Vasárnapi Ujság – 1877

1877-06-10 / 23. szám - Petőfi kéziratai 363. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak

22 SZÁM. 1877. xxiv. ÉVFOLYAM. tanár lett. Péterfy, a tanügyi mozgalmak egyik legmiveltebb és tevékenyebb intézője, eddig a fővá­rosi ágost. elemi iskolák igazgatója volt. A bukaresti kath. temetőben, az ujon épült ká­polnát május 27-dikén szentelte fel Passi Ignácz püspök. A kápolna magánadakozásokból, egy pol­gári bizottság vezetése alatt épült, és összesen 27,754 frankba került. Az ingyen munkák is 2100 fokra rúgnak. Az ünnepélyen a magyar beszédet páter Feliczian tartotta, a­ki egyszerű szavakban köszönte meg a hivek áldozatkészségét. Mi újság; Magyar könyvek a bostoni­ nyilvános könyvtárban. Saját költségén és a nép számára egy nagy nyilvá­nos könyvtárt (Public Libry) tart Boston városa. Az épület h­árom emeletes, egy nagy park mellett van; az első és második emelet nyitva áll reggel 8 órától esti 6-ig, a földszint nagy terme 10 óráig. Az Egyesült­ Államok minden hirlapja megvan itt, s a könyvtár minden nyelven tartalmaz műveket. Mint Barcza Andor ott lakó hazánkfia írja, van magyar könyv is, de csak kettő. Egyik a Rákóczyak koráról szóló történelmi mű, a másik pedig „Magyarország leirása." Hazánkfia olvasni akarta, de nem enged­ték meg, hogy haza vihesse. Nagyon kell azokra vigyázni — mondák neki — mert csak két magyar mű­ van; csak a könyvtár köztermében engedik meg ÍSZ olvasását, s mindennap vissza kell szolgáltatni. Hazánkfia tehát elhatározta, hogy a „Vasárnapi Ujság"-nak nála meglevő évfolyamait bekötteti és oda­adja a Public Librynek, hadd legyen több ma­gyar könyve. A bostoni olvasóhely mindig tömve van, mert nemcsak nagy az olvasni­valókban a vá­lasztás, hanem a termek igen tiszták, télben fűtik, nyárban jégbehűtött ivóvízzel szolgálnak. A nép nagy számmal látogatja, s ha kezdetben tán a meleg szoba, vagy a tiszta pihenő csábítja is, mégis hozzá­szokik az olvasáshoz s a jobb rész örömestebb megy ide, mint a kávéházakba vagy irókba. Browning György ismert angol író, s több angol irodalmi társaság tagja, mint a tordai „Haladás"­ban olvassuk, közelebb Erdély egyik legérdekesebb természeti, ritkaságát, a tordai hasadékot megláto­gatta. — Browning meleg hangon írott levelet s egy arczképet küldött a „Kolozsvári angol társalgó kör" elnökéhez. Az arczkép hátulsó lapjára egy költeményt irt, mely Hegedűs István fordítása szerint igy hangzik : Szép Magyarhon, kebeledbe Jött egy vándor messzi földről, S barátilag nyujtsz kezet te, Árpád népe, tiszta szívből. És szivéből szól a vándor : Szent magyarföld áldva légy te, A ki fénylesz napsugártól Szőlőtermés szép vidéke, Szabad haza, soká élj te! A király és a trónörökös 200 frtot ajándékoztak a bécsi akadémiai magyar társaskör megalapítására. Zichy Mihály jeles művészünk Budapestre érke­zett Párisból. Bécsben átutazása alatt meglátogatta az ottani magyar egyletet, s mint a párisi magyar egylet el­öke, átadta ez egylet tagjainak arczképét, melyet azok emlékül a „Bécsi magyar egylet"-nek küldöt­tek Gerster Etelkát a londoni olasz operához szer­ződtették. A nagy hirre kapott fiatal énekesnő az „Alvajáró"-ban fog először föllépni mint Amina. Gr. Zichy József, volt kereskedelmi miniszter, ki a mult évben Közép-Ázsiában utazott, most újabb nagy útra ment Amerikába, új nemes. Ő felsége Széher Mihály lovag és fővárosi bizottsági tagnak, a közügyek körül szerzett érdemei elismeréseül, saját és törvényes utódai ré­szére, a „Szalóki" előnév h­asználhatásának enge­délyezése mellett, a magyar nemességet díjmentesen adományozta. A Törökországba intézendő táviratok jan. 1-től csak angol, franczia, német és olasz nyelven fogad­tatnak el. E megszorítás az ellenőrzés könnyebb­sége szempontjából történik. A török lapok most érkezett számai közlik a részleteket a konstantinápolyi küldöttség magyar­országi látogatásáról. A „Baszk­et"-ben a köztünk járt Tevfik effendi a legnagyobb részletességgel ír VAOANANJJIRJL UJÖAÍJT. le mindent, s a legutóbb érkezett szám öt hasábos czikkében még csak a Baziástól Te­mesvárig tartó útról szól. Leirása, a