Vasárnapi Ujság – 1871

1871-12-03 / 49. szám - A só és vas (2 képpel) 616. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon

féle intézetekben fognak elhelyezni, a költségeket pedig az emberbaráti közönség részvéte s a kor­mány fedeznék. „ ** (­4 hajózási téli isk­óla) decz. 11-kén nyilik meg. A bei­atások s felvételi vizsgák az ezt meg­előző napokon decz. 9- és 10-kén, délutáni 3—5 közt a pesti kereskedelmi akadémia épületében (váczi-ut és uj­ utcza szögletén, II-ik emeleten, a tanári teremben) történnek. Az I-ső osztályba föl­vételre fél évi — a NI-ikba fölvételre két évi ha­józási gyakorlat kimutatása kivántatik. Balesetek, elemi csapások. ** (Egy uj ház összeomlása.) Barabás Miklós az uj­ utczában csinos kétemeletes házat épittet.­E háznak utczára néző szárnya, mely emeletenként két-két szobát foglal magában, kedden este egy­negyed kilenczkor szörnyű robajjal összeomlott. Emberélet nem esett áldozatul, miután a munká­sok közül már senki sem volt az épületben. Az építés folytatását egyelőre betiltották, s a kapi­tányság szakértő bizottság által fogja megvizs­gáltatni az épitkezés menetét, hogy a baleset oka földerittessék. (Sárba fult.) Szombaton este felé Szabó Mihály szőregi ember befogatott, hogy Szegedről haza felé menjen. Utja Uj-Szeged alatt az úgyne­vezett százlábú hid helye körül vitte el. Hanem onnan nem is mehetett tovább: a feneketlen pos­ványban lovai összedűltek. A szegény ember ki tudja meddig kínlódott velük az éktelen posvány­ban, mig végre rásötétedett s kénytelen volt be­látni, hogy hasztalan küzd a lehetetlenséggel. A rut időben esővel hulló hó­zivatarban megindult tehát haza Szőreg felé gyalog, hihetőleg, hogy még azon este segítséget hozzon ottmaradt fogata kiszabadítására. A koromsötétben eltévedt s nem tudott, vagy hihetőleg — már kimerülve levén, — nem birt haza találni. Másnap reggel Szőreg alatt, egy helybeli földbirtokos szérűjén halva találták. Lovai természetesen szintén ott vesztek s másnap azokat is élettelenül vonszolták ki. Mi újság ? ** (A Petőfi szobor-bizottság) jegyzője: Remé­nyi Károly fölkéri a hatóságokat és ivtartókat, hogy adományaikat és iveiket szíveskedjenek mielőbb Lévay Henrik úrhoz (az első magyar kizt. társa­ság dunaparti palotájába) beküldeni. Egyszers­mind a már begyült 27,374 frt 43 krnyi szobor­alapról is összegezett kimutatást közöl. Legtöbbet: 10,289 frtot gyűjtő Reményi Ede, ez összegben egy pár lap gyűjteménye is lévén. A Lévay Hen­rik gyűjtése 1726 frt. 40 kr. A lapok közül leg­többet : 510 frt 9 frt a „Vasárnapi Újság" adott át. Takarékpénztár eddig még csak három adott; legtöbbet: 400 frtot az „első pesti." A megyék és városok névsora is igen hiányos. Abauj 2 frt 13 krral, Gyula városa három frttal van képviselve. A városok közt nagyon elől áll Pest ezer frttal, a megyék közt Pestmegye 630 frt 46 krral. Jelen­tékenyebb összegek még a következők: Szatmár városa 100 frt, Gömörmegye 149 frt 67 k., Fe­hérmegye 525 frt, Turóczmegye 98 frt 41 kr., Arad városa 134 frt 90 kr., Szabolcs 153 frt 92 kr., Békésmegye 92 frt 98 kr. Tolnamegye 166 frt 18 kr., Nyitramegye 99 frt 50 kr., Bács-Bod­rogmegye 127 frt 85 kr., Ungmegye 100 frt., a hajdúkerület 117 frt 76 kr., Hevesmegye 212 frt 13 kr., Zenta 100 frt, stb. Remélni lehet, hogy a többiek is fognak adakozni, és hogy a tősgyöke­res magyar Csongrád megye sem áll meg az eddig adott 1 frt 46 krnál, valamint Nógrád sem a 9 frt 84 krnál, midőn egy nemzeti költő érczemlékéről van szó. Hisz gyakran hangzik a büszke szó: a megyék a nemzetiség védbástyái, s a városok a műveltség gyúpontjai. ** (Petőfi szobrát) Izsó fogja készíteni, a bizottság egyhangú határozata folytán. Ekkép alapos reménységünk lehet, hogy a főváros egy díszes szoborművel fog gyarapodni. Örülünk, hogy a bizottság magyar művészi erőt vesz igénybe, s alkalmat nyújt annak, hogy tehetségét érvénye­síthesse. A debreczeni Csokonai-szobor oly mű, mely után bátran