Vasárnapi Ujság – 1871
1871-03-12 / 11. szám - Mikor Páris fölszabadult 136. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
137 Melléklet a Vasárnapi Újság 11-ik számához 1871. márcz. 12. Irodalom és művészet. — (A magyarországi néptanítók első egyetemes gyűlésének) jegyzőkönyvei és naplója, diszes kiadásban, Zichy Antalnak, a gyűlés elnökének kőnyomatu arczképével diszitve, megjelent. Kedves emlék lesz mindazoknak, kik a mult évi augusztus 15.—18. napjain tartott gyűlésben részt vettek. S átalában érdekes adalék legújabb korszakához fejlődéstörténetünknek. Hisszük, hogy ez első egyetemes gyűlést még több — és sikerültebb — is fogja követni; a kezdemény érdeme ez és az maradandó. — A 134. legnagyobb nyolczadrétlapra terjedő kötet árát nem találjuk följegyezve rajta. — („Levél X—Y—Z barátimhoz") Tanköltemény a költészetről; irta Tarnavölgyi (álnév). A Kisfaludy-társaságnál tavai pályázott s a bírálók által második helyre tett mű. Pongyola verselése, mely csaknem a prózával határos, nem igen ajánlja; tanai sem a legmagasabbak; de sok egészséges józan nézet is van benne, s e részben előbbre teszszük dicséretet nyert pályatársánál. Aigner Lajos bizományában jelent meg s ára 40 kr. ** (Petrik Géza kiadásában) megjelent: Magyar nyelvtan népiskolák számára. Irta Árvai József. Elsőrendű jutalmat nyert pályamunka. Kiadja a reform. egyetemes tanügyi bizottmány. Második kiadás. Ára 36 kr. — („Gyermekek öröme.") Költemények 9—12 éves gyermekek számára. Gyűjtötték Péterfy Sándor és Závodszky Károly. — Ára 70 kr. A czélnak megfelelő, valóban dicséretes igyekezettel s tapintattal szerkesztett gyűjtemény. S mivel „gyermekeknek, olvasmányból csak a legjobb jó" — mint Göthe mondta, itt jó kiválasztással adják a gyűjtők Arany, Tompa, Petőfi, Gyulai, b. Eötvös, Tóth Kálmán, Szász Károly, Czuczor, Vörösmarty, Kriza, Székács, Tolnay, s a régibbek közül Kis János, Péczely, Kazinczy, Csokonay stb. műveiből azt, a mi gyermeknek való. A német irodalom gazdag tárházából, leginkább az egyik szerkesztő Závodszky fordításaival találkozunk, jó kiválasztásban s itt-ott jól sikerülten is. A gazdag tartalmú kis könyvet, melyből lapunk mult évi 29. számában már mutatványt is adtunk, ajánljuk a gyermek-világnak és barátjainak. ** (Ifj. Csáthy Károly) debreczeni könyvárus kiadásában megjelent: „Az angol nyelv levélszerinti önoktatása" Robertson T. tanmódja szerint. Irta Psenyeczky Nagy Sándor, a franczia és angol nyelvek nyilv. tanára a debreczeni ref. főiskolában. Czélszerű kézi könyv az angolul tanulni kívánóknak. A csínos kiállitásu mű levelenként (illetőleg füzetenként) 30 krért a kiadónál rendelhető meg. Eddig két füzet jelent meg. ** (A „Természettudományi Közlöny") márcziusi füzete, mely a III-ik kötet 22-ik füzetét képezi, következő tartalommal jelent meg: Báró Eötvös József és a természettudományok. (Kalászatok B. Eötvös akadémiai megnyitó beszédeiből.) Közli: Sz. K. — A szaporodás társadalmi tényezői. Dapsy Lászlótól. — A Mars, földünk miniatűrje. (Színezett térkép melléklettel) Proctortól. — Tanulmányok a selymér-kór felett. Közli: D. L. — Apróbb közlemények.