Vasárnapi Ujság – 1873
1873-03-16 / 11. szám - Bagdádtól Kairóig I–IV. Sz.-Török János 131. oldal / Eredeti levelezések
133 Melléklet a Vasárnapi Újság 11-ik számához 1873. márcz. 16. Irodalom és művészet. — (Petőfi költeményei) teljes kiadásban még máig sincsenek a könyvpiaczon. Annál nagyobb örömmel veheti a magyar közönség a hírt, hogy illustrált kiadása már karácsonra meg fog jelenni. Mint írják, száz iv lesz, száz képpel, nem számítva a kezdő betűk rajzait. A képek készítésében kitűnő művészek vettek részt: Than, Székely, Lotz, Keleti, sat. Újabban Jankó és Greguss János készítettek hozzá igen sikerült életképeket. Ez utóbbi a „Gyors a madár" és „Csokonai" czimü költeményekhez készített három szép rajzot. — („Földrajzi Közlemények") czim alatt, a magyar földrajzi társulat, Berecz Antal szerkesztése mellett, időhöz nem kötött füzeteket ad ki, melyek feő száma már megjelent. Vámbéry Ármin megnyitó beszédét n évi jelentését, Hunfalvy János értekezését a földrajzi tudomány jelen állásáról, s rövid közlemények, könyvészet és a társulati ügyek rovatát tartalmazza. — Egy évfolyamára 5 frt; a társulat tagjai ingyen kapják. Ajánljuk e tartalmas és csinos kiállitásu folyóiratot minden tudománykedvelő figyelmébe. — (1. „Természettudományi Közlöny") márcziusi füzete két eredeti értekezést tartalmaz: „A levegőről" Lengyel Bélától, s „Észrevételek a természettani műszótár ügyében" Greguss Gyula hátrahagyott kézirataiból. Apróbb közleményei közt megemlékezik Sir Josiah Masonról, a birminghami philanthrópról, aki sokban hasonlít Peabodyhoz. Mindenik szegénynek született és önerejéből, szorgalmából lett dúsgazdaggá, mindenik majd egyforma összeget osztott ki a szegények között. Mason egyéb tetemes jótékony adományai mellett legközelebb nagy telket vett Birmingham városa középpontjában és arra kollégiumot építtet, tehetséges, de szegény gyermekek magasabb mérvű kiképezésére. A chemiai laboratórium berendezésére a pesti vegytani intézetet választotta mintául, melynek tervét az 1871-ik évi londoni kiállításon látta. A magyar természettud. társulat elnökéhez ez ügyben irt levelében többek közt ezt írja: „Szeretetem műveivel közreműködni törekszem a tudatlanság, bűn és nyomor szétmorzsolásában, fölemelvén, ráirányozván az emberi agyat a roppant segédeszközök jobb ismeretére, melyek eme felfoghatatlan szépségű nagy tárházban, a természetben, rendelkezésünkre állanak." ** (A „Magyar Tanügy 11) cz. havi folyóirat ez évi folyamának 3-ik füzete most jelent meg. Két értekezés van benne: Goldziehertől „Tanügyi reformok Egyptomban"; Jónás Jánostól „Művészet és iskola." A tanügyi szemlében Trefort programmbeszédét közli; a birálati rész különös gonddal van összeállitva. ** („Híres alakok") czimü műre hirdet előfizetést Ember György Nagy-Váradon. Művének — mondja a fölhívásban — kettős iránya van: társadalmi és néprajzi. Mig egyrészt hazánk román ajkú lakosainak népéletéből a kimagasló egyes eredeti alakokat s szokásaikat ismerteti; másrészt a köznép azon égő sebeire mutat, melyek orvoslást kérnek. A tiszta jövedelemnek felét szerző a biharmegyei jótékony nő-egylet által Nagy-Váradon fölállított árvaház alaptőkéjének gyarapítására ajánlja föl. A mű legalább 20 ivnyi tartalommal, két középnyolczadréti csinos kötetben fog megjelenni 1873. évi május 20-ig. A két kötet ára 2 frt., diszpéldányé 3 frt o. é. — Sz. J. (Hírlapirodalmunk 1873-ban.) „V. U." jelen évi számaiban közölt kimutatásainkat a következőkkel egészíthetjük ki: 212. Földrajzi Közlemények. Kiadja a Magyar Földrajzi társulat; szerk. Berecz Antal, a társulat első titkára. Megjelenik időhöz nem kötött füzetekben. Ara 5 frt. Társulati tagok tagsági dijuk fejében kapják. (Keletkezett márcz. 1-én.) 213. Arany Kürt. Közművelődési hetilap. Alsóbbiskolai tanulók, népnevelők s közpolgárok számára szerk. és kiadja Márki József tdr. Megjelenik — a jul. 15.—szept. 