Vasárnapi Ujság – 1880

1880-10-10 / 41. szám - Vajda János. Rozamunda. I. II. 679. oldal / Költemények - A műcsarnok őszi kiállítása 679. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek

41. SZÁM. 1880. XXVII. ÉVFOLYAM. Egyház és iskola. A kolozsvári városi felső leányiskolát e hó 3-kan délelőtt nyitották meg ünnepélyesen az iskolai helyi­ségben. Az ünnepélyen Paál Sándor tankerületi fő­igazgató mondott beszédet, röviden ismertetve ez in­tézet feladatát, majd Várady Károly tanfelügyelő tartott emelkedett hangú beszédet. E beszédekre az intézet tanári kara részéről dr. Széchy Károly vála­szolt, különösen kiemelve, hogy legfőbb törekvésük leend e nagyfontosságú intézetet olyan irányban és szellemben vezetni, hogy a hozzá kötött várakozá­soknak mindenekben megfeleljen. Az intézet tanári karának tagjai: De Gerando Antonia k. a. igazgató, dr. Széchy Károly, Graz' Jakabné és Binder Laura kisasszony. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 681 s más folyók nevének török eredetét. A németek által Etzelnek, a magyarok által Ételnek s a bizan­cziak által Atilas­nak nevezett l­unn király neve a török eufonia szerint Itil vagy Etil, a minek jelen­tése nagy folyó vagy gyorsan terjedő hatalom. Vé­gül Vámbéry polemizált Hunfalvy Pállal és Budenz­zel a finn-ugor rokonság miatt. E th­eoriának alig harmadrészét fogadhatná el. Hunfalvy Pál erre megjegyzi, hogy köszönettel fogja venni, ha Vámbéry új adatokkal gyarapítja a tudományt s azért kéri is, hogy kutatásainak ered­ményét mennél előbb nyomtatásban adja ki, de Vámbéry állítását szintén nem fogadhatná el min­den föltétel nélkül. A történelmi társulat október 7-iki havi ülésén báró Kemény Gábor miniszter elnökölt. A titkár leg­először is Csengery halálát jelentette be. Az emlék­beszéd tartására Deák Farkas kéretett föl. Az ülés­ben egy felolvasás volt, melylyel Deák Farkas a «zománcz kérdéséhez» szólt. Említve a zománcz ősi eredetét, a különböző népeknél divatozó zománczozás hasonlóságát, majd a zománczozás osztályozását sorolta elő. A magyar zománcz már az Árpádházi királyok, de főkép az Anjouk, Zsigmond és Mátyás alatt vett nagy len­dületet Kelet és Nyugat befolyása következtében. Már a XIII. században a felsőmagyarországi felső városokban a zománczozási művészet a keleti és nyu­gati modort egyesítő, de mindkettőtől tisztán meg­különböztethető uj alakot öltött, mely méltán ma­gyar zománcznak neveztetik. Különösen divatozott nálunk az úgynevezett sodrony-zománczozás, midőn a rekeszek oldalait nem szalagok, hanem sodronyok képezik, a­melyet a 14. század óta nagy előszeretet­tel ű­ztek nálunk. Utána Szilágyi Sándor a marosvásárhelyi Te­leki levéltárban eszközölt újabb kutatásokról tett jelentést. A diploma-osztályt, a társulat által e czélra kiküldött bizottság átvizsgálván, abban, igen érdekes okmányokat talált, melyek közt különösen kiválik XIV. Lajosnak a Tökölyi bujdosókkal kötött eredeti szerződése. Végül a folyó ügyek intéztettek el. Be­jelentetett Danielik püspök mint alapító tag s mint­egy 10 rendes tag. Felolvastatott Sáros megyének a társulathoz intézett levele, melyben abbeli örömé­nek ad kifejezést, hogy a társaság jövő évi kirán­dulása helyéül Eperjest választotta. Ezzel az ülés véget ért. A nemzeti muzeum