Vasárnapi Ujság – 1873
1873-08-31 / 35. szám - Török esztergályos és pipaszár-készitő (képpel) E. B. 420. oldal / Általános nép- és országisme
422 nyékén találhatók, szomorú tenyeletet élnek, leveleik összezsugorodnak s fakószint borit rájok az égő napsugár és sivóhomok. Ha egy-egy ily fát megráz valaki, egész porfelhő kavarodik föl lombjairól. A város fölött nehéz, fojtó, lilaszin ködtenger borul, mely telitve van füsttel s az utczák porával. Estefelé hat óra tájban már nem látni a budai hegyeket, pedig a nap még javában ragyog, a kerepesi-uton eltekintve, tiz ölnyire is alig lát el szemünk, oly sürü párafátyol boritja. E nappali éjszaka most annál veszedelmesebb e helyen, mert a kerepesi - ut az országutba szakadásától egész a Rókus-kórházig föl van túrva, ásva; sánczok, földhányások, gödrök, kőrakások teszik járhatlanná. Kocsi-közlekedés nincs is itten, s a ki gyalog jár is, inkább kikerüli messze. Csak a lóvonatu vasútnak nyilik egy keskeny kígyózó ösvénye, épen csak olyan széles, hogy két ló elfér egymás mellett, de ha az egyik kissé megtaszítaná másikat, annak okvetetlenül a két oldalt ásítozó mélyedések valamelyikébe kellene zuhanni. Aközben foly a mindenféle munka. Itt leásnak a gázcsövekig, azokat szedik föl, amott a csatornákat javitják két ölnyire a talaj szintje alatt, ott ismét a vizvezetéki csöveket hozzák rendbe, miután mind e földalatti „organizmusra" kemény kő- és aszfalt-burkolat fog borulni s azt a keresztül törhetetlen pánczélt örökké bontogatni nem lesz lehetséges. A járdákat két ölnyi szélességben máris bevonják földszurok-kéreggel, közönként helyethelyet engedve az oda ültetendő fáknak, amik a kerepesi utat boulevarddá alkotni lesznek hivatva. A lóvasút és járda közti tért előbb meghordták jó vastagon törött kővel, olyannal, a minővel az országutakat kövezik, 200 mázsát nyomó vashengerrel egyengetik, e fölébe kavics és homokréteget borítottak s most szabályos kőkoczkákkal rakják ki, miknek mindegyike csaknem egy forintba kerül. Mikor Bécset kövezték, ezelőtt 20 esztendővel, akkor még egy ilyen kőkoczka egy ezüst húszasba került. Arra mondta aztán a magyar ember, hogy Bécs olyan gazdag város, hogy „ezüst húszasokkal" van kövezve. No mi most elmondhatjuk, hogy Pest csupa forintos bankókon jár. A munka lassú menete miatt sok a panasz. Ennek is a bölcs városi hatóság az oka. Ahelyett, hogy a kövezési munkálatot egy vállalkozónak adta volna ki, másra bizta a csatornák, másra a viz- és gázcsövek ranxlbeszedését, másra a lóvonatú vasút uj vágányainak lerakásai, másra a járda, aszffaltozását s végül másra az ut kövezését. Így történt aztán, hogy az egyik vállalkozó a másikkal nem törődve, végzi a maga munkáját s felszakgatja az utcza régi kövezetét már a Rókusnál, oda se hederitve, hogy a többi munkálat még a szinház környékén se készülhetett el. — Azért kell most már annyi port nyelnünk, csetlenünk-botlanunk, s azért kell a közlekedésnek fönnakadva maradni körülbelül uj esztendeig a valamennyi közt legélénkebb vonalon. ** (A rég várt vendég) az eső aug. 28-án köszöntött be végre egy futó zápor alakjában; aug. 29-én Budapesten ismét esett. ** (Az első magyar király ünnepét) külföldön is mindenütt megünnepelték, hol több magyar van együtt, nevezetesen deicenbergben, Lindewiesén, stb. Említésre méltó, hogy a lengyelek is csatlakoztak ez ünnepélyekhez. Bécsben Sz.István emlékét mindig a következő vasárnap ülik meg. Ez az idén aug. 24-én folyt le a kapuczinusok templomában. Az egyházi beszédet Peller Ödön esztergom-egyházmegyei esperjes tartotta, a szertartást pedig Rónay Jáczint. Jelen volt a magyar testőrség teljes diszben, a Bécsben idéző arisztokráczia egy része, s nagy számú magyarok, ugy hogy a templom szorongásig megtelt. — Svájczban is volt szent István ünnepély: Seelisbergen, mely a Vierwaldstadti-tó mellett, épen a