Vasárnapi Ujság – 1879

1879-06-22 / 25. szám - A kiállitásról (Székes-Fehérvár jun. 19.) J. B. 402. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek - A táplálkozás tudományos szempontból. K. T. K. 402. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem; gazdaság és rokon

408 "VASÁ­RNAPI ÚJSÁG. 25. SZÁM. 1S79. xxvi. ÉVFOLYAM. töltetett. A kunok igen bátor harczosok voltak, s kivált a nyillal tudtak ügyesen bánni. Különösen jellemző öltönydarabuk az u. n. kunsüveg, melynek magassága körülbelül 1 láb, s melyet egy időben tilalom alá is vettek. Egyéb szokásaikra nézve áta­lában föltűnő a hasonlatosság a magyarok, székelyek s a jász-kunok között. A Petőfi-Társaság vasárnap tartotta havi felol­vasó ülését, melyen E. Kovács Gyula olvasta föl „Don Carlos"-ról szóló tanulmányát. Párhuzamot vonva Schiller és Shakspeare közt, áttért értekező az említett dráma taglalására, egyes alakjainak jellem­zésére. Felolvasó épen most fordítja a drámát, e fordí­tásból egy részletet be is mutatott. — Második felol­vasó Torkos László volt „Ábrándozások" czimű köl­teményével, harmadik Szana Tamás, a­ki Kisfaludy Atalának „Mikor a szegény Kajári Náczi élt" czímű költői rajzát olvasta fel.­­ A­ társaság októberben kezdi meg ismét felolvasó üléseit. A magyar orvosok és természetvizsgálók idei nagygyűlése Budapesten lesz. Salamon Ferencz „Budapest történetének" első kötete akkorára már kikerül a sajtó alól és szétosztatik a gyűlés tagjai közt. A gyűlés részleteinek megállapításával most foglalkozik az előkészítő bizottság. Keresnek kellő számú lakást, melyek illő áron bocsáttatnak a tagok rendelkezésére; a közebéd aláírás útján tartatik. A közgyűlés (megnyitó és zárülés) az új városház nagy termében lesz. A kirándulásokra augusztus 31. (vasárnap) tűzetik ki. Elhatározták, hogy a gaz­dasági kiállítás elmarad, e helyett gyógyeszközökből és gyógyanyagokból rendeznek kiállítást. A magyar történelmi társulat idei vándorgyű­lését Maros­vásárh­elyen tartja, hová mérsékelt vasuti­ jegyek adatnak a tagoknak, a kellő igazolás mellett. E végből a résztvenni akaró tagok jul. 10-ig forduljanak Szilágyi Sándor titkárhoz (Budapest, egyetemi könyvtár) világosan kiirva, mely vasutat fogják használni. Augusztus 22-én lesz a megérkezés M.-Vásárh­elyre; 23-án nagy ülés M.­Vásárhelyit; 24—29 bizottságok működése; 30-án eárülés Seges­várott. A pesti szegény gyermekkórház-egylet, mely oly nagy szükséget enyhitő tevékenységet fejt ki, a Jó­zsefvárosban nagy telket vásárolt, s azon új kórhá­zat állít. A múlt vasárnap tartott közgyűlésen föl­olvasott évi jelentés nagy elismeréssel emlékezett meg dr. Bókay János kórházi igazgató fáradhatatlan működéséről, s a többi rendelő orvosok tevékeny­ségéről, kiknek köszönetet is szavaztak. Bókay a közgyűlésen ezer forintot ajánlott fel az új kórház építésére. Az egyleti vagyon a mult év végén 157,511 frt értékből állott, s az 1877. évi állapothoz képest 1334 frttal növekedett. A kórházban tavaly 9537 beteg gyermek ápoltatott.