Vasárnapi Ujság – 1875
1875-12-05 / 49. szám - Az ábéczékről (képekkel) 778. oldal / Elmélkedések; Értekezések; fejtegetések
49. SZÁM. 1870. DECZEMBER 5. tűből nem lehet valami bölcs és szép mondatokat kiteremteni; jó, ha ilyenek kitelnek belőle: „mi virít itt ?" Már pedig mondatokat kell olvasni minél előbb, mert olyan értelmetlen szótagolás és szótagolvasás, mint régen járta: valóságos bűn az értelem ellen. Bé a=ba, ez a—ra etb. mit érdekli ez a gyermeket? Nem csoda, hogy e gúnyverset csinálták rá (tán maguk a gyermekek): A bé=ab, vaskalap, ha megütik megharap! Egy mód azonban mégis van, amellyel mindjárt, még az első betűk megtanulásánál érdekesebbé válik az olvasás a gyermekre nézve, mert nincs a maga szűk (öt-hat betűből alkotott szavakból álló) körű tudományára szorítva. E módszert a képek szolgáltatják. A gyermek például még csak az i, r, u, v és n betűket ismeri a" már olvas a lóról és tehénről mondatokat, képekkel kiegészítve, ami betűkben hiányzik. E módszert követi a magyar elemi iskolai irodalom legújabb ábéczéje, melynek czíme „ABC és olvasókönyv. Szerkesztették Lakits Vendel, Luttemberger Ágost, Péterfy Sándor és Szervizer Lajos." (Budapest: Légrády-testvérek.) A szerzők szívességéből van alkalmunk e könyvből egy pár példát közölni. Midőn például még a gyermek csak nyolcz betűt ismer, de az „alma" szóból még egy betűt sem, már akkor is olvashatja e mondást: „nini alma!" ilyen módon. Vagy mikor még épen nem ismeri az a betűt, ilyen formán olvas egy mondatot az óráról, vagy akár, ha úgy tetszik, a zsebóráról. Alig ismeri felét a betűknek a gyermek s még mit sem tud a kettős másaihangzókról és egyet sem ismer közülök s máris ilyen mondatot olvashat a nyúlról. Az ábrák, természetesen, minden lépten-nyomon fogynak, a mint a gyermek több-több betűt ismer s ezekből elég szó kerül ki, amit olvasson. A képek itt csak támaszul szolgálnak, melyek azonnal elvettetnek, a mint a gyermek a maga lábán tud járni. Hanem az apró ábrák helyett az olvasmányok között néhány szemléleti kép következik; egynehány közülök az állam által kiadott, művészi készítésű nagy szemléleti képek után rajzolva. Ezek közül bemutatjuk az építést, amint a munkások javában dolgoznak, és a kenyérsütést, a mint a jó falusi asszonyok gyorsan szaggatják, hordják és vetik kemenczébe a kenyereket, hogy túlságosan el ne keljen a jó fris kovásztól a tésztája. Mindenik a maga helyén, mint a többi szemléleti kép is, jó olvasmánnyal van összekötve, s átalában az egész ábéczéről elmondhatjuk, hogy mind a betűk rendezése, mind a szótagok és mondatok haladása, mind egész rendszere tekintetében a két-három legjobb ábéczénk közzé tartozik. Ábrás módszere tekintetében pedig egyedül áll. Ha ennek daczára sem fog nagyon átalánosan elterjedni, annak oka az árban lesz, mert 30 kros ábéczét a mi tanítóink még nem sok helyen tudnak iskoláikba bevinni, mikor a Gönczy féle 14 kros állami ábéczét is sokfelé nehéz még megszerettetni. A városi iskolákban hisszük, hogy lesz kerete s azt meg is érdemli és óhajtandó, hogy legyen tere a könyvnek megmutatni, hogy mily sikerrel alkalmazható a szerzők által követett módszer és mennyiben van rá szükség. Ha a gyakorlat megdicséri a könyvet: bizonyosan mások is fogják a derék négy fővárosi tanítót ilynemű ábéczék írásában követni, ami ezen nem ver. az ur A hétről. „A budai vár demolirozása már nem csak elvileg van kimondva, hanem a jövő évben már alkalmasint a megvalósulás stádiumába lép. Kár, hogy a rombolási munkálat nem a város VASARNAPI UJSAG. 