Vasárnapi Ujság – 1877
1877-05-27 / 21. szám - A magyar tud. akadémia nagygyülései 331. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
. . . S a költő tán megannyit végig inná ? . . Vagy a legelsőn fogná a pohárt S vágná a felköszöntőnek fejéhez . Fülébe ordítván tele torokkal: „Hát még mindig csak isztok és beszéltek ! Csak nyelvetek tanult tornázni meg, S szóköpködéssel lőttök czélba most is ? Ivásba' és kiáltozásba' hősök ! Ezt a hazát akarjátok kivivni Utóditoknak, vagy a másikat? Ahonnan én jövök most ? Ha kell haza, annak nagy ára van . S ha elvesz is, azt nektek kell fizetni. Hadd csengjen már a kard, nem a pohár !" S mit szólunk ehez, „tisztelt társaság !" Szakállunkat hosszabbra luzogatva Búsan mosolygunk ? „A szegény bolond !" „Hisz nem csoda, hogy meg van háborodva, Hagyjuk futni, egy várossal odább. S beszéljünk másról" ; — mig ő elbusultan, Könnyekbe törve, keserűn kiált: „Eresszetek ólombányámba vissza ! Tömjéntek füstje engem émelyít. A kén szireny füstjét már megszokom. Ott jó barátim ! Vissza hadd megyek ! Vagy azt kiáltjuk néki: „Menj tehát Előre, és egy nemzet megy veled, Hogy dobbanásból megreng a föld, S agyaglábáról érczkolossz lehull!Kiálts hát! — Kezdd reá dalod !"— Fölébredek. Rigóm ott a kalitban Fütyülni kezd egy dalt: — „Busul a lengyel!" — Csak álom volt mindez. Ne féljetek. VAö A ± íiN Air"! U J bA(jr. A magyar tud. akadémia nagygyűlései. A magyar tud. akadémia nagygyűlései e hó 22-én kezdődtek meg s vasárnap végződnek be az ünnepélyes közgyűléssel. Május 22-én délután az osztályok értekezése volt, az osztályelnökök megválasztásával, az uj tagok kijelölésével. Osztályelnököknek mind az eddigieket választották. Az I -ső osztály részéről megválasztatott elnökké Pulszky Ferencz. Tagokul ajánltatnak : tiszteleti tagul Zichy Antal, levelező tagokul: Volf György és Beöthy Zsolt, külföldi tagul: dr. Ebers német tudós, ki aegyptologiával és a szépirodalommal is foglalkozik. II-ik osztály: A 200 arany nagy jutalom és a Marczibányi-jutalom odaítélése a folyó évben a II. osztályt illette, az utolsó 5 év alatt megjelent bölcsészeti munkákért. Az osztály által kiküldött birálók többsége úgy nyilatkozott, hogy a nagy jutalom az idén ne adassék ki, s ezt az osztály elfogadta. A Marczibányi kis jutalmat illetőleg a birálók 3 munkát hoztak javaslatba, azonban feltétlenül egyet sem ajánlván, előbb azon kérdés felett határoztak, hogy általán kiadassék-e a Marczibányi-dij vagy nem ? A többség a kiadás mellett nyilatkozván, a szavazók nagy többsége Domanovszky Endre nagyszebeni akadémiai tanár „Bölcsészet története" II-ik kötetének itélte oda a jutalmat. Első kötete is Marczibányi díjat nyert. A Gorove-jutalom (A művészet állapota Mátyás alatt) az első számú pályaműnek („A szeretett hazának" jeligével) ítéltetett oda. A mű hiányai mellett is méltó kiadásra azonban szerző figyelmeztetendő, hogy a kiadás előtt a bírálók észrevételeit vegye figyelembe. A választásokra kerülvén a sor, osztályelnökké megválasztatott Horváth Mihály. Tiszteleti tagokul ajánltatnak: Botka Tivadar és gróf Széchen Antal; rendes tagokul: Pauler Gyula és Pesty Frigyes; levelező tagokul Beöthy Leo és Haan Lajos, a békési mivelődés történelmi egylet alelnöke; külső tagokul Levasseur Emil franczia nemzetgazdasági iró és Vihari Ferencz florenczi történetíró. III-ik osztály: Elnökké választatott Sztoczek József. Tagokul ajánltatnak : rendes tagul: dr. Balogh Kálmán, levelező tagokul: dr. Horváth Géza, és Kerpely Antal selmeczi bányászakadémiai aligazgató. E két utóbbitól a magyar természettudományi társulat közelebb adott ki egy-egy terjedelmes önálló monogrphiát. Külföldi és tiszteleti tagot a III-ik osztály nem ajánlt. Május 23-án az összes osztályok gyűlése kezdődött gr. Lónyay Menyhért elnöklete alatt. Legelőször is Arany János főtitkár jelentette, hogy az utolsó ülés óta Szalay Ágoston és Entz Ferencz tagok elhunytak. Ez után megállapittatott a vasárnapi ünnepélyes közgyűlés programmja: 1. Elnöki megnyitó beszéd gróf Lónyaytól. 