Vasárnapi Ujság – 1880
1880-09-05 / 36. szám - A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyülése Szombathelyen 599. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek - Egy magyar tanár a magyar tengerparton 599. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények; vegyesek
600 tése következett. A svájczi háznál villás reggeli várt, később pedig lakoma a fürdőben. A látogatók aug. 30 án búcsúztak el e helyről, hol — az ország határán kivül — oly előzékeny figyelmet tanúsítottak irántuk. E kirándulással ért véget a szombathelyi vándorgyűlés. VASÁRNAPI ÚJJSÁG. 37. SZÁM. 1880. xxvii. ÉVFOLYAM. Irodalom és művészet. A «Budapesti Szemle» 47-ik (1880 szept.—októberi) száma megjelent, oly változatos és gazdag tartalommal mint rendesen. Első czikke Imre Sándornak mint akadémiai rendes tagnak székfoglalója: „A dal nyelvéről". A mit Imre Sándor ír, mindazt az aprólékosságig menő lelkiismeretes részlettanulmánynak a magasb eszmei tanulságba elvonása jellemzi. E tanulmányában is feltaláljuk, és pedig szépen összeolvadva mind a részletezés, mind az átalánosítás érdemét. Valódi essay, melyből annyi élvezetet, mint tanulságot meríthetünk. Téglás Gábor, a dévai főreáliskola derék tanára, Stanley afrikai utazását kezdi ismertetni (első közlemény) — élvezetesen s a föld- és természetrajzban jártas ember alaposságával. Wertheimer Ede, ki az uj kor történelmi forrásait már évek óta kiváló sikerrel gyűjti s tanulmányozza s e végből most is Párisban időz, a XVIII. századbeli franczia szalonokról ad vonzó képet. Tély Iván az uj görögök államtudományi irodalmát ismerteti. Ifj. Szinnyey József, buzgó ifjú finnistánk, közvetlen szemléletből merített rajzát adja a finn parasztok életének, viszonyainak s jellemzőnek, sok érdekes vonással s ügyesen összeállítva. Megannyi önálló s nagy részben eredeti tanulmány. A szerkesztő, bár nem törekszik minden áron csak eredetit adni, jól teszi, hogy még a külföldi s világérdekű tárgyakat is önállóan dolgoztatja fel munkatársaival. A következő közlemények a szépirodalom rovatába tartoznak : Szász Károly két mutatványt ad Homér Iliászából, magyaros alexandrinekben, mint újabban Baksay is tette. Nem akarunk összehasonlítást tenni a két fordító közt, lapunkhoz mind a kettő közel áll, de örülnénk, ha kézen-közön az egész Hómért, vagy legalább az egész Iliászt így kaphatnók kezeikből. Malluck angol író érdekes novellája : «Positivismus egy szigeten: Az uj Pál és Virginia», farkasmással teljes modern beszély, Nagy László fordításában előzi meg a homéri fordításokat. Az irodalmi és tárczaszerű közlemények közt első Reclus nagy művének : «A föld »-nek ismertetése, a legilletékesb tollból, Hunfalvy Jánostól. E szép mű, melyből a természettudományi társulat kiadásában az első kötet már taval jelent meg s a második most készül, irodalmunkba is át van sajátítva s közönségünk előtt is ismeretes. A színházi szemlében a szerkesztő tárgyalja a nemzeti szinház két legfeltűnőbb újdonságát, a Bartók Legszebbjét s Csiky G. Proletárjait. Kivált az elsőről nagyon szigorúan nyilatkozik s alkalmat vesz egyszersmind a szerző egész más téren (az élctlap-irodalomban) való működése bírálatára is. Most egy érdekes tudományos polémia