lehet appellálni Izsóra, kinek te­hetségét — fájdalom — korántsem veszik oly igénybe, mint megérdemelné. ** (Jókainé asszony) nov. 17-én este lépett föl mint vendég a nemzeti színpadon, Shakspeare „Coriolan"-jának egyik mesterileg rajzolt alak­ját, Volumniát személyesítve. Ünnep volt ez est, minden tekintetben. A házban a páholyoktól föl a szorongásig tömött karzatokig el volt foglalva minden hely olyan közönséggel, a­milyet ritkán láthatni együtt. Jókainét, a harmadfélév óta nem látott művésznőt, megjelenésekor hosszú, lelkesült tapsvihar fogadta, mely perczekig nem akart szűnni, s babérkoszorú röpült lábaihoz. A taps, kihívás minden jelenet után megújult. ** (Botrány a nemzeti színházban.) Orczy báró, a­kit pedig átalában zeneértőnek tartottak, a mult szombati operai előadással szomorú bizony­ságát adta, mily könnyelműen vezeti e nemzeti intézetünk ügyeit. Mirelli Gemma (vagyis Mat­schinszky herczegnő) felléptét nagy falragaszok hirdették, ami a nemzeti színháznál csak nagy mű­vészek és művésznők érkeztét szokta megelőzni. Ezen Mirelli Gemma már a próbán úgy énekelt, olyannak mutatkozott, a­ki nemhogy a nemzeti színpadra, de semmiféle színpadra nem való. És mégis föllépett. Matschinszkynénak (a közönség elnevezte Macsvánszkynénak) sem hangja, sem játéka nincs, miről már az első ütem­ekben adott nyilvános tanúbizonyságot. A közönség eleinte tartózkodó volt nem tetszésének nyilvánításában, de az előadás haladtával már nem fékezhette ma­gát és eleintén nevetéssel, később piszegéssel, majd kaczagással fogadta e fellépés merészségét. Végül egyes füttyök hangoztak az erkélyről és földszintről. A negyedik felvonás végével pedig az unisono „Orczy" felkiáltások egyenesen az in­tendánst tették felelőssé a hallatlan botrányért, melytől a nemzeti színház mindeddig szeplőtlenül meg tudta magát őrizni. A közönség legnagyobb megbotránkozással hagyta el a színházat. A botrányos eset miatt a belügyminiszter feleletre vonta b. Orczy Bódog intendánst. Az in­tendáns több enyhítő körülményt hozott fel ment­ségére és ezen sajnos eset elnézését kérte. A bel­ügyminiszter b. Orczy igazolását kielégitőnek nem találta s kijelenté, mikép elvárta volna tőle, hogy igazgatói állásából kifolyó azon kötelme iránt, melylyel egyrészről a nemzeti szinház te­kintélye és érdekei, más részről pedig a közönség jogos kívánalmai irányában viseltetni tartozik, nagyobb figyelmet, illetőleg kíméletet tanúsítson; „azon reményben egyébiránt, hogy hasonló bot­rányos eset ismétlődni nem fog, ezúttal csak ko­moly roszalását tudatta vele a történtek fölött."­­ E megdorgálást maga a belügyminiszter tette közzé a lapokban. — B. Orczy ez eset után még eddig nem mondott le állásáról. ** (Reményi Ede) lemondott nemzeti színházi első versenymesteri állásáról, többek közt a múlt szombati botrán­nyal indokolva e lépését, mint­hogy „nem érzi magát hivatva hasonló, magát ismételhető, sajnos színházi esemény netaláni ré­szesévé és esetleg támogatójává válhatni." ** (Halálozások.) Kádas László, a premontrei rend jászói konventjének perjele, nov. 21-én este szélhűdés következtében elhunyt. — Széki Béla, a pápai ev. ref. főiskolának számos éveken át theologiai tanára, majd a belsomogyi ev. ref. egy­házmegye esperese, a pápai ev. ref gyülekezet lelkésze, ugyanazon egyházmegye esperese s a dunántuli ev. ref. egyházkerület egyházi főjegy­zője novemb. 24-én agyszélhüdésben meghalt. — Vásárhelyi Dezső, Aradmegye volt főjegyzője s az aradmegyei takarékpénztár egyik igazgatója meg­halt. A köztiszteletben álló s szép reményekre jo­gosító ifjút számos rokon gyásza kisérte sirjához. Nemzeti szinház. Péntek, nov. 24. ,,4 szép marquisnő."­­Eredeti dráma 4 felv. Irta Kövér L. Szombat, nov. 25. „Ernani." Opera 4 felv. Ze­néjét szerz. Verdi. — (Mirelli Gemma föllép.) Vasárnap, nov. 26. „Aesopus " Eredeti vigj. 5 felv. Irta Rákosi Jenő. Hétfő, nov. 27. „Coriolanut.u Tragédia 5 felv. Irta Sha­kespeare; ford. Petőfi. — (Jókainé föllépteül). Kedd, nov. 28. „Tannhäuser.1" Regényes opera 3 felv. Zenéjét szerz. Wágner Richárd. — (Stéger Ferencz búcsú föllépteül). Szerda, nov. 29. „A házasság rokkantjai." 