Vasárnapi Ujság – 1868
1868-11-15 / 46. szám - Nehány előadás a népszinházban. Beöthy Zsolt 555. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Egy uj egérfogó (rajzzal) 555. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon
az ősi népek lakomáztak és konyhahulladaik fellelhetők. Minden e szakba vágó tudósítást, mint a honi Őstörténelemhez való adatot köszönettel vesz régiségtudományunk nevében Pest, 1868. okt. Römer Flóris. Egy új egérfogó. Azon sok mindenféle találmány közül, melylyel Amerika évenkint meg szokta ajándékozni a világot, bemutatunk egyet. Woodside egérfogója ez, melynek az az előnye van a régibb szerkezetű egér- és patkányfogók fölött, hogy miután az áldozatot megcsípte, magától nyilik ki újra és így pinczénk, kamaránk hívatlan vendégeire nézve oly siralmas munkáját folyton végezheti. Az egészet egy pad vagy asztal szélére kell erősiteni, mely mellé valami edényben viz helyezendő, hogy a megfogott s halálosan megsebesitett egér ebbe pottyanjon. Szerkezete különben a következő: Alul, a külső oldalon van egy kerek nyílás (C.), mely csak olyan tág, hogy rajta egy patkány feje kényelmesen befér. E fölött van egy föl és le mozogható, hosszabb rud, melynek alsó, kiszélesített részéhez (A.) két éles kés van erősítve, melyek megfelelő nyílásokon keresztül C-be jutnak s a patkánynak vagy egérnek odaszorult fejét megsebzik. A rúd felső végén D. kallantyúval van összekötve, mely egy keret tetejét képző, vízszintes tengelyen nyugszik. Erre zsineg van csavarva, melynek lecsüngő vége E. súlyt hordja. E súly közvetíti a gép önmozgását, mely abban áll, hogy a kések hirtelen lecsapódnak, azután megint eredeti helyeket foglalják el. A D. kallantyút és a zsineget súlyával tartó tengelyen van egy foggal ellátott zárkerék (F.), mely fog egy vékonyabb rúd felső végébe akad. Mint látni lehet e vékonyabb rud alsó végén szintén egy kallantyú van, mely egy rövid tengelyen nyugszik. Evvel van kapcsolatban a csalétket tartó horog. (G.) Hogy történik a fogás, könnyű belátni. Az egér csak a C. nyíláson keresztül juthat a csalétekhez. Amint érinti és meglöki a horgot, a vékony rúd leszáll, fölül a tengely megfordul s a kések leesnek. A patkánynak vagy egérnek vége van és beleesik a vízbe. A kések azonban hirtelen fölemelkednek, mert F. kerék foga belekap H. mélyedésébe. Mivel az egér a horgot elbocsátotta, a vékonyabb rud is újra elfoglalhatja régi helyét. Az egérfogó újra várja és megfogja áldozatát. A mint a súly a zsineggel egészen leereszkedett, I. fogantyú segélyével újra rá lehet a tengelyre csavarni. — Feltalálója az egésznek Woodside, Zanesvilleben, Észak-Amerika Ohio államában. Amerikai egérfogó. Néhány előadás a népszínházban. (Forestier Pál. — Giboyer fia. — Vörös ház. — A regény vége. — III. Richárd.) ,,Bem apó" öles, vörös betűs, fekete falragaszai leszakadoztak, eltűntek az utczasarkokról s helyöket szerényebb utódok foglalták el. A vén Gellért szines röppentyűi végkép elröppantek, a minden este tűzben volt hadsereg elszéledt, a tisztek levetették egyenruháikat, a lengyelek éneke elhangzott, az öreg tábornok és Petőfi nyugodni tértek és csöndesen várják a föltámadást a jövő tavaszon. A budai magyar szinészet téli szállására költözött, a lánczhid melletti népszinház igénytelen épületébe, melyhez nevezetes történeti emlékek vannak kötve. Úgy halljuk, a városi tanács el akarja zavarni innen e kis, lelkes sereget, mmely oly kitartó küzdelmet folytat évek óta a részvétlenség ellen és e küzdelem folyamában annyi jelét adja életrevaló ágának. A mostani színház helyére szállodát akarnak építeni, s helyette a várszínházát engedni át. A csere azonban korántsem