Grűtli, tehát azon hegy felett fekszik, hol Teli társainak a svájczi férfiaknak összeesküvése volt, hogy hazájok szabadságát kivívják. Az isteni tisztelet a seelisbergi csinos kis kápolnában tartatott, misét főz. Szabó lelkész úr mondott, s az orgonán Rothfeld úr, kitűnő zongoraművész hazánkfia — kinek állandó lakása Edinburgh — játszott. Jelen voltak az ünnepélyen a gr. Károlyi-család ott levő tagjai (Károlyi Györgyné, Edéné és Gyuláné, továbbá gr. Lónyay Menyhértné kisebb fiával, s két más magyar. ** (Petőfi emléke Pápán.) Pápán az a ház, melyben Petőfi a negyvenes évek elején Jókaival és Orlayval lakott, márványtábla által van megjelölve, melyen e fölirat áll: „Petőfi Sándor lakása 1841. októbertől 1842. augusztusig." Az emléktáblát a pápai főiskola ifjúsága Petőfi 50 éves jubilaeuma alkalmából, melyet az idén ünnepelt meg, állította föl. ** (Jókai és neje ezüst menyegzője) aug. 28-án volt B.-Füreden. A családi ünnepélyre a fővárosból több üdvözlő táviratot küldtek egyesek és társulatok, kivánva, hogy az ezüst után az arany lakodalmat is megülhessék. ** (4 nemzetközi jury tagjai közül) azok, kik a faipar osztályába tartoznak, körútra indultak felső Magyarországba. Budapesten időzésük, s a kiállítás magyar erdészeti tárgyai tették kíváncsiakká, hogy bővebb tanulmányozást őket tegyenek. Legelőször a nagyugróczi fabutor-gyárat nézik meg. A kirándulásban részt vesznek, a csoport elnöke: Peterson ur Pétervárról, Löwe mérnök Bostonból, Genour ur Kewból, és dr. Exner tanár Mariabrunnból. ** (Három magyar festész,) Wagner, Ligeti és Mészöly, mint a „Somogy" írja, be fogja utazni a Balaton déli partjait, hogy az egyes vidékeket megörökíthessék művészi ecseteikkel. Mészöly tavaly Szántódot festette le, és e képe az idei bécsi kiállításon is föltűnt. ** (A főváros legidősebb lakosa) Granichstaedter Mária asszony, született Schacherl, nagykereskedő özvegye, hétfőn elhunyt 112 éves korában. (Halálozások.) A temesvári kereskedelmi iparkamra elnöke és az ottani iparbanknak igazgatója: Kruger József közelebb elhunyt hirtelen, agyszélhűdés folytán. — Baky Istvánné, szül. Grisza Róza (Grisza Ágost derék hazánkfia leánya) a járvány áldozata lett 19 éves korában Zoltántéren, Csongrádban. — Török-Becsén dr. Ledniczky István 1818-ban volt honvédzászádos, számosabb éven át Torontálmegye tiszteletbeli főorvosa, és Ts.Hir.Tecse magán és városi orvosa, f. hó 13-án hosszas szenvedés után, tevékeny élete 67 évében meghalt. — Harczi Károly, győri kis-. törvényszéki biró, e hó 22-én 56 éves korában a járvány áldozata lett. — B.-Zsadányban pedig Surányi Nagy Ferencz jegyzőt, ki 28 évig viselt Biharmegye több községében jegyzői hivatalt, ragadta el a járvány. — Bathó Istvánt, a pesti Rókus-kórház tevékeny tisztviselőjét, e hó 28-án temették el 49 éves korában. — Forstinger János, előkelő pesti polgár, elhunyt e hó 26-án 81 éves korában. — A temesmegyei Sztamoráról Netter Albertnek, fővárosi körökben jól ismert kereskedőnek, halálá a ról érkezett hir ; 53 éves korában szűnt meg élni. — Recsky András neje, szül. Vidornai Mudrány Jozefa asszony, jótékonyságról és nemes szivéről széles körben ismert hölgy, Tóbikon meghalt. — Nagy Béla, kézdivásárhelyi tanár, alig 27 éves korában tüdőbajban elhunyt. — Gönczy József, a golopi ref. egyház lelkésze, f. hó 16-kán elhunyt. — A Szilágyságban Urházy Antal zoványi jegyző is (Urházy György fivére) a járvány áldozatául esett, özvegyet s három kis árvát hagyva maga után. — A németek csata-énekének a „Wacht am Rhein" dallamának szerzője. Wolhelm Károly meghalt aug. 26-án szülővárosában Schmalkaldeban, 58 éves korában. Nemzeti szinház Péntek, aug. 22. „A nők az alkotmányban." Vigjáték 3 felv. Irta Tóth Kálmán. Szombat, aug. 23. „A hugenották." Opera 4 felv. Zenéjét szerzette Meyerbeer. (Carina k. a. fölléptetil.) HETI NAPTÁR. Hónapi-és Hetinap Katholikus és protestáns naptár Görög-orosz naptár Izraeliták naptára Nap Hold Hónapi-és Hetinap Katholikus és protestáns naptár Görög-orosz naptár Izraeliták naptára hossza két nyug. hossza két nyug Augusztus ! Aug. (ó) Elul. Ro. f. p. ó. P-ó. p. f. P-ó. p. ó. p. 31 Vasár E 13 Gran. tm. E 1« Paulin 19 G 12 Endre 8 158 3 5 18 6 42 245 4 2 9 10 14 1 Hétfő Egyed apád Egyed 20 Samu 9 159 1 5 19 6 40 258 55 este 11 1 2 Kedd István, Kai. Efraim, Zen. 21 Tádé 10 160 59 5 20 6 38 271 32 4 24 reSg 3. Szerk. Mansvet Mansv. 