Vasárnapi Ujság – 1870
1870-06-26 / 26. szám - A konstantinápolyi tűzvész (képpel). S. L. 328. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
329 Melléklet a Vasárnapi Újság 26-ik számához 1870. jun. 26. irodalom és művészet. (A történelmi képvázlatokra) nyitott állami pályázat határidejének leteltével hét pályamű érkezett be, melyek immár több hete a nemzeti muzeum képcsarnokában közszemlére bocsátvák. A biráló bizottság legközelebb összeül, de mielőtt az kimondaná döntő ítéletét, nem lesz fölösleges a magunk szavazatával is hozzájárulni azon bíráló nézetek nyilvánulásához, melyekből a közvélemény szava alakul. Az elsőség Székely Bertalant illeti. E nézetünket örvendetesen támogatja a napisajtó legtekintélyesebb lapjainak összevágó ítélete. Ő két vázlattal pályáz s egy bevégzett nagy festménnyel: „V. László király neveltetése Czilley Ulrik által." E nagybecsű festmény a királyi palotában Czilley által rendezett éji tivornyát ábrázol; a bor gőze és a kéjhölgyek tánczától felizgatott, s erkölcsileg betudhatlan állapotba merült ifjú király Czilley kívánságára egy fontos államokmányt ir alá. A kereveten ülő Czilley s a mámoros ifjú igen szép, lélektanilag érdekesen alakitott csoportozat, szintúgy a csillár fényétől élesen világított bajadérek s a kerevet alján gondolatokba merült bohócz alakja. Székely másik vázlata Tököly végperczeit láttatja, a mint a Heister által ostromlott Árvavár földalatti csarnokában bucsut vesz fiától s átadva neki kardját, a fiu megmentését Vay és Bercsényi hűségére bizza. Nemzeti zamat, erélyes alakok, érdekfeszitő helyzet és nemes alakitás képezi érdemeit e másik vázlatnak is, mely a művésznek nemcsak valódi hivatásáról, de igen fejlett szakképzettségéről s alapos tanulmányairól tesz bizonyságot. Ha ezen és ily tulajdonságok bátorítását czélozza a pályázat — mint hisszük is — akkor a bizottmány Székelytől meg nem fogja tagadhatni az első pályadíj kiadását. Sok tehetséget, de a fentebbi előnyöket csak kisebb mértékben tüntetik föl a többi pályázók vázlatai. Így Benczúr Gyula (Münchenben) „Szt.István király keresztelkedését" ábrázoló szép műve is, melyben a könnyű ecsetkezelés és festői előadás meghaladja ugyan Székelyét, de a csoportozatok elrendezése s az egész jelenet történelmi nyomatékossága igényeinket nem képes ugyanoly mértékben kielégíteni. Még felületesebb mű a Madarász Győző képvázlata, ki a bizottság által kitűzött feladatok sorából „Bethlen Gábort, tudósai körében" választá tárgyául. Első pillanatra kissé szemfényvesztő hatással van a nézőre, de sem egészben, sem részleteiben a beható komolyabb bírálat előtt meg nem állja helyét. Thán Mór, Kún Lászlónak, Habsburgi Rudolf szövetségében a csehek ellen vívott morvamezei diadalát ecseteli, amint a csata után az elesett Ottokár fiát foglyul adja át a német császárnak. Derék művészünk ezen vázlatának dicséretére azonban a meleg színezet méltánylásán kívül kevés jót mondhatunk. De még kevesebbet Orlay pályaművéről, ki élettelen alakok csoportjában, sikeretlenül iparkodott ugyancsak „Szt. István keresztségét" képpé alakítani. A 7-ik vázlat Löschinger vidéki festész hazánkfiától való tárgyát : Szt.István lovaggá avattatása képezi — mellyel nyilván nem tudott megbirkózni; felfogása, alakítási képessége még fejletlen, s arra, hogy jövőben jobb sikerrel pályázhasson, még sok komoly munkára és erőfeszítésre kell elszánnia magát. Ez az első művészeti pályázat idei eredménye. A magas igényekhez mérve, melyeket a kultuszminisztérium támaszt, nem lehet sikeretlennek mondanunk. Óhajtandó csak az, hogy a bíráló bizottság ítéletében is szem előtt tartsa a fokozott műigények teljes szigorát, mert történelmi festészetünk emelkedését és nemesedését csak úgy fogják ezen állami pályázatok valóban előmozdítani, ha jelszavul tűzik a kérlelhetlen elvet: „Győzzön a jobb!" (Benedek Aladár) „Legújabb költeményei" egy csinos kötetben 216 lapon megjelentek és az eddigi előfizetők számára szétküldésük megkezdetett. Most egy uj felhívási ívet bocsátott szét Aigner Lajos könyvkereskedése, melyen Benedek Aladár néhány