Vasárnapi Ujság – 1878
1878-06-02 / 22. szám - A vész előjelei. (Bukarest május 21.) 350. oldal / Eredeti levelezések
21. SZÁM. 1878. xxv. F.VFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. B ~JETIN~JIPTAR. JixTLtcLS hó. Nap Katholikus és protestáns Görög orosz Izratlitz 2 V F 6 Erasmus F 6 E.randi 21 A a Szil. és II. 1 Siván R, H Klotild, Kornél. Kornélia K Quirin püspök Quirin S Bonifácz püsp. Marczián C Norbert Pálka P Róbert Pulcheria S Medard + Medárd 22 Basilicus 23 Mihály pis.3 Zakar. 24 Simeon 4 25 Áldozó csat. 5 Zaklr. 26 Kárpus 6S.,p. 1. fi. 27 Therapius 7 P.2.U.S.N. Bold változásai. © Holdtölte 15-én 1 óra 7 perczkor reggel. ezer forintos legnagyobb versenydij, melyet tavaly „Kincsem" oly diadalmasan vitt el, most Baltazzi „Nie desperandum" ménjének jutott, tehát a bécsi sportvilág győzelmével végződött, b. Majthényi ,,Ottriguer"-je csak másodiknak érkezett. „Kincsem" az idén nem futhatott a díjért, melyért csak 3 éves paripák versenyezhetnek, de a 3000 frtos második államdíjat, aztán pedig a 2000 frtos „Trial Stakes"-t megnyerte szokott biztosságával. A harmadik nap versenyén „Kincsem" kivívta 35-ik győzelmét is, az első osztályú államdíj 5000 frtját, melyre gróf Apponyi „Rococo"-ja érkezett másodiknak. E nap hat versenyéből négyet magyar paripák nyertek. Öngyilkosság a börzén. Május 29-én délelőtt a fővárosi börzén, az első emeleten Bleicher Ödön nevű, 18 éves kereskedősegéd mellen lőtte magát. A pisztoly söréttel volt töltve, oly erősen, hogy szétrepedt. A lövés azonban nem okozott rögtöni halált, a szerencsétlent még élve szállították a kórházba, de életéhez semmi remény. Bleicher, ki Simontornyáról való, utóbbi időkben nem tudott semmi keresethez jutni, s ez ragadta a kétségbeesett tettre. A reklám nagymestere, Johm Genin amerikai kalapos New Yorkban 59 éves korában meghalt. 1866 óta bénulásban szenvedett s e miatt üzletéből visszavonult. Már Barnum virágzó idejében értett Genin üzletének hirdetéséhez. Mikor Barnum árverésre bocsátotta a Lind Jenni hangversenyébe szóló zártszékeket, Genin egyért 255 dollárt ajánlott fel, s mikor az árverést tartó nevét kérdé, ez nagy önérzettel mondá: „Genin a kalapos." Az egész világ hírlapjait körbejárta az a hír, hogy G. kalapos ennyit meg ennyit fizetett egy Lilidi-hangversenyjegyért, s Genin gyártmánya ettől fogva divatba jött. — Kossuth Lajos fogadtatásához 1851-ben 1000 dollárral járult, mely neki a Kossuth-kalapok eladásánál busás kamatokat hozott. Óriási hirlap jelenik meg egy idő óta Amerikában, mely nagyságra nézve minden más társát felülmúlja. Kiterítve 231 gramm súly mellett négy méter térfogattal bir ; van nyolcz oldala, mindegyik tizenkét 367 soros hasábbal, a mi minden egyes oldalra 4404 sort s mind a nyolczra 35,232 sort számit. A sortartalom tehát, oldalanként 25 sort s kötetenként 300 oldalt véve föl, körülbelől öt kötetet tenne ki, a mi, ha e lap csak egyszer hetenként jelennek meg, egy év alatt 200 kötetes könyvtárt képezne, ha azonban a vasárnapok és ünnepnapok kivételével naponként (300 napon át) jelennek meg, akkor a könyvtárt 1500 kötettel töltené meg. A keleti ügyekben