Vasárnapi Ujság – 1880
1880-02-15 / 7. szám - A Kisfaludy-társaság közgyülése 107. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
110 egylet, Blaháné stb. A beszentelés után a menet a temető ama részébe vonult, melyben Tóth Ede és Toldy István is pihennek. Itt csak az utolsó pillanatban sikerült a családnak sírhelyet szerezhetni, ugy hogy a sírt még akkor kezdték ásni, mikor a halottas menet megérkezett. Nem is lehetett bevárni, míg a fagyos földet a kellő mélységig leásták, hanem letették a koporsót a közeli útra . Lukálcsy Sándor, a népszínház rendezője és az elhunytnak szinműíró társa ott mondta el búcsúbeszédét. A színházi énekkar gyászdala fejezte be a gyászünnepélyt. Helyreigazítás. A «Vasárnapi Újság» két utóbbi (4. és 5.) számában Szinnyei József nagyérdemű könyvbuvárunk igen érdekes bibliográfiai adatokat közlött az első magyar hirlap, a «Magyar Hírmondó» élete történetéről. Szinnyeitől ugy megszoktuk már az ő könyvbuvári működésében a szigorú pontosságot és lelkiismeretességet, hogy eszembe sem jutott volna adatait ellenőrizni akarni, ha a «Magyar Hírmondó» egyik kötete (az 1786 ik évi) véletlenségből épen az asztalomon nem fekszik. Erről az évfolyamról Szinnyei a V. Ujs. 5. számában a következőket mondja: «1786. (VII. évfolyam.) = 102 Levél. 856 lap. Végül: Tudósítások 2 számozatlan levél. (Szerkesztette Barczafalvi Szabó Dávid.)» A dolog azonban nem egészen igy van. — A «Magyar Hírmondó» 1786 ik évi folyamából az első 312 lapot egész május 13-ig még Szatsvay Sándor irta, miként ezt a levelek aljára jegyzett Sz. S. kezdőbetűk is bizonyitják.De Pattro,a könyvnyomtató, 1786 májusban összeveszett Szatsvayval, a mi ez utóbbit arra inditotta, hogy a «Hírmondó»-tól végkép megválva, egy uj hírlapra, a «Magyar Kurír»-ra, melyet 1787-ben Bécsben tényleg meg is indított, hirdessen előfizetést. Az árván maradt «Hírmondó »-t májusi 13-ikától junius 21-ikéig, a 313-ik laptól 400-ig 1 «egygyszer egygy, másszor más, néha kettő-három is írta». Csak junius 21-ikén a 48-ik levéllel vette át Barczafalvi Szabó Dávid a szerkesztést, miként ez a 401—106. lapon levő beköszöntő beszédből kiviláglik. Ettől fogva az év végéig csakugyan Barczafalvi volt aztán a szerkesztő. Szükségesnek tartottam e kis helyreigazítást ugyancsak a «V. U.»-ban közölni, nehogy valamely későbbi irodalomtörténetirónk, Szinnyei úr megérdemelt tekintélyére támaszkodva, a dolog előadásában megint hibát kövessen el. — .V. K. A föntebbi helyreigazítást helyén valónak tartom. Saját igazolásomra azonban annyit nyilváníthatok, hogy én, miként czikkem végén kifejeztem, „A Magyar Hírmondó" bővebb részletes leírását egyik szakközlönyünkben szándékozom közzétenni. Abban bővebben kifejthetem a szerkesztők változását, azt is megírom, hogy az egyik szerkesztő nem Kibédi Mátyás István a «Diaetetika» szerzője volt, mint eddig hitték, hanem egy ismeretlen poéta alisták Máttyus Péter, sőt azóta egy, eddig föl nem említett szerkesztővel Tállyai Dániellel is bővült ismeretem. Hogy Szatsvay Sándor még 1786 május 13-ig szerkesztette a lapot, az annál inkább tudva volt