természeti ok tárához e na­pokban értékes küldemény érkezett Braziliából: a legritkább fajú brazíliai édesvízi halak és különféle, európai múzeumokban szintén ritkán található kígyófajok borszeszben. Ez utóbbiak közt van egy a szokottnál nagyobb csörgőkígyó is. A becses külde­ményhez egy sor írás se volt mellékelve, csak sejtik, hogy e küldemény nem származh­atik mástól, mint Sarkady Károly már évek óta Braziliában tartózkodó honfitársunktól, ki már a megelőző években is egy 4—5000 frtra becsülhető lepkegyűjteményt küldött Paarából, jelenlegi tartózkodási helyéből a muze­umnak. Mi újságV József főherczeg már egészen jól érzi magát. Izülei fájdalmai a meleg fürdők használata követ­keztében elmultak. A főherczeg e hó közepéig marad a Margitszigeten s aztán családjával együtt Alcsuthra megy. — Kloti­l főherczegnéz közelebb gr. Festetics Mária, a királynő udvarhölgye, látogatta meg a Margitszigeten s a főherczegnő ez alkalommal pom­pás rózsabokrétát küldött a királynénak. Hétfőn a főherczegnő, udvarhölgyével gr. Zichy Irénnel, meglátogatta a műcsarnok képtárlatát, s egy óráig időzött ottan ; főleg az alcsuthi kápolna oltárképét: Vastagh György «Szent István »-ját ment megnézni, mely meg is nyerte tetszését, s az egész tárlat érde­kességéről dicsérőleg nyilatkozott. A főherczeg idősb leánya , Mária főherczegnő nagy előszeretettel foglalkozik a zenével, melyben itt időzésök alatt a zongorán és a zene elméletében Erkel Gyula a mestere, ki igen dicsőleg nyilatkozik a kis főhgnő zenei érzékéről s könnyű fölfogásáról. Ezenkivül Mária főherczegnő, ugy­szintén K­uga Margit főhgnő is a rajzban (a trónörökös volt rajz­tanára Novopaczky vezetése alatt) és az angol nyelvben gyakorolják magukat, mig a kis József é­s László főherczegeknek a szigeten időzésük alatt szü­nidejük van, s csak lovaglással és testgyakorlattal töltik óráikat, édes atyjuk felügyelete alatt. A királyné vendége a muzeumban. Lord Langer­forth, kinek kastélyában ő felsége lakott, mikor An­golországban tartózkodott, jelenleg a királyi udvar vendége Gödöllőn. A lord megtekintette a múzeum gyűjteményeit is, hol Pulszky kalauzolta. Tetszett neki minden osztály, főleg a régiségtár, melyre azt mondá: vetekedik a szárazföld elsőrendű gyűjtemé­nyeivel. Magyarok Portugáliában. Véletlenül most 11 magyar időz Portugália fővárosában, Lisszabon­ban. Valamennyi más után s egész külön czéllal ment oda s egyszer csak találkoztak valamennyien. Természetesen nagyon megörültek egymásnak. Ott van, mint már említett i­ , dr. Rómer Flóris is, ki szept. 26-án meglátogatta az öreg király Dom Fernando jeles muzeumát. Dom Fernando igen buzgó gyűjtője a műtárgyaknak, jeles festő és a szobrászatban is otthon van. Muzeumát Rómer na­gyon dicséri. Az öreg király maga vezette körül Ro­mert a múzeumban és másfél órán át mutogatta neki a gyönyörű tárgyakat. Ez alkalommal Rómer át­adta Dom Fernando királynak Pulszky Ferencz üd­vözletét, mit a király igen szívesen fogadott és so­kat beszélt ifjúságáról, Pulszky Ferenczczel eltöl­tött jó napokról, miből látszott, hogy a király igen k­iven s minden részletre visszaemlékezik, a mit lá­tott és tapasztalt Magyarországon. Tudvalevőleg Dom Fernando (Koburg herczeg) Magyarországon neveltetett, teljesen magyar mágnási