Suvaloff gróf utazásának csillapító hatása volt. Oroszország engedékenységének hírével tért vissza Londonba. Oroszország hajlandó az angol követeléseket tekintetbe venni, s a háború által elért roppant előnyeiből lealkudni valamit. Hogy mit, és mennyit, még diplomácziai titok most is, hanem a kongresszus összeülésére előkészületek történnek. De még mindig vannak „nem jelentéktelen pontok", melyeket el kell intézni, ugy hogy a már junius 11-ikére kitűzött kongresszusban ismét halogatás történt. —x— A ,,Der Sport" czimü folyóirat, mint a lótenyésztés érdekeit képviselő központi közlöny, 1878. május 25-én megjelent, 21. számában következően nyilatkozik Kwizda Ferencz János, cs. k. udv. szállító, üditő nedvéről: „A csekély elismerés mellett, melyben nálunk Ausztria-Magyarországban minden hazai részesittetik — bár ez Kwizda úrról nem mondható, miután üditő nedve nagy és kicsiny előtt az azt megillető méltánylattal találkozott— kétszeres örömet érzünk, midőn látjuk, hogy egy osztráknak találmánya vagy készítménye külföldön is mennyire becsültté és keresetté válik. Számos elismerő irat fekszik előttünk Francziaországból, melyek a Kwizda-féle üditő nedv jelességét bizonyítják, s melyek közül csak a kiválóbbakat akarjuk megemlíteni. Különösen dicsérőleg nyilatkozik gróf Montigny, a franczia ménesek volt főigazgatója, s a saumuri lovassági intézet főlovászmestere, ki egyidőben a 3. huszárezrednél hadseregünkben is szolgált, s így a jóismeretben első rangú tekintélynek nevezhető. Sorai annyi dicséretet tartalmaznak, miszerint a többi elismerő irat gróf Dumas, Beauregard Dávid, a chartresi herczeg, gróf Juigné és Cesar Scrépel nagy czégtől, anélkül, hogy értéküket csökkenteni akarnák, háttérbe szorulnak." egyik előharczosa, Barnay tagja volt a „timár legények" név alatt ismert fővárosi társaskörnek, mely 48-ban a pesti mozgalmakra befolyást gyakorlott. Mielőtt az izraelita hitközségnél titkári hivatalt vállalt, az izraelita „normál" iskolában a magyar nyelvet tanította. A községnél kiváló szervezési képességet és fáradhatlan reformátori buzgalmat fejtett ki. Számos közintézet és jótékony egylet neki köszönte tételét és kezdeményező vezérszerepe kiterjedt az összes hazai zsidóságra, mely minden fontosabb ügyben hozzá fordult tanácsért. Igy a „türelmi taksa" megszüntetésénél az ő terve fogadtatott el. 1849-ben Szemere Bertalan meghívta minisztériumába osztályfőnöknek. Mint ilyen követte a kormányt Debreczenből Szegedre, mig fiai mint honvédek a csatatéren szolgálták a haza ügyét. Egy ideig ő is bujdosott. Midőn Haynau 1,200.000 frt hadisarczot vetett ki a magyar zsidóságra, leginkább az ő fáradozásai, és az általa szerkesztett emlékirat folytán történt, hogy a hadisarczból a zsidó vallásalap jött létre, melynek a rabbi seminarium és több iskola köszöni fennállását. Ő volt egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek, mely a súlyosabb kézműiparágakat kívánta a zsidók közt terjeszteni. Ő volt körülbelül az első zsidó, ki nevét magyarosította. Temetése május 29-én délelőtt nagy részvéttel és gyászpompával történt meg. A végtisztességre fiai külföldről érkeztek