Vasárnapi Ujság – 1874
1874-12-27 / 52. szám - Jókai Mór „Forradalom alatt irt művei”-ből 842. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyak
DECZEMBER 27. 1874. VASARNAPI UJSÁG. Maasburg, nyolcz golyótól találva és Galovics kapitány, a kit szivén lőttek. Vissza kellett vonulnia. Ekkor áthozattak Budáról a gránátosok. Jött később a nehéz lovasság, s ezekkel egyesülve a nép élén, másodszor is betört a hadügyminiszter a nyitott kapun. A kaszárnya többi kapui pedig el voltak torlaszolva. Ez történt éjfél előtt fél órával. Egész addig mindig zúgtak a harangok, ö Ö O O harsogtak a trombiták, üvöltött a nép. Egész addig mindig dúltak ott benn, az egymás ellen bőszített önkénytesek és katonák. Emezek töltött fegyverekkel, azok letépett ablakvasakkal, s ellenük puskáiról lefacsart szuronyokkal, vas ágyaik darabjaival, vagy puszta kézzel. Künn ezalatt néhány őrt is levertek lábairól. Az olasz katonák elzárták magukat folyosóik mögé, az önkénytesek segélyére pedig a barricadeurok rohantak fel roppant rézbuzogányokkal. A tömeg egész reggelig nem tágitott az o Ooooo ostromlott kaszárnyától. Szünet nélkül lehetett pőrére vetkezett férfiakat látni, izmos fa- és vasdorongokkal, kik az utczákat s a kaszárnya kapuit elállták. Néha egy-egy holtat vagy sebesültet vittek el közülök, a többi meg sem mozdult. Reggel felé azt volt a hír, hogy a katonaság még most sem akarja lerakni a fegyvert. S a hadügyminiszter 8 ágyút szegeztetett a kaszárnya kapujának; déli 12 óra volt határidőül kitűzve, ha akkorra meg nem adják magukat, leágyuztatnak. Délben lerakták fegyvereiket, s lefegyverzetten két sor nemzetőrség kíséretében a Dunáig kisértettek, onnét gőzhajón Komáromba szállítattak. S a nép csak egy szidalmazó kiáltással sem állt buszut a lefegyverzetteken. A katonák részéről egyenlő számmal vannak a holtak és sebesültek. A nép közé tett lövések pusztításáról nem tudni semmi elhihetőt. már megtörténtek az erélyes intézkedések a hisszük, hogy a „Vasárnapi Újság" még elég jókor érkezik, hogy olvasóinak boldog ünnepeket kívánhasson. 843 A hétről. Bizony már meg is ijedtünk, hogy megint nem lesz tőlünk, mint nem volt tavaly s nem harmadéve, s irigy szemekkel tekintettünk a Lajthántulra, honnan a hét elején az a hír érkezett, hogy egész Bécs városa hóba van temetve, annyira, hogy az utczákat három lábnyi fejér lepel takarja s a közlekedés magában a városban is megszűnt. Azt hittük, hogy már az ég is Ausztriát protegálja ellenünkben s mig arra áldott, vetésóvó télibundát borit, — ránk csak locspocs időt bocsát, fölcsiráztatja az elvetett magot, hogy egy éjszaki széllel majd elfagyaszsza. De hálistennek kisült, hogy a desperáczió rosz jövendőmondó. Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt beállott a hideg, a felszél szürke felhőket kergetett mifelénk is s 22-e óta van módunk a hóban. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy a hó szép nagy pelyhekben szállingózik, mert bizony olyan szélrohamokhoz van szerencsénk, melyek hol egy ablakot szakitnak föl, hol egy esernyőt borítnak visszájára, hol egy könnyebbszerü kisasszonyt kapnak föl az utczán, s azok a szélrohamok bizony föl-fölkavarnak egy-egy szekérre valóval a porhanyó hóból és végigzuhintják a járókelőket, kiknek szeme szája tele lesz vele; — de a kellemetlen hó is jobb a semminőnél s mi bizony dideregve is hálát adunk az égnek, hogy a fővárost és környékét szép fejér ünnepi ruhába öltöztette, a milyen a karácsonyhoz dukál s igy mégis csak lehet reményünk a fekete húsvéthoz, ha ugyan a paraszt kalendárium igazat mond. — A hósuvatagok alkalmatlanságot is okoztak. Igy pl. a vasutvonatok közlekedését sok helyütt megakasztották, s még szerdán sem tudott megérkezni a keddi bécsi