nevelésben. A király Rómerrel mindig magyarul beszélt, mert a magyar szót nemcsak hogy nem feledte el, de igen jól beszéli még. Emlékek tervezete. E napokban érdekes választ­mányi gyű­lése lesz a mérnök- és építészegyletnek, mely alkalommal a napirend több tárgyai között első­sorban két nagyfontosságú ügy kerül megbeszé­lés alá és pedig a honfoglalás ezredik évfordulója em­lékére teendő egyesületi alapítvány, mely a legszéle­sebb körök meleg érdeklődésével fog találkozni, és az Alduna mentén, a Kazán-szorosban, — közel a Széchenyi-országuthoz — gróf Széchenyi István emlé­kére emelendő emlékszobor tervezete. Bem emlékszobrának leleplezése e hó 17-ikére van kitűzve. Nem jó hatást tesz, hogy a szabadság­h­arcz e tüneményszerű alakjának szentelt ünnepélyt sokan erőnek erejével egész magánjellegű, zártkörű ünnepieskedéssé akarják összeszorítani, s a Bem nő­vérei javára rendezett gyűjtéseket sem nézik jó szemmel. A lembergi egyetemi ifjúság küldöttsége azonban meg fog jelenni Maros-Vásárhelyen, hogy koszorút tegyen a két nemzet szabadság­h­arczosának szobrára. E küldöttség egyszersmind meg akarja hívni a M.­Vásárhelyt összegyűlendő egyetemi és akadémiai magyar ifjakat a két év múlva Krakkóban tartandó Miczkievicz-ünnepélyre, mikor a nagy len­gyel költő szobrát leplezik le. Az aradi vértanuk gyásznapját e hó 6-án gyász­misével ülték meg a fővárosban a ferencziek temp­lomában. A gyászravatalon Damjanich özvegyének s a budapesti honvédegyletnek koszorúja volt elhe­lyezve: egy harmadik koszorút, vörös szalaggal is­meretlen kezek helyeztek el. A gyászmisén jelen volt Batthyány és Damjanich özvegye, számos régi honvéd, a honvédmenház rokkantjai. A misét Dosztál Gauden­tius zárdafőnök végezte.— Aradon méltó kegyelettel ülték meg a napot. A gyászmise után a vesztőhelyre vonultak ki, hol az egyszerű emléket megkoszorúz­ták, s Tiszti Lajos az »Alföld« szerkesztője mondott hazafias beszédet. — Debreczenben, X.­ Váradon, Jász­berényben s az ország számos helyén megülték a szo­­moru emlékű napot. Honvédemlék Vízaknán. Az 1849. évben Vízak­nán elesett honvédek emlékszobrának leleplezési ün­nepélye e hó 3-án történt meg. Az ünnepélyes gyász­szertartást György István apát-kanonok és nagysze­beni főesperes-plébános fényes segédlet mellett végezte, s hazafias gyászbeszédet tartott. Az amphitheatrum romjai. Az aquincumi ásatá­sok egyre nagyobbodó mértékben haladnak előre. Az országos régészeti bizottság részéről kiküldött al­bizottság a csigadombot és az ó­budai plébános egy földjét 340 frtért 3 esztendőre bérbe vette oly joggal, hogy e telkeket bármily módon átkutathatja. Az ó­budai ásatásokkal már a mult század végén is fog­lalkoztak. 1778-ban ugyanis egy szőllőműves pinczét készítve, föltalálta ama római fürdőnek nyomait, mely Schönwiesner tanár buzgalma folytán a Flo­rian-téren most Ó-Buda egyik legnagyobb neveze­tességét képezi. Németh, kamarai elnök, a régi am­ph­iteatrum terjedelméből ítélve azt állította, hogy Aquincumnak mintegy 100.000 lakosa volt. Nagy várakozással vannak a régészek most az iránt, hogy az amphiteatrum romjai közt nem találnak-e oly feliratos követ, melyen rajta van Aquincum neve is, mert tudvalevőleg — mint ezt Salamon «Budapest történeté»-ben oly érdekesen fejtegeti — semmi ilyen jel nem maradt fenn, mely Aquincum nevét e terü­leten megőrizte volna, s a római mérföldmutatókon is csupán Aq­ betűk vannak. Az amphitheatrum 47 hold területet foglal el. Régiségei eddig keveset, mindössze néhány Gordianus császár idejéből való érmet, vas­darabot, csontokat stb. találtak. Az ása­tások nagyobb része éjszaknyugati irányban történt s oly terjedelemben, hogy a szemközt fekvő rés­szel összehasonlítva ma már laikus előtt sem lehet két­ség, hogy itt körszinház lehetett. A legmagasabb falak sem emelkednek azonban két ölnyire s sok helyen csak nyomai vannak a régi épületnek. Az ásatások megtekintése természetesen csak akkor lesz kiválóan érdekes, ha az egész kör napvilágra jő, mi, ha jó idő lesz, 2—3 hét alatt várható, azonban jelen­leg is érdemes, hogy a f­ővárosiak e kis kellemes s tanulságos sétát megtegyék. Földrengés. Október 3-án reggel 6—7 óra közt Erdély nagy részén földrengést éreztek, s legerősebb volt a Tövis, Balázsfalva és Segesvár közt levő vona­lon. Gyönge mértékben jelentkezett I.-Váradon is. Kolozsváron egy pár épület megrepedt, a kolos­monostori gazdasági intézet gondnoksági épülete végigszakadt. Tövishez közel egy vasúti őrház össze­omlott. Felvinczen a középületek megrepedeztek , a református templom mennyezete nagy részben leom­lott. Dicső-Szent-Mártonban több épület meghasadt, kémények, falak omlottak le. Segesváron, Beszter­czén éjjel 12 és 1 óra közt éreztek két másodperczig tartó földingást, mely reggel 6 óra 50 perczkor is­métlődött. Maros-Vásárhelyen a kollégium kéménye s még több kémény ledőlt. Maros-Ludason több épü­let megsérült, a kocsárdi indóház pedig tetemes megrongálást szenvedett. Szintúgy megsérült a ka­pusi indóház is. Erzsébetvárosban a háztetőkről a vakolat hullott, a nagy templomban a kis harang megkondult. Dr. Koch Antal a kolozsvári egyetemen az ásvány- és földtan ny. r. tanára felhívást tesz közzé a földrengésre vonatkozó adatok beküldésére. A keleti kiállítást e hó 3-án rekesztették be. Az összes bevétel 1437 frt, a kiadás 810 frt, maradt tiszta jövedelemül hatszázhuszonhét frt, mi bizonyára kielégítő eredmény 20 és 10 kros belépti dij mellett. Halálozások: PIRY CZIRJÉK, ferenezrendi atya és budapesti kolostorfőnök, ki midőn néhai gr. Batthyány Lajos tetemeit a nemzet ünnepélyesen eltemettette, haza­fias beszédet tartott, elhunyt szélhírdésben hirtelen halállal 71 éves korában. A boldogult még két nap előtt misét mondott az elhunyt gr. Mikes János lelki üdvéért. Hosszabb évekig foglalkozott mint gymná­siumi tanár, s a fővárosban becsületes szerzetes volt. THALLMAYER BÉLA, egy fővárosi nagykereskedés főnöke, a szolid üzlet­emberek egyik kiváló képe meghalt 47 éves korában. A halál váratlanul szakí­tott véget munkás életének. A nemzeti színházban Will énekét hallgatta, s felvonás közben kijött az előcsarnokba, hol vérömlés fogta elő s egy kiáltással összerogyott és meghalt. MIHÁLYFY ANTAL ügyvéd, az első hazai taka­rékpénztár igazgatóságának tagja, elhunyt 75 éves korában. Egykor István nádornak és később József főh­erczegnek is ügyvéde volt. Végrendeletében két­két­ezer forintot hagyott a Rókus-kórh­áznak, a va­kok intézetének és egy építendő lelenczh­áznak. Elhunytak még a közelebbi napok alatt: GER-

Next