meg, ezek közt Barnay Lajos, a hírneves német színész. A sugárúti halottas ház előtt nagy tömeg gyűlt össze, számos egyesület és intézetbeliek zászlókkal, a fővárosi hatóság részéről ott volt Ráth Károly főpolgármester. A halottat kivitték a szabad térre, s Kohn rabbi itt mondott ékes halotti beszédet, mely az elhunyt érdemeit és hazafiúi érdemét magasztalta. Végső szavaiban az izraelita hitközség nevében búcsúzott el a halottól s koszorút tett rá. A hatlovas gyászkocsit is koszorúk borították, s a halotti kiséret impozáns menetben indult a dohány-utczai izr. templom elé, hol ismét búcsúbeszéd tartatván, csak azután vonultak a temetőbe. Elhunytak még a közelebbi napokban : KRALOVÁNSZKY GYULA, Nyíregyház város főkapitánya, a szabadságharczban honvéd százados, s 12 év óta Nyíregyháza tevékeny tisztviselője. — ROSENSTINGEL ISTVÁN, Sopron megye árvaszéki ülnöke, a megyei tisztikar egyik legbecsültebb tagja, 57 éves korában Sopronban. — GERHARDT KÁROLY, nyugalmazott m. kir. fővámhivatali főtiszt, 57 éves korában Budapesten. — LAKATOS LAJOS, a budapesti tőzsdének miniszteri biztosa, köztiszteletben álló férfi. — FÜHRER ERNŐ, a debreczeni iparbank, az önkénytes tűzoltó egylet pénztárnoka, a lovaregylet titkára, Debreczenben. — LYUBINISZKY GYÖRGY, a képviselőház nyugalmazott elnökségi titkára, Budapesten. — Csetneki JELENIK FERENCZNÉ, szül. Koller Mária, 45 éves korában Budapesten, s halálát családján kivül is nagyszámú rokonság gyászolja. — RINGELsHEIM ANNA, b. Ringelsheim altábornagynak és az erdélyi részek katonai főparancsnokának testvére, 60 éves korában, Szebenben. — NOVÁK GERGELY, Nagyvárad egyik derék agg polgára", ki végrendeletében jelentékeny összegeket hagyott a város jótékony intézeteire, 87 éves korában. Lord RUJSSEL, a leghiresb angol államférfiak egyike, kinek nevével hazája ujabb története szorosan össze van kötve, hosszabb betegeskedés után elhunyt 86 éves korában. Lord Russel sok izben volt miniszter, s a kormány elnöke, legutolszor 1866-ban. Mint író, mint szónok és államférfiú egyaránt tisztelt nevet hagyott maga után. Ny. B. Időhöz kötött közlemények annyira igénybe veszik lapunkat, hogy a küldött czikkre tért nem szoríthatunk. Mező-Kövesd. Cs. M. J. A „Háború-Krónika" 1878 évi január-márcziusi folyamát 50 krért, az 1877 évi folyamot 1 frt 40 krért rendelheti meg kiadó-hivatalunkban. Halálozások. BARNAY IGNÁCZ, a pesti izraelita hitközségnek 1833 óta nagy érdemű titkára, meghalt 72 éves korában. Átalánosan ismert és tisztelt férfiú volt minden körben, s az izraeliták magyarosodásának 353 Tartalom: Kautz Gyula (arczkép). — Ének a vén koldusról. — Pusztai találkozás. — Görögországi képek (három képpel). — A halottak eltakarítása (képpel). — Tizenötéves kapitány (képpel.) — Egyveleg. — mellékletAda-Kale (három képpel).— Tompa és Petőfi Aranyház. — A vész előjelei. —Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház és iskola. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Hetinaptár. SAKKJÁTÉK. 965-dik számú feladvány Berger J.-tól. Sötét. Világos indul s a harmadik lépésre matort mond. A 960. számú feladvány megfejtése. (Schinkmann W.