posta s igy a nagyvilági eseményeknek bizony meglehetősen szükiben voltunk. A közlekedés helyreállítására azonban Irodalom és művészet. — Jókai Mórtól „A Balaton vőlegényei" czimü beszélyt ígértük ez évben olvasóinknak. Az ahhoz megrendelt rajz azonban, daczára utánjárásunknak, nem készülhetett el s így e beszély közlését kénytelenek vagyunk jövő évre halasztani. A szerző szívességéből azonban kárpótlással szolgálhatunk olvasóinknak lapunk mai számában „Az utolsó vers s az utolsó golyó" czimü beszélyben, melyhez egyik legjelesebb művészünk által készített illusztrácziót adunk, — s mely beszély annál érdekesebb, mivelhogy kiegészítő részét képezi Jókainak a forradalom alatt írt s ugyancsak mai számunkban ismertetett műveinek. Ő ugyanis 1850-ben bujdosásában irta meg az általunk most közölt beszélyt, abban a reményben, hogy, mint egyéb forradalmi tárgyú beszélyei, melyeket Sajó álnév alatt a „Forradalmi csataképek"-ben közrebocsátott, ez is meg fog jelenhetni. E reményében azonban csalódnia kellett, mert a vasszigorral föllépett osztrák czenzura mindent kitörült, ami a szabadságharczra vonatkozott, sajtó alá nem bocsátotta, sőt az írót is üldözte volna. Így kellett aztán Jókainak átváltoztatni művét teljesen, történetidejét hátratenni néhány századdal, csinálni Bemből Frangepánt, Zeyk Domokosból Kezy Domokost, a székelyekből pánczélos horvátokat. Így jelent meg aztán a mű a Dekameronban „Az utolsó csatár" czim alatt. Jókai most az önkénytelenül átalakitott beszélyt revisio alá vette s eredeti intentiojához képest megirta újra, nemcsak a neveket változtatván meg, hanem egészen átalakitván a már megjelent szöveget ugy, hogy pl. a lapunk mai számában közölt beszélyben alig lehet ráismerni az „Utolsó csatár"-ra, amint arról a két mű összehasonlításából bárki is meggyőződhetik. — „Emlékeim” czím alatt Jókai Mórtól két kötetre terjedő mű jelent meg Ráth Mór kiadásában, mely egy egész sorozat apróbb dolgozatot tartalmaz: korrajzokat, emlékeket, kisebb történeteket, beszédeket, útleírásokat , stb., melyek elszórva különféle lapokban jelentek meg. A közönség tehát ismerős a tartalommal, de kétségkívül örömmel fogja másodszor is elolvasni ez érdekes kisebb közleményeket. A kiadó sok gondot fordított a mű kiállítására, úgyhogy az valóságos diszkönyv gyanánt tekinthető. Ára a szerző fényképével ellátott két kötetes műnek 5 frt 40 kr. — Jókai Mór „Forradalom alatti művei" Szintén most kerültek a könyvpiaczra maga a szerző által kiadva. Miután e fölötte érdekes s tanulságos műről lapunk mai számának más helyén emlékezünk meg, itt még csak azt említjük meg, hogy a nagy disszel kiállított, terjedelmes könyv ára 5 frt. — Ráth Mór kiadásából még a következő könyveket vettük: „Rómaiak története," irta Mommsen Tivadar, forditotta Toldy István, 3-dik kötet; ára 2 frt. — „Az uj méterrendszer- törvény", s teljes átváltoztatási táblázatok, miniszteri szabályrendeletek s utasítások és a méterrendszer népszerű előadása a tizedes törtszámok ismertetésével ; ára 1 frt 60 kr. — A törvények s rendeletek hiteles kiadásából megjelent: a választási törvény zsebkiadásban (ára 30 kr.) a kir. közjegyzőkről szóló törvény (ára 30 kr.) s a bírói ügyviteli szabályzat (ára 40 kr.) — Aigner Lajos kiadásából a következő uj műveket vettük: Buckle H. Tamás nagyhírű művének „Anglia művelődésének története" harmadik és negyedik kötete jelent meg. Kiadja egy fiatal írókból alakult szövetség, forditotta Láng Lajos. A kitűnő angol gondolkodó e nagy munkája, bár befejezésében a halál által gátoltatott, mindenesetre nyereség irodalmunkra nézve. Ily úttörő műveket minden irodalomnak birnia kell; mert tömérdek történelmi s eszmei anyagot tartalmaznak s eszméket ébresztenek. A harmadik