Vasárnapi Ujság – 1871
1871-04-30 / 18. szám - Kismarton és hadfinevelő intézete (képpel). Szőllősy Sándor 223. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
tanfelügyelő beterjesztő jelentését — egy hang azon megjegyzést tette rá, — hogy lám Cziráky János gróf ur, a ki szóval annyira lelkesül s dikczióz a fölvilágosodás mellett, — bizony jó volna, ha tettel is megmutatná itt, mint idevaló földesúr — hogy az ügyet nemcsak ajkán, hanem szivén is viseli. Igy ir a „Sopron." zrt. Ipar, gazdaság, kereskedés. (A dohánykiállitás a köztelken) a tavalyinál sokkal gazdagabb. — Első csoport: a dohánybeváltási hivatalok által beküldött hazai dohány, különböző helyekről, különböző fajokat képviselve és bizonyítva, hogy hazai földünkön helyes kezelés mellett a legfinomabb dohány teremne s nem volnánk oly nagy mértékben a külföldről való behozatalra szorítva. — A második csoportot a nagyobb gyárak által beküldött külföldi dohányok képezik, melyekért évenként nagy öszegek mennek külföldre. — A harmadik csoportban vannak a magánkiállítók; ki van állítva csetneki, sóskúti, muskotály, szántói, váczi dohány. — A negyedik csoportban a pályázatra magánosok által küldött dohányok vannak; ezeket a szakértők igen jeleseknek itélik. — Az ötödik csoportban vannak végre a magyar dohánygyárak által készített különféle dohányok, szivarok, burnót stb. y* (Nagy osztalék.) A zólyomi takarékpénztár Beszterczebányán m. hó 16-kán tartott közgyűlésének határozata folytán mult évre 1 részvény után 23 frt osztalékot adott. A részvények 50 frt ezüstért szólnak, de eddig csak 25 frt van befizetve, így az osztalék majd 100 %• **A sóvári sóbányák munkásai és a vidék lakossága között is nagy aggodalmat támasztott azon hir, hogy a sóvári sófőzés nem sokára abbahagyatik. A sóvári sófőzde a 18-dik században a viz által ellepett kősóbányákra alapíttatott, főkép az akkor ott még dús erdők értékesítése végett. Most a fa drágasága miatt a sófőzés nem előnyös, hanem azért nem kellene a sótermelést egészen abbahagyni, hanem inkább újból fölvenni a kősótermelést, miáltal nemcsak a vidék munkásai bő keresetforrást találnának, hanem megtakarittatnék a máramarosi sónak oda való szállítására fordított költség, főleg pedig megszűnnék a galicziai só behozatala Magyarországba, mely jelenleg 100—150.000 mázsára rug, s melyet a sokkal nagyobb termelési költségen kivül terhes még a szállítási költség is. A nevezett vidék e kívánságai mindenesetre megérdemlik, hogy a pénzügyminiszter éretten megfontolja az ügyet, mielőtt végleg döntene. Közlekedés. ** (Új vasúti vonalak megnyitási határideje.) A Magyarország területén építkezés alatt levő vasutak üzlete megnyitásának valószínű időpontját a központi vasúti és közlekedési közlöny következőleg állitá egybe: 1871. évben. Államvasutak: 1. Salgótarján-Losoncz május 1-én. — 2. Losoncz-Zólyom május 15-én. — 3. Miskolcz-Bánréve máj. 20. — Társulati pályák: — 1. Oberberg: a) Abos-Zsolna az év vége felé. — 2. Alföld-Fiume: a) Nagyvárad-Csabi jul. 11. — 3. Keleti vasút: a) Gyulafehérvár-Tövis-Vásárhely ősszel. b) Tövis-Segesvár ősszel. — 4 Északkeleti vasút: a) Debreczen-Szathmár máj. 31-én. b) Szathmár Bástyaháza szept. 