Vasárnapi Ujság – 1879
1879-08-03 / 31. szám - Audiométer 31. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság - Phonomotor 31. szám / Természettudomány; ipar; gazdaság
500 újra föllép a nemzeti színházban s kivüle még Zimmermann k. a. Bécsből, kinek művészi tánczát nagyon dicsérik. A népszínházban a csöndes nyári idényt Ujházy és Vízvári vendégszereplései töltötték be, kik azonban voltaképen csak két darabban léptek föl: „A színésznő férje" czimü franczia színműben, s „Tricoche és Cacolet" szintén franczia bohózatban. Ez utóbbit júl. 23-án adták elő. Meilhac és Halévy e bohózatát ismeri a fővárosi közönség még az istvántéri színházból. Mulattató bohózat, telve túlzásokkal, valószinűtlenségekkel, és akad benne sikamlósság is, de sokat lehet rajta nevetni. „Tricoche és Cacolet" egy mindenféle ügyletet közvetítő czég. Ezúttal abban kell közreműködniük, hogy elősegítsék egy fiatal nő szökését, de egyszersmind meg is akadályozzák azt. A czég egyik feje minden furfangját előveszi, hogy a nő megszökjék, a másik ép annyi furfanggal igyekezik megakadályozni és visszavinni a férjhez. Végre is azonban egy más nőt visz haza. A két ügynök aztán a végből egyesül, hogy most már a kalandozást megunt fiatal asszonykát a férj szívesen lássa, és ezt végre is hajtják. Tricoche és Cacolet szerepeit Ujházy és Vízvári folytonos derültség közt játszották. A darab most is tetszett, s az előadásokat elég számos közönség nézte. A népszínház két vendége már befejezte szereplését. VASÁRNAPI ÚJSÁG: váczi czigány családból való. Nagy közönség töltötte be a templomot, s ott voltak a szülők is. Mise után Virtor kanonoknál ebéd volt, aki áldomásában kiemelte az egyház ama személyválogatást nem ismerő anyai szeretetét, mellyel kivétel nélkül mindenkit keblére ölel. Érdekes részlete volt az ebédnek az uj pap rokonai, kik a hires Rácz Pali vezetése alatt játszottak. Rácz maga is hivatalos volt az asztalhoz, és egész lelkesedéssel játszott. 31. SZÁM. 1879. XXVI. FC.VFCI.YAM. Közintézetek, egyletek. A magyar orvosok és természetvizsgálók ez évi, Budapesten tartandó nagygyűlésére készülőknek Sztupa György pénztárnok tudtára hozza, hogy akik a hat forint tagsági díjat beküldik, megkaphatják már a vasúti igazolványt is, mely Budapestre és visszautaztukban kedvezményt biztosít számukra a menetdíjakat illetőleg. E kedvezményt eddig megadták a magyar kir. állami, alföldi, északkeleti, kassa-oderbergi és osztrák állami vasutak; remélhető azonban, hogy a többi vasuttársulat is megadja. A gyűlés előkészületeire nézve a budapesti bizottság rendes üléseket tart, s azokból fölemlítjük a következőket: A kirándulási programmot olyképen egészítették ki, hogy Pest megyében a geológusok számára Visegrád, a növénytudósok, gazdák stb. számára pedig Gödöllő és a babati puszta fog kirándulási helyül szolgálni. A kőbányai sertéstelepek és a sörfőzdék megtekintése szintén fölvétetett a programmba. A budapesti fogadósok tudatták a rendező bizottsággal, hogy a legnagyobb készséggel tartanak fent elegendő s igen jutányos szobákat a tagok számára. A Margit-szigeten rendezendő bál tekintetében Sztupa György bizottságot fog alakítani. A belépti díj 1 írtban állapíttatott meg. A szakülések közül azok, melyekben szakmagyarázat igényeltetik, a megfelelő