Vasárnapi Ujság – 1873
1873-05-04 / 18. szám - Báró Vay Miklós 18. szám / Arczképek, Hazaiak - Báró Vay Miklós (arczkép) 209. oldal / Élet- és jellemrajzok - Sáskák elpusztitása Algirban 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Szénszállitás kőszénbányában 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Ulmi hajólakások 18. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
18-ik szám. Huszadik évfolyam. Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Félévre 5 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. — Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Félévre 2 ft. 50 kr. "^ß Hirdetési díjak: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer halálozott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba, háromszori vagy többször u igtatásnál csak 7 krajczárba számíttatik.— Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bresben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haasenstein és Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyegdij, külön minden igtatás után 30 kr. A tiszáninneni reformált egyházkerület május 8-kán egy olyan ünnepélyt rendez, mely a kegyelet ünnepe lesz az összes reformált egyházra nézve. Ez ünnep báró Vay Miklós tiszteletére rendeztetik, ki épen a jelen év folyamában érte meg egyházi hivataloskodása ötvenedik évét, s az egyházkerületnek, melynek főgondnoka, sőt az egész ref. egyháznak, egyéb polgári kötelességeinek legcsekélyebb sérelme nélkül, oly szolgálatokat. tett, hogy ez ötvenedik év méltán jegyeztetik föl a reformált egyház évkönyveiben mint b. Vay jubilaeumának esztendeje. A magyar államnak és a magyar nemzetnek, a polgári téren szerzett érdemein kivül, oly diszére és hasznára való volt ez ötven éves pálya az autonom egyházi és iskolai életben is, hogy az ünnepelt férfiú arczképének és életrajzának ez alkalommal közlését a felekezet körén kívül állók sem fogják idő- és alkalom szerűtlennek tekinteni. Hiszen ez életrajz, mint egyéb egyházakhoz tartozó annyi más jelesünk életirata is, a nemzeti élet újabb fejlődésének mozzanataival folyvást együtt halad, s volt idő többször, mikor egyénisége annyira talált nehéz és bonyolult állami viszonyainkhoz, hogy Nyáry Pál találó kifejezése átalános jellemző szóvá vált s Vayt a nemzet „a szükség emberének" tekintette. Hogy valóban a „szükség embere" volt nehéz időkben, nagy érdeme; de az sem kisebb, hogy az alkalmas időkben végzett művei szintén a szükséges emberek sorában mutatják. B. Vay Miklós született Borsodmegyében Alsó-Zsolczán 1802. ápr. 29-én. Szülei, b. Vay Miklós tábornok és Adelstein Jo- Báró Vay Miklós, hanna bárónő, a leggondosabb nevelésben részesitették. Magán nevelője, a derék Váradi Szabó János tanításain kivül a jogot a pesti egyetem tanáraitól, egyháza tanait és a theologiai tudományoknak az átalános műveltség kiegészitésére szolgáló egyes részeit a pesti ref. egyház akkori lelkészétől a hires Cleynmanntól tanulta. Vizsgáit letevén, Bárczay Pál pestmegyei alispán mellett patvarista, Szőgyényi Zsigmond személynök mellett jurátus lett; majd a gyakorlati pályán átesve, Bécsbe ment s ott az egyetemen és polytechnikumon tanult. Amint tovább, és épen a heidelbergi egyetemre akart indulni, apja halálának hírére hazatért, hogy anyjának segítségére legyen s örökségét rendbeszedje. De nem született arra, hogy — a római költő szavai szerint — a világ ügyeitől távol ősi telkeit művelje, mert legelőször neve, később tehetségei miatt a közélet mindenkor igénybe vette munkaerejét és tevékenységét. Hivataloskodását politikai és egyházi téren úgy kezdte meg 1823-ban, hogy csaknem egyidejűleg lett Zemplén vármegye aljegyzője a dunamelléki egyházkerület, úgyszintén az alsó-zempléni egyházmegye tanácsbirája. 1824-ben a tállyai ref. egyház választá meg gondnokául. A következő évben megjelent az országgyűlési felső táblánál, inkább hogy tanuljon, minthogy a tanácskozásokban tettleg részt vegyen. — 1827-ben előbb Zemplén megye főjegyzőjévé, négy héttel későbben első alispánjává választatott meg egyhangúlag, és még ugyanazon évben I. Ferencz király kamarássá nevezte ki. Majdnem minden év egy-egy lépcsővel fölebb vitte vagy munkakörét szélesbitette. — 1829-ben József nádor a hegyaljai borkereskedés előmozdítására fenállott országos bizottmány tagjául nevezte ki. De nagyobb szabású országos működése csak egy évvel utóbb, 1830-ban kezdődött, midőn mint Zemplénmegye követe az országgyűlésen megjelent s mint a kormánypárt egyik, csaknem kivételes tiszteletben részesülő tagja csakhamar a vezérférfiak sorában szerepelt. Az országgyűlés bezártával a borsodi főispán gr. Reviczky Ádám udvari kanczellár admi- II.ÍRÓ VAY MIKLÓS.