keleti ízlésnek megfelelőleg, tele van áradozással és költői szóvirágokkal, de kivillan közülük a megindultság és lelkesedés. Leirja a tömegeket s egész regénybe illő külön raj­zokat sző leírásába. Egyes személyekre is ráismerni a leírásból, pl. a temesvári török konzulra, habár Tevfik effendi e közleményben nem említ nevet. Török foglyok Budapesten. Három török érkezett e napokban a gőzhajón, s egyenesen a rendőrséghez kisérték őket. Zarándokok, kik Gül-Baba sírjához jöttek, de baj érte őket. Baziástól Bajáig váltottak jegyet a gőzhajóra, de Baján elaludtak, mivel senki sem tudott velük beszélni, észre sem vették, hogy a megfizetett utat már rég megtették. Budapestre érve aztán sem jegyök, sem pénzük nem volt. Így jutottak a rendőrséghez, mely a török konzulátus­sal együtt intézte el aztán a szerencsétlen zarán­dokok ügyét. A „Bukaresti Hiradó" szerkesztőjét, az ottani „Telegraphul" személyes gyűlölködésből, állítólagos kémkedés és felségárulás ürügye alatt, az országból kiutasittatni sürgeti. E brutális fellépés oka az, hogy Vándory Lajos, a lap szerkesztője nem rokon­szenvez az oroszokkal, a­miért már sok támadás­nak volt kitéve. Reméljük azonban, hogy Vándory, ki magyar állampolgár, megtalálja a kellő védel­met. A magyar és lengyel légió­ Magyarországon és Galicziában felhívások köröztetnek a török hadse­regbe való belépésre. Az osztrák kormány a törvény egész szigorával lép fel e felhívások terjesztői elle­nében. „Udvari szállítók". Ily czímet szoktak kapni a jobb iparosok, eddig csak ingyen, de jövőre e czim adó alá lesz vetve. Harmadfélszáz forintot kell fizetni értte. Az így begyűlő összeget Bécsben a mű­vészeti és iparmúzeum kapja; Budapesten szintén az iparmúzeum. Egy halott, ki maga írja gyászjelentését. Mitter­mayer Mátyás, a Franklin-társulat betűszedője, a fővárosban elhunyt. A derék betűszedő hosszasan betegeskedett, s midőn halálóráját közeledni érezte, maga megírta a gyászjelentést haláláról. A háború­ Sándor czár, a trónörökössel, és Gorcsakoff h­erczeggel az oláhországi csatatérre érkezett, s egyelőre Ploiestiben lesz, a főhadi­szál­láson. A czár megérkezése egyszersmind a jeladás, hogy az orosz hadsereg kezdje meg a Dunán való átkelés véres művét. Pár nap alatt tehát a Duna mellől is fontosabb eseményekről kapunk híreket, mint az elmúlt hat hét alatt. A kis-ázsiai harcztéren a török fegyverek nem tudják visszatartani az orosz seregek előnyomulását. Ardahán visszafoglalása is alaptalan hír volt. Május 30-án éjjel az oroszok megleptek egy 4000 főből álló cserkesz és kurd lovasságot, mely Karsz felé akart menni, s Begli-Ah­med falunál szállt meg. Az oroszok minden oldalról megrohanták őket s lekaszabolták, nem adva kegyelmet senkinek. Csak alig néhány száz menekült meg. Elesett Mussza pasa, a parancsnok is. Apró csatározásokban többször vívnak ki elő­nyöket a törökök, de mit használ, ha Mukhtár pasa főserege oly gyönge, hogy eddig még nem mert szembe szállni az orosz haderővel, s folyton hátrább húzódik Erzeramnak. Az oroszok minden csata nélkül körülzárhatták Karsz várát, és ostrom alá fogták. Egy másik hadoszlop pedig Erzerum ellen nyomul. A kaukázusi lázadás terjed ugyan, de az előnyomult oroszok visszatartására eddig nem mu­tatkozott elég nagynak.­­­ A montenegrói csatatéren jun. első napjaival kezdődött meg a fegyveres tusa. Szulejman pasa a herczegovinai részről indult Niksics várának fölmentésére, s a Duga-szorosban hosszan tartó ütközet fejlődött ki. Az eddig érkezett hírekből bajos megtudni, ki a győztes. Konstan­tinápolyból azt írják, hogy a montenegróiak ellen intézett támadásoknak jó sikere volt. A „Háború-Krónika" 6-ik száma a következő tartalommal jelent meg: Cserkesz a kabarda-törzsből; cser­kesz katonák (4 kép.) — A háború szintere Ázsiában : I. A török­ázsiai rész. — Ágyuharczok a dunai csatatéren. — A „Hifsz-al-Kachman" török pánczélos hajó föl­robbantása. — A próféta zászlajáról. — A torpedó (képpel.) Előfizetési föltételek junius elsejétől. A „Vasárnapi Újság" és „Politikai Újdonsá­gok" négy hóra (junius—szeptember) 4 frt, — hét hóra (junius—deczember) 