Vasárnapi Ujság – 1873
1873-10-12 / 41. szám - Khinai tanulók vizsgája (képpel) S. L. 492. oldal / Általános nép- és országisme
493 Melléklet a Vasárnapi Ujság 41-ik számához 1873. okt. 12. Irodalom és művészet. — (A Kisfaludy-társaságtól) ismét néhány érdekes és becses kiadvány jelent meg. Első helyen említhetjük az Étlapok VIII. kötetét, mely a közelebb mult társasági év (187%) történeteit s munkálatait foglalja magában. A hivatalos közleményeken kivül, Fábián Gábor, e fáradhatlan ősz munkás s a klasszikus müvek ritka szerencséjü fordítójától egy latin leiró költemény R. Cl. Numatianus útleírását, Szeberényi Lajostól az egész königinhofi kéziratot, Szigligetitől beszélyt, Bartalustól jelentést a népdallamoktól, Vulcanutól egy oláh népballadát, Gregusatól aesth. értekezést, tőle, Vajdától, Győry Vilmostól költeményeket, Névytől a drámai középfajok elméletét (jutalmazott pályamű), s végre a Délibábok hősét, találjuk itt, tehát oly tartalmat, mely ez évkönyvet nem csak a társaság alapitói, hanem az egész közönség előtt is becsessé teszi. — A társaság pártolói illetményéből egyszerre három klasszikus műforditását kapjuk, mind 1872-re való illetményül. Minden tekintetben első hely illeti ezek közöl Cervantes világhírű Don Quijote-ja, fordítását Győry Vilmos tollából, melyet közelebbről külön czikkben fogunk kissé részletesen ismertetni, s melyből most még csak az első rész első fele fekszik előttünk a tartalmas bevezetéssel. Csak azt sajnáljuk, hogy a társaság czélja, e remekművet a Doré elmés rajzaival adni, egyelőre nem sikerült. A másik két mű két dráma. Egyik a Corneille főműve, a remek „Cid," Greguss sikerült fordításában, ki azt már húsz év előtt is adta volt, de fordítását most újra, tetemesen átdolgozta. A másik sokkal kisebb becsű, a Ponsard „Galileije," Paulay csinos fordításában. Nem értéktelen mű ugyan, de a Kisfaludy-társaság külföldi remekei közül mégis kirí. Ugy tudjuk e művek egyelőre legalább külön nem árultatnak s csak a társaság pártolóinak küldetnek szét. Vajha minden olvasó, ki jó s többnyire remek munkákon kap, e körbe tartoznék, hol 4 ftért 60 iv igazán válogatott olvasmányt kaphat. — (Az Athenaeum nagy képes naptára 1874. ) Szerkeszti Sárkány János Ferencz. Számos fametszvénynyel, negyedrétben, ára 1 frt. — A mulattató s tanulságos olvasmányok 11, a tiszti czimtár kát ívet foglalnak el, azonkívül a tulajdonképi naptár, a vásárok és hirdetések. Az előbbi rész Deák Farkas egy eredeti beszélyével kezdődik, s ezt követi György Aladár értekezése „A socialismus napjainkban." Szerző huzamos ideig tartózkodván külföldön, korunk e legfontosabb kérdését kiváló buzgalommal tanulmányozta nemcsupán elméleti, de gyakorlati téren személyes érintkezések útján is, annálfogva „szava" e tárgyban igen is „bevehető." — „Karácsonyom a vadonban", „A doktor hátultöltője meg a siketfajd kakas" stb. vadászéletből vett elbeszélések a szerkesztőtől, ki egyszersmind a vadászlapokat is szerkeszti; igen jó szó, valódi kalendáriomi olvasmányok. Természetesen a bécsi világtárlat is ismertetve van számos képpel. — (Politikai röpirat.) Aigner Lajos bizományában megjelent és minden könyvárusnál kapható : „A mi a baloldalon történik." Irta Csávolszky Lajos. Ára 40 kr. Tömegesebb vételek esetén csak 25 kr. — (Pályásat vígjátékra.) A kolozsvári műkedvelő társaság 20 db aranyat tüz ki egy-felvonásos vigjátékra, mely decz. 31-ig Deáky Albert úrhoz Kolozsvárra küldendő. A pályázatból a 2—3 felvonásos darabok sincsenek kizárva. — (A „Pozsonyvidéki lapok,") melynek tulajdonosa és szerkesztője Vutkovics, október hó elejétől hetenként kétszer (hétfőn és csütörtökön) jelenik meg. Az eddig is tapintatosan szerkesztett közlönyt ajánljuk az illető közönség figyelmébe. — (Festészeti bazár.) Külföldi minták után társulatot terveznek, mely Budapesten festészeti műtermet és bazárt akar létesíteni. Festőkből állna a társulat, kik a munkafelosztás elve szerint működnének, kiegészítve egymás tehetségét, hogy a megrendelőknek jó képpel