Vasárnapi Ujság – 1875

1. Elmélkedések; értekezések; fejtegetések - Az ábéczékről (képekkel) 778. oldal

780 • VASÁRNAPI ÚJSÁG. 49. SZÁM. 1875. DECZEMBER 5. mel az 1870-diki magyar bánya-törvényjavas­latra" czimü füzet jelent meg, ára 75 kr, kap­ható Kiliánnál. — Röpirat. Szederkényi Nándortól „Az uj megye" czimü röpirat jelent meg, Tisza Kál­mánnak a közigazgatási bizottságról szóló tör­• i > vényjavaslata ellen. Aigner bizomanya, s ára 30 krajczár. — Dr. Balogh Tihamér a hasonszenvi orvos­egylet ülésein tetszés közt felolvasott dolgozatát „A sajátlagos roncsoló toroklob ellen alkalma­zott gyógykezelő módszerek bírálata" czim alatt egy füzetben kiadta, mely Elsner és Lafite bizo­mányában a napokban jelent meg. Dr. Balogh Tihamér az érintett kórformával huzamosabb idő óta behatóbban foglalkozik s tanulmányait és tapasztalatait a fentebbi műben tette közzé, melyről a szakemberek föladata véleményt mondani. — Folyóiratok. A „Századok"-ból, a ma­gyar történelmi társulat közlönyéből megjelent a IX-ik évfolyam 9-ik füzete. É füzetet már az uj titkár, Szilágyi Sándor szerkesztette. Érde­kes tartalma a következő: „Ranke Lipót" tanul­mány Wertheimer Edétől; „Egy székely örökségi pör 1535 —1538-ban" Szabó Károlytól; „Az esztergomi rövid krónika", Knauz Nándortól. Végül vannak még „könyvismertetések", „tör­téneti értekezések az iskolai programmokban" és a „tárcza" — A „Földrajzi közlemények" III-ik kötetének ötödik füzetét vettük. Szer­keszti Berecz Antal. E füzet legnagyobb részben a párisi földrajzi kongresszus tárgyalá­saival foglalkozik. A többi részét a füzetnek könyvismertetések, társulati ügyek és rövid köz­lemények foglalják el. — „A magyar mér­nök és épitész-egylet közlönye" idei folyamából a 9-ik füzet jelent meg, Ambrozo­vics Béla és Ney Béla szerkesztésében változatos szakszerű tartalommal. — „Az országos középtanodai tanáregylet közlönyé"­ből Névy László szerkesztése mellett a IX. év­folyam 3-ik száma jelent meg. — A nemzeti színházban e hó elsején adták először Kazár Emil „A hátrahagyott család" czimü négy felvonásos szinművét. A szerzőnek megelőző népszinmüvéhöz, a „Kincskeresőkhöz" képest örvendetes haladást kell jeleznünk ez ujabb darabban. Nagyobb tájékozottság a szin­padi hatás eszközeinek megválasztása körül, határozottabb jelenetezés, kerekebb egység a konczepczióban s kevesebb szakadozottság a cselekvény fejlesztésében. E mellett néhány jele­netben kiváló költői érzés s találó helyzet- és jellemfestés, — ez, a mi az uj műben előnyösen feltűnik. Az egyes tetszetős jelenetek, a mű némely hiányai daczára is, elég sikert biztosí­tottak a darabnak, s megnyerték a közönség­tetszését, mely a főbb szereplőket: Nagy Imrét, Felekinét, Nádait s kivált Újházit a nagyapó legjobban sikerült alakjában többször megtap­solta. Szerzőt is hittak az első és harmadik fel­vonás végén, de nem jelent meg. Kazár e darabjában látható haladás után jogosan állit­hatjuk, hogy szinműirodalmunk jelentékeny tehetséget bir benr«e, s csak gyakorlatra van szüksége, hogy a színpadot értékes művekkel gazdagítsa. — Uj magyar eredeti dalmű. Ez oly nagy ritkaság, hogy azt különös eseménykép kell