szakintézetek termeiben, hol ez nem igényeltetik, dr. Halász által kijelölt helyeken tartatnak. Dr. Szabó József ajánlkozott, hogy a nagygyűlés tagjainak geológiai képleteket villanyfénnyel világitva fog bemutatni. A gyógyszerkiállitásra megtették az intézkedéseket és létesülése a IV. ker. főreáliskola termeiben biztosítva van. Pulszky Ferencz megkéretik, hogy a nagygyűlés tartamára a muzeum összes osztályait nyitva tartani szíveskedjék. A tisztviselők országos egyesületének legutóbbi választmányi ülésén az elnöklő Pauler Tivadar kegyeletes szavakban emlékezett meg Wenckheim Béla báróról, ki az egyesületnek alapító tagja volt, és kinek elhunyta fölött a választmány jegyzőkönyvileg részvétét fejezte ki. A pénztárnoki jelentés szerint a múlt havi pénztári maradvány 979 frt 15 frt tesz. Következett az egyesület segélyügyi bizottságának jelentése az özvegyek és árváknak kiosztandó segélyek iránt, és ennek javaslata folytán a beérkezett nyolcz folyamodónő részére 460 frt évi segély szavaztatott, rendkívüli segélyekre pedig a folyó évre 311 főt állapíttatott meg. Egyház és iskola. Az unitáriusok zsinatja augusztus 23-án kezdődik Székely-Kereszturon s ezúttal ülik meg a hitalapítás háromszázados ünnepét. Amerikai és angliai unitáriusok is küldenek képviselőket. Udvarhely megye, hol a legtöbb unitárius (30,000) lakik, mindent megtesz az ünnepély emelésére. Az egyházi tanács megbízásából Jakab Elek történetíró készítette el ez alkalomra Dávid Ferencz első unitárius püspök életrajzát. E zsinaton megalakítják a Dávid Ferenczalapot, melyre Ferencz József püspök 9000 frtot gyűjtött. Papszentelés. Váczon a mult vasárnap tartotta első miséjét Pozsár Endre. Az egyházi ünnepély nagy feltűnést idézett elő, mert a fiatal pap egy Mi újság? A király e hó 6-án Gasteinba megy, Vilmos császár látogatására, s három napot tölt ott, mialatt több kirándulás lesz. Valószínűleg gr. Andrássy is Gasteinba megy s találkozni fog Bismarck herczeggel. Hir szerint Vimos császár rövid idő múlva viszonozni fogja a látogatást Ischlben. Királyunk erdélyi útjáról is volt szó az utóbbi napokban, de erre nézve semmi bizonyost nem hallani. Szeged beültetése végett a királyi biztos körlevélben a főispánokhoz fordult, hogy ültetni való csemeték küldését segítsék elő. Alig ment szét a körlevél, József főherczeg a királyi biztoshoz sajátkezüleg irt udvarias levélben 34.800 csemetét ajánlott fel a tavaszra. A királyi biztos nyomban köszönő levelet intézett a főherczeghez. A főherczeg által küldött levélhez a következő jegyzék volt csatolva : Az alcsuthi faiskolából Szegedre szállítandó fák. Akácz (Robinia pseudo acatia) különféle fajta 20,000 db. Gleditschia (különféle fajta erős sorfák) 7000 db. Juhar (Acer) különféle fajta 200 db. Juhar (Acer negundo) 200 db. Vadgesztenye (Asculus hyppocastanum) 100 db. Platanus (orientális és occidentalis) 100 db. Fűzfa (Salix) különféle fajta 400 db. Kőris (Frascinus) különféle fajta 200 db. Eperfa (Morus alba) 300 db. Török mogyoró (Corylus colurna) 300 db. Gymnonadus canadensis 200 db. Alma különféle fajta 250 db. Körte különféle fajta 250 db. Cseresznye és meggy különféle fajta 200 db. Baraczk különféle fajta 100 db. Szilva különféle fajta 100 db. Tamarix 1000 db. Orgona (Syringa) különféle fajta 1000 db. Amorpha 