Vasárnapi Ujság – 1874
1874-10-04 / 40. szám - a)Hazaiak Kovács József 40. szám / Arczképek - Kovács Józsf (arczk.) 625. oldal / Élet- és jellemrajzok - Az aradi vértanuk kivégeztetési helye 40. szám / Táj- és utiképek, Hazaiak - Az északi sarkvidéken: Átkelés csónakkal a jéghegyek között 40. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek - Az északi sarkvidéken: Felfordult szán 40. szám / Táj- és utiképek, Külföldiek
40-dik szám. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Ujság: Egész évre 8 ft., félévre 4 ft.Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft XXI. évfolyam. HIRDETÉSEK DÍJA: Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajczár, többszöri igtatásnál 10 krajczár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajczár. Kiadóhivatalunk számára hirdetményeket elfogad Beruhen : Hnartenstein és Vogler Wallfischgasse Nr. 10, Ma»»e R. Seilerstätte Nr. 2 és Opprick A. Wollzeile Nr. 22 e gy kitűnő orvost és tanárt, az egyetem újonnan választott rektorát mutatjuk be olvasóinknak. E férfiú az, aki Balassa helyére választva, a híres mester után is méltóan tölti be a gyakorlati műtősebészet tanszékét a pesti egyetemen. Valóban Kovács József jelenleg a legkitűnőbb magyar műtősebész és széles körű tanulmányainál, jeles előadásánál és szilárd hazafias jelleménél fogva egyszersmind egyetemünk egyik disze. Született 1832-ben, Tolnamegyében Duna-Földváron, hol elemi iskoláit is végezte. A gymnáziumi tanfolyamot a kegyes rendűek kalocsai gymnáziumában kezdette meg és folytatta 1848-ig, midőn mint hatodik osztályos tanuló beállott honvédnek. A harcz befejezése után a hetedik és nyolczadik osztályt a kegyesrendűek pesti gymnáziumában végezte. 1852/1—1855/6 tanéveket a pesti egyetemen töltötte, mint orvosnövendék. Tanárai kedvelték s nem egyszer alkalmazták a nevezetesb betegek mellé. Igy virrasztott Kovács Vörösmarty betegágyánál több éjjelen át,s egész utolsó perczig ápolta a nagy költőt. Orvosi tanulmányait 1856-ben a bécsi egyetemen végezte be, itt avattatott orvostudorrá is 1858-ban, sebésztudorrá pedig Pesten 1859-ben. Az 1858—60. tanévek alatt Balassa mellett a pesti egyetem műtő - intézetén, mint műtőnövendék, 1861—64. években pedig mint sebészkórodai tanszéki segéd alkalmaztatott. Az 1862-ik év őszén a sebészi műtéttanból magántanárrá emeltetett, 1867-ben a medenczeik szerveinek sebészi bántalmairól tartandó előadásokra nyert magántanári képesítést, s az e szakbeli osztályt, melyet neki nagy akadályok után a városi kórházban engedtek, épen elfoglalandó volt, midőn nagy hirü tanára, Balassa meghalván, 1868 végén mint helyettes tanár, ennek tanszékére hivatott. Egy évi sikeres működés után 1870. márcziusában a gyakorlati sebészet nyilvános rendes tanárává neveztetett ki, pályázati versenytárs nélkül, minthogy pályatársai őt tartván e tanszékre legméltóbbnak, illőnek tartották a visszavonulást. Kovács József különösebben 1866-ban kezdette magára vonni a figyelmet. A hadjárat alatt a sebesültek ludoviceumi kórházának első orvosa volt s egyszersmind a többi sebészi osztályok konsuleseként működött. Fáradhatlan volt a sebesültek gondozásában s több nevezetes műtétet hajtott végre. Ekkor szerkesztette a villanycsengelyűs golyójelzőt az isolált golyófogóval, mely azóta a tábori sebészi szertárak készülékét képezi. E készülék a maga nemébe legtökélyesb s mint ilyent a jelen sebészet fő bajnokai is elismerték s az ujabb sebészi kézikönyvekben dicsérőleg ajánlják. Érdemei elismeréséül az ausztriai cs. Ferencz József és a szász királyi Albert-rend lovag keresztjével diszittetett föl. B. Eötvös József közoktatási miniszter 1867-ben a párisi világtárlati sebészi kész- KOVÁCS JÓZSEF. KOVÁCS JÓZSEF.