Vasárnapi Ujság – 1879
1879-05-18 / 20. szám - Nagy-Britannia éléskamarája 322. oldal / Általános nép- és országisme
20. SZÁM. 1879. xxvi. ÍVFOLYAM. VASARN.U3! UJSAG. 323 kapható. Diszes illusztrált kiadást is tervez négy albumszerű nagy 8 adrétü kötetben. Eáth Mór azon érezhető hiányon is segíteni kiván, mely kivált az alkalmas ajándékművekben mutatkozik. A legsikerültebb Shakespeare-forditások tehát pompás album szalon-kiadásokban is meg fognak jelenni. Műbarátok előtt ismeretesek a korán elhunyt Konewka Shakespeare-silhouettjei, melyek közül majdnem a világ minden nyelvén ki vannak adva a poétikus gyöngéd illusztrácziók a „Szentivánéji álomhoz" és a pompás humorú „Falstaff" és „Windsori víg nők" cziklusai. Ezek kiadását Ráth az ősszel kezdi meg „A szentivánéji álom"-mal, s követni fogja ,,Romeo és Julia". A különböző kiadásokhoz Greguss Ágost tanulmányai szolgálnak bevezetésül és magyarázatul. A népszerű természettudományi előadások gyűjteményéből megjelent a III. kötet 15. füzete. A füzet czime : „A nagy ut." (A madárvilág tavaszi utja alkalmából.) Irta Herman Ottó. Két rajzzal és egy térképpel. Kiadja a k. m. természettud. társulat. — Kitűnő természettudósunk szellemesen, de egyszersmind tudományos alapossággal rajzolja benne a madarak költözködését egyik égalj alól a másikba. E vonzó kis munkát élvezettel olvashatja a természettudományok minden barátja. Ára 40 kr. Pfeifer Ferdinánd kiadásában megjelentek: Jókai Mór ujabb munkáinak népszerű kiadásából a 12 és 13 füzet; kisebb beszélyek vannak benne, többi közt „A fránya hadnagy", „A fekete sereg" „Mégsem lesz belőle tekintetes asszony" ; egy-egy füzet ára 40 kr. — A nemzeti szinház könyvtárának 128-dik füzetében: „Az eredendő bűn", eredeti dráma négy felvonásban, irta Váradi Antal; ára 60 kr. — „A művészi és nem-művészi utánzásról", Pasteiner Gyula értekezése, melyet a Kisfaludy-Társaságban nem rég olvasott föl Greguss Ágost; ára 50 kr. Mehner Vilmos kiadásában megjelentek: „Képes világtörténet."1 Irta dr. Ribáry Ferencz. 0. és 7. füzet. A most megjelent és számos fametszettel diszitett két füzet az egyiptomiak történetének végét, a zsidók s Kis-Ázsia népei történetét adja. Egy-egy füzet ára 30 kr. A „Petőn Sándor összes költeményei" illusztrált füzetes kiadásából az utolsó, 34-ik füzet. Egy-egy füzet ára 40 kr, s így az egész mű 13 frt 60 krért volt megszerezhető (A dísztábla külön 2 frt). Sebestyén Gyula „Világtörténelmé"-ből megjelent a 4-ik füzet, mely Egyiptom történelmével, művelődési állapotaival foglalkozik. E képekkel illusztrált munkát a Weiszmann testvérek adják ki, s egyegy füzet ára 30 kr. B. Radvánszky Bélától az ép oly tehetséges mint szorgalmas történetbuvártól, 3 ives füzet jelent meg Knoll K. akadémiai könyvárusnál „Lakás és bútorzat a XVI. és XVII-ik században" czim alatt, mely ,,Magyar családélet és háztartás" czimü művének egyik részét képezi, s egyszersmind mutatványul szolgál, hogy minő modorban és szellemben dolgozza nagy művét. E füzet ára 40 kr. Grünwald Béla képviselőtől három kötetes szakmunka fog közelebb megjelenni: „A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve." Jókai Mór „A csendes évek története" czimű felolvasása, melyet Bécsben az osztrák-német és magyar olvasóegyletben tartott, megjelent a bécsi „Alma Mater" kiadásában német nyelven. A füzet ára 40 kr. ..Székesfehérvári kiállítási kalauz- czim alatt Prém József könyvet irt, mely a kiállítás megnyitása napján (május 17-én) jelen meg s mint egyedüli katalógusszerű mű a kiállítási pénztáraknál 50 krért lesz