1000 db. Berberis 500 db. Lonicera 200 db. Bibes aurea (fekete gyümölcscsel) 1000 db. Thuya (különféle fajta cserépben nevelt) 100 db... Juniperus virgiania (cserépben nevelt) 100 db. Összesen 34,800 db. „Ha — írja ő fensége — később nemesebb csemeték díszítési czélokra kellenek, azokat is a legnagyobb örömmel beszolgáltatandom". A külföldi szakértők, miután Szegedről visszatértek, kijelentették, hogy legkésőbb augusztus hó végéig indokolt véleményt fognak adni a Szegeden és környékén végrehajtandó vízműszaki munkálatok iránt, hogy a szükséges munkákhoz mielőbb hozzá lehessen fogni. A szegedi sorsjegyek: A szegediek és tiszavidéki vízkárosultak javára rendezendő állami sorsjátékból a pénzügyminiszter ezer darabot küldött a fővárosi hatóságnak eladás végett. Bizottság alakul az eladás eszközlésére. Egy sorsjegy ára 2 frt; a főnyeremény 50,000 frt, az összes nyeremény értéke 220,000 frt ; a húzás napja szept. 30-ika. A brüsszeli ünnepélyek. A szegediek s a frameriesi bányaszerencsétlenség által sújtottak javára, a belga királyi pár védnöksége alatt július 27-én kellett volna megtartani a nagy hangversenyt, melyen ezer énekes működik közre. De a kellemetlen idő miatt augusztus 3-ikára halasztották. Az ünnepély programmja díszes kiállításban jelent meg, s két lapja illusztrácziót közöl a szegedi és frameriesi szerencsétlenségről. A szegedi lapon fölül van a vízzel borított alföldi vidék képe, egy női alak (a szenvedés), melynek kezét a jótékonyság mentője megszorítja. Alatta a belga és magyar czimer, ez aláírással: Szegedin. A lapon legalul a kétfejű sasos czimer s jobbra és balra belga katonák képei. A frameriesi kép zokogó munkásnőket, bányászati képeket és a belga czimert tünteti elő. A programmhoz van mellékelve az ezen alkalomra irt két kantáte. Magyarok Münchenben. A bajor fővárosban számos magyar ifjú tanul, kik örvendetes módon folytatják tanulmányaikat. A technikán 57, a képzőművészeti akadémián 15 a magyarok száma. A technika építészeti szakosztályán egy magyar ifjú, Quittner Zsigmond nyerte el az első díjat „A görög és római műformák keletkezéséről és jelentőségéről" írt művével. A most megnyílt nemzetközi képkiállításon is több magyar művész festményével találkozunk : Benczúr, Wagner, Litzenmayer akadémiai tanároktól, Aggházytól, Kiss Györgytől pedig két szobor van, egy tanulmányfő, s egy csoportozat, mely egy bolgár leány elrablását tünteti föl, s melylyel az akadémián 400 márka jutalmat nyert. A festészeti akadémia nagydiját Vágó Pál nyerte el szép rajzaival; második dijat Hollósy Simon érdemelte ki. Mint a magyar ipar egyik említésre méltó mozzanatát jegyezhetni föl, hogy a müncheni uj központi indóház főmunkáját a pesti fa-ipartársulat vállalta el. Kitüntetett magyar iparos. Londonból írják nekünk: Golonya Jenő, fiatal iparos jóizlésü és szép műfaragványokat készit; képkereteket és egyéb dísztárgyakat, melyeket élénk tetszéssel néz mindenki. Ily műfaragványokkal tűnt ki a „Westminster Industrial Exhibition" e nyári kiállításán, s az első ezüst érmet nyerte el vele, az első jutalmat, melyet szakmájában csak nyerhetett. Az érmet július 12-én lord Beaconfield kormányelnök hízelgő szavak kíséretében nyújtotta át a fiatal embernek: „Ön magyar ?" — kérdezte tőle, s azután kifejezte óhajtását, hogy