Vasárnapi Ujság – 1874
1874-10-18 / 42. szám - Budapesti nyomorultak. (Tollrajzok.) Borostyáni N. I.-IV. 665. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Vizből való élet- és vagyonmentés s eszközei. (Kenessey Alberttől) 665. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon
SZEPTEMBER 13. 1874. VASARNAPI UJSÁG. 667 dúlnak az emberek, de csak látogatóba, az ott lakók már bevonultak szépen s Magyarország legnagyobb betege, Deák Ferencz is beköltözött e héten városligeti nyaralójáról a városba. Adná isten, hogy egészsége megengedné mielőbb a közélet nyüzsgő tevékenységébe is visszaköltöznie. Most lenne rá a legnagyobb szükség, most kellene lennie a legközelebb biztató szavával, vezérlő szellemével, melynek oly annyira hijával vagyunk. Az országgyűlés megnyitása itt van a küszöbön. Az ember alig képes elképzelni azt a megnyitást az ajtó elé fölhalmozott tömérdek törvényjavaslattól, melyet az utolsó ülésszak alatt kellene elintézni. Nagy szerencse, ha a felét elintézik, s ha eltalálják, hogy melyik a sürgősebben sürgős fele. Nem kevesebb mint hatvan törvényjavaslat vár tárgyalásra és elfogadásra, köztök a legfontosabbak, államéletünk alapköveit képezendők. És ezeket a törvényeket jövő szeptemberig meg kellene alkotni, a mi országgyűlésünk szószaporítási és vakácziózási viszketege mellett. Kevés reményünk van hozzá, hogy csak a legislegszükségesebbeket is elvégezze az országgyűlés. Az, hogy már ég a fejünk fölött a ház, keveset változtat a dolgon. Mátyás király három lustája fölött is kigyuladt a ház. „Nini, ég a fejünk fölött a tető," mondá az első nagyot nyújtózva a kanapén. „Ég lesz az," felelt a másik, hosszút ásitva. „Ugyan hogy nem resteltek róla annyit beszélni," mondá a harmadik, mérgesen a fal felé fordulva ágyában. — Odaégett mind a három. No mi talán még nem vittük ily tökélyre a lustaságot, de a megkezdett úton haladva, eljuthatunk oda s akkor aztán tevékenységünkre nem igen lesz biztató, hogy sok a tenni való. Azt mondjuk rá, more patrio, hogy ugy se végezhetnők el az egészet, hát ne végezzünk — semmit, vagy talán ne is igen kezdjünk hozzá. szülj hazám" s „Föl a szent háborúra", melyeket ama kiadásban kihagyásokkal közöltek, s egy egészen ismeretlent: „Uj év napján 1849." A szerkesztő bevezetéssel mutatja be e költeményeket, elmondva, hogy ha a „függetlenségi nyilatkozat"-ot a történészek közlik, mint ujabb történelmünk egy nevezetes okmányát, a nélkül hogy ezért izgatás gyanújába eshetnének. Petőfi e forradalmi dalait is ki lehet adni irodalmi és történeti emlékek gyanánt. (Gyulai Pál a „P. N."-ban kimutatja, hogy e költemények némelyike hibás szöveggel jelent meg, s Závodszky is kijelenti, hogy az »Otthon" 2-ik számában fölhasználja e helyreigazításokat.) Az „Otthon" Kókai Lajos pesti könyvárusnál jelenik meg, s előfizetési ára évnegyedenként 2 frt; egyes füzet 80 kr. — Uj lapok a vidéken. Kolozsvárit deczember elejétől „Életképek" czim alatt K. Papp Miklós kiadásában szépirodalmi napilap jelenik meg. — Székely-Udvarhelyen pedig ellenzéki hetilapot terveznek újévre. Főmunkatársai Orbán Balázs, Ugrón Gábor és Bartha Miklós lesznek. — „Evangyéliomi protestáns lap"-ra hirdet előfizetést Balogh Ferencz hittanszéki tanár Debreczenben. A lap ára egy évre 6 frt, mely összeg a szerkesztőhöz küldendő Debreczenbe. — „Orvosi zsebnaptár" jelent meg a Légrády-testvéreknél Hochhart Károly szerkesztése mellett. Orvosokra nézve érdekes közleményeken kívül egész évre jegyzéknaplót foglal magában, s ára 1 írt 20. — Színházak. Lendvay Márton hosszú betegeskedés után e hó 9-én lépett föl ismét a nemzeti szinpadon, mint Ferdinánd az „Ármány és szerelem" czimü vigjátékban. A szinház egészen megtelt, s midőn a rég nélkülözött művész kilépett, több perczig tartó taps fogadta, s két pompás koszorút is kapott. Lendvay ép erővel játszott mindvégig, s oly hévvel, mint az ő szerepkörében, másnál hiába keresünk. Nagyhatású