15. közti szünidőt kivéve — hetenként egyszer 4-drét egy ien. Ara 4 frt. (Keletkezett márcz. 9-én ; a 2-dik s további számai ápril 6-tól jelennek meg.) 214. Tolnamegyei Közlöny. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. (Szegzárd ) Laptulajd. és kiadó a szegzárdi haladókör; szerk. Eszterbauer Mihály. Megjelenik minden szerdán 4-drét féliven. Ára 4 frt. (Keletkezett márcz. 5-én.) 215. Olvasóterem. Irodalmi hetiközlöny. Szerk. és TARHA Z. kiadja Gothárd Endre. Hetenként egyszer 4-drét egy iven. Ára 6 ft 40 kr. (Keletkezett márcz. 10-én.) Változások : A Hon és Pesti Napló márcz. 1-től nagyobb alakban jelenik meg. Hasonszenvi Lapok szerkesztését dr. Bakody Tivadar szerkeszti. A Szegedi Lapok szerkesztését márcziustól Szabó Mihály képezdei igazgató vette át. Megszűnt lap : 5. Zenészek Hetilap. Megszűnt januárban. A magyar birodalom területén megjelenik jelenleg magyar nyelven 210 hirlap és folyóirat. Közintézetek, egyletek. ** (Magyar tud. akadémia.) Márcz. 10-én a történet- és jogtudományi osztály tartott ülést. Első fölolvasás Szilágyi Sándor értekezése volt „Bethlen Gábor szövetkezéseiről" az ujabban a vörösvári levéltárban talált okmányok nyomán. Az értekezés, melyet a gyöngélkedő szerző helyett Nagy Imre bev. tag olvasott föl, előadja, hogy Bethlennek első terve volt: Magyarország állami függetlenségét Ferdinánddal szövetkezve vivni ki, s Iamuthy Farkas által megkérette Ferdinánd leánya, Czeczilia Renáta kezét. Közös akcziót ajánlott a török ellen, kilátásba helyezte az impérium lecsendesitését. Magyarországot a Fátráig ő birja, a Fátrán tul mint kormányzó ő igazgatja s az országgyűléseken ő elnökölt volna. Erdély Ferdinándot főhűbér.Itrának elismerte volna, évi tiszteletdíj mellett. E házasságot ajánlá a spanyol udvar, de megbuktatta a római kúria ellenzése. S most Bethlen elfordult Ferdinándtól s a hágai uniót aláirt fejedelmekkel szövetkezett. De mire a hágai unió létrejött, Krisztián dán király megveretett, s az unió csakhamar felbomlott. Bethlen most más szövetséget tervelt: a porta, Gusztáv Adolf s Erdély közt. Közbenjárt Gusztáv Adolf kibékitésén Lengyelországgal, a porta és a persák közt duló háború megszüntetésén munkált — s már csak az akczió terére kilépése hiányzott, melyben halála gátolta meg. Ezután Frankl Vilmos, bocsánatot kérve, hogy a nagy fejedelem után egy szegény tudósról, azon férfi után, ki karddal csinálta a történelmet, egy ismeretlen történetíróról mer szólani, igen élénk, sok helyi humoros előadást tartott Berger Illés magyar királyi historiográfról. Berger Illés, kinek nevét ma a történettudomány avatott munkásai is alig ismerik, Breznyóbányán született 1562-ben, hol atyja prot. tanitó volt, ettől nyerte első nevelését. Később Heidelbergbe utazott tanulmányai folytatása és bevégzése végett, honnét visszatérve Pozsonyban telepedett le, hová tanítónak meghívták. Itt 1600-ban a kath. vallásra térve át, még ez évben kiadta első munkáját e czimmel: „Rapsodiae de Cruce, insigniis Regni Inclytorum Regnum Hungariáe selecissimis." Két év múlva egy ujabb művet adott ki, melyben az osztrák uralkodóház iránt való hűségét és ragaszkodását tolmácsolta. Ezt elég érdemnek találta arra, hogy az udvari történetírói állásért folyamodjék, melyet azonban akkor nem nyert el, tehát még egy verses munkát irt, melyben Rudolfot magasztalta, ezután elérte vágyát, „királyi történetíróvá" nevezteti ki, s a pozsonyi kamara jövedelmeiből egyelőre 100 forint évi fizetés utalványoztatott részére, e mellett a császár megkoszorúzta őt dicsőítő verseiért. 