kötet a nagy mű hatodik és hetedik fejezetét tartalmazza s ára 2 frt. A negyedik kötet a nyolczadik fejezetet s ára 1 frt. „Török Mozaik" irta Erődi Harrach Béla. A kelet s jelesen a török világ derék ismertetője ez uj művében is érdekes adalékokat nyújt törökországi tartózkodása alatt szerzett tapasztalásaiból s ottani élményeiből. Kisebb rajzok, naplójegyzetek s töredékek ezek, melyek a török viszonyokra és életre érdekes világot vetnek, s a közvetlen szemlélet hatását teszik az olvasóra. Lapunk közönsége egy párt ismer közülök. Ára a csinos kötetnek 1 frt 20 kr. „Nickleby Miklós", Boz Dickens hires regénye, kiapadhatatlan humor és életismeret ez örökbecsű remeke, Benedek Aladár forditásában, 6 kötetben jelent meg. Ára 6 frt. A magyar közönség, mely eddig e művet csak eredetiben vagy néi pet forditásban ismeri, kétségkivül szivesen veendi e magyar kiadást, mely tágabb köröknek is megnyitja e kitűnő regény élvezetét. Továbbá két tankönyv: „Alak- és mértan" , elemi és felső népiskolák, valamint a polgári iskolák és tanitóképezdék számára. Irta Mayer Miksa. Második kiadás. Ára 80 kr. — „Vezérkönyv a számitásban", tanítójelöltek számára. II füzet a népiskolai II. és III. osztálynak. Példatárul a tanuló kezébe, írták dr. Emericzy Géza és Kárpáti Endre, tanitóképezdei tanárok. Ára 1 frt, a számtani példatár külön 20 kr. — Mind a két mű módszertanilag készült s a mai igényeknek dicséretesen felel meg. — Hírlapirodalom.,, Életmentési Lapok" czim alatt dr. Dudits Miklós gyakorló orvos január 1-től kezdve szaklapot fog meginditani, az életmentés ügyének Magyarországon való terjesztése végett. A „Szini Világ" czim alatt Babos Károly szerkesztése mellett közelebb egy heti szakközlöny fog megjelenni, mely a szinpadi eseményekről s egyéb, a szintársulatokat érdeklő dolgokról ad közleményeket. A lap főmunkatársa Tóth Ede leend. — A „Község Lapja" első száma gazdag tartalommal jelent meg. Nem kételkedünk, hogy községeink saját érdekükben felkarolandják e folyóiratot, mely a községi elöljáróknak és jegyzőknek mint szaklap vezérfonalul szolgálhat. — A Roboz által folytonos gonddal szerkesztett „Somogy" (több amogyi egylet és intézet közlönye, mely uj évvel tizenegyedik folyamát nyitja meg.) jelenleg Kazinczy Ferencz több eddig ismeretlen becses levelét közli. — Megos emlitjük e helyen, hogy a Kolozsvártt megjelenő „Kelet" czimű politikai napilap szerkesztésétől Szász Béla, az eddigi szerkesztő, visszalépett. A lap felelős szerkesztője Bökény Károly lett. — Szinház: Toldy István „Kornélia" czimü darabja a belügyminiszter kivánságára levétetett a nemzeti szinház műsoráról s többször nem fog előadatni. — A nemzeti színházban a ... legközelebbi eredeti újdonság Tóth Ede pályakoszorús népszinműve, „A falu rossza", leend, melynek szerepei már kiosztattak. — Szathmáry-Laczkóczyné asszony mult hétfőn s kedden Marosvásárhelytt vendégszerepelt. A kitűnő művésznő hétfőn „Fenn az ernyő nincsen kas", kedden pedig a „Mama" czimü vigjátékban lépett föl s mindkét este zajos tapsok és kihívásokban részesült. — Uj zeneművek: Táborszky és Parsch zeneműkiadóknál a következő zeneművek jelentek meg Liszt Ferencztől: „A holt költő szerelme" cz. költeményhez melodramatikus zongorakiséret. Hazánk két legragyogóbb fantáziáju művésze egyesült e műnél; Jókai irta a szavakat, Liszt a zenét hozzá. A mult téli idényben Jókainé szavalta e költeményt Liszt zongorakiséretével, mely most nyomtatásban is megjelent. (Ára 1 frt 20 kr.) A zene mindenütt hiven tükrözi vissza a változatokban gazdag költeményt s az előttünk fekvő zeneműben a vers és dallam sikerülten van egymás mellé állitva. Szóljunk e zene értékéről? Liszt rhapsodistikus modora gazdag tért talált itt s ott mesteri