Vasárnapi Ujság – 1873
1873-10-12 / 41. szám - Az amerikai léghajósok (képpel) 489. oldal / Természettudomány; ipar; gazdaság és rokon
489 Hazánk fővárosának nagyvárosias színezetét főleg a Duna mindkét partján folyamatban levő s részben már be is végzett szabályozás adta meg igazán s ha még az épülőfélben levő margitszigeti és a tervezett vasúti összekötő híd is készen lesz, mi sem fog hiányzani abból, hogy Buda-Pestünk valóságos világvárossá legyen. A Duna szabályozása tulajdonképen az újpesti sziget alsó végénél kezdődik, melynek csúcsától aláfelé egyenes czölöpsor 09 kőhányás jelöli a készülőfélben levő nagyszerű töltés irányát, mely a Duna medréből az említett szigeten fölül mintegy 150, alól pedig 50 négyszögölet fog elragadni. E töltés mögött a víz megmarad és a töltésen hagyandó nyílásokon át fog a folyóval közlekedni addig, amig ez azt az egész közt lassanként be nem iszapolja. E töltés mellett a Margit-sziget felső végéről az ujpesti sziget alsó csúcsáig vont görbe vonalnak épen a közepén fekszik az úgynevezett fürdő-zátony, a mely a Duna folyását keresztben elzárja. E zátony valamikor sziget volt és a mennyire a legújabban ott kihalászott feliratos kő után következtetni lehet, rómaiak idején ben fürdők is lehettek rajta. Most pedig az egykori dicsőségnek utolsó maradványa arra leend kárts hoztatva, hogy egy újkori szörnyeteg mielőbb fölfalja. E szörnyeteg a mellékelt rajzunkon látható, valóban óriási kotrógép, mely a zátony kebelét kegyetlenül pusztítja, rombolja, hogy abban a közlekedés számára 80 öl széles csatornát vájjon ki. „Mars"-nak,miként a kotrógépet nevezik, mind a 36 lóereje működésben van; a „miatyánk", melyen hatalmas vájó és meritő sajtárjai megerősitve vannak, szép lassan, de annál biztosabban és ellenállhatatlanabbul viszi föl terhét 3 — 4 ölnyi magasságba, hogy a kövecses fövényt nagy zuhogással egy garatba öntse, a melyből az a rakodó dereglyékbe folyik. A vájó sajtárok alant a mélyben egy-egy nagy kőben akadnak meg, az erős vaslemezek kicsorbulnak, beleszakadoznak, de a gép mintha mi sem történt volna, kérlelhetetlenül halad tovább rombolásában. Harmincz sajtárjának egyetlen körülfogása 1 és 4 köbölnyi földet emel ki helyéből. Hatalmas látvány, egy iszonyú moloch, amely homokot eszik! És ilyen moloch nemcsak egy működik mostanában a Buda-Pest közt elterülő Dunán! De tekintsünk le pár perezre az alsó Duna felé is. A folyam képe itt változott meg legjobban. A tengert, amely a soroksári Duna-ág elrekesztése következtében itt képződött, egy folyó medrébe fogják beleszorítani; az 500 öl széles folyammederből csak 200 ölnyi marad meg. A Gellérthegy alatt egy hatalmas töltés fogja átterelni a Duna vizét Pest felé a tábori kórház irányába s ezen alól a soroksári Duna-ágat elzáró töltés fogja föl a folyam sodrát és hajtja át szabályos hajlásban a Nádor-kert alatt ismét a budai partra. A Gellért-hegy alól kiindulva az irányczölöpöknek a pesti parttal, innen a soroksári ág töltésével, s végre a Csepel-sziget partjával párhuzamosan haladó sora jelöli a töltés irányát, a mely hatalmas ívben a Gellért-hegy mögött levő sarkot s ezzel a Kopasz zátonynak egy nagy részét fogja leszelni a Dunából. A töltés mögött, ugy mint Uj-Pest alatt is, a viz megmarad és nyílásokon át fog a folyóval közlekedni. E roppant töltés felső vége, a Gellért-hegy alatt már épülőben van s mélyen benyúlik a Dunába, mintha csak folyását akarná elzárni; a „Simson" elevateur (gőzemelőgép), a „Goliath" nevű hasonló géptársa, dolgozik e munkán valóban bámulatos eredménnyel, mindennap jókora darabot ragadván el a szegény zaklatott Dunából. Alább még három kotrógép is dolgozik, részint hogy a töltésekhez anyagot szerezzenek, részint hogy a folyó medrét tisztítsák. Kettő közülök a Kopasz zátony kinyulásait pusztitja ott, ahol az összekötő vasúti hid tervezve