszeríti őket, hogy amihez kezdenek, azt a lehetőleg tökélyre vigyék, ha élni akarnak utána. E férfi valószinüleg nem sok egyébbel töri a fejét a czoltatáson lepkefánkivül. Abban aztán mester is igazán keze Épen az ellenoldalon egy másik, Kingo-Goro nevű, kifeszített esernyőt tart kezében. Esernyőjén kis kerekek látszanak, amelyek folyvást körben gurulnak az esernyő tetején, néha visszafordulva gyorsan, néha épen a szélére leereszkedve, néha fölszaladnak a teteje felé. Mindezt Kingo-Goro az esernyőnek rendkívül finoman intézett mozgatása által eszközli. Miután a karikákkal mulattatott egy darabig , tojást vett elő, azt görgette kifeszitett esernyőjén; végül, midőn mutatványát bevégezte, a szét is törte a tojást közönség előtt, megmutatni , hogy valóban az volt. Jobbra, a nagy létra mellett, fején álló gyerek látszik; feje alatt egymásra rakott keskeny fahasábok képeznek ingatag oszlopot; ő fejéről átkanyarodik a lábára azon, amely oly keskeny, hogy lábon is alig állhatni rajt, majd visszacseréli helyzetét, szájában folyvást éles kardot tart. Egyszer vétse el az egyensúlyt és vége van.De ő nem véti el; nem is látszik arra gondolni: mutatványait derült arczczal, vigan végezi. Kisasszonyok is vannak képünkön. Nem sokat különböznek a férfiaktól, mert egyaránt lapos ferde szemek, kerek olajszínü arczok van , szakáll, bajusz pedig a férfiaknál sincs. Ama kisasszonyok egyike a „csodálatos táviró." Tudománya abból áll, hogy fölmegy a kifeszitett vassodronyra, épen olyanra, mint a távirdai sodrony; azon aztán kényelmesen végig sétál, elé is, hátra is, föl is öltözik rajta, sőt hanyatt fekszik azon az egy szál vékony sodronyon. Szándékosan hagytam legvégül Haro-sant a kis Little Tomyval. Ők leginkább felköltötték bámulatomat és amint kivehetem, az összes közönségét. Ha-ro-san az, aki három különböző ábrán hanyatt fekve festetik. Tom ugyanazokon az ál- A japáni „sárkány-társaság" mutatványai. *) Ez csak arra az esetre vonatkozik, mikor a gőznek szabad átt van hagyva. Befojtott edényben jóval több fokra hevíthetni, akár az edény repedtéig.