­­ A kórház ágyain 791 beteg gyermek mindössze 15,721 ápolási napot töltött, ezek közül ingyen ápoltatott 654. Az egylet bevétele 16,704 frt, kiadása 13,654 frt. Gazdasági muzeumot állítanak föl a békésiek, melyet nem bérházban, hanem közadakozásból begyült pénzen építenek. Legtevékenyebben buzgól­kodik ez ügyben Zsilinszky orsz. képviselő és Bar­tóky István földbirtokos. Egyház és iskola. A budapesti m. kir. állami felsőbb leányiskola Értesítőjét a most végződő 1878/9. tanévről kiadta Berecz Antal, a gyorsan virágzásra jutott intézet igazgatója. Az iskola szervezetét, tantervét, tanévi jelentést stb. az Értesítő tulajdonképeni tárgyait érdekes értekezés előzi meg, az intézet egyik taná­rától Károly Gy. Hugótól a történelem tanításáról a felsőbb leányiskolában.­­ A mintarajztanoda zárünnepe vasárnap volt. Keleti Gusztáv igazgató nyitotta meg délelőtt tíz órakor a tanári kar jelenlétében rövid beszéddel. Ecsetelte a növendékek előtt szép hivatásukat, föl­említette ő felségek elismerő leiratát azokért a tár­gyakért, melyeket az intézet a párisi világtárlaton kiállított, s végre éljenzés közt kiosztotta a szor­galmas növendékek között a minisztérium által ki­tűzött jutalomdíjakat. Mi újság? Napoleon Lajos herczeg halála. Dél-Afrikából érkezett hírek junius 3-áról a fiatal Napoleon Lajos herczeg halálát jelentik. A herczeg több angol tiszt­tel kémszemlére ment, leszállt a tisztekkel együtt a lóról; a zuluk megtámadták és megölték, testét 17 dárda fúrta át. Két katona szintén megöletett, a többiek elmenekültek. Az angol alsóház jun. 19-ki ülésében Stanley meleg szavakban adott kifejezést a részvétnek Napoleon herczeg halála fölött, s az Eugénia császárné iránti rokonszenvnek. A holttes­tet díszkísérettel Angliába hozzák. A fiatal Napoleon most töltötte be 23-ik évét, s I. évi márczius elején utazott el katonai tapasztalatai gyarapítása végett a zulu földre. A székesfehérvári kiállítást elegen nézik foly­vást, ha az idő arra való. A költségek már e hó 14-én fedezve voltak. A biráló Jury ítéletét alkalmasint va­sárnap hirdetik ki. A főbb jutalmakat József főher­czeg osztja ki e hó 29-én. A kiállítás körül érdeme­ket szerzettek kitüntetéséről a kormány is gondos­kodni fog, s h­ir szerint 60—70 nyer érdemjelet és egyéb kitüntetést. Szegedről a víz folytonos apadását jelentik. Tisza Lajos királyi biztos s a melléje rendelt tanács már megkezdte működését, s e hó 18-ika óta a károk megbecsülése tart. A szétmenekült lakosság mind tö­megesebben tér vissza, s hozzákezdett a munkához. Tisztogatják a romokat, bódékat rögtönöznek. A mesterembereknek azonban szerszámra is szükségük volna. A víz még mindig ellepve tartja a város nagy részét, s a szivattyúk hatása korán sem bizonyul olyannak, mint remélték. A Széchenyi-szobor leleplezése november 3-án lesz, azon évfordulati napon, mikor Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlotta föl az akadémia alapítására. A svéd márványból készülő talapzat 21,000 frtba kerül. Pönninger, a bécsi cs. kir. érczöntő igazga­tója, ki a napokban itt időzött, a szobrot sikerült műnek mondá. Ercsiben az­­ Eötvös-emléket e hó 15-én leplez­ték föl, a Duna felé eső dombon, melynek neve ezentúl Eötvös-halom lesz. A tervezett ünnepélyes­ségeket elrontotta a szakadó eső. Az alkalmi beszé­deket a közel templomban kellett tartani. Az emlék fölállítására alakult bizottság most albumot akar kiadni, melynek tartalmát a síremlék fölavatásakor mondott beszédek és jelentések képeznék, továbbá az emlék, a