van, melynek pesti oszlopaihoz már a czölöpözés is készen áll, a vizbe sülyesztendő épitő vashengerek (caissonok) pedig készülőfélben vannak. A harmadik kotrógép a soroksári ágnak a Csepel-sziget felső végénél hagyott keskeny bejáratát mélyíti. Ilyen látványt nyújt mostanában a Buda és Pest közt méltóságteljesen hömpölygő Duna! A rombolás és teremtés képe tárul elénk mindenütt. De mikor e kaotikus zűrzavarból a Duna-szabályozás hatalmas terve valósággá testesülve lepend ki, oly szép remekmű lesz az, melyre a művelt világnak bármely fővárosa és bármelyik hatalmas folyama büszke lehetne. Az amerikai léghajósok. Ismét uj kisérlet a régi vergődésben. Mióta az ember kevésnek találta a szárazföldet, s kevésnek azon másik két nagy birodalmat is, melyet a föld belsejében szétfutó menetek, s a hajók által fölkavart tengerhullámok szintén az ember területének jelentenek, s nem rettenve vissza a rejtélyes bányaszellemek, nem a viharok szárnyán röpködő daemonok üldözéseitől, ujabb, veszélyesebb regiókba vágyik, s egy nyaktörő pályára kezd hágai, — nem volt talán év, mely nagyobb sóvárgást, nyugtalanabb vágyat, és többféle kisérletet mutathatna fel az uj pályán boldogulás iránt, mint a legközelebb mult 2—3 évnyi korszak. — Mintha az oly különböző irányból indult s oly különféle kísérletek már közelednének a czélhoz némileg, mind nagyobb számmal kezdenek megjelenni a láthatáron. Legközelebb, miként az olvasó közönség a lapokból értesülhetett, a gyakorlott amerikai veterán léghajós, Wise tanár és egy ifjabb társa Washington H. Donaldson, elhatározták, hogy léghajón az Atlanti-óceán fölött jönnek át Európába. Donaldson ez indítványát a „Newyork Daily Graphic" képes lap szerkesztője vállalkozott megvalósítani, és az előállításra szükséges 20,000 frtot föl is ajánlotta. A vállalat tudományos oldaláról Wise tanár ígérkezett gondoskodni, s a „New York Times" tudósítója szerint valóban tökéletesen is eszközölte azt; a gyakorlati részt azonban Donaldson vette át, aki gazdálkodásból selyem helyett gyapotszövetet használt a ballon előállítására. Maga a „Daily Graphic", a léghajó közlönye , bevalla, hogy a gömb sokat szenved a kötelek súrlódása által, hogy a vászonról lesúroltatik a máz, miáltal a gáz elillanásának tetemessé kellett válnia. Mindamellett a megtöltéshez hozzá fogtak s két utas és Donaldson késznek nyilatkoztak megkísérleni a vakmerő utat. Alig haladtak azonban a töltéssel egyharmadot, midőn erős süvöltés hallatszott, a vászon megrepedt s a gáz kitódult. pillanattal Egy később a léghajó összerogyott a 325,000 köb-s láb gázlég elillant. lon Maga a bal 1000 láb átmérőjű és 450,000 láb köbtartalmú volt, s e mellett mint rajtunk mutatja, még két kisebb kémlő golyóval tervezték útnak indítani, mely utóbbiak rendeltetése az lett volna, hogy a légáramot előre kikémleljék. A tervezet szerint 60 óra alatt tették volna meg az utat Európáig, tehát óriás időnyeréssel, — a szép remények azonban elpárologtak. — De jellemző az amerikaiak vállalkozási szellemére, hogy máris több ezer kérvény adatott be a léghajóval utazhatásra,tekintélyes összegeket ajánlva egy helyért, csakhogy a magasról bukhatás nyaktörési gyönyörűségében részesülhessenek, s még pedig a kérvényezők közt nők is voltak. A vállalkozók azonban csak egy utazót fogadtak maguk mellé, s azt is azon kikötéssel, hogy csupán mint ,,fracht"-ot szállítják a hajón, s azon esetre, ha hátrányosnak fog a léghajó menetére nézve a teher kitűnni, szabadságukban álljon azt a tengerbe dobni. Szerencséje ez utazónak, hogy el nem indultak. Wise tanár azonban elhatározta selyemből egy másik léggömböt készitni 12,000 dollár költséggel s ezen kísérli meg az óceán feletti utat. *) W. Wise tanár óriás léghajója. *) Mialatt e léghajóról itt közlött adatok az óceánon keresztül hozzánk jutottak, azalatt a merész vállalkozók