Vasárnapi Ujság – 1874
1874-04-26 / 17. szám - Kossuth Lajos születési idejének földeritéséhez 267. oldal / Történelem; régiségek és rokon tárgyak
268 mukra a vasúthoz, a nemz. kaszinó pedig meghivta állandó vendégeiül. Az uri szalonok, társas körök előzékenyen fogadják, s a nemzeti szinház páholyaiban sokakat látni az osztrák notabilitások közül, kik valóban utánzásra méltó figyelemmel kisérik az előadásokat, a melyeket pedig meg sem értenek. Ez a fővárosi élet és nevezetesebb mozzanatainak vázlatos képe ez idő szerint, mindez a legnyájasabb tavaszi időjárás mosolygó keretében képzelve. VASÁRNAPI ÚJSÁG. XXI. ÉVFOLYAM. — 16. SZÁM. Irodalom és művészet. — Zeyk Miklós irodalmi hagyatékából megjelent Tettey Nándor és társánál igen szép kiállítással az első kötet. Zeyk Miklós a királyhágón tuli rész egyik kitűnősége volt, kiről egy negyedévszázad előtt azt álliták, hogy agyában egy „tudományos akadémiát" képvisel. Iratai 1849-ben Enyed városának az oláhok által földutazása alkalmával elégtek, s csak az itt kiadott részletek maradtak meg. Az elhunyt tudós jegyzeteit a maga külön használatára készített gyorsíró jegyekben írta, amelyeket végre Zeyk Ádámnak sikerült megfejteni. A munkák, melyek részben egyes, szakgatott eszmékből állanak, mint Pascal „Pensée"-i, vagy Eötvös „Gondolatai", két kötetre terjednek. A most megjelent első kötet 26 ív terjedelmű. A második kötet május 10-éig meg fog jelenni. Előfizetési ára a két kötetnek 5 forint, bolti ára 6 frt leend. Az Athenaeum kiadásában megjelentek a következő művek: „A jövő század regénye." Irta Jókai Mór. Második rész. „Az örök béke." ára a 4 kötetnek 4 frt. — Lenzen Mária „Az elválasztottak" czimü egykötetes regénye, németből fordítva; ára 1 frt 50 kr. — Elischer József főgymnáziumi tanár átdolgozásában „Szénássy Sándor latin nyelvtana, alaktana, harmadik javított kiadására 90 kr. — „Népszerű nemzetgazdászati tudomány." Művelt rendek szükségeihez alkalmazva. Az akadémia által a magyar hölgyek dijával jutalmazott pályamunka. Irta Karvasy Ágost, kir. tanácsos, nyugalmazott egyetemi tanár és a magy. tudom. akadémia lev. tagja. Negyedik kiadás ára 3 forint. — „A buza vetőmag nemesítéséről." Irta Kenessey Kálmán. Jeles gazdászati írónk e füzetben a magnemesités fontosságát, s az ez után elérhető nagy eredményeket adja elő, s aztán részletesen leírja saját kisérleteit e téren, érdekes ábrákban mutatva be a nemesítés által nyert kalászok fokozatos fejlődését és mindig nagyobbodó magtartalmát. A füzet ára 50 krajczár. — Aigner Lajos kiadásában megjelentek: Jámbor Pál munkái. Két kötet. Az első szinműveket, politikai czikkeket és fővárosi szemléket tartalmaz; a másik pedig szerző ujabb költeményeit. Ára a két kötetnek 3 frt. — „Anthologia Fábián Gábor költői műforditásaiból, magyarított Lucretiusából s Argonauticonából." Szerkesztette s közhasználatra kiadta Somogyi Antal, ára 1 frt. — „Gyakorlati irálytan reál-, kereskedelmi és polgári iskolák számára." írták: Névy József ügyvéd s fogalmazó az igazságügyminiszteriumban és Névy László tanár. II. rész. Ügyiratok. Ára 60 kr. — „Die Augenpflege im gesunden und kranken Zustande." Irta dr. Groszmann Lipót, budai kórházi elsődorvos; második kiadás, nyolcz képpel. E mű magyarul is megjelent. Ára 70 kr. — Imre Sándor jeles nyelvtudósunktól megjelent egy kis iskolai tankönyv következő czimmel: „Rövid magyar nyelvtan középiskolai alsóbb osztályok számára." Debreczenben ifj. Csáthy Károlynál. Ára 80 kr. Ezen 10 ívnyi füzetben az alaktan van; mondattan, irálytan stb. valószínűleg a következő füzetekben fog jönni. — Ráth Mór kabinet-kiadásában közelebb Jókai Mór kisebb dolgozatai fognak megjelenni „Emlékeim" czim alatt. A munka két kötetre terjed s Jókai újonnan fényképezett arczképével lesz díszítve. Szintén ebben a kiadásban s még ez év folytán jelennek meg: báró Eötvös József összes beszédei Gyulai Pál rendezése szerint, Toldy Ferencz aesthetikai dolgozatai, mint az összes művek nyolczadik kötete, Rónay Jáczint összegyűjtött művei