Vasárnapi Ujság – 1872

1872-05-05 / 18. szám - Gladstone 18. szám / Arczképek, Külföldiek - Gladstone (arczkép) 217. oldal / Élet- és jellemrajzok - A Batthyány-szigeten 18. szám / Népviseletek; genreképek, Hazaiak - Az Alkantara-hid Toledoban 18. szám / Táj- és uti-képek, Külföldiek - San-Lazaro temető Havannában 18. szám / Táj- és uti-képek, Külföldiek - Santa-Cruz kórház Toledoban 18. szám / Táj- és uti-képek, Külföldiek

— ~ 18-ik szám. Tizenkilenczedik évfolyam. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együ­tt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 frt. — Fél évre 2 frt. 50 kr. Hirdetési dijak, a Vasárnapi U­jság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bresben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajezár. A ki a külföldi eseményeknek hü meg­figyelője, lehetetlen, hogy észre ne vette volna, miszerint az 1868 végén alakult an­gol minisztériumnak, a­melynek kormányra lépését diadalörömmel üdvözölte Albion s vele az egész szabadelvű kontinens, men­­nyire inog az alap lábai alatt. Gladstone, a minisztérium elnöke, a libe­rális reformer sok tekintetben nem felelt meg a reménynek, melyet bátor fellépéséhez a közvélemény kötött. A felekezeti és okta­tásügy körül tanusított ingadozó magatar­tás s a Gladstone-Granville minisztériumnak az Alabama-kérdés tisztázása körül tapasztalt eljárása nagy elégületlenséget szült. Az Ala­bama névről nevezett kártala­nítási szerződésben oly homá­lyos, oly zavart ígéreteket tesz Anglia, melyek az amerikaiak értelmezési talentumának legtágabb tért nyitják meg.Ez a csak akkor került napvilágra, mikor Amerika kártéritési igé­nyei a genfi bíróság elé ter­jesztettek. Ekkor derült ki, hogy Anglia kormánya rá hagyta magát szedetni, a­mi mind a közvéleményben, mind a parlamentben feltünőleg rosz vért csinált. A liberális több­ség, melyre a kormány támasz­kodott, ingadozni kezdett, s eh­hez járult, hogy a Gladstone­kabinet némely részletesebb kérdésekben ismételve oly ta­pintatlanságot árult el, hogy parlamenti pártja lassanként mállani kezdett. A titkos szavazás kérdésé­nél a kormány elfogadta Lea­tham módosítását, mely szerint az oly választó, a­ki szavazó­je­gyét másnak megmutatja, fog­sággal és birsággal büntettes­sék. Ez sokak előtt túl szigoru rendszabálynak tűnt fel, s a javaslat a parlamentben egy szavazattal ki­sebbségben maradt és megbukott.­­ Az adó­reformbilinél, mely a terhes földadót szabá­lyozni akarta, a kormány a bilinek ellene nyilatkozott, s ekkor már száz szavazat­tal maradt kisebbségben. A titkos szavazás kérdése a módosított Leatham-féle javaslat folytán néhány nap múlva újra a parlament elé hozatott. Ekkor a kormány újra 28 szavazattal maradt mi­noritásban. Ez mind egy hét alatt történt, de miután e kérdéseknél nem elvi, hanem speciális te­kintetek képezték a fősúlyt, e három vere­ség még nem vonhatta maga után szükség­kép a kormány bukását. Ekkor került elő a Fawcet-féle bili. Ennek czélja volt a tiszta tanszabadság be­hozatala a dublini egyetemen s az egyházi eskü-formulák eltörlése, ami mind a szabad­elvűek, mind a radikálisok, mind a confor­misták, mind a protestáns államegyház esz­méivel telitett konzervativok felfogásának megfelelt. Ez magyarázza meg, miért pár­tolta a toryk nagy része is Fawcet indítvá­nyát. Gladstone a bili mellett iratta fel ma­gát, azonban úgy, hogy annak csak első ré­szét pártolja, a másodikat elveti, s az egy­házi esküformulát meg akarja tartani. Ebből az a gyanú merült fel, hogy Gladstone az ír képviselőknek titkos ígére­teket tett, s ezek által gátoltatik oly javaslat keresztül vitetése, mely a liberális párt kö­vetelményeinek megfelel. E gyanút Anglia legnagyobb lapja, a „Times" is kimondta. A kormány erre kijelenti a parlament­nek, hogy a dublini trinity­ college-re vo­natkozó bili elfogadásában nem lát ugyan bizalmatlansági szavazatot, de elegendő oknak tartja a vis­­szalépésre.­­ Erre a Fawcet javaslata letűnt a parlament napirendjéről s a kormány­válságnak egyelőre vége van. De a baj azért gyökeresen orvosolva nincs, csak lappang s akármikor kiüthet, a­mikor is valószínűleg tory-kormány fogja elfoglalni a jelenlegi mi­nisztérium helyét. Gladstone, daczára jelzett botlásainak, egyike az ujabb idő legnagyobb politikusainak s a jelen történetkönyvében neve a legkiválóbb lapok egyi­kére lesz följegyezve. Érdemes tehát közelebbről ismertetni meg olvasóinkat az államférfiú egyéniségével. Gladstone (William Ewart) tisztes polgári család ivadéka. 1809-ben decz. 26-án született Liverpoolban. Atyja egy elő­kelő kereskedő czég főnöke nagy tehetségű fiát gondos ne­velésben részesité. Az ifjú ta­nulmányait az ottani iskolában kezdé meg s az oxfordi egye­temen végezé kitűnő sikerrel. Kivált az ó-görög klasszikai irodalommal oly előszeretettel foglalkozott, hogy már nyil­vános pályája kezdetén Anglia legelső hel­lenistájának len elismerve. Tanulmányainak befejezése után hosszabb kirándulást tett a kontinensre, s már 1833-ban, egy évvel az első reformbili elfogadta­tása után, huszonnégy éves korában mint GLADSTONE.

Next