Vasárnapi Ujság – 1871
1871-11-05 / 45. szám - A chicagói nagy tüzvész (5 képpel) 560. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
terhével tovább száll, hűvösebb, frissebb, tehát nehezebb jégnek ad tért, mely egy időre elfoglalja a helyet, s midőn fölmelegszik, ismét megváltozik, hogy újabb mennyiségű jégnek adjon helyet. A természetnek ez a rendje arra nézve, hogy az állatok saját kigőzölgésöktől meg ne betegüljenek. A ki így takarja testének egy részét, érezni fogja azt a különbséget, mely a kitakart s levegővel érintkezésbe jött rész s azon tagjai közt van, melyek az ágyban a lég befolyásától elvonva maradtak, mert ez a rész most még élénkebben érezteti, hogy nincs jól dolga, s e kellemetlen érzés oka világosabban kivehető, mint akkor, midőn az egész test felszíne meg volt általa támadva. A nehéz álmoknak ez az átalános oka. Mert ha a test roszul érzi magát, ez által a lélek működése is megzavarodik s ennek természetes következményei az álomban föltűnő, különböző kellemetlen eszmék lesznek. — Óvszerei és orvosságai a következők: 1-szer. A mértékletes táplálkozás által (melyet feljebb az egészség fentartásáért ajánlottam) egy bizonyos idő alatt kevesebb kipárolgási anyag készül el , az ágybéli hosszasabb időre lesz a kipárolgás által áthatva s megrontva; ugyan ezért hosszasabban nyugodhatni benne rosz érzés nélkül. 2-szor. Könnyebb takarókat használj, melyek a kigőzölgést keresztül bocsássák, hogy ne legyen az alkalmatlanságodra. 3-szor. Ha e rosz érzés miatt felébredsz s úgy találod, hogy nem tudsz hamar elaludni, kelj fel az ágyból, rázd fel s fordítsd meg a párnádat, a lepedőt többször rázd meg, a takarót vesd félre, engedd, hogy ágyadat a levegő kihűtse; ez idő alatt csak ugy minden felső öltöny nélkül sétálj a szobában, egész addig, míg bőrödnek elég ideje van rá, hogy a rosz anyagtól megszabaduljon, ez pedig úgy történhetik meg könnyen és hamar, ha a levegő száraz és hideg. Midőn a külső lég hűvössége terhedre van, térj vissza ágyadba, — bizonyosan hamar elalszol, s álmod kellemes leend. Képzeleted elébe a legkedvesebb jelenetek merülnek. Engemet az ilyen álmok igen jól mulattatnak, mintha operai jeleneteken volnék. Ha oly tunya vagy, hogy reszelsz az ágyból fölkelni, akkor emeld föl a karoddal s lábaddal a takaródat, ezt ismételd gyakran, hogy a frisség hozzád férhessen, vagy húszszor ismételve eltávozik a rosz lég s ismét nyugodtan alhatsz. De az első mód sokkal czélszerűbb ennél. Azok, akik nem szeretnek semmivel bajlódni és van módjuk benne, hogy két ágyat tartsanak készen, nagy kényelemnek fogják találni, hogy a fölmelegedett ágyból a hűvösbe feküdjenek által. Az ilyen ágyváltoztatás a forró lázban szenvedő betegeknek is javára válna, mert ez által fölfrissülnének s könnyebben tudnának elaludni; a fris lég álmot hoz. Egy nagyon széles ágy, amelyben gyakran megváltoztathatjuk fekvésünket, szintén megfelel a czélnak. Mielőtt bevégezném, még teszek egy pár észrevételt. Midőn lefekszel, ügyelj, hogy párnádat ugy tedd, ahogy fejednek jól esik, s testednek a többi részeit is úgy helyezd el, hogy ne legyenek közel egymás mellett és egymáson, főképen lábaidat ne rakd egymásra; a részfekvés egyelőre igen kevés fájdalmat okoz, de ha sokáig tart, a fájdalom is kiállhatatlanabb lesz, s a baj s betegség még az alvás ideje alatt utólérhet s képzelődésedet megzavarhatja. Ennek a mesterségnek ezek a törvényei. S ámbár a kivánt czélnak rendesen megfelelnek, mégis van olyan eset, hol a legpontosabb ügyelet sem vezet czélhoz. Önnek, kedves barátom, ezt felesleges is mondanom, de ez a kis értekezés e nélkül tökéletlen lenne. Az eset az, hogy ha az ember, aki kellemes, jó álmokat akar magának szerezni, nem ügyel arra, ami mindenek felett a legszükségesebb, t. i. hogy jó lelkiismerete legyen. (Angolból) Sámi Lászlóné: A chicagói nagy tűzvész. Mikor a lapok egyik előbbi évfolyamában Chicagót, az amerikai „tündér-várost" megismertettük olvasóinkkal, nem gyanítottuk, hogy oly közel van az idő, amidőn annak majdnem teljes megsemmisüléséről is megírhatjuk a szomorú jelentést. Chicago, e csodaváros, mely még az északamerikai nagy szabad állam gombamódra szaporodó és növekvő városai között is valóságos tünemény volt, s néhány hét előtt még az idegen utazók bámulattárgya és az amerikaiak méltó büszkesége volt, ma már összes épületeinek háromötöd és mesés gazdagságának majdnem kétharmad részével hamvaiban hever. Közel 12,000 épülete pusztult el s összes templomaiból, hivatalos épületeiből, iskoláiból, bankjai-, pályaudvarai-, szállodái-, színházai- és raktáraiból ma már csak a puszta falak meredeznek ég felé s több száz emberélet esett áldozatul a fékezhetetlenül romboló és pusztító elemnek; több mint 100,000 ember maradt védőhajlék nélkül, és több ezeren, kik még néhány nap előtt jómódú gazdag emberek voltak, most a legiszonyúbb éhhalállal küzdenek. Amerikában minden másképen halad a fejlődés utján, mint az ó világban. Mert míg nálunk a polgárosodás és műveltség folytonos előhaladással emelkedik, addig az óczeánon tul, főleg a nyugati államokban, roppant ugrásokat tesz, ugy hogy nem ritkán a legcsodásabb ellentétek is egymás mellett lépnek föl. Erre nézve Chicago is hatalmas példa volt, hol a legelegánsabb városrészekben a millionáriusok márvány palotái mellett gyakran kezdetleges faszínek és csűrök voltak láthatók. Illinois állam, melynek székhelye ugyan Springfieldben van, de legjelentékenyebb városa mégis Chicago vola, most 2.527,684 lakost számlál. 1812-ben azok száma csak 12,000, de 1818-ban, mikor territóriumból állammá emelkedett, már 50,000 lakosa volt. Chicago helyét 1830-ban még őserdők s beláthatatlan rétségek (prairie) fedték. 1840-ben már egy fából épült mezőváros volt ott mintegy 4470 lakóval, 1850-ben már 28,269 lakója volt, 1860-ban 109,000, és jelenleg 300,000-nél is többre ment összes népességének száma, és így e valóban bámulatos helység alig négy tized lefolyása alatt egy hitvány faluból az Egyesült Államoknak fontosság,nagyság s népesség tekintetében ötödik városává nőtte ki magát. Természetes fekvésénél fogva különösen elősegittetve Chicago minden járható szárazi és vizi uton, vaspályák és gőzhajóvonalak által Amerikának minden jelentékenyebb helyével és a nagy készlet a Michigan-partról. Gabnaraktárak és vágóhidak. Képek Chicagóból. A város, Sherman-palota , a tanácsház kupolájáról tekintve.