kapható. Megrendelhető a szerzőnél Székes-Fehérvárott, Palotai kapu 7 szám. Gelléri Mór jól összeállított ,,Magyar Ipar- és Kereskedelmi Lap"-ot indított meg, melyben az ipar és kereskedelem fontos érdekei mellett emelve szót, egyszersmind harczot indít azon szédelgő hírlapírók ellen, kik az ipar és kereskedelmi élet főbb mozgalmait, igy legújabban a székesfehérvári kiállítást is lelkiismeretlen üzelmeik hasznára akarják kizsákmányolni, s figyelmezteti a kiállítókat, hogy ama tolakodó, legtöbbnyire német revolver-journalistákat utasítsák vissza, mert azok zuglapi dicsérete ugy sem ér semmit. Gáspár Imre fiatal író újabb költeményeire előfizetési fölhívást vettünk. A közrebocsátandó kötet, melynek előfizetési ára 1 frt 50 kr., diszkiadásban pedig 2 frt 50 kr., szerzőnek 1876 óta megjelent s eddig még gyűjteménybe föl nem vett verseit tartalmazza, azonkívül egy nagyobb költői elbeszélést a szini életből merítve. Az előfizetésig pénzek május 30-ig Szarvasra Sipos Somához, az „Árpád" irodalmi és nyomdai intézet tulajdonoshoz küldendők. Folyóiratok: A „Természettudományi Közlöny" májusi füzete megjelent, Brehm előadásával a vándormadarakról, dr. Hoitsy Pál értekezésével a nap melegének forrásairól, Jamin után közölt értekezéssel a harmatról és sok érdekes apróbb czikkel, melyeknek egyikéből, Paszlavszky czikkéből a teleskóphalakról, egy részt lapunkba is átvettünk. — A „Századok" májusi füzete Thaly Kálmántól, Károlyi Árpádtól és Jakab Elektől közöl nagyobb értekezéseket, és ezeken kívül számos kisebb közleményt tartalmaz. — A „Figyelő" irodalomtörténeti közlöny májusi füzetében egy nagyobb uj czikk van: „Révay iskolázása Szegeden" Csaplár Benedektől, ki nagy szorgalommal állította össze benne a nagy tudós ifjúságát 1763-tól 1760-ig megvilágító adatokat. A többi önálló dolgozat folytatása az előbbi füzetekben megkezdett közleményeknek. — „Az országos középtanodai tanáregylet közlönyé"-ből, melyet Névy László szerkeszt, megjelent a májusi füzet, számos szakközleménnyel. A bécsi díszmenet képekben. Legközelebb jelennek meg a királyi pár ezüstmenyegzőjének ünnepére Bécs város községe által rendezett díszmenet képei chromolitográfiai színezett lapokon, Makart János tervezete és stadlin festész természet után való fölvétele szerint; a csoportok és azok kiválóbb alakjai élethű képmásolatokban. E diszmű négy-négy képet tartalmazó tiz füzetben jelenik meg s egy-egy füzet ára 3 frt lesz. Előfizetés utján a teljes diszmű 25 forintért szerezhető meg s megrendelést fővárosunkban Lafite Emil könyv- és műkereskedő fogad el. bécsi utcza 6. sz. a. Uj zenemű. Táborszky és Parschnál „Nászénekek" czimű keringő jelent meg zongorára, ifj. Fehrbach Fülöptől, színezett, aranyozott alakokkal és czimerekkel, a királyi pár ezüstlakodalma ünnepére. A nemzeti színházban a balletnek volt vendége a mult napok alatt. Linda Berta kisasszony, a bécsi nagy opera volt első tánczosnője lépett föl Delibes két balletjében : „Sylviá"-ban és „Coppeliá"-ban. A vendégművésznő csinos színpadi jelenség s mestere a lábak művészetének, sőt a plasztikát is szem előtt tartja, de a kifejezés drámai ereje nincs meg benne elegendő mértékben s egész megjelenése, bár igen kellemes, nélkülözi azt a bájt, mely egy Elsler Fanninál, Taglioninál, Pepitánál s más világhírű táncsosnőknél a tánczot bizonyos költői jelleggel ruházta föl. Bécsből is azért távozott el, mert Cerease kisasszony, a ki mint vendég lépett föl, jobban tetszett. Ez alkalommal megemlítjük, hogy a nemzeti színháznak eddigi ballerina assolutája, Botter