3 felv. írták Dumanoir és Lafargue; ford. Feleki. Vigjáték Csütörtök, nov. 30. „Az árny." Vig opera 3 felv. Zené­jét szerz. Flottow Fr. Szerkesztői mondanivaló. — Pest. Sch. Á. „Az esti kép", mintha a harminczas évekből való zengemény volna, oly lágymeleg és bágyadt; csinja sem a mai egészségesebb ízlésnek megfelelő. — Bánréve. Cs. P. Az alkalom különlegesebb, mint­sem átalános érdekűvé válhatnék. A tárgyalásban sincs egyéb közhelynél, s egy pár hangnál, mely Tompa egyik nevezetes költeményére emlékeztet. — P. T. K. Beranger „Jó öregét" Petőfi és Szász K. fordításában is birja irodalmunk. Ezeknél az öné nem jobb, s igy közölni felesleges volna. — Pest. D. „A kőrisfa gunyhó"-nak nem az a fő baja, hogy hosszú; nagyobb az, hogy alapgondolata nem elég erős, kidolgozása itt-ott homályos (különösen a befejezése) s az egész nem ragad meg úgy, mint a szerző akarta s tán gondolta is. — Gedey. A kétszer beküldött vers mind a két alak­jában nehézkes; néhol alig vagy épen nem érthető. Az előbbi költemény sem adható jelen alakjában, még pótlólag beküldött utolsó előtti strófájával sem. — T. J. „Oh mosolyogj." Félünk, hogy e költeményen a „kedves szende kis leányka", a „létem őrangyala" — leg­fölebb csak szánalmasan mosolyogna. — Megyek. . . Csak menjen tovább. „A tél kezdetén" sem jobb. Szamosi Andornak is azt izenjük. — P. I. 73. nem közölhető. — Visk. Népdalaiban a rímek jók, de még ez nem elég az idvességre. SAKKJÁTÉK: 627-ik sz. f. — Kästner B.-től (Coburgban.) Világos. Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. Az 622-ik számú feladvány megfejtése. (Portilla V. N -től Cambridgeben.) 1. Va8—h8f .... 1. e7—ec 2. Vh8-e5t .... 2. Hd3-e5: 3. Hb2-a4f .... 3. Kc3-d4 4. Bf2-f4 matt. Helyesen fejtették meg: Veszprémben:Fülöp József. — Miskolczon: Czenthe József. Jászkiséren: Galambos Ist­ván és László. — Czegléden: Galambos Károly. — Pesten :­Márkus Miklós. —Karczagon: Kacsó Lajos. — Nagy-Sza­lontán: Kovács Albert. — Hatvanban: Sipőcz Ferencz. — A pesti sakk-kör. HC Melléklet: Pfeiffer Ferdinánd könyv-ar­j egy léke. r | Sötét. • • • 11 * in §§ i jj jj§ !§§ jjj^ §J SU •H ^^ my/z/Mt. H §J 11 IP i Wk jj jjj Ri Cl i jj 11 á ISjj W///MÍÍ. 11 • • • • a bcdefgh TARTALOM. Kármán József (arczkép). — Búcsú-hangok. — A sir­ásó. — A fiú és leány testvér. — Az Alkazár Sevillában ! (két képpel). — Az utolsó ut (képpel). — A gyermek-ne­­­velés. — A könyvkötésről. — A játékszerek Francziaor­szágban. — Erdőégések Amerikában. — A só és a vas (kép­pel). — Egyveleg. — Tárház: Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Balesetek, elemi csapások. — Mi újság? — Nemzeti szinház. — Szer­kesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti-naptár. felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. magyar-utcza 21. sz.) HETI-NAPTÁR. Hónapi-és hetilap Katholikus és napi protestáns Görög-orosz Izraeliták naptára Nap Hold Hónapi-és hetilap Katholikus és napt­ár naptár Izraeliták naptára hossza kél nyug. hossza kél nyug. Deczember Nov. (ó) Kislev. R. f. p. ó. p. ó. p. f. P-ó. p. ó. p. 3 Vasar A 1 X. Ferencz A 1 Urjövet 210127 B.A.av. 20 Esőérti i. 250 52 7 30 4 10 140 1­9 48 este 4 Hétfő Borbála szűz Borbála 22 Philemon 21 Ün. Garc. 251 53 7 31 4 10 153 18 10 57 0 41 5 Kedd Labdás apát Pelin 23 Amphil­o 22 Elizius 252 54 7 32 4 9 164 50 regg. 1 4 b Szerda Miklós püsp. Miklós 24 Katalin 23 Eliaczim 253 55 7 33 4 9 179 59­0 6 1 26 V Csöt. Ambrus püsp. Ágota 25 Kelemen 24 254 56 7 35 4 8 191 6 1­17 1 46 H Pént. Bold. Assz. f. Szofron 26 Alipius 25 Olt. ünn. 255 57 7 36 4 8 204 42 2 31 2 3 9 Szom. Leokádia szűz Caesar 27 Perzs. Jakab 26 S. Miker 256 58 7 37 4 7 217 56 3 50 2 30 Hold változásai (§. Utolsó negyed 5-én 8 óra 2 perczkor reggel.

Next