—Társadalmi ügyek.—A borítékon egy érdekes statisztikai kimutatás a természettudományi társulat tagjairól megyék szerint. ** (,,A magyar mérnök- és építész-egylet közlönye") idei évfolyamának 2-ik füzete 3 nagyobb eredeti dolgozatot tartalmaz: a vasúti fahidakra nézve kiadott szabvány-tervekről; a csicsói templomról (tervezték Hencz és Bergh építészek) s a budapesti Duna-szabályozásról. Ezeket könyvismertetések s más kisebb közlemények követik. Az értekezésekhez több tábla, ábra van mellékelve. ** („Értesítő a kath. kongresszusból") czimü napilap jelenik meg a szervező kath. autonómiai gyűlés tartama alatt. A 27-es bizottság többségének közlönye. A „Magyar Állam" és „Reform" mellett küldetik szét; a „Reform" azonban tiltakozik az ellen mintha tartalmát osztaná, melléklését csupán kiadói intézkedésnek mondván. Szerkesztője nincs megnevezve, a felelősséget a nyomdász, Kertész J. vállalta el. A,,M.U."azt írta, hogy a primás megbízásából Kecskeméthy Aurél, Szilágyi Virgil és Zoványi szerkesztik, az „Értesítő" azonban részakaratu insinuationak mondja e hírt. ** („Hód-Mező-Vásárhely") czimü hetilapra hirdet előfizetést Miklovicz Bálint, e lap fentartá TARHAZ. isára alakult társulat ideigl. elnöke, H. Nagy Lajos a laptársulat ideigl. titkára és Futó Mihály szerkesztő. A lap márcz. közepén indul meg, ára évnegyedre 1 ft. ** (Vincze Dániel) Broth Alph. „Grey Johanna" czimü történeti regényét leforditó magyarra s a ploesti ref. egyház javára akarja kiadni, egy forintos előfizetést nyitva rá. Az előfizetési pénz Szász Gerőhöz, az „Erdélyi protestáns lapok" szerkesztőjéhez, Kolozsvárra küldendő. ** („Siratjuk Eötvös Józsefet, mint hazánk Mózesét") czim alatt adta ki dr. Rokonstein Lipót főrabbi Szombathelyi Eötvös elhunyta alkalmából tartott gyászbeszédét. — Sz. J. (Magyar hírlapirodalom 1871-ben.) A ,,V. U." 5. 6. és 8. számában közöltek óta még a következő ez évben megindult hirlapokat és folyóiratokat kell fölemlítenünk : Testvériség. (Pest.) A magyarországi munkások közlönye. Az „Ált. munkás-egylet" tulajdona. Szerk. Politzer Zsigmond. Megjelen minden vasárnapon 8-drét % iven. Ara negyedévre helyben 40 kr. vidéken 50 kr. egyes szám 3 kr. (Keletkezett 1871. febr. 5-én.) Philologiai Közlöny. (Pest.) Szerkesztik és kiadják Bartal Antal és Dr. Hóman Ottó, m. k. egyetemi magántanárok. Megjelen első évi folyama 3—4 ives tiz havi füzetben. Előf. dij. ez évfolyamra 4 ft. (Keletkezett 1871. febr. végén.) Értesítő a kath. Congressusból. (Pest.) Melléklet a „Reform"-hoz és a „Magyar Állam"-hoz. Megjelen a katholikus kongresszus üléseinek tartama alatt naponként 4-drét fél iven. Külön is megrendelhető 1 ft o. é. (Keletkezett márcz 4-dikén.) Továbbá: Gazdasági Értesitö. (Temesvár.) A temesvári gazdasági egyesület közlönye, II. évfolyam. Szerk. és kiadók: Mokry István és Graffay Kálmán. Megjelen havonként 2-szer, 4-drét egy igen borítékban. Előtára egész évre 5 ft; társulat tagoknak, jegyzőknek és tanítóknak 4 ft. (Keletkezett 1870-ben.) Közintézetek, egyletek. ** (Magyar tud. akadémia.) A márcz. 