Irma kisasszony az uj színházi évtől kezdve megvált ez intézettől s nyugdíjba lépett s most Weiner Julia k. a. a ballet prima ballerinája. A népszínházban e hó én a színházi alap javára adták elő a „Sárga csikó" népszínművet, melyben Laczi szerepét ezúttal játszotta először Tamássi, s egyik legkiválóbb alakítása gyanánt mutatta be. A színház szorongásig megtelt, mert Soldosné is énekelt. A „Zengő angyalok" látványosság mutogatása e héten véget ért. Nem nagy vonzerővel volt a közönségre. A legközelebbi újdonság egy franczia énekes bohózat „Kohó", mely e hó 16-ikára volt kitűzve. A gyapju-utczai német színházban múlt hétfőn magyar darabot hozott színte a bécsi városi színháznak Laube igazgatása alatt vendégszereplő társasága. Szigligeti „Fenn az ernyő nincsen kas" czimű vígjátéka volt a németül bemutatott magyar szini termék, mely Schnitzer Ignácznak, a Petőfi „János vitézének" ügyes átültetője német fordításában került szinre „Bauschgold" czim alatt. Szigligetinek vígjátéka szerencsésebb művei közé tartozik s egyszerű meséjével, kidomborodó alakjaival, érdekes jeleneteivel s a verses forma daczára is könnyed, folyékony dialógjával a német köntösben is megtette hatását, a mi legjobban bizonyít a mű belértéke mellett. A német társaság ugyan nem tudta megadni a darab alajainak azt a sajátságos zamatot, mely a nemzeti színpadon az eredetit oly vonzóvá teszi, de a gondos betanulás és összevágó játék elismerést érdemel. A közönség, mely minden részében, még az orchesterben is megtölti a színházat, nagy tetszéssel fogadta a hatásosabb jeleneteket s általában a kedvező benyomás, melyet Szigligeti vígjátékának német fordítása tett, biztosítani látszik e magyar színi termék sikerét a német színpadokon is. Laube társasága a jövő ősszel a bécsi városi színházban fogja adni, s ugyanakkor a berlini udvari színházban is előadják. Közintézetek, egyletek. A tud. akadémia nagygyűlése és Eötvös szobrának leleplezése. Az Eötvös-szobor leleplezését (e hó 25-én) az akadémia ünnepi közülése előzi meg d. e. 10 órakor. Gr. TAnyay Menyhért megnyitó beszédén és Fraknói Vilmos titkári jelentésén kívül csak egy tárgy lesz : Gyulai Pál emlékbeszéde Kemény Zsigmond fölött. Ezután az akadémia tagjai az Eötvösszobor helyére, a korzó felső ligetébe vonulnak, hol az elnök rövid beszédet tart. Szász Károly pedig az ünnepi ódát fogja elszavalni. A tér szűke miatt a közönség a liget rácsozatán kívül foglal helyet. A kis tér, mely alkalmasint „Eötvös-tér" nevet kap, fel lesz lobogózva, valamint a városi s tán a többi középületek is. A magyar tud. akadémia május 12-iki ülésén Zsilinszky Mihály tartotta meg székfoglaló értekezését a „Nagy emberek szerepéről a történelemben". Azt a kérdést vetette föl, hogy vájjon az úgynevezett nagy férfiak működése képezi-e a történelmet, mint azt Cousin és Carlyle állították, avagy megfordítva az egyetemes okok, a természeti törvény kényszerű hatása vezérli az egyes emberek cselekedeteit is, mint Buckle vitatta. Zsilinszky azt hiszi, hogy a két különböző felfogás összeegyeztethető, ha megkülönböztetjük azt a szerepet, melyet a történelmi haladásnál egyfelől a korszellem", másfelől a kitűnő egyéniség játszik. A történelmi haladást sem az általános okok, sem a nagy emberek külön, hanem mindketten együtt, kölcsönös hatásukban mozdítják elő. Sem Mohamed magában, sem az ő kora magában nem hozta létre az izlamot; sem Luther egyedül, sem kora egyedül nem csinálta a reformációt, hanem a korszellem meggyújtva az ő lángesze által! . Az értekezés ezután szól az eszmék