22 Agathon 11 161 58 5 22 6 37 285 11 5 15 0 3 4 Csöt. Rozália szűz Róza 23 Lupus 12 Sára 162 56 5 23 6 35 299 58 5 56 1 21 5 1 Pént. Victoria Erős 24 Butich 13 163 54 5 24 6 33 314 25 6 27 2 27 6 Szom Zacharias Viola (Laet.) 25 Titus 14. S. Kr.T. 164 52 5 25 6 31 329 58 6 51 4 5 Hold változása . Holdtölte 6-án 10 óra 52. 2 pereskor este. Vasárnap, aug. 24. „Tündérlak Magyarhonban." Bohózat, 2 felv. Magyarosította Somoski. Hétfő, aug. 25. Először: „A szép Diego." Vigjáték 3 felv. Irta Moreto; ford. Beksics Gusztáv. Kedd, aug. 26. „Fidelio." Opera 2 felv. Zenéjét szerz. Beethoven. (Carina k. a. föllépteiil.) Szerda, aug. 27. „IV. László." Eredeti tragoedia 5 felv. Irta Dobsa Lajos. Csütörtök, aug. 28. „Az álarczos bál.1" Opera 5 felv. Zenéjét szerzette Verdi. (Carina k. a. föllépteiil.) Szerkesztői mondanivaló. — Munkács. L. T. Mind a két küldeményt köszönettel vettük, s rövid időn közöljük. — H.K. G. I. A kérdésre csak magán uton adhatunk választ, egy-két nap alatt. — Budapest. D. Kálmán. Jól mondja: sem balladának, sem költői beszélynek nem jó. De népies drámai költeménynek (a minek ön szánta) szintoly keveset ér. Beszélgetnek benne az igaz, erőlködnek is drámaiak lenni. De ki hiszi el azt, hogy a leány, mikor órahosszant együtt csónakázik régi kedvesével, azt meg ne ismerje, csak azért, mert általa megölt uj kedvesének a szüribe bújt s kalapját tette a fejére. A költészet nem abban áll, hogy a valósággal és a valószínűséggel ily durván és nevetségesen szakítsunk. — Radegund. K. L. Ha lehet képet is adunk a közlemény mellé, noha a nélkül is elég érdekes. — Salgó-Tarján. T. Gy. Az említett ismertetést szívesen elfogadjuk lapunk számára. — K.-Sz.Miklós. K. J. A czikk most épen korszerű, 2—3 részre osztva fogjuk adni. — A „Vasárnapi Újság" régibb évfolyamai. Eladó: a „Vasárnapi Újság" 1856., 1857., 1859., és 1861 — 1870. azaz: 13 egész évi folyama, tiszta, rendezett, hiány nélkül való példány, úgyszintén a „Politikai Újdonságok", együttesen vagy külön. Tudakozódhatni I. N. úrhoz Inotára (u. p. Vár-Palota) intézett levélben. SAKKJÁTÉK. 717-ik sz. f. Willmers Rudolftól (Bécsben.) Sötét. Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond. A 712-ik számú feladvány megfejtése. Zagyva Imrétől Debreczenben. (c7-en világos gyaloggal.) Vil. Söt. 1. Vh4—f6 Ve6 —f6 : (a) 2. Fh1—d6 .... tetszés szer. 3. F vagy H mattot ad. (a) 1 1. Ve6—c4— (b) 2 Vf6—d6f ... 3. F vagy H mattot ad. 2. tetszés szerint. 00 1 1. Ve6—c6 2. Hd2—f3 f .... 2. Vc6—f3: 3. Fb4—c5 matt. Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp József. — Gelsén: Giesinger Zsigmond. — Sárospatakon: Gérecz Károly. — Aradon: Kovács Albert. — Sziget-Csépen: Mayer Károly. — Szepetkén: Spiegel Samu. — A pesti sakk-kör: a bcde fgh Világos. TARTALOM: Chambord gróf (arczkép). — Falusi iskola. — Kazinczy naplója (rajzzal). — A székelyföldi gyógyfürdőkről (képpel).— Gül-Baba sirkápolnája Budán (képpel). — Egy vendéglő ablakából. — Geologia és történelem. — A református egyház megalapítása Magyarországon. — Török esztergályos és pipaszár-készítő (képpel). — Egyveleg. — Tárház: Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Közlekedés. — Mi újság? — Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti-naptár. Felelős szerkesztő: Nagy Miklós (L. magyar-utcza 21. sz-)