1-én. c) Szerencs-Ijhely július 1-én. d) Csap-Bityu november 1-én. c) Batyu-Királyháza az év vége felé. f) Bityu-Munkács az év vége felé. — 3. Nyugati vasút: a) Győr-Szombathely augusztus 3 án. — 6. Arad-Temesvár ápril 6-án megnyittatott. — 7. I. magyargácsországi. a) Mihályi-Homonna augusztus 5-én. — 1872. évben. Államvasutak: 1. Zólyom-Ruttka julius 1-én. — 2. Füzes-Abony-Eger okt. 1-én. — 3. Hitvan-Szolnok decz. 15-én. 4. Zólyom-Beszterczebánya az év vége felé. — Társulati pályák: 1. Északkeleti vasút: a) Kassa-Ujhely tavasszal. b) Bistyaháza-Sziget tavasszal. — 2. Keleti vasút: a)Kis-Kapus-Nagy-Szeben márczius 1-én. b) Kolozsvár-Kocsárd okt. l-én. c) Gyéres-Torda okt. l-én. d) Segesvár-Brassó okt. l-én. — 3. Nyugoti vasút: a) Fehérvár-Kis-Czell aug. 3-án. b) Szombathely-országhatár szept. 6-án. — 41. magyar-gácsországi: a) Homonna-országhatár decz. 18-án.— 5. Gömöri iparvasutak: a) Bánréve-Fülek augusztus 10-én. — 6. Bánréve-Nádasd febr. 10-én. — 7. Szt.Péter-Fiume julius 1-én. — 8. Nyiregyháza-Ungvár julius 13-án. — 9. Északnyugati vasút: a) Érsekujvár-Nyitra aug. 10-én. — 10. Zákány-Dombovár-Báttaszék: a) Zákány-Dombovár augusztus 10-én. — 1873. évben. Államvasutak: 1. Károlyváros-Fiume augusztus 13-án. — Társulati pályák: 1. Gömöri iparvasutak: a) Bánréve Rozsnyó-Dobsina febr. 10-én. b) Feled-Tiszolcz augusztus 10-én. — 2. Északnyugati vasút: a) Érsekújvár-Komárom febr. 10-én. b) Nyitra-Trencsén augusztus 10-én. — 3. Zákány-Dombovár - Báttaszék: a) Dombovár-Báttaszék aug. 10-én. y* (Uj levélbélyegek.) F. évi május 1-jén uj magyar jelvényü levél- és hirlapjegyek s bélyeges levélboritékok jönnek forgalomba. A levéljegyek ugy mint eddig 2, 3, 5, 10, 15, s 35 kr. értéket képviselnek s 100 darabos lapokon vannak kiállítva; a levélboritékok 3, 5, 10, és 15, kros levéljegyekkel vannak megbélyegezve. A hirlapjegyek i 1 krajezárosak s szintén 100 darabos lapokon vannak kiállítva. A 2 kros levéljegyek sötétsárga, a 3 krosak világos zöld, 5 krosak vörös, 10 krosak kék, 15 krosak barna, a 25 krosak viola, az 1 kros hirlapjegyek piros szinüek. A levéljegyek átalán véve jobbról borostyán-, balról tölgyfavirágokkal övezett világos körmezőn ő Felsége arczképét tüntetik elő, mely alatt a magyar korona országainak koronás czimere díszlik; a levéljegy felső két szegletén rózsadiszitmény látható, a két alsó szegletén az érték van kijelölve. A levélboritékok szintily értékjegyekkel vannak ellátva. A hirlapjegyek a m. korona alatt nyugvó postasipot tüntetik elő. A régi értékjegyek és levélboritékok felhasználására f. évi május 1-től számitott kéthavi határidő szabatik meg, eszerint f. évi julius 1-től kezdve, bármily, a m. kir-, postaterületen feladott küldemény, mely nincs a fennebbi magyar jelvényü jegyekkel bérmentesítve, mint nem bérmentesitett, az ily küldeményeket terhelő kétszeres vitelbér alá esik. ** (A régi levelezési lapok) elhasználására kiszabott és márczius hó végével lejárt határidő még két hónappal, tehát folyó május hó 31-ikéig meghosszabbittatott. Italesetek, elemi csapások. ** (Elgázolás a vasúton.) Sopronból írják: Mult szombaton éjjel fél kettőkor, midőn a bécsi személyvonat az indóházba berobogott, a gépvezető észrevette, hogy a gép mozgását valami sötét tömeg