lenne előnyös, mert a pestiek, kikből a népszínházi közönség legnagyobb része áll, még a lánczhíd szelével, viharával csak szembeszállanak néhanéha, de már azt csak nem kivánhatja tőlük senki, hogy éjszakának idején hegyet is másszanak. Azért csak épüljön az a szálloda máshova. A közelebbi előadások Budán mig egyfelől a művezető és színészek buzgóságáról tanúskodtak, másfelől arról, hogy a közönség is kezdi méltányolni e buzgóságot. Bár budai polgárok tisztes arczaival nem igen találkoztunk, de a székeknek legalább fele el volt foglalva és a budai ö o népszínházban ez is ritkaság volt eddig. XIIJKJ Egyveleg. **(A marhahús ára különböző időkben.) 1800-ban egy font marhahús 7 bankó krajczárba került, majd 1808 ig fokozatosan 18 krra, 1809-ben 27 kr, 1810-ben 30 kr és 1811-ben 33 krajczárra emelkedett. Mint tudjuk, 1811. febr. 20-án megjelent a pénzügyi pátens, s ez időtől kezdve a bankjegyek majd mindennap más árfolyammal bírtak. "Árfolyam szerint o. é. számítva 33 bankó krajczár körülbelül 5 krt tett. 1811. márcz. havában egy font marhahús 13. s váltó kr, vagyis 9 o. é. kr volt. 1812 ben 14 kr, 1813 ban ismét 8 kr, 1814-ben 11 kr, 1815-ben 19 kr,az 1816 és 1817-k szűk esztendőkben 27 o. é., s a köv. 1818. évben rögtön ismét 18 krra szállott alá, sőt 1819. és 1820 ban egész 12 krra. 1821-től 1834-ig 12 — 15 kr. között váltakozott az ár; 1834-től 1844-ig 15 —17 kr között. 1845 től állandóan megmaradt a hús ára egész 1848-ig, a midőn is egy font 21 krba került; 1849-ben 26 krra szökkent. Migi £ 50-ben már ismét 24 kr volt, s 1850. aug. 31-én a húsárszabást megszüntették. 1851-ben 21 kr maradt az ár; a következő két évben 26 krra ment; 1854-ben 28 krra, s 1855 és 1856-ban 29% krra rúgott; 1857-ben ismét 2S krra szállott le, 1858-ban 25 krra, 1859-ben és 1860-ban 28 krra; 1861-től 1864-ig állandóan 32 kr volt az ár, míg 1865-ben 30 kr, 1866 ban 32 kr 1867-ben 34 kr, és 1868-ban már eddig is 36 krra o. é. rúgott egy font marhahús ára. ** (A nivella, mely jelenleg Triesztől, azaz: a tengertől egyenesen Kolozsvárig az indóház pontjáig terjed, azt mutatja, hogy Kolozsvár 1049.4 lábnyira fekszik a tenger színe és átlagosan 700 lábnyira az alföld rónái felett. Ezáltal alkalmunk nyílik az eddig ismert magasságméréseket összehasonlítani, s ebből az összehasonlításból meggyőződni, hogy kié a pontosság babérja. Brassai saját adatai nyomán (mások nem lévén kaphatók) 1025, a trigonometricus felmérés 1098 és a nagyszebeni doktorok 1192 láb magasságot kaptak, ebből kitűnik, hogy Brassai csak 24, a trigonometerek 49, a szebeniek 143 lábnyit hibáztak. Látjuk hit, hogy a magánszorgalomé a dicsőség. E mellett még a nivellánál is megeshetik, hogy 12 lábnyi hiba, mert Trieszt és Kolozsvár között a távolság nagy, 8 igy ha a Brassai és a nivella számból egy középszámot csinálunk 1037.2 láb lesz a pontos magasság. — (M. P.) ** (Szer az „igazak álma" ellen.) Még nem oly nagyon régen történt, mindössze is csak husz esztendeje, hogy VIII. Keresztély dán király 1846. május 17. az aarhausi monostorhoz rendeletet intézett, melynek tartalma ez: „Tudomásunkra jutván, hogy az alvás a templomokban nagyon elharapózik, legkegyelmesebben elrendeljük, hogy a monostor minden községében rendeltessék ki néhány férfiú, kik körüljárjanak a templomban s az alvóknak egy hosszú csapóval fejére üssenek s így ébren tartassák a templomba járókat.* ** (Sajátszerű híressség.) Lilieben nemrég meghalt egy híresség a maga nemében, az ottani fogház veteránja, 92 éves korában, melyek közül 45 évet a fogságban töltött. 