Vasárnapi Ujság – 1872
1872-11-10 / 45. szám - Öt hét léghajón. 16 képpel. Verne Gyula után –á–r– 559. oldal / Elbeszélések; genreképek
561 Melléklet a Vasárnapi Ujság 45-ik számához 1872. nov. 10. Irodalom és am részei. — (Naptár-vásár.) Az 1873-ra szóló naptárvásáron ismét,[mint annyi év óta, Heckenast Gusztáv kiadóhivatala jelenik meg a legnagyobb készlettel s a legtöbb választékkal. Mult évi naptárait, részint az előbbi czimek alatt és kezekből, részint átalakítva, majd mind megtaláljuk most is; s a régiekhez ujabbak is sorakoznak ismét. Mindenik bizonyos kört keres magának s annak igényeit kívánja kielégíteni, bizonyára meg is fogja mindenik találni a maga közönségét. Hogy olvasóink válogathassanak, nem tartjuk feleslegesnek egyenként bemutatni e naptárakat. Legterjedelmesebb: 1. A „Nemzeti nagy képes naptár." (Szerkesztő Áldor Imre. Ára 1 forint.) Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalma , mindkét irányban, elég táplálékot nyújt az olvasó közönség azon részének, melynek fő olvasmánya a naptár, s kielégithet másokat is. Számos képpel van illusztrálva. Mindjárt a nagy alakú rámába tételre is alkalmas czimkép, Kaulbach nagyszerű kompozíczióját, Arbicz Pétert a nagy inquisitort, sikerült másolatban tünteti föl. A rajzok között találjuk még az épülőben levő központi fovámhivatal épületét, a debreczeni Csokonay-szobor rajzát (Szász Károly pályanyertes költeményével), számos arczképet, néhány életképet, táj- és épületrajzokat; az 1871. decz. 12-iki napfogyatkozás leirását, két képpel stb. stb. A szépirodalmi rész Vértessy Arnoldtól novellát, Kuliffay Edétől s másoktól költeményeket ad. Érdekes czikksorozat a „Vázlatok egy év történetéből" czimü, számos képpel E naptár bő tiszti czimtárral s hirdetményrészszel van ellátva, mig a tulajdonképi naptárrész s a vásárok jegyzéke ebben is, s a következőkben is mindenikben megvan. — 2. „István bácsi naptára", melyet Mayer István alapitott volt, most Kőhalmi K. J. szerkesztése alatt jelenik meg, alapitása óta már 18-dik évfolyamban, a mely idő alatt a kathol. népnek kedvencz olvasmányává, s valódi népkönyvvé vált. Tartalma az erkölcsi világból, a gazdaság, népnevelés, történelem köréből, a természet világából vett népszerű közleményekből áll, s a szöveg számos képpel van élénkítve. Ára 50 kr. — 3. A „Protestáns naptár", melyet Ballagi Mór alapított, most 17-dik évre jelenik meg, de szerkesztését Dömötör János veveti át, új folyama első évét kezdi. Beosztása egészen a régi s tartalma is eddigi évfolyamaihoz hasonlóan becses, ami a kedvelt népkönyvnél elég dicséret. Arany Jánostól is közöl egy, a költő gyűjteményéből kifeledt költeményt, az „Anyai gond" czimü remek műfordítást. Egyéb közleményei is mind irodalmi színvonalon állanak s nagy részök maradandó becscsel bir, mint Franzén (svéd költő) „Falusi élete" Győry V. fordításában, „Az árva", Szász Bélától, „A mi házunk" Dömötör Jánostól, egy igen sikerült angol beszély, stb. A képek a magyar protestáns egyház néhány jelesét ábrázolják, ezúttal Révész Bálintot, Fördős Lajost, Greguss Ágostot, Tatay Istvánt és Palóczi Horváth Máriát, továbbá néhány protestáns középületet, megfelelő ismertető szövegek — illetőleg életrajzok — kíséretében. Ugy látszik a naptár az uj szerkesztő kezében nemcsak nem hanyatlott, sőt frisebb lendületet nyert. Uj folyama is bizonyosan meg fogja érni a régi által elért időt. Ára ennek is 50 kr. — 4. A „Falusi gazda naptára", melyet a gazda közönség oly előnyösen ismer, a jeles szakíró, dr. Farkas Mihály szerkesztése mellett a jövő évre is a megkezdett irányban folytatja pályafutását, s a mezei-, tanyai- és házi gazdaság-, a kert-, szőlő- és gyümölcsmivelés köréből ad ép oly alapos, mint népszerűen tartott közleményeket, melyek a gazdaság minden ágában foglalkozóknak bő tanúságot nyújtanak s a falusi gazdáknak majdnem nélkülözhetlenné teszik ez évről évre növekedő becsű naptárt. Ára 80 kr. — 5. „A magyar nők naptárai, Beniczky Irma szerkesztése alatt, már négy évben nyerte meg a magyar háziasszonyok helybehagyását, a női élet és gazdasszonykodás köréből vett közleményeivel. Jelen ötödik évfolyama