Vasárnapi Ujság – 1874
1874-04-12 / 15. szám - Egy különös madár 234. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
ÁPRILIS 12. 1874. oly föltűnők és meglepők, mint lakásuk építészete. Ha játszó kedvekben vannak, a hímmadár elkezdi a nőt a fészekben és a körül kergetni, a nő madár pedig egész kaczéran futni kezd előle, mintha nem akarná, hogy párja utolérje, s mikor aztán sikerült elbújnia, hirtelen kiugrik rejtekéből s az üldöző hímet hatalmasan megijeszti. Ugy látszik, hogy Dartvin e madaraknál igen jó helyen kereskedett, midőn az emberek és állatok közt szerinte létező rokonság bebizonyítására meggyőző példát akart idézni. S. L. 235 Irodalom és művészet. — A székelyek történetének megirásával Szabó Károly tudósunkat bízták meg. Kolozsvárit e napokban gr. Mikó Imrénél értekezlet lévén, ott határozták el, hogy az eddig begyült összeget, melynek összeadakozására Jakab Elek buzdította a közönséget, nem mint pmlyadíjat tűzik ki, hanem megbízás útján egy kiváló tudósnak adatják ki, mint tiszteletdíj. Eddig 7145 frt gyűlt össze, de remélhető, hogy a kellő időre tízezer frtig fölszaporodik, s ekkép tekintélyes honoráriumot fog képezni. — A bécsi magyar képes krónika érdekében fölszólalást közöl Henszlmann az „Archaeologiai Értesitő"-ben. E nagy Lajos király idejéből való magyar történelmi kincs, pompás vizfestményeivel a bécsi császári könyvtár tulajdona, s néhai Emich Gusztáv annak néhány lapját utánmetszetve s képeit lemásoltatva, részben el is készité diszes utánzatban, hanem az egész lemásoltatását még mindig várja múzeumunk. E czélra évek előtt adakozások indultak meg, de a mű teljes elkészítéséhez még 700 frt szükséges. Henszlmann most ennek összegyűjtésére szólítja föl a közönséget. A „Történeti Lapok" változatos számmal és az adatok nagy apparátusával indult meg Kolozsvárott, K. Papp Miklós szerkesztése mellett. Íme tartalmának sorozata: „1. Az olvasóhoz. 2. Loránfy Zsuzsánna életéhez, közli Szilágyi Sándor. 3. Egy oklevél 1512-ből. 4. Alvinczi Péter pap, kassai prédikátor levele a fejedelemség felől. 5. Barcsai Ákos fejedelem levele 1660-ból. 6. Teleky Mihály levele Gyerőfi Györgyhöz 1673-ból. 7. Id. Czegei Wass György naplója (1704—1705.) 8. Kazinczy Ferencz fogsága történetéhez. 9. Adalék Bölöni Farkas Sándor életéhez. 10. Erdélyi levelek gróf Dezsőfy Józsefhez, (1816.) Zvazinczytől. 11. Egy oklevél 1848-ból, V. Ferdinánd királytól.*12. Az 1848-diki román mozgalmak történetéhez. 13. A br. Wesselényi család zsibói levéltárának irodalmi kincsei: a) Kölcsey Ferencz; b) Fáy András; c) Deák Ferencz levelei. 14. Kossuth Lajos naplója 1837-ből. Közli Jakab Elek. 15. Tárcza. Egy levél Petőfi Sándortól. 16. Gr. Teleky Sándor emlékkönyvébe br. Wesselényi Miklós. 17. Bajza József levele. Vörösmarty Mihály levele." Mint ezekből látható, mind a történelemre, mind pedig az irodalomra vonatkozó számos és pedig érdekes adatot tartalmaz. A lap előfizetési ára félévre 6 frt, egész évre 12 frt. Az előfizetési összegek a „Történeti Lapok" szerkesztőségéhez utasitandók Kolozsvárra, nagy-piacz, gr.. Teleki Domokos-ház. — Balogh Ferencz, hittanszéki tanár a debreczeni ref. kollégiumban „Keresztyén egyháztörténelem" czim alatt egy nagyobb müvet kezdett meg s abból már a második füzet is megjelent Debreczenben ifj. Csáthy Károly kiadásában és 80 krért megszerezhető. E második füzetet szerző II. Konstantin császártól kezdi s Hildebrand idejével végzi. Ez anyag négy szakaszra oszlik: I. Terjedés. Akadály. II. Szervezet. III. Élet. IV. Tan — külön czimek alatt. — Röpiratok. „Egy hang a XVI. szepesi városból" czim alatt Tavasi Lajos egy röpiratot irt a törvényhatóságok kikerekitése tárgyában. Ara 20 kr. — „Népszerű oktatás a kholeráról" czimü füzet jelent meg Budapesten Lampelnél, melyet a belügyminiszteri értekezlet megbízásából Chyzer Kornél főorvos, akad. tag irt. Az egészségügy érdekében kívánatos, hogy e munkát minél többen olvassák. — Ifj. Toldy Ferencz „Ne szeresd a