6-ki osztályülésben Toldy Ferencz egy izlandi, XIV-ik századbeli magyar vezeklőről tartott fölolvasást. A bécsi udvari könyvtár kéziratgyüjteménye között akadt e sajátságos történeti, vagy jobban mondva: mesei adat nyomára. E szerint Georgius Hungarus mint fiatal katona Nagy Lajost Olaszországba követte s ott oly kitűnően viselte magát, hogy nemsokára több város parancsnokává neveztetett ki. Azonban visszaélt hatalmával, mert már 1353-ban mintegy 250 gyilkosság bizonyult rá. Részint ,hogy kikerülje a büntető igazság kezét, részint hogy bűneiért vezekeljen, Izlandba ment gyalog, s megjárta ott St.-Patrik purgatóriumát, hol ördögök kisértették, kigyók, sárkányok , testvérei, sőt egyik kedvese képében is, s igyekeztek hitétől eltéríteni, de ezeknek ellenállott. — Ipolyi azt jegyezte meg, hogy a Hungarus név e mesében csak azért van fölvéve, hogy egy idegen hős és távoli ország szerepeljen, mely az izlandiak előtt akkor ép oly ismeretlen volt, mint a mi népünk előtt az óperencziás tenger boldog szigetei. — Keleti Károly a „Magyarországi nemzetiségekről , statisztikai szempontból" értekezett. Az 1860-ki londoni statisztikai kongresszuson heves vita tárgyát képezte azon kérdés, hogy az egyes államok statisztikai kimutatásaiban a nyelv, illetőleg a nemzetiség képezzen-e külön rovatot, vagy ne? A francziák melléni kívánták a nemzetiségeket, egy államban csak egy nemzetet ismervén el, mely a politikai egészet képezi. Ők a nemzetiséget az államhoz tartozásnak veszik. E fölfogás ellen a németek keltek ki; ők igényt tartottak minden állam németjeire, noha még akkor nem merték kimondani, hogy a területre is, melyen ezek laknak. Nálunk a legutóbbi népszámlálásnál jobbnak látták a nemzetiségi rovatot elhagyni. Keleti a közoktatási minisztérium által községenként gyűjtetett adatokból — a gyermekekről szüleikre következtetve — állította össze a nemzetiségek számait. Számítása szerint van : Százalékokban fejezve ki, van magyar 49.8 °/C, német 14.32%, román 10.92%, tót 16.42%, szerb 2.5870, horvát 1.87%, orosz (ruthén) 403» 0, egyéb 0.02%. — Erdélyben magyar 32%, német 11%, román 58%. — Keleti e számokat összevetette más adatokkal is. Az 1851-ki népszámlálás szerint Magyarország népességének csak 44%-a magyar, e népszámlálás adatai azonban épen a nemzetiségre nézve legmegbizhatlanabbak; akkor még az izraelitákat is külön nemzetiségnek vették és minden nemzetiséget „szaporitottak" a magyar rovására. Fényes Elek a 60-as években igyekezett kimutatni, hogy Magyarország lakosainak 55 százaléka magyar. Ficker, a bécsi statisztikai hivatal főnöke, 1869-ki munkájában 46 százalékra teszi. Legvalószínűbbnek tartja Keleti a fennebbi adatok szerint a 49 százalékot. Absolut többségben van a magyar elem 29 megyében..,a német 6, a román 20, a tót 9, a szerb 1 és az orosz 3 megyében. — Harmadik fölolvasó volt Szilágyi Sándor, ki a török-magyarkori államokmánytár IV-ik kötetéről tett jelentést. E kötet 1661 nov.