szereplésének minden jelenete után megindult a taps és kihívás. Az előadás egyike volt a legjobbaknak és Schiller e művét márévek hosszú sora óta nem adták a hatás oly egyenletes erejével, mint ez alkalommal. — Az istvántéri szinház igazgatója, Bokody azt tudatta Székesfehérvárról, hogy nem bírja tovább viselni e szinház terheit, elég neki a székesfehérvári szinház is. Ennek következtében a szinház tulajdonosa Solymosy Eleket hivta föl, hogy vegye át a szinház igazgatását, ami meg is történt, s a megszakadt előadásokat e hó 17-kén kezdik meg. — A népszínműi pályázatnál kitüntetést nyert „Panna asszony leánya" czimű népszínmű szerzője Abonyi Lajos. Kákon, stb. kivül, főleg a népszerű ismeretterjesztő munkákra irányozza kiadói tevékenységét. — A nyomdai üzlet, mely a tavalyi nemzetgazdasági válság miatt mindenütt rendkivüli visszaesést szenvedett, e vállalatra nézve ama sanyarú viszonyok daczára is nemcsak kielégitő, hanem egyenesen nagy reményekre jogositó eredményt mutatott föl. A már régi időktől fogva jó hirben állott nyomda a tökély oly fokára emeltetett, miszerint minden, a kor színvonalán álló műszaki igényeknek megfelelni képes. Egy betűöntőde fölállítása már folyamatban, a tömöntőde pedig már működésben van. A nyomda 190,000 forintra rúgott, a forgalmához, mely könyvkiadó-üzlet megrendelései által 74,000 frttal járult. A hírlapi üzletre a nemzetgazdasági válság hátrányos hatást gyakorolt, és pedig elsősorban az által, hogy a „Képes Kiállítási Lapoknak veszteséget okozott, mert hirdetési bevételei messze hátramaradtak a várakozás mögött. A hirdetési bevételek általában az üzleti időszak első kilencz hónapjában határozottan ki nem elégítő hasznot hajtottak; konstatálja azonban a jelentés, hogy ezek az utolsó hat hónap alatt 60 ° C-kal emelkedtek, s így minden tekintetben kielégítő eredményt mutattak föl. A „Vasárnapi Újság" és a „Politikai Újdonságok" érdekében tetemes áldozatokat hozott a társulat, s mindkét lap előfizetőinek száma újabban folytonos emelkedést mutat. Az előterjesztett mérleg szerint az első tizenöt havi üzleti időszakra elégséges leírások után, melyek 21,225 frt 1 krt tesznek, 101,042 frt 74 kr bruttó nyereség mutatkozik. Ebből az alapszabályok 42. §-a értelmében a tartalékalapra és jutalékokra levonandó: 20,208 ft 86 kr. Marad 80,833 frt 88 kr. A jövedelmi adóra 10,666 frt 47 kr tartalékba tétetvén, 70,167 frt 41 kr tiszta haszon mutatkozik. Ebből 40,000 frt már f. é. julius 1-jén kiosztatott; az igazgató választmány indítványozza tehát, hogy 1875. január 1-jén még 30,000 frt fizettessék ki a részvényeseknek részvényenként 7 frt 50 krral, a fennmaradó 167 frt 41 kr pedig uj számlára írassék. E szerint a kibocsátott 40,000 db. részvény mindenikére 17 frt 50 ki esik mint kamat és fölülosztalék. Az igazgató - választmány indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és részére a fölmentvényt megadta. Napirenden állott két indítvány: az egyik szerint a részvények az eddigi 60 darab kamatszelvény helyett 30 kamatszelvénnyel fognak elláttatni, és ehhez képest évenként egy szelvény, mégpedig december 1-jén beváltatni; a másik értelmében a választmány fölhatalmazandó, hogy az üzleti időszak folyamában elhaló vagy kilépő tagjait a jövő közgyűlés jóváhagyásának fenntartása mellett választás útján pótolhassa. Mindkét indítvány elfogadtatott, mire az ülés véget ért. Irodalom és művészet. — Jókai művei külföldön. A hires német aesthetikus, Schmidt Julián nemrégiben Jókai műveit a szentpétervári német lapokban is tüzetesen ismertetvén, két orosz kiadó ajánlkozott Jókai műveinek orosz kiadására; Bauer Bruno pedig a „Spennerische Zeitungban" ily czím alatt szól Jókairól: „Walter Scott, Seastfield u. M. Jókai", valamint a „Schlesische Zeitung" ban is megjelent két mutatvány a „Fekete gyémántok"- ból. Emlékiratait irja most Pulszky Ferencz, ki életében annyi kitűnőséggel és oly sok helyen