császárnét" czimü, Molsheim után francziából fordított regényes korrajzra hirdet előfizetést 1 frt 20 krral. A megrendelési ivek május elsejéig ifj. Toldy Ferenczhez, vagy Buschman Fer. könyvnyomdájába Budapesten, uri-utcza 6. szám alá küldendők. — Két fényes kiállítású darabra készül most Molnár György rendező. Egyik a „Főv. L." szerint a „Téli rege," melynek színrehozatalát e hétre tűzték ki, de valószínű, hogy valamivel később látjuk meg. Látni fogjuk benne a földteke, a nap és hold elvonulását, mialatt az egész színpad átváltozik, például a pásztorház árnyas ligetté. Lesz benne bachanális ünnepély, pásztorok és pórnép ünnepe tánczczal, s végül költői apotheozis nagy csoportozattal. Másik az Erkel „Brankovics"-a, melyet egész korhűséggel állitnak ki: a 15-dik századbeli Szendrővárral, a Balkán-hegységgel, melynek csúcsait a nap aranyozza meg, diadalmenettel, tánczczal, szerb trónteremmel, a bosszú-esküvés nagytömegű látványával, nyári kéjpalotával holdfényben, vízeséssel, a szultán nagy sátorával és háremével, odaliszkok tánczával, harczczal, diadal és gyászindulóval, stb. — (Sz. I.) Hírlapirodalmunk 1874-ben. A „Vasárnapi Újság" jelen évi számaiban közölt kimutatásainkat a következőkkel egészíthetjük ki: 223. Egyetértés. Szerk. Csávolszky Lajos; főmunkatársak Simonyi Ernő és Mocsáry Lajos. Megjelen hetenként hatszor. Ára 16 frt. (Keletkezett ápril 1-én a ,,Baloldal"-ból.) 224. Szózat. Társadalom - politikai hetilap. Szerk. Vajda János; kiadja a Franklin-Társulat. Megjelen minden csütörtökön. Ára évnegyedre 2 frt; az év végéig 6 frt. (Keletkezett ápril 2-án.) 225. Posta és Távirdai Közlöny. Első magyar posta és távirdai szaklap. Szerk. Balás Sándor; főmunkatárs Liszkay Gyula. Megjelen minden csütörtökön. Ára a „Postai dijszabványok" melléklettel 6 frt. (Keletkezett ápril 2-kán.) 226. Történeti Lapok. (Kolozsvár.) Szerkeszti és kiadja K. Papp Miklós. Megjelen minden csütörtökön egy nagy íven borítékkal. Ára 12 frt; félévre 6 frt. (Keletkezett ápril 2-kán.) Változások: A „Temesi Lapok"-at ápr. 1-től Leszek Mihály szerkeszti. A "Székelyföld" szerkesztését ápril 1-től Bacsilla Elek vette át. A „Magyar Újság" ápril 1-től kisebb alakban jelenik meg. Megszűnt lapok. 5. Közlekedés. Megszűnt febr. 19-én az első számmal. 6. Baloldal. Megszünt márczius 31-kén a 74-ik számmal és beolvadt az „Egyetértés"-be. Megjelen ez idő szerint 220 hirlap és folyóirat magyar nyelven. Közintézetek, egyletek. — A képzőművészeti társulat már régen fáradozik, hogy saját helyiséget építhessen, hol tárlatait jobban elrendezhesse. Elnöke, Ráth György e tekintetben már régen buzgólkodik, és pedig (mint a legutóbbi választmányi ülésben kiderült) a legjobb sikerrel. A sugárúton a főváros hatósága előlegesen kikötött maga részére egy telket oly árban, mennyibe az építő társaságnak került. E telek elsőbbségi megvételi jogát aztán a képzőművészeti társulatra ruházta. A telek 687 négyszögnyi él, melynek felét a közoktatási miniszter a mintarajztanoda számára megvásárolván, a másik fele a társulatnak ingyen jutott, a műcsarnok számára. Ez épület akként lesz berendezve, hogy ideiglenesen az iparmúzeum is helyet találjon benne. Az építkezési költség tetemes részét biztosítja a társulat törzsvagyona, a hiányzó összeg részint egy e czélra rendezendő nagy műsorsolás utján, részint gyűjtések és alapítványokból fog kikerülni. E pénzalap előteremtését, valamint az egész építkezési ügy igazgatását egy nagy országos bizottság veendi kezébe, melyre nézve a magyar társadalom számos kitűnőség ajánlotta föl színe - javából közreműködését. Az ügy sikere ez által biztosítottnak látszik annyival inkább, mert a műsorsolás terve is a legszebb eredménnyel biztat. A műsorsolásra eddig 24 művész festményeket. Névsoruk eddig a ajánlott föl következő: Burszky, Than, Lotz, Molnár, Telepy, Jakobey, Kugler, Haske, Ligeti, Izsó, Brodszky, Greguss, Landau, Keleti, Rauscher, Moreili, Kern, Jankó, Székely, Adler, Dunaiszky, Wagner, Barabás, Mészöly, Ilauszman