akadályozza. Megállíttatván a vonat, borzadva látták, hogy e tömeg nem egyéb, mint Meisek Venczel vonatvezetőnek , irtózatosan összeroncsolt hullája. Egy láb és egy kar egészen hiányzott a testből s a törzs is rutul össze volt szakgatva. Föltehető, hogy az őrvezető az előbb elindult tehervonatról leesett s a síneken fekve maradt, honnan a három órával később érkezett személyvonat magával ragadta s több ölnyire hurczolta. A szerencsétlen mintegy 35 éves volt, várandó özvegyet s egy egyéves árvát hagyott hátra. ** (Kolumbácsi légy.) Mint a ,,Tem. Zig." irja, nagy raj kolumbácsi légy mutatkozott a kisbecskereki uton és megrohanva utazókat és lovakat, jelentékeny kárt tett. Szerencsére erős északi szél támadt, mely a kellemetlen vendégeket csakhamar visszahajtotta a határőrvidék felé, a honnan jöttek. ** (Belényesről irják) a „Nagy-Várad "-nak: Belényes mellett fekvő Sz.-Márton községében f. hó 20-án éjjel tűz támadt s vagy 12 ház s ugyanannyi melléképület elégett; mint beszélik: két testvér a harmadikat meggyilkolta, s a bűntény nyomait megsemmisítendők, a meggyilkoltat a szalma közé dugva, ezt reá gyújtották s a tűzvész ebből keletkezett. Ez azonban csak szárnyaló hir. Mi újság ? ** (Nyáry arczképét) fel fogják függeszteni Pestmegye üléstermében. Máris van ott négy oly férfiú arczképe, kik nem természetes halállal mulki. Ott van egy Eszterházy Pál, kit vadászebei szaggattak szét, ott van Kandor nádoré, ki egy tűzjáték alkalmával égett meg; ott van Széchenyi és Teleki László arczképe is, és ott lesz Nyáry Pálé. Bár soha többé ne növekednék e gyászos sorozat. ** (Mi volt Nyáry bukásának oka?) Jókai Mór, ki az elhunyttal mindig bennső viszonyban állt, írja a „Hou"-ban, hogy a szabadságharcz után Nyáry is barátjai unszolására másra íratta át birtokát, hogy el ne kobozzák. 20,000 ftos költött kötelezvényt adott szive barátnéjának Schodelnének, ki aztán Nyáry 8 éves fogsága alatt híven gazdálkodva kezelte a vagyont. Nyáry kiszabadulása előtt egy évvel Schodelné hirtelen meghalt ideglázban. A művésznő férje és fia beültek a birtokba, s elpusztíták a gazdaságot. Midőn Nyáry haza került, a költött kötelezvény alapján a 20 ezer ftot is kifizette. Ez lett a bukás alapja. Hozzájárult, hogy Nyáregyházán a hatvanas években hat ínséges év fordult elő, és hozzájárultak más sorscsapások is. Igy jutott tönkre az az ember ki soha sem pazarolt, rontó szenvedélye nem volt, ugy élt, mint philozoph, bort nem ivott, kártyázni nem szokott. ** (Nyáry hagyatékát) Pesten a pestvárosi törvényszék által kiküldött bizottság mult szombaton leltározta. Ez alkalommal Nyárynak egy ujabb levelét találták meg asztalán, mely levél apró darabkákra volt tépve. E darabokat a bizottság egybe állitá, s ekkor kitűnt, hogy a levél a következőket tartalmazza: „Talán nincs és nem volt soha oly szerencsétlen ember mint az, ki e sorokat irja. Az, ki másoknak megkárosítását tűzi ki élete czéljául, megkeményíti szivét, eladta lelkiismeretét. Az enyém mindig tiszta volt, mert bár adósságaim tömege nőttön nőtt, el voltam határozva magam koldusbotra juttatni, de arra nem, hogy valakit megkárosítsak. Ezért "a mult évi deczember elején el voltam határozva minden vagyonomat eladni s hitelezőimet