779 terjedését és csinosabb kiépitését akadályozó várbástyák elhordásával kezdődik, hanem épen annak a megszüntetésével, ami a német Budán a magyar nemzetiség védbástyáját képezte. A várszínházat értjük, melyben eddigelé a nemzeti szinház személyzete tartott előadásokat, de amelyek megszüntetését elhatározta." Körülbelül így jelentik a hírlapok azt a tervet, mely szerint a budai várszínház megszűnnék a nemzeti szinház fiókja lenni. Helyeslendő-e a terv vagy elvetendő? ez iránt elágaznak a vélemények. Tény az, hogy a budai közönség a kevésbbé művészi előadásokat, mint a nemzeti színházé, nem igen igoatkozza, amiről eléggé tanúskodik az, hogy Budán vidéki színtársulat még nem bírt állandó otthont találni. De tény az is, hogy a nemzeti színházi tagok előadásait sem látogatja, ugy hogy az igazgatóság az ez előadások fejében húzott 12,000 frt szubvenczión felül még 5—6000 ftot kénytelen rákölteni a magáéból. Ezzel a budai közönség megmutatta azt, hogy nem érzi ez előadások szükségét. Eddig is leginkább a pesti közönség látogatta, amig a várszínház belépti jegyei jelentékenyen olcsóbban árultattak, mint a nemzeti színházéi. Most hogy ez utóbbiak árát is leszállították, nem fizeti ki magát a közönségnek, hogy átvándoroljon a Dunán. Az is igaz, hogy a pesti közönséget ez idő szerint két színház tartja fogva a Duna balpartján. Aztán meg a nemzeti színház anyagi helyzete sem mondható virágzónak. Az országos segélyből maga is alig bír kijönni, s hogy az 5—6000 fttal kisebb-e vagy nagyobb? nem közönyös dolog az államnak annyi oldalról igénybe vett pénztárára. Mindenki azt vitatja, hogy meddő kiadásokat tennünk a helyzet nem enged. Már pedig egy oly színház fenntartása, melynek előadásai üres falak előtt folynak le, ugyancsak meddő kiadás. Ezzel szemben még a nemzetiségi szempont se jöhet tekintetbe, mert aki nem megy a színházba, azt nem magyarizálhatja a színház. Rebus sic stantibus, bizony nincs más tennivaló, mint megtakarítani azt az egynehány ezer forintot is, s gyümölcsöztetőbb befektetésre forditani. Benne lévén a szinházak dolgában, felemlitjük itt, hogy e héten két újdonság került szinre. Egyik a nemzeti szinházban, Kazár Emil „Hátrahagyott család" czimü hatásos darabja, melyről más helyütt emlékezünk meg; a másik a népszínházban Lecocq„Angol asszony leánya" czimü operetteje, mellyel e zeneszerző egyszerre versenytársává lett az operettek királyának, Offenbachnak. Nem uj, de Budapesten magyar szöveggel most került színre először. Irodalom és művészet. — A Franklin-társulat kiadásában megjelent művek teszik e hét irodalmi újdonságainak legnagyobb és legértékesebb részét. Az „Olcsó könyvtár" újabb füzeteit kell ezek közül legelőször is felemlítenünk, melyben a 12. 13. és 14-dik füzet is méltán sorakozik a megelőzőkhöz. Az olyan művek, mint Chateaubriand híres kisregénye „Atala", melyet Csiky Kálmán fordított le, vagy Tennyson „Király idyll"-jeiből Helén és Ginevra, melyek Szász Károly szép fordításában a magyar ifjúság és női közönség kedélyét bizonyára épen ugy meghódítják, mint az eredetiben az angol olvasókét, s végre Macaulay remek jellemrajza ,,Bacon"-ról, mind olyan kiadások, melyektől soha sem várjuk az újdonság ingerét, mert ami valóban szép, mindig új marad. Az „Olcsó könyvtár" egyes füzeteinek (s ilyen a két előbbi munka) ára csak 20 kr., a kettős füzeteké pedig 40 kr. A tartalmas és szép olvasmányok kedvelői talán egy irodalomban sem kaphatnak 80 kr.