sorban maga is felhívja e gyűjteménye iránt a közönség figyelmét. A felhívás így szól : „A költészet e mostoha időszakában kétszerte TÁRHÁZ. jóleső volt tapasztalnom, mikép a t. olvasóközönség minden eddig megjelent munkám iránt kiváló részvétet és érdekeltséget volt szives tanúsítani. Ez volt egyik legfőbb oka, hogy ime ismét egy egész uj gyűjteménnyel jelenek meg, mely a két utolsó év alatt irt szerény alkotásaim összegét képezi. Reménylem, hogy e gyűjtemény még inkább ki fogja elégíteni olvasóim igényeit, mint az eddigiek, s kik már szívesek voltak e könyvre megrendelést tenni, azok is kárpótolva lesznek várakozásaikért, amennyiben a késedelem által az ígért tartalom néhány ivvel növekedett, és a kiállítás is csinosabb let. Most tehát, midőn a 216 lapra terjedő kötet megjelent és szétküldése is megkezdetett, saját magam veszek bátorságot, hogy azt e néhány sorral a költészet kedvelő közönség figyelmébe ajánljam. Az eddigi részvét előre is megnyugtat arra nézve, hogy buzgalmam és őszinte komoly törekvésem e téren ezután sem lesz eredménytelen, és csekély tehetségem a halál előtt is számíthat némi elismerésre és támogatásra. — Az igaz költészet barátai csak napról napra szaporodni fognak és nem kereskedni, mint ezt a híg kedélyű és száraz gondolkodású fők bizonyítgatni szeretik. A költészet egyenrangban áll a vallással, és míg emberek lesznek, addig költészet és vallás is lesz! A természet leleplezhetlen örök titkai szolgálnak erre nézve kezességül, melyek a képzelemnek végetlen dús anyagot nyújtanak s az egyénnek ama különféle eszmékre és érzésekre, melyek eredetben mindnyájunkkal rokonságban állván, a költészet és vallás anyaforrását képezik, s melyek a „szép" s „igaz" alakjában és szinében érzékeink előtt megjelenve lesznek ránk nézve örökértéküvé, költészetté! És én meg vagyok győződve, hogy az ily költészetnek barátai csak napról napra szaporodni fognak! Példák erre: a művelt nemzetek! — E költészetnek törekedvén szolgálni én is, magamat még egyszer a költészet barátainak szives figyelmébe ajánlom. —Pest, 1870. évi junius 25-én. — Benedek Aladár:" E felhívás után mi egyszerűen a lapunkban Benedektől eddig megjelent költeményeket hozzuk a közönség emlékezetébe. Benedek Aladár az ujabb költői nemzedék egyik legtehetségesebb tagja, s minden kötete haladásról tanúskodik. Törekvése komoly és elszánt, s nála a költői kedély a phantáziával, a kifejező nyelvezet jó művészi alkotásra törekvéssel legtöbbször párosul. A miért nem tartózkodunk legújabb gyűjteményét a közönség figyelmébe ajánlani. E kötetre — mint a felhívás mondja—julius végéig 1 ftjával lehet megrendelést tenni; diszpéldány 2 frt. E határidő után csak bolti áron 1 frt 50 krért lesz kapható; diszkötésben 2 frt 30 kr. A könyv postai utánvét által is megrendelhető. Megrendelések: Aigner Lajos könyvkereskedésébe, (váczi utcza 18.) küldendők. Szerző összes költeményeit (4 kötet) a kitűzött határidő alatt 4 frt 80 kr. boltiár helyett 3 frtért lehet megrendelni. ** (Bankszabadság,) különös tekintettel a magyar bankmozgalomra. Irta Horn Ede. Pesten az „Athenaeum" kiadásában, 1870. A 315 nagy nyolczadrétü oldalra terjedő diszesen kiállított munka, mely négy év előtt franczia és német nyelven tétetett közzé és a tudományos világban nem csekély figyelmet keltött, most bővítve magyar nyelven is megjelent és szerző különös tekintettel van benne hazai pénz- és bankviszonyainkra. A munka hat fő részből áll. Az első a vert pénz forgalmát, történetét s viszonyát a csereforgásban adja elő. A második főrész a hitel elméletét adja elő. A harmadik főrész a bankokkal, a negyedik a pénzjeggyel (bank- és más hiteljegy); az ötödik a szabadalmazott bankrendszerrel (central bankrendszer) ; a hatodik főrész végre a bankszabadság rendszerével foglalkozik. Szerző nagy tudományos apparátussal tárgyalja az érintett fontos ügyeket és mindenkor különös tekintettel van történeti fejlődésökre is. A könyv Jókai Mórnak van ajánlva. ** (Kecskeméti Lelkészi Párt) indított meg, a kecskeméti reform, egyházmegye határozata folytán s erkölcsi pártfogása