2. Titkári jelentés. 3. „Emlékbeszéd gróf Mikó Imre felett " Horváth Boldizsár tiszt. tagtól. 4. „Költészetünk Mátyás király idejében" Szilády Áron rendes tagtól. 5. „A távolba hatás törvényeiről" b. Eötvös Lóránt ]. tagtól. 6. Elnöki zárszó. Következett a jutalmak odaítélése. Az I-ső osztálynál a Sámuel-díjat (15 arany) Simonyi Zsigmond nyerte az „Ugor módalakokról" irt munkálatával; a Nádasdy-jutalmat nem adták ki, mert a beérkezett költői beszélyen közül jutalomra méltónak nem találtak egyet sem, s figyelemre méltónak is csak egyet: a „Bokrétás világ" cziműt, a Fekésházy-féle 500 frtos jutalmat sem adták ki, hanem a közoktatási minisztériumot kérték föl, hogy e feladatra: „a magyar nyelvet s irodalmat terjesztő, bármely hazai nemzetiségi nyelven irandó tan-, vagy olvasókönyve" pályázat hirdettessék. A II-ik osztálynak a jutalmakra vonatkozó tegnapi megállapodása elfogadtatván, a Gurovejutalmat e kérdésre : „A tudomány és művészet állapota hazánkban Mátyás király trónraléptétől a mohácsi vészig" két pályázó közül ifj. Szinnyey József tanárjelölt nyerte meg. Megállapiták aztán az uj jutalomhirdetéseket. Ezek a következők: az /.ső osztálynál a Marczibányi-jutalomra (80 arany) e két föladat : „A kötő-szókról" és „A „hogy" kötő-szónak mondattani tárgyalása;" a Nádasdy-jutalom költői beszélyre; a gr. Teleki és Karácsonyi-féle szinműi pályázatok; a Fekésházy 500 frtos jutalom valamely nemzetiségi nyelven, a magyar nyelv s irodalom terjesztésére szolgáló tan- vagy olvasókönyvre. A II-ik osztálynál: a Fáy András-féle 3000 frtos jutalom „a művelt államokban fenálló adórendszerek leírására;" az 50 arany Dora-jutalom e kérdésre: „az ágió ingadozásainak hatása a kereskedelmi forgalomra." A III-ik osztálynál a negyven arany Vitéz-dijra: „Magyarország faunájának valamely nagyobb családja, magánrajzilag tárgyalva." A Karácsonyi-féle szinmai jutalom amaz esetére, ha a kiadatlan két- vagy négyszáz arany az akadémia rendelkezésére marad, a nagygyűlés módosítást tett, az alapító jóváhagyásának reményében. E szerint: ez összegeket jövőre nem csupán dramaturgiai, elméleti vagy irodalomtörténeti munkák hratására fordíthatják, hanem jutalmazhatnak vele régi és új klasszikus drámaírók remek fordításait is, sőt akadémiai jutalmat nem nyert jeles színművet is utólagosan, mely az illető ötévi időközben merült föl, s az akadémia kiterjesztheti mind a három ágban e jutalmat nyomtatásban megjelent jeles munkákra is az utolsó ötévi időközből. Tárgyalás alá került Arany Jánosnak a főtitkári tisztről történt lemondása, vagyis az akadémia egyik összes ülésének határozata, mely a főtitkár lemondását el nem fogadhatónak jelenté ki. A nagygyűlés helybenhagyta az összes ülés azon határozatát, hogy a főtitkárt egy évre oly reményben, hogy ez alatt egészsége annyira helyre áll, hogy a teendőket újra átveheti, a titkári teendő alól fölmenti, s az alapszabályok értelmében az osztálytitkárok közül leendő helyettesítésével az elnököt bízza meg. A május 24-ei nagygyűlésen a választások történtek meg. Elnökké választatott újabb három évre gr. Lónyay Menyhért 29 szavazattal 13 ellenében. Haynald érsek 10, Csengery 2, Lukács Mór 1 szavazatot kaptak. Alelnök ismét Csengery Antal lett 42 szavazattal 2 ellenében, melyeket Ipolyi és Pulszky kaptak. A tagválasztások eredménye ez: Az első osztályban tiszteletbeli tag lett Zichy Antal 36 szóval 3 ellen. Levelező tagok Volf György 33 szóval 8 ellen; Beöthy Zsolt 33 szóval 9 ellen; külső tag Ebers György 29 szavazattal 5 ellen. Bottka A második osztályban tiszteletbeli tagok Tivadar rendes tag 38 szóval 1 ellen ; gr. Széchen Antal igazgatótag 37 szóval 4 ellen ; rendes tagok lettek Pesty