is az eddigiekhez hasonló czélszerűséggel van berendezve. Különösen jól el van látva a háztartási jegyzetek, bevétel és kiadás, mosatási napló stb. számára czélszerüen vonalzott lapokkal. Ára 60 kr. — 6. „Ifjúsági naptár", uj. TARHAZ. most jelen meg első évfolyamban, szintén Beniczky Irma által, az ifjúság számára tapintatosan szerkesztve, ész- és szivképző olvasmányokkal, képekkel, csinos szines borítékban. Ára 50 kr. — 7. .,Határidő-naptár", ügyvédek, orvosok, üzletemberek, sőt minden rendtartó s elfoglalt ember számára hasznos naplókönyv, az év minden napjára egy-egy lappal, a mellett a közéletre legszükségesb jegyzetekkel (bélyeg-kamatszámítások, stb.) ellátva, csinos zsebkiadásban, kemény kötésben, irónnal, tárczaszerüleg elkészítve. Árai ft.20 kr. — 8. Hasonló szerkezetű a „Naptári jegyzék-könyvecske" gazdák számára, szerkeszté Jurenák Aurél, a naptári részen kivül gazdáknak szükséges adatokat tartalmazva, s rovatozott jegyzéklapokkal bőven ellátva; ára csinos kötésben 1 ft 40 kr. — 9. „Lidércz-naptár", érmtörténetek, kalandok, bűnesetek, tündérregék, csodás tünemények stb. gyűjteménye; Íme, már tizenkettedik évfolyamban rémitgeti a világot, s ki nem fogy izgató, hajmeresztő, vérfagylalós tárgyaiból. Örömmel látjuk, hogy az ujabb folyamok mind kevesebb tért engednek a merő babonának s a természet és való körében is tudnak elég izgatót és érdekfeszitőt találni. Ára 60 kr. — 10. ,,Honvéd-naptár" egyúttal katonai naptár, szerkeszti Áldor Imre ; a régi és uj honvéd világ s katonai érdekek köréből vett s abba vágó közleményeivel e vállalat is már saját közönséget szerzett magának, s most már hatodik évfolyamát járja. Ára 60 kr. — 11. ,,Balpárti nép-naptár", 12. ,,Kossuth-naptár" és 13. „Népzászló-naptár" (szerkeszt;: Áldor Imre,) baloldali szellemben s nagyobbára politikai, egyszersmind népszerű irányzattal szerkesztett naptárok; az utóbbi egyszersmind a királyi gyermekek (Rudolf főherczeg és Gizella főherczegnő) arczképét és életrajzát is közli. Ára az elsőnek 50 kr., a két utóbbinak 40 —40 kr. — 14. „Nevessünk" mulattató, leginkább adoma-tartalommal biró naptár, sok képpel; a derültebb olvasmányt kedvelőknek ajánlható. Ára 40 kr. — 15. „Csoda-bogár" és 16. „Barátfülek naptára" szintén humorisztikus képes naptárak a vastagabb táplálékhoz szokott s kevésbbé válogatós ízlésű olvasóknak. Ára az előbbinek 60 kr., az utóbbinak 50 kr. — Végül 17. „Uj fali naptár" egészben, ára 20 kr. — E hosszú sorozatból kiki kiválaszthatja a kedvére valót. Mindnyája kapható minden könyvárusnál és könyvkötőnél országszerte. — („Az Athenaeum nagy képes naptára") 1873-ra szintén megjelent, az előbbi évekéhez hasonló, hasznost és mulattatót vegyítő tartalommal. A rendes naptári részen túl először szépirodalmi dolgozatokat találunk benne: Deák Farkastól beszélyt, Thaly Kálmántól két kurucz korszaki dalt, a szerkesztőtől (Sárkány János Ferencztől) velenczei útirajzot, „A holtverseny" czimü angol sportnovellát, s más kisebb közleményeken kívül Prém Józseftől egy hosszú költői beszélyt: Guinevere királynő történetét. Ez utóbbi Tennyson király idylljei egyikéből van átköltve, persze sokkal erőtlenebbül, mint példányképe; de néhány szép illusztráczió van hozzá, valamint Petőfi két költeményéhez is („Lenkey azázada" és „Befordultam a konyhára"). Az ismeretterjesztő rész: Természetrajzi képek. — Gazdászat, ipar, kereskedelem, — Ujabb eszmék és események — fő czimek alá van sorozva számos czikkel és képpel. Terjedelmes tiszti czimtár zárja be a naptárt, melynek ára 1 frt. j — (A „Természettudományi Közlöny"-ből) ismét egy tartalmas füzet jelent meg (a novemberi), melynek főbb czikkei: „A zsir szerepe az állatok táplálkozásában," Balogh Kálmántól; „A geologia fejlődése ötven év óta," Dechen után; ,,A grönlandi meteorvasak," ezeken kivül számos rövidebb közlemény. " (Dr. Pauer Imre) a szombathelyi főgymnázium igazgatója „Vázlatok az újkori philosophia köréből" czim alatt ismét egy terjedelmes bölcsészeti munkát adott ki, mely Ueberweg és mások munkái nyomán Bacontól és Descartestől kezdve egész a legújabb időkig megismerteti a bölcsészeti rendszereket. Forrásai