előttem, mert ő és Rát mindig alájegyezték nevök kezdőbetűit a levelek végén, a többi nem; azaz, nehogy ismét hibát kövessek el, Barczafalvi is egyetlen egyszer B-vel jegyzé alá nevét. Tehát, hogy Szatsvay nevét elfeledtem Barczafalvié mellé jegyezni, az hiba volt tőlem, annál inkább, mert ezen mult századi kitűnő journalistánkra vonatkozólag ivekre mennek jegyzeteim, ismerem életpályáját, még azt is tudom, hogy egy ízben, az uralkodóról közzétett meggondolatlan híréért, a derék Szatsvay martyromságot (25 vonás forintot azaz botot) szenvedett. Álljon itt még az is, hogy ez alkalommal fedeztem fel a gróf Ráday-féle, most a budapesti reformkönyvtárban (sőt a csaknem egy évszázadig a könyvkötő festékétől összeragadt lapokat is én választottam szét) „A Magyar Hirmondónak, eddig egyetlen példányban létező 1787- és 88-ki évfolyamát és a hozzá kötött „Magyar Merkurius" egy negyedéves részét is. Szinnyei József okiratokat közölt; ujabban «Hölgyfutár» czimű szépirodalmi melléklapot adott a «M. Polgár» mellett. Történeti művei közt említendő «Az 1711-diki zendülés,» regényeiből «Egy szép asszony regénye», színműveiből «Az ördög bibliáját» a budapesti népszínházban adták. Kolozsvártt nagy tevékenységet fejtett ki, s nemcsak irt és szerkesztett, de a lyczeum nyomdáját bérelvén ki, több művet ki is adott. Papp Miklós volt, ki rábírta gr. Teleki Sándort is, hogy gazdag tapasztalatait ne hallgassa el, és szellemes tollát ne pihentesse. Béke hamvain FÜZESSERY SÁNDOR apát, a király-helmeczi kerület országgyűlési képviselője, a zemplémi kath. papság egyik legtevékenyebb papja s az egyesültellenzék híve, meghalt 55 éves korában. A holttestet Zemplém megyébe, Füzesérre szállították. Koporsójára az egyesült ellenzéki párt is tett koszorút. — PÓLYA JÓZSEF Bars vármegye alispánja, volt országgyűlési képviselő, mint lapunk zártakor értesülünk, február 12-kén meghalt. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: KÁDAS RUDOLF, a premontrei tanítórend érdemes tagja, győri tankerületi főigazgató, ki a tanügy terén sokat fáradozott N.-Váradon, Kassán, Győrben, az utóbbi években pedig nyugalomba vonultan élt a rend pecze-sz-mártoni birtokán, N.-Várad mellett. — Kiss JÁNOS, Békésmegye nyugalmazott főispáni helytartója, 78 éves korában B-Gyulán. •— FRÁTER FERENCZ kataszteri felügyelő 58 éves korában Debreczenben. — BOTKA GÉZA, torontálmegyei első aljegyző 32 éves korában N.-Becskereken. — GÁMÁN JÁNOS birtokos, Kolos megye törvényhatósági bizottságának tagja, 45 éves korában M-Palatkán. —DOMBI PÉTER mérnök s miniszteri tisztviselő Miskolczon 58 éves korában. —HAU FERENCZ, Szörénymegye pénztárnoka, ki a Pausz-féle ügy miatt öngyilkosságot követett el, s tizenkét napig szenvedett, öreg anyát, özvegyet és négy kis árvát hagyván maga után. — Báró MORENZI ANTAL nyugalmazott lovas százados 73 éves korában Kolozsvártt. — NEMES BENJAMIN ref. lelkész Bogáton. — SURÁNYI JÁNOS nyug. fővárosi törvényszéki jegyző 42 éves korában. •— THIERRY VILMOS, nyugalmazott bányanagy, ki a szakirodalomban is működött, de átalában sok különcz tulajdonsággal birt, Nagybányán.