1622-ben egy rész házat kapott a császártól, melyben meghúzta magát, megnősült , tovább irta munkáit. Meghalt 1645-ben. A magyar királyi historiographus tisztét Berger után csak ketten birták. A belga származású Jongelinusnak I. Lipót, Pray Györgynek Mária Terézia adományozta. Ez értekezés után Frankl mint osztálytitkár fölolvasta a Magyarország történeti mappája tárgyában kiküldött bizottság véleményes előterjesztését, mely még az osztályértekezlet tárgyalása alá kerülvén, tervét a végleges megállapodás után fogjuk ismertetni. ** (A természettudományi társulat) mircz.z-ki estélyén a vegytani intézet nagy terme a zsúfolásig megtelt férfi és hölgy közönséggel. Lengyel Béla a lassú égésről értekezett, számos kísérlettel világosítva előadását. Ezután dr. Navratil Imre a gégetükör történetéről s jelentőségéről tartott előadást. Fölemlítő, hogy évszázadokra vezethető vissza a kezdeményező eszme, s mégis alig 14 éve, hogy a gégetükör az orvosi tudomány megbecsülhetlen eszközévé lett. Részletesen adta elő történetét, s be is mutatott egy ily készüléket. Végül ama vívmányokat sorolta elő, melyeket eddig a gégetükör segélyével nyert az orvosi tudomány. A gégetükör segélyével jókor felismerjük, s szemeinkkel láthatjuk a félelmes kinövéseket a torokban, elhárítjuk könnyű szerrel a habarczokat, vigyázatlanságból benyelt, s fenakadt halszálka, tű, vagy gyöngyszem nem okozhatnak többé megfuladást, sat. — A közönség mindkét előadást zajos tapsokkal és éljenekkel jutalmazta. Egyház és iskola. ** (A közoktatási miniszter) felhívást intézett az orsz. közoktatásügyi tanácshoz, hogy jelölje ki a népoktatási törvény azon szakaszait, melyek véleménye szerint nem elég világosak vagy nem elégségesek, s tegyen e részben előterjesztést. ** (A szerviták) már megkezdték pesti templomuk ujstylü átalakítását, s azt még az idén bevégeztetik, noha e tekintetben kötelezettségük 15 esztendőre szólt. Ipar, gazdaság, kereskedés. — (A köztelekről.) A mult héten irták a lapok, hogy Xantus gyűjteményében egy kezetlen leány által lábaival szőtt csipke látható. Ujabban Rómer gyűjteménye nyert hasonló gyarapodást: itt egy vak ember által készitett, igen finom s meglepő kalapok láthatók. Hanem hát nem az ilyen különösségek adják meg a gyűjtemények becsét, hanem népünk kézműiparának tapintatos és ügyes összeállítása, mely mutatja, hogy mennyi mindenféle foglalkozás van vidéken elterjedve, melyeket könnyen igen jövedelmező forrásokká lehetne tenni. (Pályanyertes szakma.) A földmivelési minisztérium által egy népszerű borászati vegytani kézikönyv megírására kitűzött 400 frtnyi pályadijat dr. Perlaky Mihály „Fölfelé megy borban a gyöngy" jeligéjű munkája nyerte meg. ** (A pesti tanácsnak) Neumann B. Liptó-Szentmiklósról azt az ajánlatot tette, hogy ő olcsón ellátja jéggel a vágóházat a deménfalvi hideg barlangból, hol husz hüvelyk vastag jeget lehet kapni nyárban is. Balesetek, elemi csapások. — (Szobiról,) Hont megyéből, írják nekünk: Mennyire óvatosan kell eljárni a hiányosan készített és omladozó állapotban levő kutakkal, intő például szolgálhat rá a helységünkben történt következő szomorú eset. Egy kőmives vállalkozott egy földmives udvarában levő rosz kutat , frtért helyreigazítani; lebocsáttatta magát a kútba, mely abban a peremben összeomlott a szegény szerencsétlen fölött s 7 öl mélységben agyon nyomta. Holttestét még aznap kiásták. — (Elégett gyermek.) Szolnokon egy gondatlan anya a konyhába kimenni akaró három éves fiacskájának az égő gyertyát kezébe adta, a gyermek közel tartván a gyertyát ruhájához, az lángot kapott, a gyermek félórai kínlódás után az égés következtében meghalt. Mi újság ? — (A költségvetési vita, mely a képviselőháznak majdnem két hónapját vette igénybe, végre bevégződött. Megkezdték január 18-kán, befejezték márczius 11-én. A függőben maradt tételek s a fedezet feletti vita, mint látszik, élénk és érdekes lesz, annyira, hogy sokan már tudni akarják, hogy az adótörvényjavaslatoknál a kormány azok elfogadását kabinetkérdéssé teendi. Márcz. 11-kétől kezdve pár napig nem tartott a ház ülést, ez időt a pártok tanácskozásaira hagyva fenn. (A képviselők közös ebédjei, úgy látszik, állandósulnak, legalább az első után már a második is jó hangulatban folyt le 11-kén, a „Hungáriádban. Száztizennyolcan jöttek össze, köztük az uj belügyminiszter, Szende Béla honv. mi-