Vasárnapi Ujság – 1872
1872-07-21 / 29. szám - A Bujtos. Benczúr Zsuzsánna 360. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
1869. évi kimutatás szerint. A gyarmati takarékpénztárban 332,843 ft. sterling bevétes volt. Brisbanet, Queensland metropolisát, a gyarmat nélkül nem is lehet gondolni; központ az, mint a sziv a testben s a szétágazó erek, a gyarmat telepjei, csak egymás által élhetnek. A főváros élénk kereskedelme és közlekedése s a gyarmat termelése s ennek forgalomba hozatala által emelkedett a gyarmat és város jóléte a jelenlegi fokra; ezáltal kényelem, csinosodás, művelődést, tudományt és társadalmat előmozditó egyletek jöttek létre. 1843-ban létesült az első földeladó-intézet. Ugyancsak 1843-ban az első gőzhajózás Brisbane és Ipsvich között. 1846-ban adatott ki az első hirlap; jelenleg van 50. 1850-ben létesült az első bank; jelenleg minden legkisebb helységben is kettő-három van.. 1860-ban alakult a parliament, mely jelenleg igen pompás palotában ülésez, (700,000 forintba került.) 1861-ben nyilt meg távsürgöny-vonala több irányban. 1864-ben nyilt meg a vaspálya Ipsvichtől Toowoomba felé. Azonban a fővárost több csapás is érte, háromszor leégett, többször az árvíz rongálta meg, de mindazáltal a lakosság kitartása és szorgalma nem csökkent, sőt emelkedett, s igy jöttek létre azon szép épitmények, melyek különösen a Queens Streetet és elszórtan a többi utczákat is diszitik; a pompás bankok, templomok, hotelek; a parliamentház, a kormányzó palotája s a sok áldozatba került botanikus kert — mely a világ minden részéből képvisel növényzetet, — a folyammedermélyítés, a pompás vashid, mely azonban még nincs teljesen készen, stb. stb. Brisbanenak nagy jövője van; égalja is kedvező az európai lakosságra, környékén a föld termékeny, közelében arany, ezüst, kőszén és czinkbányák vannak s fekvése is igen regényes. Sz. Török János. •360 á Bujtos. A Bujtos, vagy a régiek hagyománya szerint : Bujdos, Nyíregyháza területén keletnek, s közvetlen a város alatt fekszik. Ha valamely utazó, véletlenül rábukkan a Tiszavölgy portengerében, bizonyára bámulat tárgyává válik előtte; gyönyörű veteményes, gyümölcsös kertjeivel, s középtáján, kis dombon emelkedő „Széchenyi-liget'" czimet viselő pompás sétaterével, hol julius legforróbb napjaiban is, szelid, üde lég fogadja a sétálót, magasra nyúló, dús lombozatú galyaival egymást átkaroló fák árnyában; a föld zsenge bársonya kellemes illatot áraszt, és az itt uralkodó csendet — minthogy a városiak ritkán látogatják e pompás helyet — csak a fák lombjain soha el nem hallgató madárszó, fülemlék s rigók zengése s olykor-olykor a kertekben munkálkodó nép daliása háborítja meg szép-kellemesen. E gyönyörű helyet a jelen század 49-ik évében tenger zemnek nevezhető víztükre fedte meg, melynek felszínén a vad-és szelid kacsa, liba egyaránt úszkált; a búvár bukdosott és a fölötte repkedő bibicz éles hangja milliárdnyi béka lármája közé vegyült. A század elején nemcsak viz, de sürü nádas is létezett itt, mely főkép Kemecse és Fehértó felé terjedett, s mely a legidősb emberek regéi, és F. D. nyíregyházai lelkész szerint 1670. és 1680. év körül első Leopold császár uralkodása alatt, de leginkább 1681-ben a soproni országgyűlés után föllépő Karaffa generális kegyetlenségének következtében az üldözött evangélikusoknak búvó helyül szolgált. Innét venné tehát elnevezését Nyíregyháza városának legszebb helye, mely, hogy azzá lett, a nagyérdemű Hatczel Antal polgármesternek köszönhető, ki 1850-ben lecsapoltatá a nyári kigőzölgésével s posvány levegőjével sok betegséget, s különösen váltólázt előidéző vizet, s a talajt kerteknek beosztva, tette oly kellemes virágzóvá a minő most. Hogy Bujtos régente Bujdos, azaz: bujdosók helyének