-tól.) Megfejtés. Helyesen fejtették meg: Veszprémben. Fülöp József. Gelsén. Giesinger Zsigmond. Sárospatakon. Gérecz Károly és Németh Péter. Kolozsvártt. Csipkés Árpád. Kolozsmonostoron. Brauner Gyula. Nagyszombaton: P. E. és B. L. A konviktusi sakk-kör. Budapesten. K. J. F. H. és Muzicsek József. Kis-Várdán. Váczy István. A pesti sakkkör. Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. sz.) Világos. Sötét. 1. Ff3—g4 B t. sz. (a) 2. Büttetik T. sz. "3. F mattot ad. a. 1. b7—b6 2. Fg4—f3 stb. Szerkesztői mondanivaló: K. K. Lajos. A kis románczról alig mondhatunk mást, mint a mit a szerző kikér, hogy t. i. „ifjus kísérlet" s „nem közölhető". Hogy mégis mondjunk valamit ,,a miből tanulhat" —: a négy strófában egyetlen rím ismétlése, terül — merül — messzirül — ül — hűtlenül — nem szép.Van rá eset, pl. Heinenál is; de akkor ez egyhangúságot a rím s átalában a verselés virtuozitásával kell pótolni, ami itt egészen hiányzik. A tartalom egyébiránt ép oly elcsépelt, amily gyarló a forma. Nyári nap hevében. Valóban, a szerző helyesen ítéli meg, — a 2. strófában a színezés túl erős, a hangsértő. Egyébiránt az alapgondolatot (amiért e hiba elkövettetett) sem találjuk kifogástalannak. Az utolsó másfél sorban kimondott eszme talán mégis igen nagy szó ily kicsi esetre. — A szerzőnek használunk vele, ha e költeményét — egyszerűen félretesszük. Villány. D. P. Hogy a költeményben valóság hangja szól, azt a kisérő levélben adott magyarázat nélkül is kieveztük belőle. Formai tekintetben a kivitel sem rosz, a hang pedig egy-egy helyet valóban megkapó. Ha közlésével mégis habozunk, azért van, mert egyfelől tárgya nagyon speciális, másfelől a végén nyilatkozó hang, a bosszúfenyegetés, átkozódás —• talán túl megy a szép határán. Egyelőre félre tesszük, esetleg még elővehetjük. Toncsinak. Nagyon hosszú, ellapul, szétfoly; egy eszmemenet, egy uralkodó értelem nem tartja össze; egyes szép helyei elmosódnak itt a felesleges leírásokban, ott a széles elmélkedésekben. A dalforma jobban sikerül önnek. — Mi hangok harmadik versszakát nem dolgozta-e még át ? Félre van téve nálunk. Mindazon betegségek közül, melyek a halálozási statistikát gazdagítják, a tüdővész az, mely naponta ezreket ragad el, s a legtöbb családra hoz gyászt. A legelőször Brüsselben, s később majdnem mindenütt ismételt kísérletek bebizonyíták, hogy a kátrány, a fényűk gyanta-tartalmú terménye, a legjobb hatással bír minden szédülés- és légcső-bajok ellen. A kátrány legjobban alkalmazható a Guyotféle kátrány-tokocskák alakjában, mely a fennt említett bajok ellen már egészen népszerűvé vált. A közönséges adag 2—3 tokocskából áll, mely mennyiség minden étkezéskor veendő, s majdnem azonnali enyhülés mutatkozik a beteg állapotában. Hogy a számos hamisítvány elkerültethessék, figyelembe veendő, hogy Guyot úr aláírása minden üvegcse czimkéjén három szinü nyomásban van feltüntetve. Raktárak Budapesten: Török József gyógyszertára a „szent lélekhez", királyutcza 7. ; a „városi gyógyszertárban", városháztér 6. sz.; Pillich Ferencz gyógyszertárában a „magyar király"-hoz marokkói-utcza] 1. sz. és a legtöbb gyógyszertárakban.