1815-ben Brune marsall szolgája lévén, ennek érdemjelét tulajdonította el, Valenciennesbe utazott és ott a csapatok fölött szemlét tartott. A büntető törvénykönyv nem ismer gonosztettet, melyet azóta el nem követett volna. A fogházban azonban csendesen viselte magát, s szigorúan megtartotta a házi rendet. TÁRHÁZ. Csak uj darabot hármat adtak elő mostanában. Egyik Augier Emil franczia drámája: ,,Forestier Pál." (Először adták nov. 4-dikén.) ) Augier, mint többi színművében, ugy ebben is eltér a franczia iskola hatásvadászó irányától. Sok benne a költői, az igazán emberi, a lélektanilag való. Festve van egy fiatal művész, kit atyja egy kedves, szelid teremtéssel házasit össze, mag -szakitván viszonyát előbbi kedvesével. Ez azonban utazásából, mely alatt elkeseredésében más karjai közé vetette magát, visszatér s ujólag hálójába keriti Forestiert. Mikor neje ezt megtudja, önzetlenül, tisztán, szerelemből föl akarja áldozni magát férjéért, ki megindulva és megtérve borul eléje. Kár, hogy a sok szép jelenet költői nyelvét a prózai forditás nem adta vissza.— Ugyancsak Augiernek híres darabját „Giboyer fii"-t is adták nemrég. (Okt. 31.) Ennek hőse egy talentomos, szenvedélyes a szabad eszmékért rajongó ember, ki azonban, hogy fiát neveltethesse, bérbe adja tollát. A cinikus Giboyert, ki érzi, hogy bár gonosz, vétkes, de mégis tele van jósággal és igazsággal, kitünőleg adta Molnár. Még egy kis uj franczia vígjáték került szinre: ,,A vörös ház" czimmel. (Novem. 6.) Egy párisi polgár falusi házat vesz, mely már évek óta nem volt kiadva, melyben azonban egy fiatal festő két czimborájával háboritlanul, házbérről nem aggódva éldegélt. Egy gyilkos történet költésével megrémíti most a festő a háziurat, ki számos mulattató körülmény összetalálkozása folytán, őt magát is haramiának tartja. Végül minden kiderülvén, természetes, hogy a házasság sem maradhat el. Inkább bohózat ez, mint vígjáték s a közönség sokat nevetett főkép Virágon, ki egy elzászi katonát adott. — Ugyanazon este adták Szépfaludi „A regény vége" czimü vígjátékát. A darab genesise homályos: a szinlap fordításnak mondja, a kritikusok eredetinek. Mindenesetre jobb, mintha a szinlap mondta volna eredetinek és a kritikusok fordításnak. Meséje elég ügyes. Egy fiatal írónak regényt kell kezdeni egy lapban. Mit írjon? Leírja a szomszéd nyaralót szép, fiatal, özvegy úrnőjével , első közleményét végzi azzal, hogy ennek egy fiatal ember szerelmet vall. Az özvegy magára ismervén a leírásban, megharagszik s öreg ügyvédjéhez folyamodik, hogy akadályozza meg a folytatást. Az iró azonban megjelenik a szép haragosnál, hogy együtt gondolják ki a regény folytatását. Azonban hitét veszik, hogy a lap, melyben a regény kezdődött, megbukott. Nincs hát mást mit tenniök — az életben folytatják s végzik azt be. Ez mind el van, csakhogy vannak benne elnyújtott, szükségtelen jelenetek, melyeket átdolgozhatna vagy kihagyhatna szerző. Kocsisovszky Borcsa kisasszony jól játszott benne. Nunc venio ... ,,II . Richard'-ot Shakespeare e nagyszerű tragédiáját is láttuk a budai színpadon. (Nov. 7.) Molnár játszotta a czimszerepet s bár nem mindenütt tanúsított egészen helyes felfogást, egyes jelenetekben művészi erejének oly bizonyságait adta, hogy drámai szinészetünk jelen szomorú viszonyai között csak örülhetünk. Nem volt meg benne a gazság önfeledt elevensége, kedvtelése, csak a vad, sötét embert láttuk, ki boszúl akar állani mindenkin, a mért a természet csúfnak alkotta. Pedig Richard jellemének nem ez az egyedüli vonása. Hanem nagyon szép volt az a jelenet, mikor anyja átkai elől menekülni akart. A többi szereplők . . . eszünkbe jut, hogy Császárné elég ügyes vígjátéki, Várhidiné Soubrette színésznő, Virág jó komikus stb. és hallgatunk. Beöthy Zsolt*