szolgálhatnának. Készülnének itt minden fajta képek, másolatok s photographiák. Az árucsarnokban pedig különféle műtárgyakat árulnának s ezek közt magánosok TÁRHÁZ. festményeit, szobrait stb. Külföldön sok helyen vannak ilynemű intézetek, honnan mindenesetre különb művek kerülnek ki, mint a minőkkel a zugfestők és műüzerek szoktak szolgálni, s igy bizonyos tekintetben az ily egyesülések az ízlésnek tesznek szolgálatot, de elsőrendű tehetségek, kik nem dolgoznak társaságban, sehol sem szoktak benne részt venni. Közintézetek, egyletek. ** (A tud. akadémia) a szünidők után e hó 6-án tartotta első ülését. Mindenekelőtt Arany János titkár tett jelentést, melyből a következőket emlitjük meg: Oltványi Pál már korábban 1200 frtos alapítványt tett a kath. egyház múltját tárgyazó történelmi értekezésekre, kikötvén egyszersmind, hogy ez értekezések csak az egyház tényoldalait tüntethetik fel. Az akadémia azonban a történelmi szellem erőszakolását nem fogadhatta el. Az alapító tehát megnyugodott, hogy az értekezések tárgya az egyház múltjából vétessék. Gr. Nádasdy Ferencz is beleegyezett, hogy a Nádasdy-jutalomdijra ezentúl ne csak a történelemből meritett költői beszélyek versenyezhessenek. A szünidők alatt elhunyt az akadémia tagjai közül: Kubinyi Ágoston és Räumer Frigyes külföldi. E jelentések után székfoglaló értekezés következett, melyet Arany László tartott „A magyar politikai költészetről." Ebben azt tüntette föl, mily pontokon érintkezett hazai költészetünk a nemzet politikai történelmével. A régi korban vallásos érzelmekkel együttesen szerepel a hazafiság, s a vallás a török uralom alatt jelszavul szolgál. Majd a históriás énekek következtek. A szatmári béke után két ágra szakad a magyar költészet. A nemzeti vágyak és eszmék csak a bujdosók és névtelen írók énekeiben maradnak fenn; az irodalmi költészet pedig egypár évtizedig elhallgat s azután idegen minták után kezd irni. E két irány különválva marad csaknem az egész XVIII. századon át. Költőink a nemesség konzervatív lelkesedésétől voltak áthatva még a franczia forradalom után is. Csak egy forradalmár és demokrata szellem van költőink közt egész Petőfiig s ez Bacsányi János. Maga Kazinczy nem forradalmi szellem, s kerülte a politikát, nem tartván azt megegyezhetőnek a classicismussal. Kazinczy után, az ellenzéki politika erősbödése közt, egész költészetünkben is hatalmasban fellobog a nemzetiség. Itt Petőfi a legkiválóbb, ki kérlelhetlen forradalmár, sőt nemcsak a magyar hazafiság, hanem az átalános népszabadság lelkesíti. Ő és Széchenyi látják legtisztábban a közelgő forradalmat. A forradalom után kétségbeesés, némi sivár elzsibbadás és némi szatirai hajlam. Majd egy hosszú bánat és siralom, mely allegóriákba és metaphorákba rejtőzik. Később az irodalom kedvtelve folytatja a satyrát a rémkorszak megbukó seregei ellen. Azután ismét féktelen bizalom ébred a nemzet jövője iránt. De most politikai tételünkben oly sarkalatos fordulat állt be, melynek nyomát kell vetni a költészetben is. A régi küzdelem helyett a társadalomban uj igények lépnek elő, s az állam eszméje erősebben emelkedik ki. ** (Az orsz. képzőművészeti társulat) jövő évi jutalomképnek Munkácsy Mihálynak azon festményét szemelte ki, mely azt ábrázolja, mikor egy anya iskolába menő fiacskáját kenyérrel látja el s mely Kiss Károly bécsi bankár tulajdona. A jutalomkép aczélmetszetü lesz. ** (A berlini magyar egylet) részéről azt az értesitést kaptuk, hogy ez egylet, mely a legrégibb magyar társulatok egyike külföldön, utóbbi időben nem részesül oly pártfogásban, mint megérdemelné. A figyelmetlenség és részvéthiány oka valószínüleg abban rejlik, hogy a Berlinen átutazó vagy ott tartózkodó magyarok előtt nem ismeretes az egylet holléte. Ez okból tehát megemlítjük, hogy az egylet helyisége van Leipziger-Strasse Nr. 33. Itt a tagok minden hétfőn és csütörtökön össze szoktak gyűlni. ** (A budapesti honvédegylet) fölhívja a még létező társegyleteket, hogy minél többen gyűljenek össze a november 16-diki honvédgyülésre, s