7 frt. A „Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok" a „Háboru-króniká"-val együtt négy hóra (junius— szeptember) 4 frt 70 kr., — hét hóra (junius— deczember) 8 frt 20 kr. KS" A „Háboru-krónika" májusi számait előfizetőink 20 krért rendelhetik meg. Minthogy az előfizetés a „ Háború - kró­nikádra csak heti lapjaink előfizetőitől fogad­tatik el, ennek igazolásául, a kik a „Háboru­króniká"-t megrendelik, fölkéretnek, szívesked­jenek a czimszalagból, mely alatt lapjaikat kapják, egyet a megrendelő postautalvány szé­lére ragasztva kiadóhivatalunkhoz beküldeni. tfcJT A „Vasárnapi Ujság"-ból január else­jétől kezdve teljes számú példányok még foly­vást kaphatók, évnegyedenként 2 trtjával, egyes havi füzetek 70 krjával. Előfizetési feltételek j­úlius elsej­étől. A ,,Vasárnapi Újság" és ,,Politikai Újdonsá­gok" három hóra (julius—szeptember) 3 frt. — a ,,Háboru-króniká"-val együtt 3 frt 50 kr. Csupán a „Vasárnapi Újság" három hóra 2 frt — a „Háboru-króniká"-val együtt 2 frt 50 kr. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó­ hivatala (Budapest, egyetem-utcza 4. szám.) Halálozások: ONDERKÓ JÁNOS, vallás és közoktatásügy minisz­teri nyugalm. czim 7. osztályú­ tanácsos, Budán 67 éves korában h­unyt el. Sok évi szolgálat után jól megérdemelt nyugalmát csak pár hétig évezhette. Eperjesen született; fiatal korában házi nevelőség­gel foglalkozott, s többi közt b. Jósika Miklós fiai mellett is volt nevelő. Később hivatali pályára lépett, — még a forradalom előtt — a m. kir. helytartó tanácsnál. 1867-ben a vallás és közoktatási minisz­tériumba osztatott be mint titkár a kath. egyházi ügyosztályba ; s volt idő, midőn (Samassa egri ér­sekké neveztetvén ki, utóda Rónay Jáczint pedig udvari alkalmazásba hivatván) egymaga vitte majd '­* évig az osztály ügyeit. E hivatalában rend, pon­tosság, dolgozatainak még külalakján is csin­os tisztaság, mindenek fölött pedig, a vallásos buzgóság mellett is türelem s méltányosság a felekezetközi kérdésekben, jellemezték. Hivatalos körökben min­denki szeretetét és becsületét birta. Családja soha sem levén, egyszerű, igénytelen magánéletet élt s mivel szüksége félannyi volt, mint (különben mér­sékelt) jövedelmei, szorgalma gyümölcseit megta­karítva, szép kis összeget, i. e. 20,000 forintot tett félre, ki számára? .reg napjaira magának! de hisz neki nyugdíja elég lett volna élethosszig. Családja ? rokonai ? nem voltak; halálát is egy régi barátja jelentette. A szegények, özvegyek és árvák számára. Szülővárosának, Eperjesnek 5000, Buda­pest fővárosnak 12,000 forintot hagyott, mindkét h­elyet a kath. vallású szegény sorsú árvák s özve­gyek segély-alapjára. Nemes befejezése egy tisztán lefolyt életnek. A derék férfiú temetésén a vallás és közoktatási minisztérium személyzete ( mely díszes babérkoszorút is tett le koporsójára) csaknem telje­sen megjelent; azonkívül dr. Pauler, egykori minisz­tere, s Dulánszky püspök, egykori osztályfőnöke; a főváros részéről, melynek oly szép hagyományt tett, Kammermayer polgármester jelent meg. A buda­i vizivárosba tétetett örök nyugalomra. HERCZEG PÁL, Herczeg Mihály budapesti egye­temi jogtanár édes­atyja, elhunyt Hódmező-Vásár­h­elyen. Köztiszteletben álló nagy család feje volt, ki után 10 gyermek, 63 unoka, 37 másodunoka, összesen 110 sarj maradt életben. Az elhunyt­­ 94 évet élt, egész életén által minden jelentékeny betegség nélkül. Kovácsmester volt, mely iparát ötven éven keresztül szorgalommal folytatván, tekin­télyes vagyont szerzett, mind agg napjait biztosí­totta, mind pedig számos tagból álló családját jólétbe helyezte. MINDSZENTY GEDEON, az egyházi költészet egyik legismertebb képviselője, elhunyt Egerben 48 éves korában. 1852-ben szentelték föl, árokszállási, majd egri segédlelkész, 1855-ben főegyházi hitszónok, később képezdei igazgató lett, 1866-ban pedig szent­erzsébeti plébános. Költeményeit, melyeket emel­kedettség és formatisztaság jellemez, 1859-ben adta ki egy kötetben. Egy válogatott gyűjteménye nem­rég jelent meg a Szent-István-társulat kiadásában. Egyházi beszédei 1872-ben láttak napvilágot. Az

Next