Vasárnapi Ujság – 1880
1880-01-25 / 4. szám - Kompolthy Tivadar. Távol nyugatról 60. oldal / Költemények - A földrajzi társaság közgyülése 60. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
7. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI UJSÁG. ujdonsága most Csiky Gergely színműve „A proletárok", melynek bemutatása e hó 23-ikára volt kitűzve. Népszínház. A népszínházban e hó 16-án magyar operettet mutattak be. E téren eddig nem sok kísérlet történt. A budai népszínház számára Aliaga Géza,Wenzel Tivadar írtak volt rövidebb operettet, a mostani népszínháznak pedig Huber Károly készített a megnyitó előadásra egyfelvonásos operettet. Most Erkel Elek, a népszínház karnagya írt zenét Lukácsy Sándornak „Székely Katalin" czimű 3 felvonásos szövegéhez. Erkel Elek egyik legképzettebb zenészünk, ki évek óta mindig zenekarral foglalkozik, ismeri a színpadot is. Hat év óta majd minden népszínműhöz ő ír zenét, s a magyar népdal természete iránti kiváló érzékkel hangszereli az ismert népdalokat. «Székely Katalin»-hoz is elejétől végig magyaros lendületü zenét irt, s átalában érdemes munkát végzett és tehetsége iránt élénk figyelmet gerjesztett. Kár azonban, hogy szerencsésebb szöveget nem kapott. «Székely Katalin» nehézkes mozgású, nem dalra termett szöveg. Oly komoly menetű, s hazafias irányával annyira megköveteli a zenétől a diszkrecziót, hogy teljesen opera-stílt kellett alkalmazni, ami magas mérték lévén a népszínház előadási képességéhez, előre is koczkáztathatta a fáradságot. De máskülönben sem sikerült a szöveg, akár a fejlődés érdekességét, akár a mulattató elemeket vegyük. Legfőbb érdeme, hogy tarkaságokra, váltakozó csoportozatokra ad alkalmat. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem idejében történik ; hősnője, Székely Katalin, egy hazáját szerető nő, ki szerelme által tartja vissza a fejedelmet ama fondorlatoktól, melyekkel német részről körülhálózzák. A német udvar követe Székely Katalin befolyása ellen egy másik nő befolyásával akar hatni a csapodár fejedelemre, s a darab e cselszövény történetét tünteti föl. Székely Katalin azonban győztes marad. Az Erkel által irt zene élénk, s a darab minden részében sűrűn követik egymást a sikerült és hangulatos részek, melyekből a közönség sokat zajosan megtapsolt és ismételtetett. Erkelt minden felvonás után kihívták. A népszínház fényesen állította ki a darabot, s egészen új és festői magyar jelmezekről gondoskodott. A darab főszerepeit Erdősi Eugenia k. a. (Katalin) és Vidor (a fejedelem) játszák. Mind a két szerep teljes operai hangot és ének-készültséget igényel. Komáromi Mariska k. a. üde szép hangjával az egyik leghatásosb szereplő .Tenei Anna, Csatai Zsófi kisasszonyok (két székely leány) csinos népdalok által hatnak, Kápolnai pedig jó tenorhangjával. Együd, Solymosi, Tihanyi komikus szerepeket játszanak, melyek azonban nem igen háládatosak. A népszínműi pályázat. A népszínházi bizottság által kitűzött száz darab arany jutalmat e hó 16-án ítélték oda. A 68 pályamű közt «A legény bolondján czimű 3 felvonásos népszínmű nyerte meg a jutalmat. Erős versenytárs volt a << Hordám Marcsája» czimű 3 felvonásos népszinmű, mely kiváló színpadi jártassággal van irva és szerzője nagyon érti a bonyolítás művészetét, de tárgya nem rokonszenves, egy csomó gézengúz ember foglalván el az előtért. *A toborzás» czimü 4 felvonásos népszinmű érdekes anyag, érdekes alakokkal, de beszélgetései hosszadalmasok s az egész oly terjedelmes, hogy jelen alakjában szikre nem hozható.• A szép asszony bolondján több jó tulajdona, főkép pedig tősgyökeres nyelvezete által tűnt ki és kevés javítással színre hozható volna. Dicséretet nyert a „Böske négy kérője" czimű népszinmű is. Ezeken kivül még vagy 5—6 darab mutatkozott, melyekben van anyag, vagy egyéb figyelemre méltó tulajdon. A «Borzáné Marcsája» szerzője jelentkezésre fog felszólíttatni, ha darabját hajlandó-e előadásra átadni. A pályanyertes mű névrejtő levele felbontatván, szerző gyanánt Csobánczy Kórody Péterszínész tünt föl. Nem ismerte senki. Azóta kitűnt, hogy szerény vidéki színész, Kórodról való, hol atyja földmives volt, ki könyvhöz hajló fiát Pápán iskoláztatta s papot akart belőle nevelni, de színész lett, és sokat olvasott, tanult, hanem a színpadon nem sokra vitte. Jelenleg Sárospatakon van, Némethyné társulatánál, körülbelül 27 éves. E hó 17-én, mikor Sárospatakon a «47-ik czikk» czímű színműben a színpadra lépett, a közönség zajos fogadtatásban részesítette. Kívánjuk, hogy az új irodalmi jelenség, ki ép oly körülmények közt bontakozott ki az ismeretlenségből, mint Tóth Ede, elfoglalja ennek üresen maradt helyét. Darabját gyorsan színre akarják hozni a népszinházban. Főszerepe egy vidám, természetes kedvű parasztlány, s nagyon illik Blahánéra. Csobánczy értesülvén győzelméről, következő sürgönyt küldött Rákosi Jenő igazgatónak: «Üdvözli önt a legboldogabb ember kerek e világon. Csobánczy jelenleg már Budapesten van. Darabját márczius elején adják elő. Hangversenyek: A farsang mindennapi vigalmai által igénybe vett redout nagy termében két hangverseny is volt a múlt héten. Pablo de Sarasate, világhírű hegedűművész adta, s egészen megtelt a a nagy terem hallgatósággal, kik közt a közelebb Budapestre érkezett Liszt Ferencz is megjelent. Sarasate nagy hatással és genialitással játszott; a hatást fokozta, mikor magyar dalokat is kezdett játszani, melyben a czigány virtuózságát a hibátlanság színvonalára emelte. Legközelebb a hegedű egy másik nagy művésze, Joachim hazánkfia fog játszani, ki a vidék nagyobb városait is meglátogatja. A műcsarnokban jelenleg jótékony czélú kiállítás van, ama művekből, melyek Brüsszelben a szegediek és a framiéresi bányában elvesztek hátramaradottjainak segélyezésére rendezett ünnepélyen a királyi sátort díszítették és a belga királyné tulajdonait képezik. A műcsarnoki kiállitás is ezek javára szolgál, de még eddig vajmi kevesen látogatták, pedig a belépti díj csak 20 kr. A kiválóbb művek: Slingeneger megható képe : «Kis gyermek és macskája a bölcsőben, melyet az árvíz magával ragad ;» a Hermans «Mentő»-je, tutajon, a ragadó ár közepett. Dell Acqua csikóst festett, ki rémülten nézi a pusztulást, s e csikós alakja, öltözéke egészen magyaros. Méltán arat tetszést a Stroobant «Szeged utczája az árvíz alatt,» valamint a Portaels «Czigány nő »-je, kit az ár egy fatörzsön ragad tova. Négy szép arczkép a framiéresi szerencsétlenségnél kitűnt mentőket ábrázolja. Részünkről is újra ajánlhatjuk olvasóinknak ez érdekes tárlat megtekintését. Közintézetek, egyletek. A magyar tud. akadémia jan. 19-iki ülésén báró Eötvös Lóránt tartotta székfoglalóját ily czimű értekezéssel: «Adatok az elektrostatika elméletéhez». Először is köszönetet mondott megválasztatásáért, e megtiszteltetést inkább boldogult atyja nevének, mitsem saját érdemének tulajdonítván , de meg akarja érdemelni munkássággal. Felolvasásában saját megfigyelése utján szerzett adatokat ismertetett meg a villamosság elméletéhez. A nyugalomba lépett Jedlik Ányostól az egyetem fizikai szertárát átvévén, figyelmét különösen amaz eszközökre fordította, melyeket Jedlik kiválóan hosszú elektromos szikrák előállítása czéljából készített. Különösen ez által indíttatva az elektromos potentiál elméletből egy átalános elméletet fejt ki, mely magyarázatát adja a Franklin-féle lánczolatos sűrítés s Jedlik-féle sűrítés tüneményeinek s végül a sűrítés egy uj nemét állapítja meg, melyet folytatólagos sűrítésnek nevez, s mely egyaránt alkalmas kis feszültségű elektromosság kimutatására és hosszú elektromos szikrák előállítására. A székfoglalót megéljenezték, s ezután Konkoly Miklós mutatta be az ó-gyallai csillagvizsgálóban tett megfigyeléseit. A Jupiter felületén 1879. őszén az ismeretes színváltozás mellett egy elyptikus pont tűnt föl, mely barna-vörös színt mutat. A magyar korona területén 1871—78-ig 299!) meteorhullást, az 1879-iki év folyamában pedig 617 hulló csillag kezdő- és végpontját figyelték meg. A földtani társulat utóbbi ülésén Matyasovszky Jakab közérdekű fölolvasást tartott a lecsapoló, úgynevezett negatív artézi kutakról, melyek segítségével mocsáros vagy vízzel borított helyeket lehet kiszárítani. Előadta, hogy e kísérletet a múlt nyáron a b. Radvánszky-család birtokához tartozó Pomázon is jó siker koronázta. A fúrási és kútbeli munkálatokat az állami uradalmi igazgató vezette, s a kút már hat méternyi mélysége mellett is az elöntött területről árkok által belévezetett víztömegeket gyorsan felszívta, úgy, hogy néhány nap alatt 32 hold szántóföld kiszáríttatott. Előadó nagyjában vázolja az ország s különösen az alföld földtani viszonyait s ama következtetésre jut, hogy ily lecsapolási kutak az ország legtöbb részében sikeresen lennének alkalmazhatók. Utána Sonntag Tamás olvasta fel dr. Koch Antalnak a radnai havasok andezitjeiről irt értekezését. 61 Egyház és iskola. * A pesti ref. egyháztanács elhatározta közelebb, hogy az egyház és iskolák jótevői nemes tetteinek fölelevenitésére és azokon való buzdulásra a kebelében levő tanintézetekben minden évben emlékünnepélyt tart, s megismerteti a jótevők cselekedeteit. Az egyház jótevői közé tartozik néhai Balassa Antal is, kinek alapítványa tíz év alatt körülbelől 50,000 forintot jövedelmezett, melyből a pesti egyháznak 25,000 frt jutott. Balassa a k.-nyéki temetőben nyugszik, hol a pesti ref. egyház és pápai főiskola emeltek hamvai fölé emléket. Ez emlékszobor közelébb kijavittatik, s az elhunyt halálának tizedik évfordulóján II.Nyéken emlékünnepélyt is fognak tartani. Mi ujsag A zavargások az e hó 15-iki estével elmultak, s az utczák esti nyugalmát azóta semmi sem háborítja. De a szomorú esték eseményeinek visszhangja nemcsak a hírlapokban újul föl, hanem foglalkoztatta a városi közgyűlést és az e hó 22-én újra ülésező képviselőházat is. A városi közgyűlésen Máttyus Arisztid, Eötvös Károly, Sztupa György s még többen indítványt nyújtottak be, mely szerint a közgyűlés rosszalja a zavargásokat, de azt is kijelenti, hogy az országos közügyek intézése körül olyan eljárások jöttek tudomásra, melyek mint az erkölcsiség süllyedésének tünetei, alkalmul szolgálnak az izgatottságra. A zavarok fő oka a rendőrség hiányos szervezete lévén, a főváros írjon fel a kormányhoz a rendőrség szaporítása és szervezése érdekében. Ez indítvány fölött nagy vita folyt, melyben részt vett Jókai is, ki ellenezte az indítványt, tiltakozott a korrupczió vádja ellen, s elmondta, hogy a rendőri és katonai közbelépést mily hírek tették szükségessé, például «hogy Bécsből kétezer kés érkezett, hogy a börzét meg akarják támadni» stb. De a közgyűlés nagy többséggel elfogadta az indítványt. Azt is elhatározták, hogy az elvérzett Schwartz Adolf jogász anyja és Hajnal András bérkocsis özvegye a várostól segélyt nyerjen. A képviselőház jan. 22-iki ülésén Mocsáry Lajos szólalt föl a tüntetések ügyében, megrótta a rendőrség eljárását, főleg pedig azt emelte ki, hogy a katonaság a polgári hatóság felhívása nélkül önhatalmúlag is közbelépett, s hogy az alkotmányos elvekkel összeférhetetlen a katonaság ily szereplése. Parlamenti vizsgálat elrendelését indítványozta tehát annak kiderítésére, hogy ki volt okozója az erőszakoskodásoknak. Ez indítvány indokolása a jan. 23-iki ülésre tüzetett ki. Ez ülésben megjelent a miniszterelnök is, s elhatározták, hogy az indítványt hétfőn, jan. 26-án veszi tárgyalás alá a ház. Verhovay egészségi állapota a legutóbbi napok alatt megnyugtató lett, ugy hogy az orvosok teljes reményt nyilvánítottak felgyógyulásához. E hó 22-én azonban láza ismét fokozódott s álmatlanság bántotta. Nem valószínűtlen, hogy e fordulat oka az izgatottság, melyet a betegnek a történt eseményekről való értesülése szerzett. Véletlen lövés. A kisbirtokosok országos földhitelintézetének most sokszor említett elnökéről, gr. Festetich Pálról azt írja az egyik esztergomi lap, hogy Almosdon időzve, egy fegyver véletlen elsülése által súlyos sérülést szenvedett egyik lábán. Honvédemlék Vízaknán. Bakk Endre vízaknai plébános felhívást tesz közzé az 1849. febr. 4-iki vízaknai csatában elesett 300 magyar honvéd közös sírja fölé állítandó emlék ügyében. Eddig még csak igénytelen fakereszt sem jelöli a helyet. Az ellenség a holttesteket egy 110 öl mélységű beomlott sóaknába dobta. A plébános ur maga azzal akar járulni az emlék fölállításához, hogy megírja a vízaknai eseményeket, s a bejövő összeget a készítendő emlékre fordítja. Fölkér egyszersmind mindenkit, hogy a kik a vízaknai csatáról és az ott elestekről adatokkal birnak, szíveskedjenek tudomására hozni. Virág Benedek elhunytának ötvenedik évfordulója e hó 23-án volt. A budai-tabáni plébániában gyász isteni tiszteletet tartottak e nap délelőttjén. Az emlékünnepet, mikor a költő halálozási helyét táblával jelölik meg, a tavaszra halasztották. A már-