üd­vözölnünk. Az uj magyar dalmű cime: „Zách Klára", szerzőjepedig Pichl er Bódog, a kolozsvári zenede igazgatója, ki művét a nem­zeti színházhoz nyújtotta be. A mű zenei része felett Schelle bécsi ismert kritikus — mint a „Z. L." írják — előnyösen nyilatkozott. — Uj zenemű. „Dal-Album" jelent meg Táborszky és Parsch zenemű-kereskedésében. Az album 89 dalt foglal magában a legnépsze­rűbb szerzőktől, könnyű modorban; zongorára két kézre átírta Erney József, előfizetési ára 5 frt. E diszes album már megjelent s 1876-dik évi január l-ig az előfizetéti árért, azontúl csak a magasabb bolti árért szerezhető meg. Ö D Köziiitézeteli, egyletek. — A magyar tud. akadémia nov. 29-én összes ülést tartott, melynek főtárgyát képezte Arany László emlékbeszéde Bérczy Károly fölött. Ez emlékbeszéd Bérczy irodalmi munkásságának jellemzése mellett több eddig alig ismert élet­rajzi adatot is tartalmazott. Bérczy a Stand­család sarja, mely Beszterczebányán most is kiváló állást foglal el, és melyből két testvér névre nézve külön vált; e testvérek egyike Megyeri (van-e ki e nevet nem ismeri?), másika Bérczy Ferencz megyei főorvos, Bérczy Károly atyja. Bérczy, mikor Pestre jött, igen érdekes társa­ságba jutott; 18 — 20 éves ifjak: köztük gróf Andrássy Gyula, Madách Imre, Lónyay és mások. Összejöveteleket tartottak, melyeken irodalmi tárgyakról vitatkoztak és felolvasták egymás müveit; Lónyay Menyhért akkor a tra­gédia-írásra érzett magában hivatást és Hadriánt, o O Commodust, Heliogabalust zaklatta pattogó jambusokban; gr. Andrássy Gyula kevesebbet irt, inkább birálással foglalkozott. — Bérczy 1847-ben a gr. Széchenyi István elnöklete alatt működő orsz. közlekedési bizottsághoz jutott fogalmozónak; 1848-ban Széchenyi a közlekedési minisztériumhoz vitte őt át, de egy hülés folytán nemsokára beteg lett s egész életén megmaradt szivbaja. Az 1849-ki katasztrófa után állandóan Pesten telepedett le, s itt remsokára nőül vette Frivaldszkylmve tudósunk leányát Annát, kivel 16 évi boldog házasságban élt. 1851 —54-ig a „Pesti Napló" munkatársa volt, majd részt vett Pákh Alberttel a „Politikai Újdonságok" alapi­tásában. Ez időtájt irta beszélyeit is, melyeken meglátszik, hogy az angol írókat tanulmányozta, s ezek közt a „Gyógyult seb" a magyar iroda­lom jelesb ilynemű termékei közé tartozik. Több éven át a nemzeti kaszinó és lovaregylet titkára volt, s mint ilyen szerkesztette a „Vadász-és versenylapok"-at. E lapnál kifejtett tevékeny­sége nagyon előmozdította a főurak közt a magyar nyelv ismeretét és a szabatos irály elsa­játítását. Az akadémia levelező tagjává válasz­tatván, székfoglalója gyanánt a humorról szóló értekezését olvasta fel. A Kisfaludy-társulatban Puskin Anyeginjának fordítását mutatta be székfoglaló gyanánt, e költemény kedveért ta­nult meg oroszul, s azt jobban leforditotta, mint a németek. Bérczy 1867 decz. 11-én hunyt el. — Ez emlékbeszéd után az akadémia folyó ügyeket tárgyalt. Fölemiitjük ezek- közül, hogy az akadémiai könyvtár rendezése czéljából fel­állított 3 12 00 frttal javadalmazott alkönyvtár­noki állásra L i n d t n e r Ernő, a 300 frttal java­dalmazott könyvtári tiszti állásra