sírbolt rajzai és egyéb Eötvösre vonat­kozó ercsű­ emlékek s kiadatlan levelek. A sikert előre aláírások útján kívánják biztosítani; a jöve­delem részint arra volna szánva, hogy a majd 500 forintos defic­it fedezve legyen, részint, hogy némi alapot teremtsenek a szobor fenntartására. Türr István, ki a panamai szoros átmetszése ügyében időzött közelebb Párisban, már visszatért Budapestre. Megemlítjük, hogy a panamai csatorna létesítésére alakítandó társulat elnökének Parisban sokan Türr tábornokot akarták, mint a­ki e terv érdekében sokat fáradozott s újra fölelevenitésének egyik fő kezdeményezője. Türr azonban a hozzá intézett fölszólításokra azt felelte, hogy ő nem vál­lalkozh­atik a vezényletre, mert Lesseps a modern vállalkozási szellem I. Napoleonja. Nemzetközi irodalmi kongresszus ülésezett e napokban Londonban. Az angol és franczia írók je­lentek meg legnagyobb számmal, s az üléseken About Edmund elnökölt. Magyarországot Norday Miksa és Frey Gyula képviselték. Dr. Frey indítvá­nyára a kongresszus egyhangúlag megválasztotta a bizottságba tiszteleti tagoknak Arany Jánost és Jókai Mórt. Az indítványban Frey hatással szólt a két koszorús irodalmi működéséről, és felhasználta az alkalmat, hogy a külföldnek a szegediek iránt ta­núsított részvétéért is köszönetet mondjon. Ez iránt Magyarország mindig hálás lesz ép ugy, mint a szel­lemi segélyért, melyben a nagy nemzetek irodalma és művészete részesítette. A bécsi ezüstmenyegzői emlékek. A képzőmű­vészeti társulat lépéseket tett, hogy az ő felségeik ezüstmenyegzőjének alkalmából fölterjesztett hódo­lati feliratok és albumok, melyek jelenleg Bécsben vannak kiállítva, Budapesten a képzőművészeti csarnokban leendő kiállítás végett átengedtessenek. Rudolf trónörökös Lissabonban. A portugál fő­városból jelentik. Rudolf trónörökös és Lipót bajor herczeg e hó 5-én megszemlélték a hajón állomásozó hadihajókat. Délben Dom Luis király, fiaitól kísérve a „Miramare" fedélzetén látogatást tett a trónörö­kösnél és kíséretével ott reggelizett.. Este a királyi palota színházában díszelőadás volt a trónörökös tiszteletére. A szini előadás után bál, majd estebéd volt. A vendégek megszemlélték a múzeumot és poly­technikumot. E hó 7-én Rudolf trónörökös el­hagyta Lissabont, s visszatért Spanyolországba. A „Miramare" a hajóból kihajózása alkalmával a por­tugál hadihajók által üdvlövésekkel fogadtatott, Nagylelkű adakozó. A hivatalos lap jelenti, hogy egy magát megnevezni nem akaró nemes emberba­rát Berlinből tízezer forintot küldött a belügyminisz­tériumhoz, hogy azt a miniszter belátása szerint os­sza ki jótékony czélokra. Mindenki sejti azonban, hogy a nemes adakozó Born Gyula budapesti szár­mazású porosz bankár, ki hazája iránt nem most először tanúsít bőkezű megemlékezést. A miniszter az összegből az írói segélyegyletnek, a nemzeti szín­ház nyugdíjintézetének egyenkint kétezer forintot adott; a vízáradások által áttelepülésre kényszeritett Tisza-Halász heves megyei község lakosainak szintén 2000 frtot, végül pedig 4000 frtot azon szegedi egyhá­zak segélyezésére, melyeknek temploma, illetőleg imaháza elpusztult, különös figyelemmel azon egy­házra, melynek esetleg iskolája is romba dőlt, 4000 frtot rendelt ki. A budapesti lóvonatu