a jövő kiállításra is küldeni fog műveiből. Golonya, ki egy időben a budapesti tűzoltók tagja volt, a székesfehérvári kiállításon is részt akart venni, de elkésett. Az ide szánt tárgyakat a nemzeti muzeumnak fogja ajándékozni. Jelenleg az ausztráliai kiállításra készít több tárgyat. Golonya megérdemelné, hogy otthonról is figyelemben részesítsék, s művészi vésőjét minél többet foglalkoztassák. Kossuth és Napoleon Jerome herczeg. A Napoleon herczeg halála után a család fejévé lett Jerome, a „vörös herczeg" az ötvenes években sokat érintkezett a magyar emigráczió tagjaival. Akkor a Palais Royalban lakott, mely csakhamar egyik gyülhelye volt az elégedetlen liberális bonapartistáknak és az európai emigránsoknak. Itt fordultak meg gyakran a magyar emigránsok is: Teleki, Bethlen, Kiss Miklós, sőt — mint a Pesti Napló írja — valószínű, hogy Andrássy Gyula is. A herczeg mindig nagy rokonszenvet tanúsított a magyarok iránt. Megfordult itt Kossuth Lajos is 1859-ben. A „vörös herczeg" igen szívesen fogadta Kossuthot és bevezette a Tuilleriákba, hol a császár hosszabb ideig értekezett Magyarország volt kormányzójával. E nevezetes látogatás részletei még nem kerültek teljesen nyilvánosságra ; szólt már azokról Veress Sándor a „Magyar emigráczió a keleten" írója, de hir szerint Pulszky Ferencz emlékiratainak egyik becses lapját is e részletek elbeszélése fogja képezni. Napoleon Jeromos berczeg a művészetek meleg pártolója volt. Páris mellett szép villát építtetett a Pompejiban feltalált római nyári lakok mintájára. E villát a Császárság bukása után eladta gróf Pálffy Jánosnak, ki még most is bírja. A P. Napló Pulszky szívessége folytán közli Kossuth Lajos nézetét a „vörös herczegről". Kossuth azt mondá ugyanis róla, hogy ritkán látott embert, kinek politikában oly gyors felfogása és oly éles ítélete volna, mint a princenek. De a herczeg csak akkor lesz komoly trónkövetelő, ha a köztársaság lehetetlenné tenné magát. Addig, mig a viszonyok nem játszák kezére a trónt, addig nem veszélyes. Pulszky Ferencz, ki személyesen ismerte a herczeget, azt mondja, hogy igen kényelemszerető ; sokkal eszesebb, mint Chambord gróf, de azt meg nem koczkáztatja, hogy Parisból eltávolítsák. Szívesen venné, ha a suffrage universel őt császárnak választaná, de ő akcziót nem fog kezdeni. Visszatartja őt ettől a „mersz" hiánya. Az új operaház építése lassan bár, de folytonosan halad, s elkészült már a színpad fölötti tető is, mely magasan kiemelkedik a körülte levő épületek közül. Maga az épület (Ybl műve) impozáns, s egyikea főváros legdíszebb monumentális palotáinak. Az olasz renaissance stylü homlokzaton, melynek hossza 24 öl, van a fő kocsi-bejáró, melyből a közönség a márvány oszlopokkal diszitett előcsarnokba lép; e mellett van a rendőrség, orvos, tűzőrség stb. helyisége. A nézőtérhez diszes főlépcső és több melléklépcső vezet s a gyalog érkezők helyeikre juthatnak a nélkül, hogy a nagy csarnokokon keresztül kellene menniök ; a karzatnak szintén külön feltárása és minden emeletnek kényelmes ruhatára van. Az udvari páholy a színpaddal szemben áll, de ezen kívül van még egy kisebb udvari páholy is közvetlen összeköttetésben az udvari szalonnal. A közönség számára van földszint 20, az első emeleten 18, a másodikon 25 páholy, a