neveztetett, arról gyermekkoromban a tudósoktól, s a nép ajkból összevágó nyilatkozatokat a regéket hallottam. A művelt kör ugyanis ekkép nyilatkozott: Felső Zemplénben egy igen derék, nemes születésű és ugyanily érzelmű evangélikus család lakott; vallási érzelmét titkolva, nyugodtan élt birtokán, katholikusokkal és lutheránusokkal egyenlő barátságban, tartózkodva minden feltűnéstől. E családot sűrűn látogatá egy szerzetes, hogy kifürkészhesse vallási érzelmét, mit, bármennyire is titkolták előtte, sikerült végre kiismerni, s a családfő távollétében az egész háznépet Karaffa kezére játszania. Megrohanva lakhelyeket, fölégeté, földulatú, és minekután az egész család lefejeztetett Eperjesen, csellel akarta kézrekeríteni a családfőt is. Ez azonban, megtudva a történteket, vérző szívvel menekült Szabolcsba, a nyiregyházai nádasba. E nádasban egy domb emelkedett ki a rétből,mely gyülhelyéül szolgált az üldözötteknek, kik itt elkeseredettségükben nem egyszer álltak boszut Karaffa kémein. Igy történt, hogy ugyan az említett szerzetes a tönkretett családfő kezére került, ki (családjáért boszul állandó) fejét vette ép e helyen. S a néphagyomány szerint: e század elején, minden szélvészes éjszakán volt látható egy szerzetes öltönybe burkolt fejetlen alak, föl s alá járva a lutheránus templom körül, hóna alatt vive véres fejét, és mindannyiszor — daczára a lecsukott ajtóknak — a templom déli oldalán levő paplakba lépve. Még most is akadnak, kik borzalommal beszélnek e szerzetesről, s töprenkednek a felett: mi történhetett azzal egykor a paplak helyén? Különös esetleg, hogy talán soha sem lakta még boldog ember e házat. Lakói hajmeresztő sorsra jutottak, s a bennszülöttek, kilépve belőle magukkal viték a szerencsétlenség, a sors vaskezének nyomasztó ujját. Nem akarok ezzel helyt adni a babonának, de vájjon a nyíregyháziak közül akad-e csak egy is, ki itt fürkészve a közel és régmultat, nem lenne kénytelen elismerni, hogy csak az utóbbi, jelenleg is működő lelkész dicsekhetik még ez épületben szerencsével s családi boldogsággal — ? Benczik Zsuzsánna. Egyveleg. — (Az erdélyi nyelvmivelő társaság és Csokonai.) 1798-ban az erdélyi nyelvmivelő társaság, melynek titkára Aranka György volt, tagjává választotta Csokonait. Erre vonatkozik a költőnek következő levele, melyet most közöl a „Tiszavidék" : „Nagy Bajom, Somogyból, 4d. Aug. 1798. Nagyérdemű Consilarius ur, Tekintetes Uraml Valahára talám lehet szerencsém öszve ,gződni, s elkezdeni azt a hazafiúi iparkodásomat, mely nem magyar szivem, hanem az időknek szomorú környüláilásai miatt csüggedett el. Nálunk nem a Hazának fijai változtak el, hanem egyéb Boldog vagy kisded Erdély! bár a csinos Európának legvégsőbb szélein fekszel is, boldog vagy és te fogod be a legutolsó Magyarnak a szemeit, mikor mi már vagy Qesterreicherek vagy Rusznyákok leszünk .... De nem panaszolkodom. — Biztat engemet a szűk Erdély .... biztat engemet ez a kis tartomány, amelynek nemes törekedései a Duna s a Tisza négy tágas cirkulusait megszégyenítik. Vajha ti hozzátok Bethlen fejedelem tartományának nagylelkű polgárjai! — vajha tihozzátok csak egyszer beutazhatnék: akkor — oh akkor Volga és Caspium kiköltözött lakosainak édes elhunyt Őseimnek ereklyéit bámulhatnám más nélkül való egyenességtekben! Énnékem ez a szerencse — egy Bihar V. megyében születettnek — nem adatott. Hányt engemet a szerencse tulajdon hazámban és tulajdon hazámért .... és egyedül a nyugtatott s a serkentgetett eddig, az ébresztett a munkára, hogy, ha nem tettem is, akartam, ha másért nem is, legalább a jövendőért.