következik, Marczali Henrik és Pauler Gyula közt, a szerkesztőhöz intézett két nyilt levél alakjában, kik közül az utóbbi az előbbinek a magyar történeti kútfőkről irt művét bírálta volt s most e birálat némely tételei fölött vitatkoznak. — A füzetet az akadémia irodalomtörténeti bizottságának felhívása zárja be, mely már a rövidebb időközi folyóiratokból s napilapokból ismeretes. A tartalmas füzet ára 2 frt; előfizetés félévre 6, egész évre 12 frt. Csokonai Vitéz Mihály, írta Haraszti Gyula. E 362 kis 8-adrét lapra terjedő kötet bevezetésül szolgál Csokonai összes műveihez az Aigner Nemzeti Könyvtárában. A szerző, az életrajzi anyag összegyűjtésében s a két fő író, Domby és Toldy adatai egyeztetésében s uj forrásokból kiegészítésében dicséretes lelkiismeretességgel járt el, s ez munkájának főérdeme. Irodalmi ítéleteiben önállóságra törekedett s ezt is elérte — egyen kivül; saját elfogultságától, mely a költő iránti előszeretetében gyökerezik s ennyiben tiszteletreméltó és rokonszenvünket is érdemli, nem birt eléggé szabadulni. Csokonai kétségkívül kiváló költő volt; határozott egyéniség s nagyobb tehetséggel, mint a mennyit érvényesitni birt; de a szerző túlbecsüli Csokonai befolyását költői irodalmunkra s annak utána következett vezéregyéniségeire, különösen Kisfaludy Károlyra és Vörösmartyra. Tudva van, hogy a Kisfaludy és Vörösmarty kora őt jóval alább becsülte mint érdemié is ; Toldy is csak igen későn szolgáltatott neki igazságot. De azért, hogy pl. Kazinczy igazságtalan volt Csokonai iránt, szabad-e Kazinczy iránt oly igazságtalannak lenni, mint szerzőnk. Apró következetlenségektől sem maradt ment. Egy helytt Vörösmartyt «első nagy, sőt mindeddig legnagyobb költőnk»-nek nevezi; s a következő lapon «a legnagyobb magyar költő» Arany János. Vagy a legnagyobb magyar azt akarja jelenteni: legmagyarabb ? Mindezek mellett Haraszti Gyula műve mindenesetre érdekes s — bár sok szó fér hozzá, — becses is. Mindenesetre jobb a közelebbről (s épen Aignernél is megjelent) ilyenféle irodalomtörténeti és életrajzi úgynevezett tanulmányok legtöbbjénél. A kötet ára 2 frt 20 kr. „Szépirodalmi Könyvtár" czim alatt Aigner Ljos uj vállalatot indított meg, mely — egyéb hasonló vállalataitól kulcsin tekintetében előnyösen különböző alakban — kéthetenként 4—4 éves füzetekben ígérkezik megjelenni. Két első füzetében egyszerre két munka jelen meg, melyek mindenike több — talán 5—6 — füzetre fog terjedni. Az első : Heine költeményei, Endrődi Sándor fordításában, életrajzi s irodalmi bevezetéssel. Heinét sokan fordították már magyarra, több-kevesebb szerencsével, de talán néhány darabján kívül alig olyannal, ami uj kísérletet ne tűrne meg. Nehéz fordítani, tartalmi s alaki sajátságaiért, legnehezebb hangjáért, melyet fordításban egészen eltalálni alig lehet. Endrődy tehetséges költőink közé tartozik a fiatal nemzedékben , de ez első füzetben (melynek nagyobb részét a bevezetés foglalja el) még kevesebb dal van, mintsem határozott ítéletet mondhatnánk sikere mértékéről. A vállalatban megkezdett másik műről, Milko Izidor tárczaszerű elmefuttatásairól is, melyek „Mindenütt és sehol" czim alá vannak foglalva, szintén későbbre tartjuk fel ítéletünket. Most csak a