kielégítve jótálló barátaimat a lekötelezettség alól felmenteni. De mennyire meg voltam lepetve , a midőn megtudtam, hogy azon kit biztos vevőnek hittem, nics többé azon állapotban, hogy vevő lehetne, de megtudtam azt is, hogy vele egy harmadik részére én is 10,380 frtig vagyok lekötelezve." A kipontozott helyek, mint a „P. N." mondja, egy egyéniséget oly közelről jelölnek meg, hogy azonnal felismerhető. Ennek folytán kihagytak e helyről néhány szót. ** (Szerkesztőségünkhöz) is küldött a pest-városi bizottság egy aláírási ivet a vizkárosultak számára, amelyre olvasóinknak hozzánk küldendő adományait jegyezzük föl. ** (Gr. Károlyi Alajos) kétezer fttal az irói segély-egylet alapítói közé lépett. ** (A király) a verőczei roppant tűzvész által károsultaknak magánpénztárából 3000 frtnyi segélyt ajándékozott. ** (Zászlószentelés ) A Nagy-Szebenben állomásozó 21-dik honvédzászlóalj lobogójának szentelése május 14-én, a 27-dik, marosvásárhelyi honvéd-zászlóalj lobogó-felavatása pedig május 7-dikén fog végbemenni. ** (Toldy Ferencz írói pályájának félszázados ünnepélyét) ápr. 23-án tartották meg Pozsonyban, a megyeház nagytermében. Bittó Kálmán első alispán megnyitó beszéde után Vuchetich S. Toldy életiratát adta elő. Szeberényi Toldy F. irodalmi méltatását, stb. Este backet fejezte be az ünnepélyt. "" (A párisi Commune egyik minisztere) magyar. Franki, pesti származású egyén, aki régebben kőfaragó volt, a párisi közegi kormánynál előbb mint titkár alkalmaztatott, ujabban pedig angol lapok szerint a közmunka és kereskedelmi ügyek vezetésével bízatott meg. ** (Huszárok Sopronban) Sopronból irják: Közelebb Glattauból Bécsen át huszárok érkeztek városunkba, hogy itt kipihenvén magukat, innen ismét tovább folytassák utjokat Keszthelyre, leendő állomásuk helyére hazatért nyalka legényeknek sok nézőjük volt, hanem senki meg nem szólitotta, s igy egy ideig némán vonultak keresztül a városon, csak arczukon látszott, hogy a hazai levegő is már vidorabbá teszi. Végre egy vénebb huszár meg nem állhatá, hogy ne kiáltson a sorból: ...Ugyan töUli, lehet-e itt már magyarul beszélni? „Ugy imitt-amott lehet!" viszonzá egy soproni, hibás kiejtéssel, mire a huszár megpödörte bajszát, s nem kérdezett többet. ** (A kolozsvári nemzeti szinház) 50 éves jubileumának emlékére a színházi választmány arany és ezüst érmeket veretett. Az arany érmek 5 arany súlyúak, az ezüstök 2 frtos tallér alakúak. Az érem egyik oldalán a kolozsvári nemzeti szinház homlokzatának képe látható: „Magyar nemzeti sznház 1821—1865"; a másik oldalon e felirat olvasható: „A kolozsvári országos magyar nemzeti szinházz megnyitásának félszázados évfordulója örömünnepére, márczus 11-én MDCCCLXXI." ** (Sarkadon) az összeégett postaház hamvaiban a szabadságharczból érdekes emléket találtak. Ez „Az összes magyar hadsereg felszerelési kormánybiztos p"csétje" 1849-ből. E feliraton belül Magyarország czimere korona nélkül, és e helyett karddal keresztül tűzött koszorú van. E pecsét a „Bihir" szerkesztőségénél van letéve, mely azt közelebb a nemz. múzeumba ígéri küldeni. ** (Egy kis hárfás leány) a napokban egy budai ház lakóit kínozta hangszere rettenetes czinczogtatásával. Egy hangszerkészítő műértő