vasutak összeköttetése végre elkészült a Margit-hidon keresztül s e hó 21-ikétől most már akadálytalanul közlekednek a Dunapart mind két része közt. A hivatalos bejárás e hó 19-én volt, meghívott számos vendéggel. Bányász-ünnepély volt e hó 3-dikán Zalatsinán, hol egy korszak-alkotó művet szenteltek föl. Hauch Antal zalatlinai főkémlész találmánya ez, mel­lyel nemcsak lehetővé tette az ezüstnek tűz nélküli ki­választását, hanem elkülöníti az aranyat is, mire a lugolás nem képes; megszabadítja a vasat és a ként, a fémek ezen eddigelé legnagyobb ellenségét, és pedig ugy, hogy ezek se pusztuljanak el egészen, hanem hasznosíthatók legyenek. Az ünnepély meg­nyílta előtt mise volt a róm­. kath­. templomban, utána meg díszebéd, melyben Belházy és Cseh mi­niszteri osztálytanácsosok, képviselők, környékbeli nevezetesb férfiak és a több bányahivatalnokok vet­tek részt. Elhalasztott sorsjáték. A hódmezővásárhelyi harczosok családjai fölsegélyezésére rendezett sors­játék húzása aug. 24-ikére h­alasztatott. A párisi falragaszokból, melyekkel a június 7-iki operai ünnepélyt hirdették, több darabot leküldtek Budapestre és Szegedre is. A fővárosban ki is ragasz­tották és sokan megnézték a párisi emléket. Ozmán pasát, a plevnai hőst­iút bűnnel vádol­ják ; de hogy alaposan-e, az más kérdés. A „Times" azt írja, hogy Ozmán pasa és Fuad pasa közt viszály történ ki, ez utóbbi Nuri pasával együtt a szultán előtt feltárta azon visszaéléseket, melyek a hadügy­minisztériumban történtek, mióta a plevnai hős áll e minisztérium élén. Nagy sikkasztásról beszéltek s erre nézve Fuad pasa adatokat ígért, és a vizsgálat megtételére bizottság kiküldését kívánta. A szultán, hit szerint, elrendelte a vizsgálatot. A „Times" még megjegyzi, hogy Ozmán pasa népszerűsége nagyot csökkent, mióta hadügyminiszter. „Kincsem", Blaskovics Ernő híres paripája a berlini versenyen is győzött e hó 17-én. A legnagyobb díjat, mely ezüst pajzsból állott, nyerte el. „Kin­csem" 1876. óta legyőzhetetlen versenyzője a túri­nak, most öt éves, s berlini győzelme volt az ötvene­dik, nem pedig tavaszkor a bécsi. Jó gyalogló. Csák Árpád budapesti joghallgató e hó 9-én reggel 5 órakor indult el Budapestről gya­log , este 8 órakor Székesfehérvárra ért, másnap kora reggel folytatta útját, 1 óra 30 perczkor Vesz­prémben volt, este Tapolczán pihenve, e hó 11-én d. e. 10 órakor Keszthelyre jutott. A 25 mérföldnyi utat, leszámítva, a pihenéseket, 36 óra alatt tette meg. Egyes közbeneső helységekben még bizonyít­ványokat is íratott alá. Liszt zongora mellett fürdik. A maestro wiesba­deni tartózkodása napjaiból beszélik a következő ado­mát : A zongorakirály a Rhein-hotelbe szállt s egy napon a szálloda műkedvelő gazdájánál, Mosen urnál fürdőt rendelt. Meglepetésére a számára berendezett szűk fürdőszobába szorítva talált egy zongorát, mel­­lyel — mint mondták — a szives hotelier nagy elő­zékenységét és hódolatát kívánta a nagy zenész iránt kifejezni. Ezen a doma másnap végigjárta egész Wies­badent. Megtörtént dolog, csakhogy rendezésében több szerep jutott a véletlennek, mind Mosen úr le­leményének. Az olvasóterem régi zongoráját egy újabb szorította ki helyéből, amaz tehát a fürdőszo­bába szorult, mely egy órára esetleg a Liszt Ferencz

Next