Vasárnapi Ujság – 1870
1870-05-08 / 19. szám - Salamon József 19. szám / Arczképek, Hazaiak - Salamon József (arczkép) 229. oldal / Élet- és jellemrajzok - Vidéki oláhok 19. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Eszék vidékéről: Falusi lak 19. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Eszék vidékéről: Kendertilolás 19. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Eszék vidékéről: Kukoricza-kas 19. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak
Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszor vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nro. 9.— Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 uj krajczár. Az egyház és iskola körében, mindkettő diszére s javára közel fél századig munkás, a papi és tanári pályán sokoldalú tudományos műveltséggel, példás buzgósággal, őszinte jó akarattal kitűnő, átalában közbecsülést érdemelt férfiú képére s életrajzára hivjuk fel e lap olvasóinak figyelmét. Salamon József ez, hittani tudor és nyugalmazott iskolatanácsos, ki Zilahon 1790. augusztus 30-án született. Miután a helybeli reform, latin kis iskolában az alsóbb osztályokat kitanulta, 1806-ban a felsőbb tudományokat hallgatni a nagyenyedi virágzó reform, főiskolába átment, hol hat év alatt a bölcsészeti, jogi s hittani tanfolyamot szép előmenetellel végezte. Egy esztendeig, a reform. főiskolákban bevett szokás szerint, az alsóbb osztályok egyikét vezette. Iskolai pályáját ezzel bevégezvén , az akkor gyakorlatban volt akadémiai szigorlat kiállása után, az 1814-dik évben három iskolatársával, köztük a későbbi keleti utazó Körösi Csoma Sándorral külföldre, jelesen a göttingai egyetemre utazott, hol akkor Erdélyből egyszerre kilencz ifjú volt, egyszersmind Magyarországból Péczeli Józsefet és Somossi Jánost ott találta. Az 1815-ik év tavaszán Salamon Erdélybe visszatért, s néhány hónapig mint udvari pap szolgált özv. b. Dániel Istvánná, szül. gr. Mikes Anna mellett, ki II. József császár idejében a róm. kath. egyházból a reform. egyház keblébe áttért. A mondott esztendő szeptemberében a zilahi iskolának ürességbe jött tanári állomására Salamon választatott meg, ki azon hivatalába november elején köszöntött be. Mivel kevéssel azelőtt az iskola megrepedezett emeletét le kellett szedni, az uj tanár székfoglaló beszédében szentül fogadta, hogy mindent elkövet, hogy egy uj s tágasabb iskola épülhessen. Hogy Salamon József ez igéretét teljesithesse, több diszes és jövedelmesebb tanári állomásra lett meghívást visszautasítva, Zilahon megmaradt; nem fogadta el 1817-ben a szászvárosi tanárságot, hol a helybeli gazdag papságra kinézése lett volna, s nem ment el sem Bécsbe, az 1820-ban ott felállított protestáns theologiai intézetbe, sem Debreczenbe az exegetica tanszékére, sem Nagy-Enyedre, hol az elöregedett Nemegyei mellett segédtanár lett volna. Már akadémiai útjában, Bécsben mulatása alatt szerencsés volt, erdélyi udv. kanczellár gr. Teleki Sámueltől megnyerni, hogy a zilahi iskolának épen iskolai telek vásárlására 1000 forintot ajándékozott, melyen az uj épület alapját már 1816-ban letették. Az iskolának, sőt reá 1820-ban egy uj tanári laknak is építéséhez Salamon szilárd akarattal, de annál kevesebb pénzerővel hozzá is fogott. E közben, egy alkalommal meglátogatá Kiss Lajos ottani jeles ügyvédet, s a lassan haladó építkezés is szóba jövén, Kiss azon kérdésére: mennyi pénzök van? Salamon azt felelte: kő, tégla és mész elég van, de pénz csak 60 forint, mire az öreg ügyvéd felkiáltott: „ez már, professor úr! valóságos isten-kísértés!" Azon perczben lépett be a szobába Kiss Lajos régi barátja és tanulótársa Szabó László bukovinai nyugalmazott tisztviselő, ki szülőföldjét Krasznamegyét s ottani rokonait még egyszer meg akarván látogatni, ez útjában Zilahon Kiss Lajost is felkereste. Beszéd közben az iskola építése felhozatván, Salamon a többi közt megjegyzi: a kálvinisták nem követhetik Lukács evangyélista tanácsát, hogy „aki tornyot akar épitni, számlálja meg előbb a pénzét," hanem biznak az istenben, a ki minden jó dologban segítségül van a jó emberek által is." Igaza van a professor úrnak, mondá Szabó László, — én bár utazó vagyok, mégis szakasztok valamit a czélba vett építésre, s kivévén pénztárczáját, Salamonnak 200 forintot adott. Nem sokára járult ez összeghez még, s az építésre fordíttatott 1000 forint, mit egy uradalmi tiszt végrendeletileg hagyományozott. Az isten-kisértés igy hozta meg az isten áldását! A tanári lak már a következő 1821-ben készen, s legelébb a buzgó és erős hitű építő szállása lőn, valamint az iskolára is mind több segélypénz gyűlvén, annak építése is gyarapodott, s már 1830-ik tavaszán a fedelet rá tenni lehetett. Salamon 1819-ben Széken az ott tartott közzsinaton a felszentelendő papi jelöltek censora volt, s maga is fölszenteltetett. Már akkor a szilágyi reform. egyházmegye rendes ülnöke és aljegyzője volt, Közép-Szolnok- SALAMON JÓZSEF.