természettudományi és bölcsészeti tartalommal, s mindezeket megelőzőleg, alig néhány nap múlva, Csengery Antal „Történetírók s történetírás" czimü műve, melyet egy újonnan irt előszó fog megnyitni. — Nemzetgazdasági folyóirat indul meg, a magyar tud. akadémia pártolása mellett, juliusban.Szerkesztője kitűnő publiczistánk Halász Imre lesz. — Magyar történet francziául. Sayous Ede jeles franczia tudós, ki hazánkat is több ízben meglátogatta, jelenleg egy magyar történelmi, irodalmi és nyelvészeti tanulmányon dolgozik, mely az Árpádok korát tárgyazza. A mű: „Histoire de Hongrie sous les Árpáds", a tél folytában fog elkészülni, és Párisban jelenend meg. — Jókai Mór az „Üstökös"-be egykötetes humorisztikus regényt ir: „Egy ember, ki mindent tud" czim alatt. — Ugyancsak Jókai Mór „Erdély aranykora" czimü kétkötetes regénye német fordításban most jelent meg Lipcsében Reclam kiadásában, mint az „Universal-Bibliothek" 521 — 523. kötete. A fordítást, mely „Autorisirte Uebersetzung", Rosner L. eszközölte. — Vajda János társadalompolitikai hetilapjából, a „Szózat"-ból a 3-ik és 4-ik szám az előbbiekhez hasonló érdekes tartalommal jelent meg. Ezekben a rendes rovatokon kívül a választási törvényről és egybeférhetlenségről, a közvéleményről, az esküdtszékekről, stb. találunk erőteljes nyelven irt irányczikkeket, míg a tárczában a „A dörgőlödöncz", „Clique és claque" czimü élénk tollrajzok foglalnak helyet. A „Zenészeti Lapok", mely a mult évben egyszerre szünetelni kezdett, májustól kezdve ismét megindul Ábrányi Kornél szerkesztése mellett, s a kolozsvári országos dalár-ünnepély iránt is ébreszgetni készül az érdekeltséget. Előfizetési ára a hetilapnak félévre 2 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. A lap szerkesztősége és kiadó-hivatala vas-utcza 11. sz. a. van. — „Hazai irodalmak" czim alatt Gáspár Imre és Moldován Gergely anthologián dolgoznak, mely a tót, szerb, horvát és román irodalmakat mutatná be jellemző fordításokban, irodalomtörténeti vázlatok s életrajzok kíséretében. Ezen nemzetiségek irodalma nálunk igen és kevéssé s legfeljebb népdalaikban volt eddig ismertetve. A kész mű annak idejében a Kisfaludy-társasághoz fog benyujtatni. — Szinház. A nemzeti szinházban e hó 20-án nagy hatás közt mutatták be Moliére legelőkelőbb vígjátékai közül a „Nők iskoláját" Szász Károly fordításában. E kifogyhatlan humorral, derült költészettel írt vígjáték hősét, a magának menyasszonyt nevelő tiszteletreméltó Arnolphe-ot Szigeti József kitűnő sikerrel játszotta, s nevezetes szerepeit ismét egy emlékezetes alkotással gazdagította. Az eldugva nevelt Ágnest pedig Molnárné természetes egyszerűséggel mutatta be. Az egész előadás a legjobbak közül való volt. Nem az volt azonban a „Téli rege" (Shakespearetől), melyet e hó 17-én elevenítettek föl utólag, s melynek csak vígjátéki részeire jutott a középszerűnél több jó. A kiállításra azonban sok gondot fordítottak, hanem ez is inkább tarkabarkasága, mint az ízlés által hatott. Különben most a színháznál van elég baj az opera miatt, nem lévén primadonna, legalább nem olyan, kit hallani vágy a közönség. Benza Ida asszony már szabadságidejét élvezi, utódja pedig se neki nincs, se a víg operákban a régóta gyöngélkedő Paulinának. A közönség tehát nem valami nagyon töri magát az operai előadásokra, s a rég nem adott „Portici-i néma" ujabb fölelevenítésekor is oly kis számmal jelent meg, mint eddig csak kivételesen szokott. Fájdalom, e kivételességek most gyakran ismétlődnek. — „A véletlen" czimű egyfelvonásos vigjátékot fogadtak el a nemzeti színháznál.Barili olasz beszélye után Varga János írta, kinek jóízű magyaros előadását lapunk olvasói jól ismerik. Közintézetek, egyletek. — A magyar tud. akdémia e hó 20-iki heti ülésében Tewrewk Emil folytatta mult hóban megkezdett ismertetését Anakreon epigrammáiról és elégiáiról, s ezekből többeket fordításban is bemutatott. Aztán dr. Goldziher Ignácz az általa keletről hozott könyvekről tett jelentést, ismertetve az ottani nyomdaviszonyokat