Vasárnapi Ujság – 1874
1874-09-20 / 38. szám - Az osztrák-magyar sarkexpeditió a sarkvidékre 601. oldal / Általános nép- és országisme - Családi viszonyok. (Bray Károlytól) 601. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések
604 VASÁRNAPI UJSAG. kának s vértanujának életrajza. Ára 40 kr., s jövedelme a pesti prot. árvaház javára fordittatik. — „Győrmegye és város egyetemes leírása." Midőn a magyar orvosok és természetvizsgálok 1872.évi Mehádiában tartott nagygyűlése Győr városát tűzte ki jövő gyűlése helyéül, azonnal tervbe vétetett a megye monographiájának megirása. Dr. Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát vezetése alatt monographia-bizottság alakult, a mű kiadásának összes költségeit Kruesz úr ajánlotta föl, a programra vázlatos összeállításával, utóbb az egész mű szerkesztésével pedig Fehér Ipoly, pannonhalmi benczés tanár és az orvosok és természetvizsgálók győri nagygyűlésének titkára bizatott meg. A mű a nagygyűlés alkalmából meg is jelent igen diszes kiállításban, sebeeses monographia a győri nagygyűlésének kétségkivűl legmaradandóbb emlékét képezi. A 674 lapra terjedő vaskos kötet gazdag tartalma három részre van osztva, a természeti, társadalmi és történelmi viszonyok szerint. Az első részben Fehér Ipoly a földrajzi s domborzati és vízrajzi viszonyokat, dr. Kruesz a megye éghajlatát, dr. Hollósy Jusztinián, Göltl Ernő, Sollár Gyula a megye földtani viszonyait, Ebenhoeh F. a megye virányát, Méry Etel annak állatvilágát ismertetik. A második részben dr. Kautz G. a terület és közigazgatás, a felsőbb és középtanodák, a kisebb könyvtárakról s a zenészeiről, dr. Persz A. a népességi számviszonyairól és a népesedési mozgalomról; dr. Pisztory M. a vagyoni állapotról, humanisztikus intézményekről és az ipari kereskedelemről; dr. Fölkér I. a bűnügyi viszonyokról; Holdházy János, dr. Fuchs Bonifácz, Karsay Sándor, Liszkay József és Wottitz Károly kis felekezeti viszonyokról; Vargyas Endre a lakházak, táplálkozásról, népviseletről, elemi tanodákról; Kuncze Leo a pannonhalmi könyvtárról; dr. Kovács Pál a színészetről és irodalomról; Karvassy Kálmán a zenészeiről; dr. Sikor József a művelődési egyletekről és a kórházakról; Nedetzky Sándor, Szilágyi Gáspár, Kühn Rajmund a mezőgazdaságról; Simon Vincze a szőlőművelés és gyümölcstenyésztésről; Bierbauer Lipót a borászatról; Stróbl S. az erdészetről; dr.Buzinkay Gy. a közegészségi viszonyokról értekeznek. A harmadik rész két szakaszra oszlik: régészet és történelem ; az őskort Ebenhoeh F. tárgyalja;a római emlékeket Stachovics Kémig; mindketten együtt pedig a régészeti lelhelyeket; a római érmeket Hercz József; Méry Etel Győr váráról, a győri székesegyház kincstáráról, Győr nevezetes épületeiről, a főgymnázium régészeti gyűjteményéről és a megye műemlékeiről ad közleményt; a győri székesegyházról Ilodházy János, a pannonhalmi székesegyházról dr. Fuchs Bonifácz, a levéltárakról dr. Surányi János és Matusek Antal; utóbbi még a megye helytörténetét is tárgyalja; a megye kültörténetét Villányi Szaniszló, az árpádkori térképet Szaborics Bemig, Pannonhalma helytörténetét Vaszary Kolos tárgyalják ; Karvassy Kálmán és Szavári József a megye és város helytartósági életét ismertetik. Dr. Surányi János, Karsay Sándor, Liszkay József és Wottitz Károly az egyházi mult állapotokat tárgyalják. Dr. Röszler Istvn megyében született vagy működött közszereplésű férfiakról szól; végül pedig Fehér Ipoly Győr, Pannonhalma és Hédervár helyrajzait közli. A gazdag tartalmi könyv gr. Viczay Héder és Kruesz főapát arczképével, s Győrmegye régészeti, árpádkori és jelenlegi térképével van diszitve. Nyomatott Budapesten a Franklin-Társulatnál s ára 5 frt. — Uj regényt kezd meg a „Hon" tárczája e hó 20-án Jókaitól. Czime „Enyém, tied, övé," s 5 kötetre terjed. — Vámbéry Ármin közelebb hazaérkezett külföldi útjából. Egy darabig Tirolban utazott , ott egy könyvet irt „Az izlam a tizenkilenczedik században" czimmel. E műben azon vélemény ellen polemizál, mely szerint Törökország haladásának gátja a mohamedán vallás volna. — Szépirodalmi folyóirat. Október elejétől Kókai Lajos kiadásában és Závodszky Károly szerkesztése mellett „Otthon" czímű szépirodalmi füzetek indulnak meg. Elsősorban a művelt nők, aztán a főiskolai, kaszinói és családi könyvtárak igényeit tartja szem előtt. A fősúlyt a magyar szépirodalomra fekteti, és semmi fordítást nem hajlandó közölni. Munkatársai leginkább az újabb irodalomból valók, s egy csoport alakult a vállalat támogatására. Az „Otthon" októbertől kezdve indul meg s megjelenik minden hónap 1-én, (az első füzet kivételesen 10-én) 6 évnyi tartalommal, kilenczvenhat lapon, kiváló díszes kiállításban, a „Budapesti Szemle" alakjában, színes, kemény borítékkal. Minden 3 füzet (negyedévi folyam) külön számozva egy-egy izmos kötetet képez. Előfizetési ára: egész évre 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint. Az előfizetési pénzek Kókai Lajos könyvkereskedésébe, (Budapest IV. Károly utcza 25. szám alatt)bérmentve küldendők. — Színházak. A nemzeti színház élénk idényre készül, s ebben egyaránt arányos rész jut operának és drámának. Az operának most Hank Minnie k. a. fő vonzereje, de a jövő hó elejétől már Benza Ida asszony szereplési ideje is bekövetkezik. Hauk k. a. október végéig szerepel, aztán februárban újra kezdi s folytatja ápril végéig. Az opera újdonságai lesznek: Wagner „Rienzi"-je és Verdi „Ayda"-ja; amazt november közepén, ezt január közepén adják elő. Ezenkívül több régi dalművet is felújítanak, többi közt Mozart „Don Juan"-ját. A drámánál egy csomó eredeti újdonság vár előadásra. Ezek: Rákosi Jenő „Szerelem iskolája", Toldy István „Kornélia" drámái,Kazár Emil „Kincskeresők" népszínműve, Északi Károly „Az utolsó lengyel követ" vigjátéka, Szigligeti „Negyedik Béla" tragoediája és „A háromszéki leányok" népszinműve, és Varga János „A véletlen" kis vigjátéka, melyekhez járulnak a mostani népszinmű pályázat termékei, mert az idei pályázatot sikerültnek mondják. A megjutalmazott mű mellett még legalább kettőt ajánlhatnak előadásra. A jutalmat október első napján ítélik oda. Idegen színművek közül „A képírók" és „Mi a jelszó" czíműekre készülnek. Több fordított újdonságot nem is óhajtanak előadni, mert a legújabb franczia termékek (más irodalom a színpadot illetőleg alig jöhet szóba) nagyon kétes becsük, de a szerzők mégis nagy tiszteletdíjat követelnek, a darabok pedig néhány előadás után lejárják magukat. Inkább régi jó franczia színműveket elevenítenek föl tehát. Átalában a nemzeti színház játékrendje most sokkal változatos, s főkép eredeti művekben gazdagabb, mint volt akármikor. — A budai színkörben szept. 16-án volt az utolsó előadás. Bokodi színtársulatának sem volt itt jobb dolga, mint az előző nyári időkben más társulatnak. Valószínű, hogy e színkör kiadásával föl is hagynak, mert azon a minden ponttól távol eső helyen a legjobb előadásoknak sem akad közönsége. Bokodyt a belügyminiszter által nyújtott anyagi segély mentette meg a bukástól. E hó 19-ikétől társulata már az istvántéri színházban játszik. — Az aradi színház megnyitása e hó 21-kén lesz, a király ottlétekor. A nemzeti szinház tagjai tartják a megnyitót. Első napra Fáy András „Mátrai vadászat" czimű vigjátéka van kitűzve, Szász Károly prológjával, melyet Prielle Kornélia asszony fog szavalni. Második nap, szept. 22-én két kis vigjátékot, adnak elő, s közben Benza Ida és Odry Lehel operai részeket énekelnek. A rendes előadásokat október elsején kezdi meg Arady Gerő és Tanner István színtársulata, mely operai és drámai erőkből jól van összeállítva. Egyház és iskola. — Ivacskovics szerb patriárkha e hó 12-én búcsúzott el régi székhelyén, Szebenben, hol a gör. kel. egyház legelső papjai kisérték ki az indóházhoz, s itt a polgári és katonai hatóságok is bucsut vettek tőle. Az eltávozó vonatot sokáig kisérték az üdvözlő kiáltások. — Magvassy Mihály, a fővárosi körökben jóhirü tornatanár, október hó 1-én nyitja meg téli torna iskoláját a Tüköry-házban. A pesti reform, felső leányiskola megválva Kalocsa Róza leánynöveldéjétől, október elsejétől kezdve a reform, egyház szénatéri épületében lesz. Beiratások ugyanott kezdődnek e hó 20-dikán és tartanak okt. 15-dikéig bezárólag. A Kalocsa Róza leányneveldéjében is, (országút 39. sz.) a beiratásokat e hó 20-dikán kezdik. Növendékek