Lukavecz János neveztetett ki. A kéziratgyűjtemény rendezését pedig Jakab Elek vállalta magára. — A történelmi társulat csütörtöki ülésén mindenekelőtt a titkári jelentést olvasta föl Szi­lágy i Sándor, tudatva, hogy a társulat négy alapító és 47 évdijas taggal szaporodott. A folyó ügyek sorából kiemeljük, hogy Desseffwy Egyed családja régi pecsétnyomójának lenyomatát, Révay Vilmos pedig Széchy Tamásnak egy Bocskayhoz irt levelét küldte be. Ezután Fra li­nó i Vilmos olvasta föl „E g v királyi udvar számadásairól" czimü érdekes értekezését, ismertetve egy számadási könyvet II. Lajos király udvarából. A könyv, mely 1525-ből való, 28 hétnek—január elsejétől junius 15-ig — udvartartási kiadásait tartalmazza. Thurzó Elek kir. kincstárnok vezette. Az e könyvben foglalt kiadások összege 169,180 frtra rug, csakhogy az akkori egy forint értéke a íiiai 10 frtnak felel meg. Ezen összegből várakra és hadak fentar­tására 64,556 frt, a zászlós urak fizetésére 22,703 frt, a király régi adósságainak törlesztésére 25,314 frt fordíttatott. A többi mind fölment a kir. udvartartás költségeire. Az udvarban a ma­gyar udvarnokokon kivül, csehek, lengyelek, olaszok, spanyolok tartózkodtak, mi miatt a ma­gyar urak nem szűntek meg folyvást zúgolódni, mivel ezek élelmezését s költségeit is a magy. kir. kincstár fedezte. A számadás érdekes ada­tokat tartalmaz a király háztartására nézve. A szakácsok magyarokból teltek ki, (Gondos Illés és Tolvaj Gábor,) mi arra mutat, hogy a királyi asztalra magyar étkek kerültek. A bor a sze­rémségi és budai tizedekből szállittatott, halat Komáromból, fűszert a budai zsidóktól vettek. Az asztal költségei évenkint 12,245 frtra rúg­tak. A király személye számára mindennap egy pint görög malvazi bor került az asztalra, a hazai borokból a fent emiitetteken kivül még baranyai borokat is hoztak ide. Később azon­ban e költségeket leszállitották, s az idegen ud­o ' ö varonczok legnagyobb részét is elbocsátották, bár azért Lajos udvara mindvégig igen vig volt. — Ezután R a d v á n y i tett jelentést a bodoki levéltárról.Végül Wertheimer nek érteke­zése olvastatott fel „Magyarország XVI. és XVII. századbeli állapotáról, velenczei követ­jelentések nyomán." — A földtani társulat legutóbbi havi ülésén Sajóhelyi Frigyes jelentést tett a nyáron tett földtani kirándulásról. Erdély legérdekesebb vidékeit látogatták meg az idén geologjaink;. bejárták Dévát, Nagyágot, Vajda-Hunyadot, a teleki vaskőbányákat, aplotzkabányai hámorokat, a gyaláki vasércz-telepeket, Kalánt, Petrozsényt, a csetátyebolii mészkő-barlangot, a vulkáni, a szurdoki szorosokat, Abrudbánya és Verespatak hires aranytermő tájait, hol a bányászok a föld­tani társulat érdemes alelnöke (Szabó József} után Szabó-csucsnak neveztek el egy ormot, és végül két heti vándorlás után Kolozsvárit zár­közgyülést tartottak. A társulat tagjai oly szivei fogadtatásban részesültek mindenfelé, hogy a gyűlés mindazoknak, kik e kirándulás sikere körül érdemeket szerzettek , kiváló köszönetet szavazott. E jelentés után az ülés további folya­mán több szakértekezést olvastak föl. — A nemzeti muzeum kincseit mult héten számos képviselő tekinté