Vasárnapi Ujság – 1870
1870-06-19 / 25. szám - A tengeri hirnök (képpel) S. L. 312. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon
Melléklet a Vasárnapi Újság 25-ik számához 1870. jan. 19. Irodalom és művészet. — („Kerkapoly , az uj pénzügyminiszter.") E czim alatt jelent meg Carolustól, az uj pénzügyminiszter, egykori pápai tanár, akkori egyik tanítványától egy kis élet- és jellemrajz. Érdekes vonások vannak összeállítva benne azon férfiú életéből, ki rövid idő alatt oly magasra emelkedett az országos közvéleményben és az államhivatali pályán. Lapunknak ismételve volt alkalma e nagy tehetségű államférfiút méltányolni; most e róla szóló mű egyszerű jelentésére szorítkozhatunk. Azt hisszük, érdekkel fogják olvasni mindazok, kik a közpálya szereplőit figyelemmel szeretik kisérni s jeleseink köz- és magánéletével részletesebben óhajtanak megismerkedni. A csinos kiállítású füzet Aigner Lajos kiadásában jelent meg s ára 1 ft. ** (Népszerű egyházi beszédek) jelentek meg Nemes Benjámin reform, lelkésztől, Frankel Bernát miskolczi kiadó könyvárusnál, egy 200 lapra terjedő kötetben s csinos kiállításban. A kötet huszonkilencz egyházi beszédet tartalmaz, melyek, mint a czim igék, valóban népszerű nyelven vannak tartva, s e tekintetből is ajánlandók az érdeklettek figyelmébe. Ára 1 ft. 20 kr. ** (A kereskedő ifjak társulata) „Évkönyv"-et adott ki az 1866—69. évekről, Hanzély Ferencz titkár szerkesztése mellett, ki a társulat történeteit is adatbő vázlatban irta meg. Ötödik éve, hogy e derék magyar társulat fönn áll, s azóta 1056 tagja volt, évenként 450—500 közt. A Szentkirályiházban diszes helyisége van, hol ismert írók számos fölolvasást tartottak, az ifjak társalognak, olvasnak, miután sok lapjuk és 1394 kötetre menő könyvtáruk van. Ezenkivül segélyezik és elhelyezik hozzájuk folyamodó társaikat, rendeznek szép társas estélyeket s átalában igen élénk működést folytatnak. Évkönyvük, az alapszabályok és vagyonkimutatás közlésén kivül, Keleti Károly egyleti elnöknek a „Börze és árfolyam" czimű értekezését, s Schossberger társulati tag „Naturgeschichte unserer Actien-Gesellschaften" czimű humorisztikus fölolvasását foglalja magában. Ez egylet bevétele, a mult évben 7186 forint 28 krajczár volt, kiadása pedig 6969 forint 10 krajczár. Az ügyvezetés á átalában a társulat élén igen derék és buzgó, fiatal magyar kereskedők állanak. 9Sf (Azon, francziák számára irt magyar nyelvtannak,) mely Rosenberg testvérek kiadásában jelent meg s melyről egyik közelebbi szószámunkban emlékeztünk, ára 1 ft. 20 kr. Ugy értesülünk, hogy mind Német-, mind Francziaországba számos példányt rendeltek meg belőle, minek — nyelvünk terjedése tekintetéből is — őszintén örülünk. ** (Hivatalos kiadások.) Ráth Mór kiadásában megjelentek: 1) A Rendeletek Tára hivatalos kiadásából az 1869. folyam I. és II-ik pótfüzete, a honvédelmi és a pénzügyi rendeletekkel. Ára a kettőnek együtt 2 forint 20 krajczár. — 2) A Magyarországi rendeletek tárából a honvédelmi rendeletek 7-ik füzeo ára 40 kr. — 3) A Magyarországi rendeletek tára 1870-iki folyamának I. és II. füzete. Ára 60 kr. — 4) Törvényjavaslatok: 1. Az első folyamodási biróságok rendezéséről. II. A birósági végrehajtókról. III. A királyi ügyészség szervezéséről. IV. A békebiróságokról. V. Az államtisztviselők nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról. VI. A köztörvényhatóságok rendezéséről. VII. A községek rendezéséről. — 5) Általános szolgálati határozatok a magyar királyi honvédlovasság részére. Hivatalos kiadás. Ára 30 kr. 6) Harcztéri szolgálat a magyar királyi honvédség számára. Ára 90 kr. — 7) Oktatási szabályzat a magyar királyi honvédgyalogság részére; harmadik füzet: lőutasitás. Hivatalos kiadás. Ára 50 kr. — 8) Erdélyi telekkönyvi rendtartás. Hivatalos kiadás. Ára 2 frt. — 9) Az 1869-iki törvények gyűjteménye. Hivatalos kiadás: I. és II. füzet I—XXVI. A két füzet ára 1 frt 10 kr. ** (A Csokonai-szobor) Izsó mintája után a müncheni öntödében már elkészült, s most közszemlére van kitéve Münchenben. A minta Münchenben marad, miután hazaszállítása nagyon sokba kerülne. Az érczszobrot Debreczenben még ez évben le fogják leplezni. 