fölvétetnek egész ellátásra, félkosztra, vagy csak bejárókul. Intézeti programmok a szülők rendelkezésére állanak. XXI. ÉVFOLYAM. — 39. SZÁM . Mi újság? — A hadgyakorlatok folynak mindenfelé. B. Edelsheim-Gyulai már több hét előtt körutat tett az országban, az előleges hadgyakorlatok megszemlélésére. Ugyane czélból Albrecht főherczeg az erdélyi részekben utazott. József főherczeg pedig e napokban végezte be szemleutját, a honvédséget tekintvén meg. Most már a nagy öszpontositott táborok működnek, a király szemei előtt. A nagy hadgyakorlatokban fiatal honvédségünk először a határmelléki brucki táborban vett részt, hová a király e hó 15-én érkezett meg, s vele együtt Albrecht főherczeg, Koller hadügyminiszter, József főherczeg és Szende honvédelmi miniszter, továbbá Károly Lajos, Vilmos és Frigyes főherczegek. Honvédségünk a közös hadseregbeli csapatok nagy zömébe beosztva működött, s derekasan megállta helyét, ugy hogy ő fölsége több izben kifejezte megelégedését, s mikor ott hagyta a tábort elismerő kéziratot intézett József főherczeghez. E hadműveletekben a Srupp-féle aczélágyukból 4 működött, s a gyors tüzelésben messze túlhaladták a mi bronz ágyúinkat. A királyi hó 16-án délután hagyta el Bruckot, s Budapestre utazott, hová aznap este későn érkezett meg a budai indóházba. Két napot tölt itt, s 19-én és 20-án a fehérmegyei Alcsuthra megy, József főherczeg kastélyába, mint tábori szállásra. Bicske és Boglár környékén van összpontosítva egy nagy honvédtábor, a közös hadseregbeli tüzérséggel. Itt egészen honvédeinké a harcmező, valamint nagyrészben Arad mellett is, a Maros jobb partján. Aradra ő felsége e hó 21-én délben indul, este érkezik meg, s 23-án tér vissza Budapestre. Aradon nagy ünnepélyességgel készülnek fogadni ő fölségét. — A királyi udvar, mint bécsi lapok irják, az egész telet a magyar fővárosban tölti. — Gr. Zichy József közlekedési miniszter e hó 16-án reggel visszaérkezett oláhországi po o útjából, mely 8 napot vett igénybe. A miniszter a romániai vasutak csatlakozása ügyében járt Bukarestben, s mindenütt előzékenységgel és szívességgel találkozott. Bittó miniszterelnök is visszaérkezett már, de gyöngélkedik. — Wagner Sándor és Székely Bertalan festészeink több napot töltöttek Debreczenben és környékén, és számos vázlattal jöttek onnan vissza. Kiss Lajos országgyűlési képviselő és Csáky Gergely tanácsnok voltak a szives házigazdák , kik a legnagyobb előzékenységgel vezették mindenfelé a művészeket. A tősgyökeres magyar vidék gazdag és változatos anyagot nyújtott a művészeknek, kik tájképeket, népviseleteket, egyes tárgyakat nagy számmal rajzoltak, sőt föltünőbb alakokat is. A Münchenhez szokott Wagner Sándor a vázlatok egész tárházával jött el s lerajzolta többi közt Szilágyi László gazdáramat, a város kocsisát, aztán Pecze gulyásgazdát, és egy talyigás jellemző arczát, mint megannyi typikus alakokat. Wagner előszeretettel viseltetvén a lovak iránt, szép magyar paripákat, s ménes-csoportokat is rajzolt. Mindezeket festményeiben föl fogja használni. — Petőfi arczképének élethűsége a legutóbbi napokban is szóba jövén, hivatkozás történt Orlai Somára, a költő benső barátjára is. Orlai tehát elmondja, hogy ő három izben festette le Petőfit. Először tanuló korában Sopronban. Ezt a kis képet Petőfi oda ajándékozta Kupis Vilmos katonabarátjának, de Kupisnak és az arczképnek nyoma veszett. Másodszor 1848 nyarán életnagyságban festette le, de Petőfi eltávozván Pestről, a mű befejezetlenül maradt. Harmadszor 1849-ben Mező-Berényben, kis alakban kezdte festeni. Ez arczképet sem fejezhette be természet után, mert Petőfi elment végzetes erdélyi útjára. E képet a költő özvegye kérte el Orlaitól, most pedig Petőfi Istvánnál van. — A losonczi posztógyár, mely nemrégiben csődöt mondott, most pedig egy külföldi konzorczium alkudozott megvétele iránt, szerdára viradólag leégett. Jelentékeny csapás a magyar iparra. — A tudós Mommsen Tivadar, a berlini tud. akadémia titkára, kinek római történelmét az akadémia most adja ki magyar fordításban, köztünk idéz, hogy egy nagy epigraphikus művéhez római föliratokat gyűjtsön. Pozsonyban és Esztergomban már följegyezte a följe-