-nál olcsóbb árért érdekesebb olvasmányt, mint e három füzet. — „A természet könyvé"-ből, Bernstein ez értékes művéből, megjelent a 13., 14., 15. és 16-dik , 50 kros füzet, s igy még csak négy hiányzik, hogy e mű magyar forditása teljesen be legyen fejezve. E munka a természettudomány különböző ágait ismerteti, könnyen érthető modorban, egyszerű s mégis szabatos nyelven. Az emlitett négy füzetet Nagy István, Miavecz László és dr. Toldy László fordították. — „A történelmi könyvtár" a népnek"és ifjuságnak szánt vállalat. Czélja, a világtörténetet mulattatva oktatólag ismertetni s kedveltetni meg az ifjúsággal és a néppel. Könnyed előadásban ismerteti Áldor Imre József császár, Hunyadi János, Attila hun király, a két Rákóczyné és Stuart Mária történetét. Mindenik itt megemlített történelmi rajz egy 7—8 éves, 40 krért megszerezhető füzetet vesz igénybe. — Szintén történelmi tárgyú a „Kis nemzeti muzeum"legújabb (37.) füzete, mely „Erdély történet"-ét tárgyalja az ősidőktől korunkig. Kőváry L., Szilágyi S., Horváth M. után sat. egybeállitá Kuliffay Ede. Ára ennek is 50 kr. — A „Közhasznu családi könyvtár"-ból két füzet jelent meg: „A mindennapi életből, a nőknek", Rusz Károly, Moleschott, Doebereiner és mások után irta K. Beniczky Irma; a két füzet ára 80 kr. — A külföldi szépirodalom is képviselve van a társulat legújabb kiadványai között Cooper „A kém" czimü két kötetü regényével, melyet Cserey József fordított magyarra. Ez a nagy hatású regényíró — épen ugy, mint Walter Scott, — csak két munkája után ismeretes a magyar közönség előtt s igy „A kém" mintegy uj regény hatását teszi az olvasóra. Ara a két vastag kötetnek 2-írt 50 kr. — Itt van továbbá Laurent F. műve „Az iskolai takarékpénztárról" most már második kiadásban ; ez uj kiadás terjedelmes függelékkel jelent meg, mely azon fontosabb nyilatkozatokat tartalmazza, melyek a hazánkban ez irányban megindult mozgalomra vonatkozólag jelesebb szakférfiak részéről történtek. A könyv ily megbővitett második kiadásának ára 40 kr. —Dux Adolfnak „A vallás és tudomány"-ról irt értekezése, a melyet a szerző a magyar orvosok és természetvizsgálók XVIII. vándorgyűlése alkalmából készitett; ára 60 kr.— Továbbá: „A Talmud zsidó," mindenrangu zsidó s keresztyénnek megszivlelésül bemutatja dr. Rohling Ágost; az eredetinek harmadik kiadása után magyaritá Gemini, második kiadás, ára 80 kr. — Szorosan tudományos munkát kettőt kaptunk. Az egyik dr. Schnierer Aladár „Büntetőjog"- ának második része „a bűntettek és azok büntetéseiről," melylyel mint a büntetőjogtan különös részével a szerző egész művét befejezte. Schnierer e művében tekintettel van nemcsak az ujabb külföldi büntető törvényhozásra, hanem a legújabb magyar büntető törvényjavaslatra is. Ára e kötetnek 3 frt. — A másik szakmunka Sztráva Miklós honvédszázados műve „Az osztrákmagyar hadsereg szervezetéről." E terjedelmes műnek eddig csak első része jelent meg, mely a közös hadsereg szervezetét tárgyalja. A könyv egyszersmind tankönyvül is el van fogadva a katonai tanintézetekben. Ára 2 frt. —Dárday, Gallu és Zlinszky „Döntvénytára", mely a curia két osztályának elvi jelentőségű határozatait tartalmazza, sokkal ismertebb és elterjedtebb a magyar jogász világban, hogysem most megjelent 13-ik folyama akár ajánlás, akár ismertetésre szorulna. E most megjelent folyamára 2 frt. — Dandet „Fremont jeun et Risleraine" czimű regénye, melyet a franczia akadémia jutalommal tüntetett ki, s mely az eredetiben alig néhány hét alatt 10 kiadást ért, legközelebb a „Franklin-társulat" kiadásában magyar fordításban meg fog jelenni. — Diesterweg „Vezérkönyvét", a német paedagogiai irodalom egyik legkitűnőbb termékét, melynek hiányát a mi paedagogiai irodalmunk is nagyban érzi, magyar nyelvre forditja Madzsar János fehértemplomi tanár. A mű nagy 8-rét öt ívnyi füzetekben havonkint a hónapok első napjain fog megjelenni. Az egész munka körülbelül 15 füzetre (75 nagy ivre) fog terjedni s előfizetési ára az egész műre egyszerre lefizetve 7 frt 50 kr. Azonban a kiadó Zilahy Sámuel budapesti könyvárus az előfizetést három részletben is elfogadja, tehát egy-egy részletfizetésre 2 frt 50 kr. esik. — Dr. Wenczel Tivadar kir. táblai pótbirótól „A hazai bányajog rövid áttekintése, figyelem-