alatt, Fördős Lajos reform. lelkész és főesperes. Az első füzet számos prédikácziót s a gyakorlati lelkészet körébe tartozó egyéb munkálatot tartalmaz, e téren kitűnőknek ismert írók, többi közt Fördős, Dobos, Filó Lajos, Szász Károly, Tatai András, Baráth Ferencz stb. tollából, s Dobos János sikerült kőnyomatu arczképével van diszitve. Jótékony czél is van összekötve a vállalattal, a mennyiben tiszta jövedelmének egy része a kecskeméti egyházmegyei gyám- és nyugintézeté. Az első füzet, melyet valószínűleg több is fog követni, Petrik Géza kiadásában, csinos kiállításban jelent meg. Ára? — Ajánljuk az illetők figyelmébe. ** (Az „Erdészeti Lapok") 4-ik füzetét vettük. Tartalma: idei folyamának Porosz-Szilézia erdészeti viszonyai. Az erdei legelő használatának káros eredményeiről. — Nézetek a juhlegelőről az erdőben. — A magonczok elvadulásáról. — Faárak a selmeczi k. főbányagrófi hivatal kerületében. — Különfélék. — E derék szakfolyóirat előtára egy évre 5 ft. (A Csokonay-szobor) mintáját azért nem szállítják haza Münchenből, mert a müncheni öntöde minden ott készült szobor mintáját megtartja, s Münchenben ily mintákból máris gazdag múzeum van berendezve, melyet ezeren és ezeren látogatnak. Így inkább örülnünk kell rajta, hogy e múzeumban, hol Napoleon, Göthe Washington stb. szobormintái vannak, Magyarországot nemcsak József főherczeg, hanem egy magyar költő szobormintája is képviselni fogja. Kétségkívül jól esik az utazó magyarnak, midőn az illető hivatalnok majd a látogatóknak megmagyarázza, hogy e szoborminta Csokonayt, a magyar költőt, ábrázolja s eredetije Debreczenben van. Közintézetek, egyletek. ** (A magyar tud. akadémia) jog- és történettudományi osztályának jun. 20-diki ülésében két felolvasás volt; egyiket Szilágyi Sándor tartotta „A német uralkodás kezdete Erdélyben" czimmel, a másikat Wenzel Gusztáv „Kassa város parkelkészitésének nevezetességeiről a XV-dik században." Az első értekezés Apafi Mihály utolsó éveit vázolja Alvinczi Péter s egykoru, igen érdekes okmánytára alapján, mely 1685—88-ig terjed, s jelenleg a erd. Muzeumban van és pedig kiváló figyelmet fordit Bécs akkori felhatalmazottjára, Dunod Antid burgundi papra, ki Erdélybe belépésekor mondá ama rejtelmes szavakat: „akár akarjátok, akár nem, az én kegyelmes császárom pártfogásába vesz titeket" — a minthogy ez meg is történt nemsokára s maga után vonta Erdély szellemi pusztulását. — Wenzel értekezése ipartörténelmünknek tölti be egy régóta érzett hézagát s e miatt méltán éljenezhették meg a felolvasót. Az ülés után zárt tanácskozás szerződött, melyen az akadémia belügyei tárgyaltattak. ** (Az akadémia) Bálint Gábor fiatal orientalistát négyszáz arany segélypénzzel küldi Mongolországba. Ezenkivül Fogarassy János is ajánlott fel 100 darab aranyt a fiatal nyelvész részére. Az akadémia határozata szerint négy évig kell künn lennie. Az első két évet Kazánban tölti, innen a nomád mongol népekhez vándorol s aztán Szibériába megy. ** (A nemzeti színház számára) 60,000 frtnyi segélypénzt a kormány már folyóvá tette s 10,000 frtot ki is fizettetett. A többit havonkénti részletekben kapja a szinház. Ez összeg a király czivillisztájából művészeti czélokra szánt 294,000 ftnyi segélypénzből fizettetik; kapni fognak belőle a budai és kolozsvári szinházak is. Ipar, gazdaság, kereskedés. (A közgazdasági minisztérium) kéző értesítést tette közzé: A folyó évi a követaratási munkák alkalmával az országban netán ismét mutatkozható munkáskézhiány lehető enyhítése végett a katonaságnak aratási munkára való szabadságolása iránt a magyar kormány és a közös hadügyminisztérium közötti megállapodás folytán következő intézkedés jött létre: Az országban állomásozó gyalogsorezredek és vadász-zászlóaljak rendes őrszolgálaton kívül álló legénysége az aratási időben három hétre munkaadók rendelkezésére bocsáttatik. A rendelkezésre álló legénységnek az aratási munkákra alkalmazása, az illetők szabad elhatározásától függvén, a munkabér és ellátás megállapítása a munkaadó és katonaság közti szabad egyezkedés tárgya, mely egyezkedés az ez-