intézkedjenek a honvédmenházról, mely rosz karban van, jelen állapotában nem felel meg czéljának, s ha gyökeresen nem látnak orvoslásához, akkor a nemzet által ráadott vagyon is elkallódik, elpusztul. Jelenleg a menháznak kilencz rokkantja van: Pajor István százados, (kinek Türr tiz s nevelt leánya is tiz forintot ad havonként,) Zólyomi Iván, (kire a bizottság költ havonként 20 frtot,) Laval százados, (ki élelmét maga szerzi be,) Pohabraczky hadnagy, (kinek élelmezésére Jókai ad havonként husz frtot,) Ott Radó tizedes és Székely őrmester, (kiket a bizottság élelmez,) Filóczy Lajos tűzmester, (ki most a Rókus-kórházban fekszik s a bizottságtól havonként 15 frtot kap.) Lengváry orvos és Gebhardt tűzmester, (kik maguk élelmezik magukat). A bizottság e szerint csak négy rokkantat lát el élelemmel. Kényelem az épületben semmi. Egyház és iskola. ** (A protestáns egyházak köréből.) A bányai ág. hitv. egyház a következő figyelmeztetést közli: A f. hó 1-jéről elhalasztatott kerületi gyűlés Budapesten a következő napokon fog megtartani, úgymint: Október 27-én délután 5 órakor előtanácskozmány az evang. egyház dísztermében. Október 28-, 29- és 30-án a közgyűlés. Október 30-án délután 4 órakor ker. gyámintézeti tanácskozmány. Október 31-én ker. gyámintézeti isteni tisztelet és gyűlés. Október 31-én délután a tanárok vizsgája. Ezeket köztudomásra hozva, fölhívjuk a t. cz. egyházakat, hogy magukat küldőik által képviseltetni szívesek legyenek. Kolt B.-Csabán, 1873. október 4-én. Br. Podmaniczky Frigyes, kerületi felügyelő. Dr. Szeberényi Gusztáv, superintendens. — A tiszántúli ref. egyházkerület nov. 5-ikén rendkívüli közgyűlést fog tartatni Debreczenben. Tárgya a népiskolák rendezése lesz. ** (A Szolnokon alakult ev. ref. egyház javára) engedélyezett sorsjáték kihúzása felsőbb jóváhagyás mellett szeptember 30-káról deczember 15-ikére halasztatott. Mi ujság? © (A három dunaparti város) Pest, Buda és Ó-Buda a mult héten egy municipiummá egyesült és megválasztá 400 tagból álló képviselőtestületét, 200-at a virilisekből, 200-at pedig szabadon. A polgári jognak e magasztos gyakorlata hellyel közzel furcsán ütött ki nagyon. Tanú reá a többi közt Wink ur. Kicsoda az a Wink ur ? Hát az egy igen nevezetes ember, aki a legnagyobb mértékben bírja polgártársai bizalmát, mert kevés hita volt, hogy valamennyi pesti polgár között nem ő kapta a legtöbb szavazatot. S miféle bokros érdemeinek köszönheti azt a nagy bizalmat ? Sokat acquirált a városnak? A csatornázás, a kisajátitás, monumentális épületek olcsó emelése körül tett szolgálatokat, avagy új kiváltságokat vívott ki a fővárosnak? — Oh nem, mind ezek a fölsorolt dolgok olyanok, hogy ha keltenek is méltánylatot és elismerést egyrészt, de másrészt irigységet keltenek, s az irigy ember nem szavaz arra, akire irigy. Más, egészen más a Wink úr népszerűségének titka : az, hogy senki sem tud róla semmit, tehát roszat sem, senki sem ismeri, így hát rosznak sem ismeri, és ekkép tiszta lélekkel rá adhatta szavazatát mindenki. Mikor aztán megválasztották városi képviselőnek, akkor derült ki, hogy Wink urat nehéz is ismerni valakinek, miután Wink úr sehol sem létezik Buda-Pest-Óbuda hármas határában. Olyan eleven ember nincs, tévedésből írtak be a választók lisztájába ily nevet, más név helyett, s így egy nem létező embert választottunk képviselővé. Kár, minő derék embernek hittük pedig. — De azért a választáson, hasonló mulatságos több epizód mellett, szerencsésen átestünk s most a városi rendőrségnek az állam kezébe való átmenetéről van szó, mit sürgőleg követel a fővárosban és környékén sűrűn jelentkező ami sok rablás, melyekről a lapok mesés dolgokat irnak. ** (Október hatodikát,) történelmünk e gyászos emlékezetű napját az ország több vidékén kegyelettel ülték meg most is. A kivégzett Schweidel tábornok özvegye a pesti ferencziek templomában az idén is megtartatá a gyászmisét, melyen sokan jelentek meg. Legnagyobb kegyelettel azonban Arad városa ülte meg e napot. A gyász isteni tisz-