németek lévén, az ujabb bölcsészeti mozgalmaknak Németországon kivül fellépett alakjait csak épen hogy megemlíti. Igy is elég terjedelmes és használható munka ifjaink és bölcsészetkedvelő olvasóink számára. A 299 lapnyi, sűrűn nyomott kötet Aigner Lajosnál jelent meg s ára 2 forint. ** (Kazinczy levelei.) Horváth Döme min. tanácsos, Kazinczy leveleinek buzgó gyűjtője, jelenleg a gr. Ráday-féle könyvtárból, mely a pesti ref. egyház birtokát képezi, másoltatja le nyelvreformátorunk ott levő számos ismeretlen levelét. Ha a gyűjtemény teljes lesz, akkor valószinüleg kiadását is meginditja, hogy e tartalmas, kort és egyént egyaránt jellemző leveleket megszerezhesse minden műveltebb olvasó. ** (A képzőművészeti társulat) jeles külföldi és hazai művekből álló vegyes tárlatát e hó 15-én fogja megnyitni. Minthogy azonban Benczúr Gyula a kiállitásra szánt jeles festménye: „XVI. Lajos király elfogatása Versaillesban", időközben a külföld számára megvásároltatott, e mű, tulajdonosa engedélyéből, csakis e hó 12-dikéig lesz látható a társulat műcsarnokában. ** (Új napilap a vidéken.) Pécsett újévkor Ramazetter Károly egy magyar napilapot szándékozik megindítni, mely mellé egy szépirodalmi hetilap is lesz mellékelve. Pécsett melegen karolják fel az ügyet, és nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is erélyesen akarják támogatni a nemzetiségi és társadalmi tekintetben fontos vállalatot. Egyház és iskola. ** (A műegyetemet) új helyiségében Pesten nov. 5-én nyitották meg. Az ünnepélyes megnyitáson a tanári karon s a tanuló hallgatóságon kivül jelen voltak Toldy Ferencz, Horváth Mészáros közoktatási osztálytanácsos, Mihály s Sztoczek József, a tavalyi rektor, előadta a mult tanév történetét s uj tanév programmját, s hogy a műegyetem hallgatói évről évre örvendetesen szaporodnak, főleg a gymnáziumokból. Tavaly 513 tanuló volt, s ezek közt 379 magyar, 15 német, 5 szláv s 4 angol. Sztoczek után az uj rektor, Conlegner foglalta el székét előadást tartva. ** (Tudori jubilaeum.) Dr. Jedlik Ányos, az egyetem természettudományi tanára, okt. 31-én érte meg 50-ik évfordulóját annak, hogy a tudori koszorút elnyerte. Ez alkalomból a jogászegyetemen a bölcsészeti kar díszülést tartott, s a kar dékánja, dr. Télffy Iván üdvözölte Jedliket, aki Közintézetek, egyletek. ** (A magyar tud. akadémia) nyelv- és széptudományi osztályának nov. 4-ki ülésében Vadnai Károly lev. tag olvasta föl székfoglaló értekezését ,,Az első magyar társadalmi regényről." Értekező Fáy Andrásnak tulajdonítja az érdemet, hogy mellőzve a külföldi irodalom utánzását, első honosította meg irodalmunkban a társadalmi regényeket. Rövid szemle alá veszi a derék író irodalmi működését, kiemelve, mennyire át volt hatva Fáy a társadalmi reformok szüksége által, s hogy e szempontból kiindulva, a tanköltemények nemét választó, kettős lelkesedéssel követvén ez irányt, midőn gr. Széchenyi István kimondá az egész országot felrázó ama nagy elvet: „Magyarország nem volt, de lesz." Ez elv képezi kiindulási pontját Fáy „A Bélteky-ház" czimü regényének is, mely felolvasó szerint társadalmi regényirodalmunk első jelesebb terméke, noha sem megjelenésekor nem részesült valami nagy figyelemben, sem azóta nem méltattatott kellően, sőt az ujabb nemzedék már alig is ismeri, pedig e mű mint negyven év előtti társadalmi állapotaink hű visszatükrözése igen nagy beccsel bír, s e mellett vidám hangulata folytán kellemes olvasmányt képez. Érdeméül tudja be végül felolvasó Fáynak, hogy már 40 év előtt inditványozta egyik müvében a tanfelügyelők intézményét s egyik előharczosa volt a nőemanczipácziónak. Ez éljenzéssel fogadott székfoglaló után Szilády Áron olvasta föl gr. Kuun Géza lev. tag „Adalékok Krimia történetéhez" czimü értekezését, melyben többek közt festi azon villongásokat, melyek e kis földdarab birhatásáért a keletről nyugotra vándorló néptörzsek között századokon át folytak. Végül a folyó ügyek kerülvén elő, az osztály elhatározta, hogy a Szarvas Gábor által szerkesztett „Magyar nyelvőr" segélyezése 1000 frról 1500-ra emeltessék és ezentúl ne 10, hanem 12 füzet adassék belőle évenként.