313 TARHAZ, (A „Kolozsvári Közlöny") következő figyelemreméltó indítványt tesz: 1871. márczius 12-ike nevezetes nap az összes magyar szinészetre nézve. E napon lesz ötven éve, hogy az első magyar nemzeti szinház, t. i. a kolozsvári (1821. márcz. 12-én) megnyílt „Zrínyi Miklós" előadásával. Akkor a prológot mondó P. Horváth Dániel hangsúlyozta, hogy: „A szinjáték honi nyelven állandóul még nem folytattathatott, mert nem volt tulajdon háza." Miután az itteni az első állandó épület, mely a magyar színművészetnek emeltetett (a pesti nemzeti szinház, mint tudva van, csak 1837-ben, következőleg 16 évvel később jött létre), óhajtandó volna, hogy e korszakot alkotó nap minél fényesebben megünnepeltessék, és hogy ez alkalommal a magyar színészet még élő mindazon jelesei is közreműködjenek, kik a kolozsvári nemzeti színháznak valaha tagjai voltak. — Sz. J. (Hirlapirodelom.) Újabban a következő hírlapok megindulásáról értesültünk: Savanyu.Nyomdász élczlap (Szeged). I. évfolyam. Szerkeszti és nyomtatja Bába Imre. Megjelenik havonként háromszor, féliven. Elöj.ára évnegyedre 80 kr. (Keletkezett 1870. május 1-jén). Hittéritési tudósítások, az evangyéliumnak pogányok közötti terjesztéséről. Melléklet a magyar protestáns egyházi és iskolai ,,Figyelmező"-höz. I. évfolyam. Szerk. Szeberényi Lajos, ág. h. ev. lelkész Pozsonyban. Nyomatik a város nyomdájában Debreczenben. Megjelenik időhöz nem kötve, évenként 6—9 szám 8 drét negyedben. Egyes számok ára 2 kr., az egész évi folyamé postán küldéssel 20 kr., a nélkül 15 kr. (Keletkezett 1870 elején). Minerva. Ifjúsági, szépirodalmi s a miskolczi hely lyceumi ifjúság közlönye. I. évfolyam. Lapvezér Szombati László; szerkesztő: S. Kompolthy Tivadar Nyomatja kősajtón A Winter B. Miskolczon. Megjelenik minden vasárnap 4-drét féliven. Előtára negyedévre helyben vagy vidékre 25 kr. (Keletkezett 1870. márczius 6-án). Balaton-Hévizi Napló (Keszthely.) Fürdőszaki hetilap. Szerk. Bajcsai Mihály; nyomtatja Fischer Fülöp Nagy-Kanizsán. Ára egész idényre 2 ft. 50 kr. — (Keletkezett 1870. május végén.) Közintézetek, egyletek ** (Magyar tud. akadémia.) A nyelv- és széptudományi osztálynak jun. 13-ki ülésében Szilády Áron olvasott föl mutatványokat Firdusi perzsa költőnek „Sah Name" czimü eposzából, melyet a perzsa eredeti után fordít. Megelőzőleg röviden jellemzi Firdusit, kelet legnagyobb epikus költőjét; a mi időszámításunk szerint 940-ben született, s e nagy munkáján 30 évnél tovább dolgozott. — Szilády Áron köztetszéssel fogadott mutatványainak felolvasása után Joannovits György folytatta és fejezte be, az osztály legközelebbi ülése alkalmával megkezdett értekezését a „Szóalkotás"-ról. ** (I. nemzeti szinház igazgatását) a belügyminiszter, az uj intendáns kinevezéseig, Szigligeti Ede, Erkel Ferencz és Csepreghy Lajos urakra bizta. — Igazgatójelöltekül gr. Széchenyi Imrén kivül b. Kemény Gábort, Tóth Vilmost (most belügyminiszteri államtitkár) emlegetik. ** (A képzőművészeti társulat) május 31-kén tartott választmányi ülésében Telepy Károly titkár a hazai és külföldi művekből rendezett kiállítás jövedelméről tett jelentést. Daczára, hogy e kiállítás minden eddigieket túlhaladt érdekesség szempontjából, a jövedelem mindazáltal csupán a külföldi művek ideszállítási költségeit is alig fedezi, mert a kiállítás utolsó napjáig (máj. 31-dike) tart 66 krnyi tiszta jövedelem folyt be, s ekkép a százakba kerülő visszaszállítás költsége a társulatot terheli. E kiállítással megszűnvén a kiállítási idény, a társulat részben átengedte termeit magánosoknak, hogy ott magántulajdonokat képező festményeket állíthassanak ki; részben azokkal egyidejűleg a sorsolásra megvásárolt festmények lesznek kiállítva japáni tárgyakkal együtt, miket Bernáth Géza úr, a kelet-ázsiai expeditió egyik tagja, engedett át a társulatnak kiállítás végett. Az idei sorsolásra 13,400 frt értékű