—Ti pedig más hazából való testvér Hazánkfiai ti boldogultok, s legalább minket elkedvetlenedteket vigasztaltok. Nektek örülni fog a jövő — ama késő — emberi nyom, mi rajtunk padig szánakozik. Éljetek szerencsésen a magyar Helvétziának szerencsésebb Polgárjai; mi csak igyekezni akarnánk, ti nektek pedig munkálkodni is lehet: — munkálkodjatok! — Én magamat s csekély tehetségemet ajánlom, a Tek. Consiliárius Urnák hiv tisztelője — Csokonay Vitéz Mihály m. k." ** (A vasutak és a világkiállítások.) A világkiállítások hatása a vasutakra különösen a személyforgalomból tűnik ki. Az első londoni kiállításra Londonba s onnét vissza összesen 1.840,000 egyén szállíttatott; már 1855-diki párisi kiállításra 3.600,000 egyén volt a vasúti forgalomban képviselve. 1861 évben 3.200.000 személy szállittatott. Ha tekintetbe vesszük, hogy 1867 óta a vasúti hálózat nagyban szaporodott, és hogy a forgalom is élénkült, képzelni lehet, mily összegre fog magánál a bécsi kiállításnál ezen személyforgalom emelkedni. ** ( Vulkanikus kitörés.) A Vezúv nagy kitörése előtt mintegy 80 nappal Java szigetén a Merapi tűzhányóhegy is kezdett háborogni. 1863 óta ez volt első erősebb kitörése. Ápril 15-én este oly lávafolyamok ömöltek kráteréből, hogy egész falvakat eltemettek, völgyeket töltöttek be és folyamokat fogtak föl. Egy folyam ágyát, melynek 80 láb magas partjain minden fát leégetett a láva, 15 lábnyira töltötte fel. A falvakban igen sok ember elveszett;a hegy magas helyeinek lakóiról még mit sem tudni, mert eddig megmászhatlan a hegy. A kitörést hamu-, kő-és homokeső követte és folytatta az iszonyú pusztítást, a hamu néhol négy láb magas volt, mi a kávé és más növényzetben nagy kárt okozott. Solában a hamueső 3 napig tartott, oly sötét volt, hogy nappal is világot kellett gyújtani. A kitörést gyenge földrengések kísérék. Az utolsó jelentés szerint 200 holttestet találtak, mi csak kis része a holtaknak. Egy menekült nő beszéli, hogy falujának 160 többi lakosa mind odaveszett. ** (Udvariatlan amerikai.) A „New-York Tribüne" közelebb sajátságosan kel ki azon átalános szokás ellen, mely szerint első sorba a hölgyeknek adatnak ülőhelyek. A vitakérdés fejtegetésében többi közt ezt írja: „A nők sokszor órákig tudnak valamely kirakat előtt állani, s ott a párisi legújabb divat szerint felöltöztetett alakot szemlélni, ugyanők képesek túltömött társaságokban megjelenni, éjfélen túl tánczolni stb., minderre, sőt még sokkal többre képes a hölgy. Vajjon nem sajátságos-e, hogy átalános a hiedelem, miszerint nőnek nem szabad példa a gőzhajón 5 perczig állania ? Vesse csak le a nő magassarkú czipőjét, menjen a fris levegőben 3—4 mértföldnyire sétálni, nézzen szorgalmasan háztartási kötelmei után, boldogitsa családját, s ne viseljen olyan ruhát, mely csinos alakjának teveszerü idomot kölcsönöz , akkor alkalmasint képes lesz 5 perczig és tovább is állani, s nem lesz alávetve azon számos fizikai fogyatkozásnak, melyet a férfi nem alig ismer." (Melyik vallásfelekezetnek van legtöbb követője ?) A világ minden vallásfelekezete között, a budha-vallás számlál legtöbb követőt t. i.: 321 milliót; valamennyi keresztyén felekezet 305 milliót; a mohamedán 137 milliót (a szunitákkal együtt); a brahma-vallás 120 milliót. Végre a zsidók, a kevés számú szamaritánusokkal együtt 4 milliót tesznek. A bálványimádók és vallástalanok számát Hassel híres munkájában („Allgemeine Geographie") 134 millióra teszi. (Szigorú zárdaszabály.) A Nápolytól mintegz a mértföldre fekvő „Santa Ursula" nevű zárda-apáczái a legszigorúbb szabályoknak voltak alávetve. Ajándék, levél, vagy rokoni üdvözlet soha sem juthatott kezeik közé. Ha az apáczák valamelyikének atyja meghalt, a fejedelem-asszony csak a következő szavakkal tudatá a szomorú hírt: „Egy atya meghalt, imádkozzatok lelkeért." Az uj kormány alatt a zárdának, ily korunkhoz nem illő vezetése határozottan betiltatott. Orosz eretnekek: 2. Elie Kovielin.