fejlődésének menetéről és az úgynevezett egyetemes közszellem létrejöttének módjáról. A nagy emberek befolyását vizsgálván, azt fejti ki, hogy az elméleti téren legnagyobb hatást gyakorolnak a nagy emberek tudományos fölfedezései, a gyakorlati élet körében pedig az államférfiak. A puszta elmélet embereiből majdnem soha sem válnak jó államférfiak. Ezután Szilágyi Sándor r. tag értekezett Szamosközinek az egyetemi könyvtárban őrzött s eddig kiadatlan följegyzései nyomán Mihály vajda megöletéséről 1601 -ben. Szamosközi a nevezetes esetet, a mint különböző szemtanuktól hallotta, háromszor is leirta. A leirás élénken feltünteti a Básta és Mihály vajda közti viszályt, melynek végre is augusztus 19-én a vajda esett áldozatul, kit mikor a vallonok a Torda melletti táborban megtámadtak sátorában s felkonczolták, a zsoldos hadból senki sem nyúlt fegyveréhez, megbosszulandó a vezér halálát. A harmadik felolvasó Konek Sándor egyetemi tanár volt, s Magyarország bűnügyi statisztikájából az utolsó, öt évről (1877-ig) szóló érdekes tanulmányt olvasott föl. Ez adatok szerint: a vizsgálati fogságba jutottak közül 54 százalékot elbocsátottak ; a pörbefogottakból 3] százalék mentetett föl, s az elitéltekből átlag 82—83 százalék egy évnél kevesebb büntetésre ítéltetett. Szomorú tünemény a női bűntettesek folytonos szaporodása, de talán még szomorúbb a családos embereké. Oroszországot kivéve sehol sincs annyi családos elitélt, mint nálunk: 55 százalék. Még sötétebb lesz e jelenség, ha tudjuk, hogy az elitélt nők 54 százaléka olyan, akinek gyermeke is van ; a férfiak közül is 52 százalék apa. A természettudományi társulat május ülésének tárgyát érdekes felolvasások képezték. Niki Than Károly a fertőtlenítő szerekről értekezett, s e szerek ismertetéséhez közérdekű adatokat szolgáltatott. Ismertetése alapját ama kísérletek tapasztalatai képezték, melyeket a pestis-bizottság tett egyes anyagokkal. Utána dr. Rózsahegyi Aladár, ki a kormány által az oroszországi pestises vidékre volt küldve, ismertette tapasztalatait, és szólt Asztrakhánról, a népéletről, a lakásokról és az életbeléptetett rendszabályokról. A nemzetközi orvosi bizottság csak egy pestis-esetet figyelhetett meg Vetlyankában, s abból megállapították, hogy a járvány nem volt indiai, hanem ázsiai pestis. Nem is volt a járvány oly nagy, mint azt idehaza hittük, amennyiben nem terjedt az ki nagyobb mint 2000 • versztnyi területre. Mindössze 426 haláleset fordult elő, 64 beteg kigyógyult. A járvány csak a Volga két partján fekvő falvakra terjedt ki. Vetlyankában a nép egészen elvadult a járvány miatt, s erre befolyással volt az is, hogy a lelkész szintén a járvány áldozata lett. A nép, mihelyt egy helységben valamelyik családban a pestis kiütött, annak a házát önkényesen kórháznak nyilvánította, s irgalmatlanul oda hordta betegeit, bárminő betegségben szenvedtek is ezek, mégis volt rá eset, hogy az ily fertőzött helyről kikerült emberek is kigyógyultak. A Volga vidéke homokos, vízszegény, s a nép mértföldnyi távolból is a Volgához járt vizért, ennek a vize meg egészségtelen, zavaros; ezen körülmény is nagyban elősegítette a járvány terjedését. Herman Ottó két nevezetes idegent mutatott be : egy szerecsen kaimánt, és egy kígyófarkú tekenős békát (chelydra serpentina). Ezek közül egy sem fordult még meg elevenen Magyarországon. Mindkettőt dr. Perl hozta Amerikából. A kaimán (alligator niger) még csak apró szörnyeteg, alig féléves, s Hermán azt hiszi, hogy mióta Amerikából ide került, nem evett. Dermesztőleg hat rá a hideg, ravasz