is. Ő Kairóból csak a nevezetesebb alapkönyveket hozta el, melyek nyilvános könyvtárainkban nincsenek meg, s az arab irodalom tanulmányozására mégis szükségesek. A nyomtatás, természetesen, mint minden újdonság, nagy ellenszenvvel fogadtatott, különösen tiltakoztak az ellen, hogy Allah nevét disznószőrből készült kefével nyomják le. Lassanként azonban oszlott az ellenszenv, s ma már állami, vagy jobban uralkodó családi nyomda is van. Ezen bulakinak nevezett nyomda kezdetben csak franczia fordításokat közölt, s csak Alimbarin buzgalma folytán lett az arab műveltség legtevékenyebb előmozdítója. A kiadások jelentékeny becsüek s jól vannak megválogatva, csak az a baj, hogy az európai szaktudománnyal semminemű összeköttetésök nincs. Goldziher e nyomda termékei közül válogatta ki a legbecsesebb műveket, melyek nagy része természetesen vallásos dolog. Ismertetvén az általa hozott könyveket érdekes megjegyzéseket tett minden egyes műnél, például hogy a mű szélére még más, sokszor több művet is nyomatnak. Alkalmilag bemutatja az összes lapokat, melyek közt van egy pár napilap, egy tanügyi lap, több szépirodalmi folyóirat s mint mindeniknél legszebb kiállítása, az ottani konzervativok közlönye. — A földrajzi társulat ápr. 23-iki ülésében Hunfalvy Pál tartott érdekes fölolvasást Norvégiában tett utazásáról. Ez utazás épen összeesett az uj király II. Oszkár körútjával s ekkép Hunfalvy többféle ünnepélyességnek is volt tanuja. Előadása elején szól az erdők pusztulásáról, mint hogy ott nemcsak a falvak házait, de a templomokat is fából építik. A lakosságnál az angol nyelv sokkal ismeretesebb, mint a német; ez utóbbit azonban a kereskedők szeretik. Aztán ismerteti a norvégok ős koronázási városát Dronthyemet, hires székesegyházával, mely a normann izlés remeke. Az országház pedig a legnagyobb faépület a világon. A városnak 20,000 lakossága van, s a legészakibb európai város, mely emlitést érdemel. Vidéke legdúsabb halakban egész Európában, s a főjövedelmet ez szolgáltatja. Hunfalvy innen Model-be, egy nagy helységbe ment, hol a vidék egészen Svájczra emlékeztet, s hol már lappokkal is találkozott. Itt még aug. 17-én éjfélkor is oly napvilágos volt, hogy csillagot sem lehetett észrevenni. Hunfalvy még a lappok vallásos rajongását ismertette, aztán átadta a fölolvasó helyet Berecz Antalnak, ki„Samon és Jap" szigetekről értekezett külföldi utazók nyomán. E szigetek a Csendes-óczeánon vannak az egyenlítőnél, s Berecz a vidék, lakosok és szokások fölsorolására szorítkozott, kivonatosan mutatván be értekezését. A nemzeti múzeumban a népismei osztály sok változáson ment keresztül, miután annak legnagyobb részét az iparmúzeumi tárgyak közé sorozták. De az így támadt hézag újra érdekesen van pótolva Xántusnak és Dukának Amerikából és Indiából való gyűjteményeivel, továbbá az egyes hazafiak által évek óta ajándékozott tárgyakkal. Az igy ujjá alakult osztályról annak őre, Xántus János egy kis könyvecskét irt a látogató közönség számára, ily czim alatt: „Vezető a magyar n. muzeum népismei gyűjteményében." (Ára 30 kr.) Azt is megemlítjük a muzeum füvészeti osztályában volt viasz-almákat, gyümölcsöket ábrázoló képeket, gazdasági növénypéldányokat az orsz. gazdasági egyesület gyűjteményébe vitték át, a muzeum tulajdonjogának fentartása mellett. — A nő iparegylet, mely a nők munkakörének szélesbítésére alakult, múlt vasárnap tartotta közgyűlését. Az évi előterjesztés az egylet gyarapodását tudatta. A kultusz-minisztérium 2000 frtnyi adományát megközelíték a magánadakozások, bálokból, szini előadásokból pedig több mint 3000 forint jövedelme volt az egyletnek. Az egyleti vagyon most 10,624 forintra megy, ebből 2419 frt készpénz. Az alapszabályok módosítása iránt tett indítványok mind elfogadtattak. Végül a választásra került a sor. Elnök ismét a fáradhatlan Kühnel Ignáczné lett egyhangú választás által, alelnökök Zicher Józsefné és Cserhalmay Ferenczné, másodelnökök Molnár Aladár és Xántus János. Első titkárrá György Aladárné választatott meg,