— MAGYAR JÁNOS, veterán néptanító, ki 33 évig oktatott, Bogyoszlón. — TOPICS RSZLÓ, honvédszázados Mitroviczán. Ozv. PISTA JÁNOSNÉ szül. Gyipkó Katalin művelt szellemű és a közműveltségi ügyeket pártoló hölgy, 61 éves korában. — Ozv. Zilahi Kiss LÁSZLÓNÉ szül. Abrudbányai Rediger Anna, Zilahon. — CSIKY KÁROLYNÉ, Arad városi tanácsnok neje (Csiky Gergely drámaíró fivérének neje) hosszas szenvedés után Budapesten. — Dr. TÓTH SÁNDORNÉ szül. Achner Mária, 22 éves korában II.-Szebenben. — MIKOS IMRÉNÉ szül. Miltényi Erzsébet, 37 éves korában Szegszárdon. — SÁGHY FERENCZNÉ szül. Berger Anna, 59 éves korában Agárdon. — KOMPOLTINÉ szül. Ferenczy Róza színésznő 25 éves korában Baján. — JAKSICH JÁNOSNÉ, szül. Hloubeck Francziska, 64 éves korában Csatáron, Bihar megyében. CREMIEUX IZSÁK köztársasági szenátor meghalt Párisban 84 éves korában. Sokat szerepelt és sokat is emlegették nevét. Ő volt az első zsidó, ki miniszteri tárczát nyert. 1848-ban. Mint kitűnő ügyvéd tűnt föl, 1842-ben képviselővé választatván, államférfiúi tulajdonai is ismeretesek lettek. Mindig a szabadelvűekhez tartozott. HI. Napoleon alatt visszavonult a politikától, s a császárság bukása után, 1870-ben másodszor viselte az igazságügyi tárczát; 1875-ben élethossziglan választott szenátor lett. Ő volt az «Alliance Israelite» egyik főalapítója is. Halálozások. K. PAPP MIKLÓS, a kolozsvári «Magyar Polgár» szerkesztője, hosszabb betegség után elhunyt e hó 12-én 43 éves korában. Az irodalomnak sok ágában működött: irt történeti czikkeket és tanulmányokat, elbeszéléseket, regényeket, színműveket, s mint hirlapszerkesztő a publiczistai téren és napi irodalomban eleven tevékenységet fejtett ki. Lapja a «Magyar Polgár» sokáig a királyhágón tuli ellenzék közlönye volt, a fúzió óta pedig a kormányt támogatta. Szerkesztett pár év előtt egy történeti tárt is, melyben VASARNAPI UJSAG. Szerkesztői mondanivaló. Több olvasónk rendelt meg a «V. U.» tavalyi évfolyamából egyes számokat; kiadóhivatalunk igyekszik teljesíteni a kivonatokat. Nem mulasztjuk el azonban figyelmeztetni olvasóinkat, hogy sokkal czélszerűbb, ha a postán elmaradt példányaikat azonnal reklamálják, vagy ha egyes számokat akarnak megrendelni, az iránt mielőbb megkeresik kiadó-hivatalunkat. Mert megtörténhetik, hogy az illető szám elfogyván, a későn érkező megrendeléseknek a legjobb akarat mellett sem tehet eleget kiadó-hivatalunk. Sz.Vesszős. Anakreon dalai, a modern formában, igazán szépen hangzanak. Föl fogjuk használni, sőt más uton is gondoskodunk ismertetésekről. H. A. Milnes pásztordala igen csinos, de a forditó nem birja eléggé a költői nyelvet, a formai csint. E részben sok a kivánni való még. Forditást pedig csak ugy közlünk, ha e részben is egészen megfelelne az irodalmi jogos igényeknek. K.Tarcsa. Sz. Meg fog jelenni, csak még egy kis várakozásra kérjük. Patkó Pali. Csúnya história, nem balladának való. A tragikumban lehet bűn , de nem minden bűnben van tragikum. A szerelem dalai. Hányszor — s ugyanebből a hangból s ugyanebben a formában és ugyanezzel a gondolatmenettel — elzengett érzemények ! Valami újnak csak kellene lenni bennök, hogy közlésük igazolva legyen! Nem közölhetők. Merengés (Z. M.) — Anyjok sirján. — Alkonyórák (N. K.) 5. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM. Kritikán alul. Kedvesem hűsége. — Az első hó. — Jaszli és az özvegy. — Ima. Megemlékezés Petőfi Sándorról. SAKKJÁTÉK. 1054. sz. feladv. Sardotsch N.-től Triesztben. (A negyedik Detroit-féle tornában külön díjat jutalmaztatott.) Sötét. I WIM m ® mercei M Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond. Az 1049. sz. feladvány megfejtése. Gold Samutól. Helyesen fejtették meg: Veszprémben Fülöp József. Gelsén Giesinger Zsigmond. Sárospatakon Gérecz Károly. Nagy-Dobronyban Németh Péter. Kolozsvérrtt Csipkés Árpád. Budapesten K.T., F. H. és Tuschell Dezső. Tatéin Josefovits Gyula. Magyar-Ovélitt Igali Svetozár. Beresztelkén Nagy Albert. Karakón Homolka János. A pesti sakk-kör. Megfejtés: Világos. Sötét. 1. Bf6—f3 ... e4—f3 : (a) 2. Bdö—d3 t. sz. 3. Fv. H matt. a. 1 Kc4—15 : (b) 2. FgG—f7 f Kd5-e5—cG 3. b7—b8 V v. H. mat. b. i «a «iv. 2. Fg6—17 stb. Tartalom. Arany Szöveg: Csepreghy Ferencz.— Éjféli párbaj. Ballada. Jémnostól. — A két ördög vára. Történeti beszély. Irta Eötvös Károly. — A szent-gotthard-hegyi vasút. — Ott ültem ... Költemény. Albert Ivántól. — A gözház. Verne Gyula regénye. — Egyveleg. — A nagy-körösi ásatások. Dr. Öreg Jánostól. — Az angol parlament ellenzékének vezérei. — Rókavadászat Mustangban. — Hogy lett két törökből magyar ember. Feriztől. — Régi magyar nyomtatványok. — A Kisfaludy-társaság közgyűlése. — Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Mi újság ? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Hetinaptár. Képek: Csepreghy Ferencz. — A szent-gotthárd-hegyi vasút. (6 kép.) Báró Doblhoff .1. vázlata után. — Rókavadászat Mustangban, a Bolan-szoros táján (Kelet-Indiában). — Az első ellenzéki padok az angol alsóházban. Wyllie képe után. — A gözház. — A nagy-körösi ásatások. Biczó Géza rajzai: Ásatási jelenet a Tetétlenen. Árpádhalma a tetétleni pusztán. (Pengyem.) HETI-NAPTÁR. Febr. 7ió. Nap Katholikus és protestáns Görög-Orosz Izraelita ló VI 1 Fauszt. és F. II Invoe. Fuszt. F Sün. és An. 3 1» H Julianna sz. vt.Juliana 4 Izidor 4 Jonathan 17 K Donát és J. vlk. Julián és Dón. 5 Ágota sz. vt. 5 Jórám 18 S Sim. p. v.Káll.1 Concordia,Fláv. ti Bukol püspök 6 (nov. h.e. 19 C Zsuzs, Konr. v. Mansv., Gábin 7 Párthén püsp. 7 Bjt.M. M. 20 p Eleut. p. J.t.k.f Bukár, Eleuter 8 Tivadar vt SEsö űmn. 21 is Mór v. Eleon. 1 Eleonora 9 Nicephor vt. 9 S. Zalntr Hold változásai. © Holdtölte 26-án 2 óra 38 pkor regg Felelős szerkesztő : Nagy Miklós. (L. Egyetem-tér 6. sz.) iNyilt tér* Köszönetemet nyilvánítom ez alkalommal, miután a Török József ur gyógyszertárából Budapesten vett szabdalni, köszvény vásznat használván, keresztcsontomban és csípőimben volt heves fájdalmaktól könnyen és gyorsan megszabadultam, s késznek nyilatkozom, ezt mindenki előtt szóval is bizonyítani. FRIEDLER I. Budapesten, Lujza-utcza 20. sz. * E rovat alatt közlöitekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.