meg. Pulszky Ferencz végigvezette a látogatókat, minden nevezetes­séget egvenként mutatott meg nekik. Elmon-O ~ J _ o dott ezenkivül egyetmást ujabb terveiből is. Igy például, hogy a legnevezetesebb törté­neti okmányokat s más hires műveket közszem­lére fogja kitétetni, hogy Xántus gyűjteményeit az egyes osztályokba beosztja, az okiratoknak az államlevéltárrai. kicserélése végett lépéseket tesz stb. B. Bánffy ez alkalommal fidajánlott a muzeumnak egy zászlót az 1811-diki nemesi fölkelés idejéből. Mi ujság — Deák az ifjúságról. Az egyetemi olvasó­kör öttagú küldöttsége vasárnap nyújtotta át Deák Ferencznek és Jókainak a tiszteleti tagság okmányát. Deák terencz ez alkalommal emlité, hogy ha visszaemlékezik ifjúkorára, midőn még nem volt olvasókör, örömmel látja a nagv kü­lönbséget, mely az akkori és mai fiatalság közt van. „Eltűnt — úgymond — a hetykeség s pajkosság s helyébe lépett a komoly, tudományom mivelődés. mely régen csak egyes osztályok kiváltsága volt, mig ma már az egész nemzeté. Kettő kétségtelen. Először az, hogy a jövő az ifjúságé, másodszor, hogy a műveltségé a hata­lom, s azért örömmel tekintek hazám jövője elé, mert látom az ifjúság törekvését a mivelődésre,. mely leginkább az olvasókörben nyilvánul." — A királyné figyelmes gyöngédségének ismét kiváló jelét adta. Midőn meghallotta, hogy Nedeczky Ferike k. a., ki nővérével együtt Deák ápolásában oly kitűnő részt vesz s Deák­nak is kedvencze, férjhez megy, Deákhoz egy •értékes és művészileg dolgozott melltűt küldött Nedeczky kisa33zony számára. A melltűt a ki­rályné udvarmestere adta át Deáknak, kit öröm­teljesen lepett meg a királyné gyöngéd figyelme. Az állat- és növénvhonositó-társaság * & meglepetésben részesité közelebb az „öreg urat". Deák ugyanÍ3 nagyon kedvelte az állat­kert „Kristóf" nevü medvéjét, órákig ült annak kalitkája előtt, s Kristóf majd jobban ismerte az öreg urat, mint etetőit. Kristóf e napokban el­költözött egy jobb világba s most a társulat elha­tározta, hogy a medve bőrét kikészitteti s az „öreg urnák" ajándékozza. Már át is adták a medve bőrét Deáknak. — Albrecht főherczeg deczember elsején Bu­dapestre érkezett, hol két napot töltött. Vasár­nap délután a főherczeg Bécsből Sz.-Pétervárra indult, Varsóig külön vonaton, onnan pedig orosz udvari vonaton folytatja útját, s 7-én délután érkezik az orosz fővárosba. Körülbelül hat napig marad Sz.-Pétervárott. — Gr. Andrássy Gyula külügyéi-, kinek egyik térdcsuklója meghűlés folytán gyuladásba jött, a evesedésbe ment át, még mindig betegeskedik. Ezen körülmény a külügyminisztert visszatartja ugyan a kimenéstől, de nem a munkától. An­drássy szobájában szüntelen dolgozik. Remél­hető, hogy a külügyminiszter pár nap alatt teljesen felgyógyul, s rövid idő alatt már Buda­pestre jő. — Derék hagyományozó. Somogyi Gábor debreczeni polgár maga és neje nevében a deb­reczeni ref. főtanoda javára 10,000 frtot hagyo­mányozott (m. hó 6-án kelt végrendeletében) akként, hogy ezen összeg a végrendelkező ha­lála után fizetendő ki, s 25 évig kamatra adandó, s az igy megszaporodott összeg fele első sorban

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék