Vasárnapi Ujság – 1880
1880-10-10 / 41. szám - Vajda János. Rozamunda. I. II. 679. oldal / Költemények - A műcsarnok őszi kiállítása 679. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
41. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM. Egyház és iskola. A kolozsvári városi felső leányiskolát e hó 3-kan délelőtt nyitották meg ünnepélyesen az iskolai helyiségben. Az ünnepélyen Paál Sándor tankerületi főigazgató mondott beszédet, röviden ismertetve ez intézet feladatát, majd Várady Károly tanfelügyelő tartott emelkedett hangú beszédet. E beszédekre az intézet tanári kara részéről dr. Széchy Károly válaszolt, különösen kiemelve, hogy legfőbb törekvésük leend e nagyfontosságú intézetet olyan irányban és szellemben vezetni, hogy a hozzá kötött várakozásoknak mindenekben megfeleljen. Az intézet tanári karának tagjai: De Gerando Antonia k. a. igazgató, dr. Széchy Károly, Graz' Jakabné és Binder Laura kisasszony. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 681 s más folyók nevének török eredetét. A németek által Etzelnek, a magyarok által Ételnek s a bizancziak által Atilasnak nevezett lunn király neve a török eufonia szerint Itil vagy Etil, a minek jelentése nagy folyó vagy gyorsan terjedő hatalom. Végül Vámbéry polemizált Hunfalvy Pállal és Budenzzel a finn-ugor rokonság miatt. E theoriának alig harmadrészét fogadhatná el. Hunfalvy Pál erre megjegyzi, hogy köszönettel fogja venni, ha Vámbéry új adatokkal gyarapítja a tudományt s azért kéri is, hogy kutatásainak eredményét mennél előbb nyomtatásban adja ki, de Vámbéry állítását szintén nem fogadhatná el minden föltétel nélkül. A történelmi társulat október 7-iki havi ülésén báró Kemény Gábor miniszter elnökölt. A titkár legelőször is Csengery halálát jelentette be. Az emlékbeszéd tartására Deák Farkas kéretett föl. Az ülésben egy felolvasás volt, melylyel Deák Farkas a «zománcz kérdéséhez» szólt. Említve a zománcz ősi eredetét, a különböző népeknél divatozó zománczozás hasonlóságát, majd a zománczozás osztályozását sorolta elő. A magyar zománcz már az Árpádházi királyok, de főkép az Anjouk, Zsigmond és Mátyás alatt vett nagy lendületet Kelet és Nyugat befolyása következtében. Már a XIII. században a felsőmagyarországi felső városokban a zománczozási művészet a keleti és nyugati modort egyesítő, de mindkettőtől tisztán megkülönböztethető uj alakot öltött, mely méltán magyar zománcznak neveztetik. Különösen divatozott nálunk az úgynevezett sodrony-zománczozás, midőn a rekeszek oldalait nem szalagok, hanem sodronyok képezik, amelyet a 14. század óta nagy előszeretettel űztek nálunk. Utána Szilágyi Sándor a marosvásárhelyi Teleki levéltárban eszközölt újabb kutatásokról tett jelentést. A diploma-osztályt, a társulat által e czélra kiküldött bizottság átvizsgálván, abban, igen érdekes okmányokat talált, melyek közt különösen kiválik XIV. Lajosnak a Tökölyi bujdosókkal kötött eredeti szerződése. Végül a folyó ügyek intéztettek el. Bejelentetett Danielik püspök mint alapító tag s mintegy 10 rendes tag. Felolvastatott Sáros megyének a társulathoz intézett levele, melyben abbeli örömének ad kifejezést, hogy a társaság jövő évi kirándulása helyéül Eperjest választotta. Ezzel az ülés véget ért. A nemzeti muzeum természeti ok tárához e napokban értékes küldemény érkezett Braziliából: a legritkább fajú brazíliai édesvízi halak és különféle, európai múzeumokban szintén ritkán található kígyófajok borszeszben. Ez utóbbiak közt van egy a szokottnál nagyobb csörgőkígyó is. A becses küldeményhez egy sor írás se volt mellékelve, csak sejtik, hogy e küldemény nem származhatik mástól, mint Sarkady Károly már évek óta Braziliában tartózkodó honfitársunktól, ki már a megelőző években is egy 4—5000 frtra becsülhető lepkegyűjteményt küldött Paarából, jelenlegi tartózkodási helyéből a muzeumnak. Mi újságV József főherczeg már egészen jól érzi magát. Izülei fájdalmai a meleg fürdők használata következtében elmultak. A főherczeg e hó közepéig marad a Margitszigeten s aztán családjával együtt Alcsuthra megy. — Klotil főherczegnéz közelebb gr. Festetics Mária, a királynő udvarhölgye, látogatta meg a Margitszigeten s a főherczegnő ez alkalommal pompás rózsabokrétát küldött a királynénak. Hétfőn a főherczegnő, udvarhölgyével gr. Zichy Irénnel, meglátogatta a műcsarnok képtárlatát, s egy óráig időzött ottan ; főleg az alcsuthi kápolna oltárképét: Vastagh György «Szent István »-ját ment megnézni, mely meg is nyerte tetszését, s az egész tárlat érdekességéről dicsérőleg nyilatkozott. A főherczeg idősb leánya , Mária főherczegnő nagy előszeretettel foglalkozik a zenével, melyben itt időzésök alatt a zongorán és a zene elméletében Erkel Gyula a mestere, ki igen dicsőleg nyilatkozik a kis főhgnő zenei érzékéről s könnyű fölfogásáról. Ezenkivül Mária főherczegnő, ugyszintén Kuga Margit főhgnő is a rajzban (a trónörökös volt rajztanára Novopaczky vezetése alatt) és az angol nyelvben gyakorolják magukat, mig a kis József és László főherczegeknek a szigeten időzésük alatt szünidejük van, s csak lovaglással és testgyakorlattal töltik óráikat, édes atyjuk felügyelete alatt. A királyné vendége a muzeumban. Lord Langerforth, kinek kastélyában ő felsége lakott, mikor Angolországban tartózkodott, jelenleg a királyi udvar vendége Gödöllőn. A lord megtekintette a múzeum gyűjteményeit is, hol Pulszky kalauzolta. Tetszett neki minden osztály, főleg a régiségtár, melyre azt mondá: vetekedik a szárazföld elsőrendű gyűjteményeivel. Magyarok Portugáliában. Véletlenül most 11 magyar időz Portugália fővárosában, Lisszabonban. Valamennyi más után s egész külön czéllal ment oda s egyszer csak találkoztak valamennyien. Természetesen nagyon megörültek egymásnak. Ott van, mint már említett i , dr. Rómer Flóris is, ki szept. 26-án meglátogatta az öreg király Dom Fernando jeles muzeumát. Dom Fernando igen buzgó gyűjtője a műtárgyaknak, jeles festő és a szobrászatban is otthon van. Muzeumát Rómer nagyon dicséri. Az öreg király maga vezette körül Romert a múzeumban és másfél órán át mutogatta neki a gyönyörű tárgyakat. Ez alkalommal Rómer átadta Dom Fernando királynak Pulszky Ferencz üdvözletét, mit a király igen szívesen fogadott és sokat beszélt ifjúságáról, Pulszky Ferenczczel eltöltött jó napokról, miből látszott, hogy a király igen kiven s minden részletre visszaemlékezik, a mit látott és tapasztalt Magyarországon. Tudvalevőleg Dom Fernando (Koburg herczeg) Magyarországon neveltetett, teljesen magyar mágnási nevelésben. A király Rómerrel mindig magyarul beszélt, mert a magyar szót nemcsak hogy nem feledte el, de igen jól beszéli még. Emlékek tervezete. E napokban érdekes választmányi gyűlése lesz a mérnök- és építészegyletnek, mely alkalommal a napirend több tárgyai között elsősorban két nagyfontosságú ügy kerül megbeszélés alá és pedig a honfoglalás ezredik évfordulója emlékére teendő egyesületi alapítvány, mely a legszélesebb körök meleg érdeklődésével fog találkozni, és az Alduna mentén, a Kazán-szorosban, — közel a Széchenyi-országuthoz — gróf Széchenyi István emlékére emelendő emlékszobor tervezete. Bem emlékszobrának leleplezése e hó 17-ikére van kitűzve. Nem jó hatást tesz, hogy a szabadságharcz e tüneményszerű alakjának szentelt ünnepélyt sokan erőnek erejével egész magánjellegű, zártkörű ünnepieskedéssé akarják összeszorítani, s a Bem nővérei javára rendezett gyűjtéseket sem nézik jó szemmel. A lembergi egyetemi ifjúság küldöttsége azonban meg fog jelenni Maros-Vásárhelyen, hogy koszorút tegyen a két nemzet szabadságharczosának szobrára. E küldöttség egyszersmind meg akarja hívni a M.Vásárhelyt összegyűlendő egyetemi és akadémiai magyar ifjakat a két év múlva Krakkóban tartandó Miczkievicz-ünnepélyre, mikor a nagy lengyel költő szobrát leplezik le. Az aradi vértanuk gyásznapját e hó 6-án gyászmisével ülték meg a fővárosban a ferencziek templomában. A gyászravatalon Damjanich özvegyének s a budapesti honvédegyletnek koszorúja volt elhelyezve: egy harmadik koszorút, vörös szalaggal ismeretlen kezek helyeztek el. A gyászmisén jelen volt Batthyány és Damjanich özvegye, számos régi honvéd, a honvédmenház rokkantjai. A misét Dosztál Gaudentius zárdafőnök végezte.— Aradon méltó kegyelettel ülték meg a napot. A gyászmise után a vesztőhelyre vonultak ki, hol az egyszerű emléket megkoszorúzták, s Tiszti Lajos az »Alföld« szerkesztője mondott hazafias beszédet. — Debreczenben, X. Váradon, Jászberényben s az ország számos helyén megülték a szomoru emlékű napot. Honvédemlék Vízaknán. Az 1849. évben Vízaknán elesett honvédek emlékszobrának leleplezési ünnepélye e hó 3-án történt meg. Az ünnepélyes gyászszertartást György István apát-kanonok és nagyszebeni főesperes-plébános fényes segédlet mellett végezte, s hazafias gyászbeszédet tartott. Az amphitheatrum romjai. Az aquincumi ásatások egyre nagyobbodó mértékben haladnak előre. Az országos régészeti bizottság részéről kiküldött albizottság a csigadombot és az óbudai plébános egy földjét 340 frtért 3 esztendőre bérbe vette oly joggal, hogy e telkeket bármily módon átkutathatja. Az óbudai ásatásokkal már a mult század végén is foglalkoztak. 1778-ban ugyanis egy szőllőműves pinczét készítve, föltalálta ama római fürdőnek nyomait, mely Schönwiesner tanár buzgalma folytán a Florian-téren most Ó-Buda egyik legnagyobb nevezetességét képezi. Németh, kamarai elnök, a régi amphiteatrum terjedelméből ítélve azt állította, hogy Aquincumnak mintegy 100.000 lakosa volt. Nagy várakozással vannak a régészek most az iránt, hogy az amphiteatrum romjai közt nem találnak-e oly feliratos követ, melyen rajta van Aquincum neve is, mert tudvalevőleg — mint ezt Salamon «Budapest történeté»-ben oly érdekesen fejtegeti — semmi ilyen jel nem maradt fenn, mely Aquincum nevét e területen megőrizte volna, s a római mérföldmutatókon is csupán Aq betűk vannak. Az amphitheatrum 47 hold területet foglal el. Régiségei eddig keveset, mindössze néhány Gordianus császár idejéből való érmet, vasdarabot, csontokat stb. találtak. Az ásatások nagyobb része éjszaknyugati irányban történt s oly terjedelemben, hogy a szemközt fekvő résszel összehasonlítva ma már laikus előtt sem lehet kétség, hogy itt körszinház lehetett. A legmagasabb falak sem emelkednek azonban két ölnyire s sok helyen csak nyomai vannak a régi épületnek. Az ásatások megtekintése természetesen csak akkor lesz kiválóan érdekes, ha az egész kör napvilágra jő, mi, ha jó idő lesz, 2—3 hét alatt várható, azonban jelenleg is érdemes, hogy a fővárosiak e kis kellemes s tanulságos sétát megtegyék. Földrengés. Október 3-án reggel 6—7 óra közt Erdély nagy részén földrengést éreztek, s legerősebb volt a Tövis, Balázsfalva és Segesvár közt levő vonalon. Gyönge mértékben jelentkezett I.-Váradon is. Kolozsváron egy pár épület megrepedt, a kolosmonostori gazdasági intézet gondnoksági épülete végigszakadt. Tövishez közel egy vasúti őrház összeomlott. Felvinczen a középületek megrepedeztek , a református templom mennyezete nagy részben leomlott. Dicső-Szent-Mártonban több épület meghasadt, kémények, falak omlottak le. Segesváron, Beszterczén éjjel 12 és 1 óra közt éreztek két másodperczig tartó földingást, mely reggel 6 óra 50 perczkor ismétlődött. Maros-Vásárhelyen a kollégium kéménye s még több kémény ledőlt. Maros-Ludason több épület megsérült, a kocsárdi indóház pedig tetemes megrongálást szenvedett. Szintúgy megsérült a kapusi indóház is. Erzsébetvárosban a háztetőkről a vakolat hullott, a nagy templomban a kis harang megkondult. Dr. Koch Antal a kolozsvári egyetemen az ásvány- és földtan ny. r. tanára felhívást tesz közzé a földrengésre vonatkozó adatok beküldésére. A keleti kiállítást e hó 3-án rekesztették be. Az összes bevétel 1437 frt, a kiadás 810 frt, maradt tiszta jövedelemül hatszázhuszonhét frt, mi bizonyára kielégítő eredmény 20 és 10 kros belépti dij mellett. Halálozások: PIRY CZIRJÉK, ferenezrendi atya és budapesti kolostorfőnök, ki midőn néhai gr. Batthyány Lajos tetemeit a nemzet ünnepélyesen eltemettette, hazafias beszédet tartott, elhunyt szélhírdésben hirtelen halállal 71 éves korában. A boldogult még két nap előtt misét mondott az elhunyt gr. Mikes János lelki üdvéért. Hosszabb évekig foglalkozott mint gymnásiumi tanár, s a fővárosban becsületes szerzetes volt. THALLMAYER BÉLA, egy fővárosi nagykereskedés főnöke, a szolid üzletemberek egyik kiváló képe meghalt 47 éves korában. A halál váratlanul szakított véget munkás életének. A nemzeti színházban Will énekét hallgatta, s felvonás közben kijött az előcsarnokba, hol vérömlés fogta elő s egy kiáltással összerogyott és meghalt. MIHÁLYFY ANTAL ügyvéd, az első hazai takarékpénztár igazgatóságának tagja, elhunyt 75 éves korában. Egykor István nádornak és később József főherczegnek is ügyvéde volt. Végrendeletében kétkétezer forintot hagyott a Rókus-kórháznak, a vakok intézetének és egy építendő lelenczháznak. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: GER-