érintkezett. Az első kötet alkalmasint megjelenik február hóban. Följegyzései 1867-ig terjednek, legalább ugy tervezi, hogy addig bocsátja azokat nyilvánosságra. — Az „Otthon" szépirodalmi és ismeretterjesztő havi közlöny első füzetét vettük. Szerkeszti és kiadja Závodszky Károly, a munkatársak soraiban ott látjuk a fiatalabb írók jobb erőit. A havonként hat évre terjedő füzetekben megjelenő vállalat kizárólag a magyar irodalmi mivelését tűzte ki czéljául s ezért mind csupán eredeti dolgozatokat közöl. Ez első füzet tartalmát a következő közlemények teszik: „Történeti és irodalmi emlékeink", a szerkesztőtől ; „Kiadatlan költemények", Petőfi Sándortól ; „Thales csillaga", elbeszélés László Mihálytól; „A nők társadalmi helyzete", György Aladártól; „Irodalmi arczképek: I. Arany János", Vidortól; „Alvajáró", költemény, Endrődi Sándortól; „Rómeó és Julia", egy öreg szinész elbeszéléséből, Törzs Kálmántól; „A Petőfi diszkiadás", Bartók Lajostól; Tárcza: „Uton", Láng Lajostól; „Értesitő." — A füzet tartalmának fő érdekessége az, hogy Petőfi forradalmi költeményeiből közöl hármat: „Akaszszátok föl", „Ausztria", „Itt a nyilam, mibe lőjjem" cziműeket, melyeket az „Athenaeum" kiadásába nem véltek fölvehetőknek, s két olyat („Ké Közintézetek, egyletek. — A tud. akadémia okt. 11-iki ülésében dr. Szabó József tartott fölolvasást szerbiai földtani utazásainak eredményéről. Szerbiának — ugymond — rendszeres térképe még nincs s csak legújabban fogtak alapos fölméréséhez. Segélyére voltak a fölolvasónak az ottani földviszonyokkal ismerős dr. Mácsai s Popovics Sándor újvidéki tanár. A fejdelemség területén ő gazdag trachit telepeket talált, s ezek fekvését és különböző vegyületeit ismerteti. Talált másodkori kőszén-telepet is, mely jövedelmező bánya lehetne, ha nem heverne mivetlenül. — Ezután Kenessey Albert olvasott föl „A vizből való élet- és vagyonmentés eszközeiről, melyből mai számunk bővebb részleteket közöl. "Végül Szily Kálmán mutatta be Réthy Mór kolozsvári tanár egy kisebb értekezését: „A kerületekre redukálható felület-integrálok elméletéhez." — A Franklin-Társulat közgyűlése. A Franklin könyvnyomda és irodalmi részvénytársulat okt. 10-én d. e. tartá első rendes közgyűlését Hunfalvy János elnöklete alatt. Az igazgató választmány jelentése az 1873. ápril 1-től 1874. junius 30-áig terjedő 15 havi üzleti időszakról szólt. E jelentésből kiemeljük a következőket: Mint a társulat üzleti előde, Heckenast Gusztáv alatt, a vállalat súlypontja jelenleg is a kiadási üzletben van, s a társulat a „Franklin" névnek megfelelőleg, nagyobb tudományos műveken, tankönyveken, mulattató mum Egyház és iskola. A műegyetemen a tanév megnyitása e hó 15-én volt. A közoktatási kormányt Mészáron miniszteri tanácsos képviselte, a tudományegyetemet pedig Kautz Gyula. A műegyetem lelépő rektora, dr. Nendvich Károly a műegyetem lefolyt évi történetéről és az intézet gyarapodásáról szólt. A műegyetemi hallgatók száma 700-on felül volt; összesen 66 ösztöndijas kapott 13,124 frtot, s 600 fornt ezenkivül a legkitűnőbb kollequálók közt osztatott szét. A műegyetemi polgárok segélyegylete 49 hallgatót 920 forinttal segélyezett. E megéljenzett beszéd után Vész Ármin új rektor tartott beszédet, kitartó munkásságra és lankadatlan erőfeszítésre buzdítva az ifjakat, kik többször éljenekkel szakították félbe beszédét. — Szilágyi Dezső országgyűlési képviselő és miniszterelnökségi miniszteri tanácsos, a budapesti egyetemhez a politikai tudományok tanárává neveztetett ki. A debreczeni kollégiumban a magyar nyelv és irodalom tanárává Géressy Kálmánt választotta meg a kerületi közgyűlés, e fiatal tudóst, ki csak nemrégiben tért vissza oroszországi és a Balti-tenger melléken tett utazásaiból. — A zágrábi egyetem f. hó 18-iki ünnepélyes megnyitásán képviselve lesznek a magyar akadémia, a budapesti és kolozsvári egyetemek is. Az akadémiát képviselni fogják: dr. Pau-