és Madarász. A fölajánlt művek értéke 15,000 frt. Az adakozások is megindultak. Pfeifer Ignácz fővárosi polgár ezer forinttal, Podmaniczky László báró 500 frttal, Csáky László gróf a branyiszkói honvédemlék vasöntetű mintájával járult a szép czélhoz, Reiter 50 frttal stb. E hó 15-ikére a műcsarnok terveire már a pályázatot is kitűzik 100, 60 és 40 db. húszfrankos magyar aranyból álló díjakkal. A társulat másképen is gyarapodott; a rendes tagok száma utóbbi hetekben 210-zel szaporodott, s 200 frtos alapítványokat tettek: Groman Dezső, Mihalovics zágrábi érsek, Keleti Gusztáv, gr. Erdődy Sándor, gr. Degenfeld Lajos, Barabás Miklós és Szentgyörgyi Ottó. Szóval e derék, a magyar művészeteket annyi kitartással gyarapító vállalatnál örvendetes lendület állt be. Azt is megemlítjük, hogy évi közgyűlése e hó 19-én d. e. 10 órakor lesz. Az iparmuzeum számára eddig vásárolt ajándékozott tárgyakat már rendezik a nemzeti muzeumban. A főbejáratnál, a kerek előcsarnokban lesznek ezek ideiglenesen kiállítva s pár hét múlva alkalmasint megtekinthetők. — A földtani társulat e hó 8-án tartott ülésén Henszlmann Imre mutatta be a Majláth Béla liptói főjegyző által a baráthegyi barlangban (Rózsahegyhez közel) talált ősemberi csontokat, melyek a bécsi kiállításon is ott voltak. Most Majláth értekezést írt e találmányról, elkészité a barlang rajzát és beküldött egy homlok, egy állkapocs és egy tompora csontot, s még több kőszerszámnak és mammuth-csontnak rajzát. Majláth azt hiszi, hogy a barlangban talált csontok nem e barlangban lakó emberek maradványai, hanem ezeket a diluviális áramlat sodorhatta oda. A bemutatott homlokcsont rendkivül vastag s a fejlettségnek igen alacsony fokára mutat, ugy hogy az ember kétségbeesik azt tudva, hogy az emberkoponya volt valaha. — Szabó J. fölhívta a társulatot, hogy az ásatásokat maga folytassa, s ez el is fogadtatván, bizottság küldetik ki. — Ezután Zsigmondy Vilmos olvasott föl értekezést a buziási gyógyvizekről, melyeket már a rómaiak is ismertek. Nyolcz kut van ott, melyek vasas tartalmú és szénsavas vizet ontanak, most pedig ártézi kutat is fúrtak. A fürdő folyton emelkedik, s mig nem régiben csak rongyos oláh falu volt, most már Temes megye egyik legcsinosabb mezővárosa. A harmadik értekező Krenner József műegyetemi tanár volt, ki egy ős rhinocerosnak Borsod megyében talált agyarait mutatta be. E rhinoceros abban különbözött a többi fajtabéliektől, hogy orrcsontjai oly gyengék voltak, miszerint azokon szarv nem nőhetett, miért is nem rhinocerosnak, hanem acerotherionnak (szarvatlan állatnak) nevezték el a tudósok, s óriási agyarai miatt a legfeltűnőbb állat. — A „nőképző-egylet" m. h. 28-ikán tartott havi gyűlésében Veres Pálné elnök jelentette, hogy Dessewffy Dénesné, szül. Jourdan Adél úrnő a franczia irodalom történetét (franczia nyelven) a „nőképző-egylet" tanintézetében (szerb utca, Galgóczy-ház) minden szerdán és pénteken délután 5 órakor szivességből elő fogja adni. E dijmentes előadások húsvét után kezdődnek, s nem tagokat is szivesen látnak, ha egyleti tag által vezettetnek be. Köszönettel fogadta az egylet P. Szathmáry Károly urnák 48 darab ásványból álló adományát. Végre elhatározták, hogy az egylet által kibocsátott sorsjegyek kisorsolását — a jelen év mostohasága folytán — a jövő év tavaszára halasztják el. — A pesti sakkor tagjai egyletük 10 évi fennállásának emlékét barátságos estéllyel szándékoznak megünnepelni, mely ápril 13-án vasárnapon este 8 órakor fog a kör helyiségében (nádor-utcza 11. sz.) megtartatni. Ez alkalomra a kör alapitója Erkel Ferencz részére ovatiót készitnek. — A bécsi magyar egylet húsvét vasárnapján avatta föl uj állandó helyiségét a Dréher-sörcsarnok egy melléktermében. Mintegy 250-en jelentek meg, és Vidor István elnök, ki Budapesten ismert nevű aranyműves volt, nyita meg az ülést, üdvözölve a megjelenteket. Utána az egyleti titkár vetett rövid visszapillantást az egylet keletkezésére, eddigi mű-