vállalat ajánlására szorítkozunk. Egy-egy füzet ára 30 kr. I „Petrarca és Kisfaludy Károly" czimű irodalmi tanulmányra hirdet előfizetést Rényi Rezső, 80 krjával. A tanulmány, mely a «Szépirodalmi Figyelő»ben jelent meg, sok új adatot is foglal magában. Az előfizetések Aigner Lajos könyvkereskedésébe intézendők. A ,,Koszorú" szeptemberhavi füzete Frankenburg Adolf veterán írónk fénynyomatú arczképét közli, s maga Frankenburg visszaemlékezéseiből ír meg benne egy fejezetet «Petőfi és az Életképek» czim alatt. A füzet további tartalma : költemény Komócsy Józseftől, elbeszélés Margitay Dezsőtől, rajz Tors Kálmántól «Az albán herczeg» czim alatt; György Aladár képzőművészeti irodalmunkról ír, Vajda Viktor pedig «Gróf Benyovszkyról a franczia irodalomban». ..Vasárnapi Lapok" czim alatt Hevesi József fiatal író október 1 -től kezdve társadalmi és szépirodalmi hetilapot indit meg. Az előfizetési ár egész évre 5 frt, és a «Vasárnapi lapok» szerkesztőségi és kiadóhivatalához (dohány-utcza 28. sz. a.) küldendő. Miután hasonló czimű lapoknál gyakran fordul elő tévedés, s eddig is gyakran megesett, hogy «Vasárnapi lap», «Vasárnapi Lapok» czim alatt is érketek hozzánk levelek, a tévedések elkerülése végett fölkérjük olvasóinkat, hogy hozzánk intézett leveleiben lapunk czímét világosan írják ki. Ezt annál inkább ajánljuk figyelmükbe, mivel az újonnan megindulandó vállalat egészen más természetű, mint a „Vasárnapi Újság", s nem illusztrált lap. Új regény Jókaitól. Jókai négykötetes nagy történelmi regényen dolgozik, melynek tárgya a kuruczvilág dicsőségében és csalódásban gazdag idejéből van véve. A regény az alakitandó szépirodalmi részvényvállalat kiadásában jelenik meg. Kossuth emlékiratairól a «Republique Franchise» tárczaczikket közöl, amelyben igen rokonszenvesen nyilatkozik mind Kossuthról, mind emlékiratairól. «Világos előtt» czimen Molnár György, ismert színigazgató emlékirataiból 16 ivnyi kötet fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt, mely szerzőhez szept. 15-ig Gyorokra küldendő: „Tizenkét röpirat." Ilyen czimű zsidó ellenes havi folyóiratot indit meg Istóczy Győző képviselő. Az első füzet a jövő hóban jelenik meg. «Tisza Lajos és udvara Szegeden.» Fény- és árnyképek, irta «egy ismeretlen.» Nyomatott Szegeden s kapható Grimm Gusztáv budapesti könyvkereskedése utján, ára 1 frt. Könnyed, élénk toll rajzolataiból áll a száz és néhány lapnyi kötet. Találó megjegyzések, gúny és tréfa sem hiányzanak belőle, amint sorba veszi a királyi biztosi tanácsosokat, Ivákay Aranyos-féle modorban rajzolván róluk képeit. Iskolai könyvek, Aigner Lajos kiadásában megjelentek: „Alak-és mértan", elemi és felső népiskolák, valamint a polgári iskolák és tanítóképezdék számára, irta Mayer Miksa, harmadik javított és a méterrendszerre alkalmazott kiadás. Ára 80 kr. — ,, Világtörténet iskolai és házi használatra". A miniszteri tanterv alapján irta Führer Ignácz, gyakorló iskolai tanító és néptanár. Ára 40 kr. Előfizetés zeneműre. Bernetti Bertalan előfizetési ivet bocsátott ki két magyar zeneműre, melyekre nézve a szerző engedélyt nyert, hogy azok közül az egyiket Klotild főherczegnőnek, a másikat pedig Koburg herczegnőnek ajánlhassa. Az egyik czime „Alcsuthi hangok”, csárdás zongorára és ez van Klotild főherczegnőnek ajánlva. A másik zenemű ,,Szent antali ábránd" Koburg Fülöp herczegnének ajánlva. Az előbbi mű csinos kiállításban már elhagyta a sajtót, az utóbbi pedig október közepén jelen meg. Ára egynek-egynek 80 kr. Megrendelhető a szerzőnél (Buda, Pala-utcza 6. sz.). A nemzeti szinház operájánál a vendégszereplés folytonos, miután a primadonna-hiányt nemcsak Nagyné halála, hanem Balázsné távolléte is súlyosítja. E héten Keleti Katalin asszony lépett föl, ki külföldi színpadokon szerepelt eddig. A «Mignon» operában Philine szerepét énekelte, de csak középszerű sikerrel. Hangjának nincs üdesége, s a magyar szöveg kiejtésével is küzdenie kellett. A népszínháznak most ismét zajos estéi vannak, mióta Blaháné harmadfélhavi pihenő után ismét megkezdte szereplését. Augusztus utolsó napján lépett föl először a «Sárga csikó» népszínműben, szorongásig telt ház előtt. A tapsoknak és kihívásoknak alig tudott vége szakadni. Ismétlődött e zajos fogadtatás másik este is, a «Piros bugyelláris» előadásakor. Jubileum. A nemzeti szinház operájának egyik legrégibb művésze : Kőszegi, e derék bassista, kinek pontossága és lelkiismerete közmondásos, s noha 37 éve tagja az intézetnek, ő miatta soha sem kellett a kitűzött előadást megváltoztatni. E jeles és törhetetlen tagja tiszteletére a színház az idén jubiláris előadást rendez. Az eszmét Odry Lehel pendítette meg, s az opera tagjai rögtön felkarolták. A képzőművészeti társulat műlapja: Benczúr Gyula Münchenből hazaküldte «Szent István keresztelését» ábrázoló nagy képének egy tollrajzát. A kép Bécsen át került le hozzánk, ahol művészi körökben nagy feltűnést keltett. A karton a képzőművészeti társulat gyűléstermében van, s eltér a múzeumi ismert képtől abban, hogy a kép felső részén angyalok csoportozata van a koronával. A műlap eredeti rajzának magassága 70, szélessége pedig 40 centiméter, s a társulat művészeti bizottsága elhatározta, hogy ép ily nagy alakban másoltatja; egyszersmind azt is elhatározta, hogy Benczúr Gyulához jeles művéért köszönő és elismerő levelet intéz. A képzőművészetek gyámolitására Csongrádmegye 500 frtot szavazott meg és szándéka a jövő évben is hasonló összeget fordítani e czélra. A muzeum képtára részére a közoktatási miniszter Böhm Páltól Münchenben élő jeles életképfestőnktől «Dinnyeszüret az alföldön» czimű nagyobb festményt vásárolt meg. A történelmi képekre hirdetett pályázatra művészeink közül sokan készítenek vázlatokat. Greguss Imre e napokban tért haza Münchenből s három vázlatot hozott magával. Az egyik a világosi fegyverletételt ábrázolja, a mint honvédhuszárok kétségbeesve összetörik kardjukat; a másik II. Rákóczy Ferencznek Lengyelországból való visszatérését mutatja, a mint a fölkelők lelkesülten üdvözlik ; a harmadik a király látogatását Szegeden. Közintézetek, egyletek. A mérnök- és épitészegylet kirándulásai. A temesvári gyűlés után a mérnök és épitészegylet tagjai Oravicza felé indultak, s innen az osztrák államvasút aninai kőszénbányájához mentek. Jaszenován aug. 26-án reggel külön vonatra szálltak, melyhez fedél nélküli kocsik is voltak csatolva, hogy az érdekes vidéket és kanyargó hegyi vasutat annál jobban