mű van megvásárolva, melyek 62 nyereményt képeznek. Egyház és iskola. — (A kath. kongresszus tagjai) kedden Cziráky gr. elnöklete alatt értekezletet tartottak, melyben elhatározták, a prímáshoz Rómába felterjesztést küldeni, hogy a kongresszust mielőbb hívja össze. ** (A dunamelléki helv. hitv. egyházkerület) e hó 11 —17 napjain tartotta évi rendes közgyűlését, Pesten. Ez alkalommal hét uj lelkész is avattatott fel, mikor az egyházi beszédet lapunk ismert munkatársa Könyves Tóth Kálmán laczházi lelkész tartotta. Jeles szónoklata mind tartalmi, mind előadási tekintetben köztetszéssel találkozott s e fiatal egyházi szónokra nagy mértékben fölhívta a figyelmet. ** (Az eperjesi evang. kollégiumban) a jogakad. közvizsgák jun. 15—18. és 23, 25 és 28-án, a theologiaiak 23 — 28, a gymnasiumiak jun. 20—29. tartatnak. Julius 12. és 4-én szóbeli érettségi vizsga. Julius végéig birói államvizsga. A jövő tanév kezdete 1870. szeptember 1. Ipar, gazdaság, kereskedés. ** (,,Az állam mint lótenyésztő") czim alatt Hajnos Gusztávtól figyelemre méltó czikk jelent meg az orsz. gazdasági egylet közlönyében. Czikk iró azt állítja, hogy az állam, mely évi költségvetésében 2.047,400 frtot vett föl főleg katonai czélokból a lótenyésztésre, sokkal okszerűbben és kevesebb költséggel érhetné el a helyes czélokat. Csak állam-törzsméneseket kellene tartania a leghasznosabb fajokból, tenyésztésre az állami javak bérlőit kötelezve. És ha nagyban akar is az állam lovakat tenyészteni, csakis haszon, ne pedig luxuslovakat tenyésszen. „Nem a versenyparipa, — úgymond, — nem a fényes négyes fogatokban pompázó ló az, mi nálunk hiányzik, s ha hiányzanék is, államgazdászati szempontból nem nagy súlyt lehetne arra fektetni, hanem amire szükségünk van, a mi tényező volna úgy katonai szempontból , mint a mezőgazdasági czélokat is tekintve, az a jól megtermett, erős csontú és izmú, munkagyőző faj!" Különösen hibáztatja azt, ha az állam a csupán magasb sport-czélokra szolgáló angol telivért tenyészt az ország pénzén, miután ez oly fényűzési czikk, melyet csak kevesen használnak és pedig csak a gazdagok, kiknek maguknak is elég idejük és költségük van a magasb sport élményére és ügyeire. Oly fényűzés, minő Kis-Béren volt, hol a drága lovak márvány medenczéből ettek, stb. nem nekünk való. Versenylovakat — végzi a czikk írója — tenyészszenek azok, akiknek egyik életczéljuk a sport különféle nemeiben leledzeni, mig az ország nagyobb részének, a népnek, hasznos befektetésekre van szüksége. ** (Kerkapoly pénzügyminiszter) a kincstári ügyészség eltörlésével a kincstár pereit magánügyvédek által szándékszik kezeltetni, kik működésükért megfelelő dijt kapnának. A dohánytrafikok a fogyasztáshoz mérten meg fognak szaporittatni, azonkivül a külföldről való szivarbevásárlásoknál a pénzügyi tekintetek inkább fognak szem előtt tartatni. Balesetek, elemi csapások. ** (A konstantinápolyi tűzvész) által okozott kárt több millióra becsülik; a Pera városrész, hol többnyire gazdag örmények laknak, egészen leégett. Több mint 150 emberélet esett áldozatul; a leégett házak számát 7000-re teszik. %* (Nagy erdőégés) volt a mult héten Francziaországban. A fontainebleaui erdő gyuladt ki, s mire roppant erőfeszítéssel urává tudtak lenni az elemnek, 200 hectarenál több (mintegy 400 híd) égett el belőle. Megújulástól félnek még mindig. Mi újság? ** (Batthyány Lajos özvegye) A gyászünnepet rendező bizottsághoz is köszönő levelet irt, fölkérve azt, tudassa legmélyebb köszönetét Pest város közönségével, főleg pedig a képviselő-testülettel és tanáccsal, biztositván arról, hogy sem ő, sem gyermekei, soha nem fogják feledni Pest városának e hazafias kegyeletét és nagy áldozatkészségét. Batthyány Elemér és Géza grófok (az ünnepeltnek fia és veje) szintén küldtek hasonló tartalmú köszönő leveleket Királyi Pálhoz, ki a gyász ünnep tartását inditványozás rendezését vezeté. — (Batthyány-gyászünnepélyek.) Batthyány Lajos hamvainak ünnepélyes áthelyezése alkalmából jun. 9 én Szegeden, Aradon, Nagy-Kani-