Frigyes 32 szóval 8 ellen; Pauler Gyula 29 szóval 14 ellen; levelező tagok: Beöthy Leó 27 szóval 9 ellen; Haan Lajos 35 szóval 3 ellen; külső tagok Levasseur Emil 28 szóval 2 ellen; Viliam Pasqaul 26 szóval 3 ellen. A harmadik osztályban rendes tag dr. Balogh Kálmán 25 szóval 7 ellen; levelező tagok : dr. Horváth Géza 24 szóval 5 ellen; Kerpely And 31 szóval 5 ellen. Az osztályok által ajánltakból tehát csak dr. Kátay Gábor nem választatott meg. A nagygyűlés végül helyben hagyta azon tegnapi határozatot, hogy Arany Jánost egy évre engedélyezett szabadságideje alatt az elnökség helyettesíttesse. E hó 25-ikére az igazgatótanács gyűlése volt kitűzve. Irodalom és művészet: „Az ozmán uralom története Európában" czim alatt most jelent meg egy magában véve is, de a mai viszonyokat tekintve kétszeresen érdekes történeti munka első kötete dr. Lázár Gyulától. Magyarország történetének a törökökével, ezeknek Európában megtelepülése óta számos érintkezési pontja van, egyik a másikának sokban kiegészítőjét képezi, s így már ez a tekintet is több érdeklődést kelthet a magyar közönségben e könyv iránt, mint a minővel a komolyabb és tartalmasabb munkák nálunk rendszerint találkozni szoktak. De ha helyesen akarjuk megítélni a török birodalom mai helyzetét, politikai és társadalmi viszonyait s az indokokat, melyek tetteit ugy a saját népeivel, mint a külfölddel való érintkezéseiben vezetik , okvetetlenül szükséges, hogy alakulását, fejlődését, intézményeit s mind ama történeti mozamokat, melyek mindezekre alakitó befolyással voltak, szóval egész múltját megismerjük. Erre nézve jó vezérfonalat szolgáltat kezünkbe Lázár Gyula könyve , mely a mellett, hogy az ozmánok változásokban és eseményekben rendkívül gazdag történetének minden figyelemre méltó részleteit felöleli, — egyúttal oly világos, folyékony és vonzó előadásban tárja elénk a török birodalom múltját, hogy könyve érdekesebb olvasmányt nyújt akármely regénynél. A munkának most csak első kötete jelent meg a Franklin-társulatnál szép kiállításban 21 és fél ivnyi vaskos kötetben, s a török nemzet történetét foglalja magában kezdettől I. Szelim haláláig, de a másik kötet is, mely napjainkig tárgyalja a törökök történetét, megjelen néhány nap múlva, június hó elején. Az egész mű, melyből közelebb mutatványt is fog közölni lapunk, előfizetési ára 4 frt. A „Budapesti Szemle" május-júniusi füzete az előbbiekhez hasonló érdekes és becses tartalommal jelent meg. A füzet első czikke a Dembinszky emlékiratairól irt alapos kritikának befejezése , Demár Jánostól; ezután következnek: „Dürer Albrecht" Henszlman Imrétől; „Ugor-magyar-finn mithologiai töredékek" Hunfalvy Páltól; „Néhány hét Ceylon szigetén" Xantus Jánostól; „A Trisztánmonda Németországban" (IV.) Heinrich Gusztávtól. A szépirodalmi részben Peöthy Zsolt költői rajza „Az uj család", melyet a Kisfaludy-társaság idei ünnepélyes közülésén olvasott föl; Gyulai Pál érzéssel irt költeménye „Margit szigetén," Szász Béla allegóriája „A szobor", melyet Szász Károly szintén a Kisfaludy-társaság idei ünnepélyes közülésén adott elő, végre Lévay József fordításában ,,A démon szerető" czimü skót ballada. Az „Értesitő"ben néhány apró könyvismertetés foglal helyet. — A „Budapesti Szemle" megjelen évenként hatszor kéthavi kötetekben. Előfizetési ára egész évre 12 frt; egyes kötet 2 frt. Az előfizetések Ráth Mórhoz, mint a „B. Sz." kiadójához küldendők. „A legújabb kor története" czimű könyv jelent meg dr. Ribáry Ferencz tanártól, az Athenaeum kiadásában. 312 lap, ára 1 ft 70 kr. A munka bevezetését a mult század bölcsészeti irodalmának ismeretése képezi. A többi fejezetben az absolut hatalom európai reformjait (II.Frigyes és II. József és Katalin czárnő dolgait, az észak-amerikai függetlenségi küzdelmet, a nagy franczia forradalmat, a köztársaság és császárság történetét, a szent szó-