-től — azon naptól, melyen Apafi egy portai athname-formát nyert, — 1670 végéig terjed. Első tiz évét foglalja magában ama harmincznak, melyen keresztül az önálló Erdély két nagyhatalom szorongatásai között halálharczát vívta. ** (Az erdélyi muzeum-egylet) febr. 27-én és 28-án tartotta évi közgyűlését gr. Mikó Imre elnöklete alatt. Mint a tisztviselők jelentéseiből kitűnt, a múzeum gyűjteményei folyvást szaporodnak, a támogató részvét azonban apad; uj részvényesek csekély számmal jelentkeznek, s az 1871-re előirányzott költségek (13,820), bármily szerényen szabják meg a kiadásokat, mégis tetemes deficitet mutatnak. A Képviselőházunk pénzügyi bizottságában és most van tárgyalás alatt azon indítvány, hogy e fontos közmivelődési intézet évi 10,000 frt országos segélyben részesüljön. (Két egyleti közgyűlésről) kell, habár kissé elkésve, megemlékeznünk. Egyik a mérnök-egyleté, melyen Hieronymi titkár jelenté, hogy az egyletnek 1081 tagja van, mennyi sem a párisi, sem a londoni mérnök-egyletnek nincs. Ez alkalommal a választmányt teljhatalommal ruházták föl az egylet házának építésére, és elfogadták Szily Kálmán indítványát, mely szerint ez egylet — a természettudományi társulattal egyesülve — adakozásokból alapot fog gyűjteni „a nemzet hálájára érdemes írók" (s nem csak szakírók, hanem átalában bármily téren működő jelesek) segélyezésére. Szóval a mérnök-egylet azt kívánná pótolni, mit az országgyűlés elmulasztott. A másik közgyűlés az országos gazdasági egyesületé volt Lónyay Gábor elnöklete alatt. Bejelenték ezen, hogy az egyesület a mult évben 536 alapító után 179,310 frtnyi vagyonnal rendelkezhetik, de az évdíjas tagok száma csökkent. Korizmics László indítványát, hogy az országgyűlést „földmivesiskolák" állitására kérjék föl, közhelyesléssel fogadták el. Ez alkalommal oszták ki a kenderkiállitás jutalmait is. Magyarországban Erdélyben összesen magyar . . 5.541,123 666,457 6.207,580 német . . . 1.592,043 224,044 1.816,087 román . . . 1.114,044 1.207,862 2.321,906 tót ... . 1.825,513 210 1.825,723 szerb . . . 286,834 — 286,834 horvát . . . 207,899 630 208,529 orosz (ruthén) 448,040 — 448,040 egyéb . . . 102,127 2,524 104,651 Összesen 11.117,623 2101 72 7 13.219,350 Egyház és iskola. ** (Az új vallás- és közoktatási miniszter első kinevezései) a hivatalos lap vasárnapi számában jelentek meg. Dr. Pauler miniszter előterjesztésére ugyanis a kassai székes-káptalannál Jergencz Ferencznek a nagypréposti állomásra, Szabad Ferencznek az olvasó kanonokságra, Volny Jánosnak az éneklő-kanonokságra, Mayer Károlynak az őrkanonokságra, Krausz Jánosnak a székes-egyházi főesperességre és Danilovics Mihálynak az idősb kanonokságra leendő fokozatos előléptetését jóváhagyta a király, valamint gyulafehérvári gör. kath. káptalannál Cipáriu Timotheusnak nagyprépostságra, Papfalvi Szilárd olvasó-kanonokságra, Fekete (Negrutiu) János éneklő-kanonokságra, Kirilla János az őrkanonokságra, Mánfy István iskoláskanonokságra, végre Pamfilie Jánosnak kanczellárkanonokságra előléptetését. ** (A hajózási téli iskola) mult szombaton este zárta be 1870— 71-ik évi tanfolyamát, mely alkalommal Tancs Ferencz és Pósta Miklós nyerték el az országos gőzhajótársaság és Maygráber József hajózási felügyelő által a kitünőbbek jutalmazására ajándékozott díjat. A díjazottak mellett még kitűntek Baky Móricz és Gyulay Géza az 1-ső osztályból.