Vasárnapi Ujság – 1881
1881-02-27 / 9. szám - A boerok országa (képpel; térképpel és 2 arczképpel) 138. oldal / Általános nép- és országisme - Petőfi Mező-Berényben 1849 május havában. Bonyhay Benjámin 138. oldal / Történelem; régészet és rokontárgyak
•140 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 9. SZÁM. 1881. XXVIII. ÉVFOLYAM. terjedést. A 228 lapra terjedő kötet kiállítása is igen csinos ; a most divatos halványsárga papíron, tiszta nyomással, szabatosan. Örvendetes, hogy vidéki nyomdáinkból is kerül ki ilyen kiállítás. Ez a «Zemplén» könyvnyomdájában nyomatott s Löwy Adolf bizománya Sátoralja-Ujhelyen; egyébiránt a szerző sajátja s ára 2 frt. Legend of the wondrous Hunt stb. Angol jó barátunk Butler Dundas Ede ismét egy szép kötetkével örvendeztette meg a magyar költészet tengerentúli kedvelőit. Arany János regéjét a csodaszarvasról («Buda halála» önálló VI. éneke), «A csodás vadászat» czim alatt, igen sikerült fordításban vezeti be Butler az angol irodalomba. A nyolcz tagu sorok hosszát megtartja, de a magyar lettiverseket jámbusokkal váltja föl, melyek az angol verselés módjába jobban illenek. Tartalmilag a költemény oly hiven s teljesen vissza van adva mint előttünk ismeretes két német fordítása közül egyikben sem. Arany e nagyobb költeményét vegyesek követik, és pedig költőktől hat (köztük Vajda János «Mikor a nap süt az égen» kezdete szép dala) s népdal tizenhét. Amazok közt Petőfitől a «Reszket a bokor» czimű szép dal, mely— mint a fordító helyesen nevezi — már polyglott szerelmi dallá vált, nem kevesebb 16 nyelvre lévén lefordítva, közte még örményre, khinaira, ó-gallre, czigányra is. Népdalainkat Butler szintén igen jó sikerrel fordítja , mily haladás a jó öreg Bowring óta ! A magyar szöveg oldalas közlése az összehasonlítást könnyíti az eredeti s a fordítás közt, de a fordítónak nincs oka félni ez összehasonlítástól, már t. i. a mennyiben fordítás átalában megállhat eredeti mellett. Örvendünk, hogy költészetünknek ily derék ismertetője akadt az angoloknál s óhajtjuk, hogy Butler folytassa még soká amit oly szerencsével kezdett meg. A 70 lapra terjedő kötetke (erős vastag papíron) Londonban jelent meg, Trübner et Co.-nál. * Magyar regény orosz fordításban. Jókainak «Szabadság a hó alatt» czimü regényét közli a «Polgárnája Zvjezda» (Észak Csillaga) czimü orosz szépirodalmi havilap. E regénynek orosz tárgya van. Csepreghy Ferencz összes művei. A korán elhunyt szép tehetségű író összes műveiből megjelent az első kötet az előfizetési fölhívással együtt. Rákosi Jenő rendezi sajtó alá, s a jövedelem a költő síremlékére van szánva, mely egyébiránt már elkészült, s már föl is avatták. A hozzá közelállók nem kívánták igénybe venni a közadakozást, hanem műveinek jövedelmét fordítják arra. Öt nagy kötetben (legalább száz iv) jelennek meg összegyűjtött művei, s ezekre az előfizetési ára írt, mely Evva Lajoshoz, a népszínház titkárjához intézendő. Az első kötet adja Csepreghy költeményeit, e hangulatos és jó humoru darabokat; aztán az «Utolsó esztendő» czimű regényt, mely e sokoldalú tehetségnek szintén egyik figyelemre méltó nyilvánulása. A többi köteteket színművei foglalják el, számra nézve 16, köztük néhány ismeretlen : «Saul király», «Perozes», «Akhbár szultán». Ajánljuk a közönség figyelmébe, mely a «Sárga csikó» és «Piros bugyelláris» népszínművek írója iránt mind a főváros, mind a vidék színpadjain annyi érdeklődést tanusit folyvást. Kisfaludy Károly és Irenéje. Ily czimű (ha nem csalódunk tudom) értekezés jelent meg Peterdi (Prém) Józseftől. Nagy nyolczadrétben 100 lapra terjedő tanulmány a magyar dráma és vígjáték tulajdonképeni megalapítójának drámai költészetéről átalában s különösen legjobb tragédiájáról. Iréné (Erini) történetét balladában, drámában, tragédiában sokan feldolgozták. Peterdi a Voltaire Zairejával s a Bolyai Mohamedjével hasonlítja össze Kisfaludy tragédiáját s sikerülten mutatja ki előnyeit. A szerzőt éles szemű és bonczoló kritikusnak nem mondhatjuk s közhelyek közt mozog s hosszadalmasan feszeget a helyett, hogy kevés szóval tudna a szeg fejére ütni. De a lelkiismeretes szorgalmat nem tagadhatjuk meg tőle. — A csinos kiállítású füzet Aigner L. bizományában jelent meg. «La Traviata, dalok egy tévedt nőhez.» Irta Vészi József. A «tévedt nő »-irodalom nagyon régi, oly régi, mint maga a dolog; társadalmi betegség, melyet az irodalom (állítólag) gyógyítgatni akar. Csakhogy a gyógyszer sokszor veszélyesebb a bajnál ; a nyomtatott betű tovább viszi a ragályt. A költészet megzománczozza a bűnt, tetszetőssé teszi, s a bűnhődés háttérbe szorul, árnyban marad. A Christen Ada dalai szerencsére nem tettek valami nagy hatást, s reméljük a Vészi Józseféi akkorát sem fognak tenni. Vészi csinosan bánik a formával, néha alakit is, pl. a «Szeress szeretlek» czimü románczban (4-7.1.), de érzelmei átalában felületesek, szenvedélye csinált, mámora olykor visszataszító. A fiatal író füzete végén, egy előbbi versgyűjtemény egy részét is lenyomatta, azon indokolással, «hogy nagyon kevés példányban terjedt el.» Kérdés: érdemes volt-e, hogy több példányban is elterjedjen ? — A füzet 120 lapra terjed és ára 1 forint. A „Nemzeti Nőnevelés" folyóirat január-februári füzetei egyszerre jelentek meg, egy tartalmas kötetben. Első czikke De Gerandó Antoninától «Az emberi szolidaritás nevelési szempontból» ; ezt követi gróf Zichy Jenőnek az iparoskörben tartott felolvasása «Felhívás a nemzethez» czim alatt. A XVII. század egyik legnevezetesb tanférfiáról Comeniusról (kit Lorántfy Zsuzsanna hivott meg a pataki főiskolához) két közleményt találunk Márki Sándortól és Dezső Lajostól. Közli a füzet kivonatban Radvánszky könyve után «Mikép ruházkodtak szépanyáink». Simonyi Zsigmond a legrégibb magyar nyelvemléket a «Halotti beszédet» fejtegeti s ennek hű másolata is közölve van . Matolai Elek a nők tornázásáról, Gelléri Mór a nőipari kiállításról értekezik, mig Legeza Viktor természetrajzi czikket közöl. A kettős füzet ára 1 frt 20 kr. A római nevelés- és oktatásügy a legrégibb kortól Augusztusig (751—30 Kr. e.), irta Wutz Albert. Tudori értekezés, mely a nevelés történetének elméletileg ugyan szegény, de mindamellett érdekes korszakát, az ős római erény korát kimerítő s mindenoldalú képben igyekszik föltüntetni. A szerző a forrásokból nagy gonddal állította össze mindazt, amit a latin klasszikus irók, nemzetek és koruk tanítási, nevelési eljárásairól s a nevelés elméletéről írtak vagy fölemlítenek. A tudós idézetekkel dúsan fölszerelt, de a mellett érdekesen s világosan irt tanulmány 77 lapra terjed s ára 50 kr. Pályázat természettudományi műre. A természettudományi társulat ezer forint pályadíjat fordít oly tudományos munkálatok előmozdítására, melyek az ország ásvány- vagy földtani viszonyainak kutatását és a tudomány jelen állásának megfelelő leírását, vagy e kiemelt feladatot előmozdító szakmunkák írását tűzik ki czéljukul. E czélból nyílt pályázatot hirdet. A munkálatok beküldendő tervezetei vonatkozhatnak az ország valamely részében teendő új kutatásokra vagy utazásokra, vagy a kiemelt czélokat előmozdító szakmunkák írására. A pályázók kötelesek, szándékolt munkálatok tervezetét beküldeni, magukat megnevezni és egyszersmind kijelenteni, hogy vájjon munkálatukkal az egész kitűzött összegre vagy belőle mennyire tartanak igényt. A tervezeteket szakférfiak ítélik meg s a pályázók közül megbíznak egyet, vagy ha a körülmények megengedik, többet terveik végrehajtásával. A díj rendszerint a munkálat befejeztével adatik ki, de ha végrehajtása pénzkiadással járna, részben már a megbízatás alkalmával is kiadathatik. A tervezetek f. évi április hó 30-ikáig a természettudományi társulat titkári hivatalába (Budapest, Lipótváros, régi Lloyd-épület) küldendők. „A foktői ref. egyház múltja és jelene" czimü füzetben gyűjtötte össze gondosan Felekd József lelkész az adatokat, melyek ezen pestmegyei egyházra vonatkozólag fenmaradtak. A foktői egyház már 1620—30 körül fennállott. A Franklin-társulat által csinosan kiállított füzet ára 45 kr, s tiszta jövedelme az iskola költségeire van szánva. Megrendelhető a szerzőnél Foktőn, utolsó posta Kalocsa. „Gyakorlati bibliamagyarázatok" czim alatt negyedéves (helyesebben évnegyedes) szakfolyóiratot indított meg Garzó Gyula, a békés-gyomai reform. egyház egyik lelkésze. Főmunkatársai Könyves Tóth Kálmán laczházi és Barakonyi Kristóf bökönyei ref. lelkészek. Az első füzet négy nagy íven jelent meg s mutatványul és ismertetésül 2000 példányban küldetett szét. A vállalat czélja rendre az egész bibliát, versről versre, népszerű, templomi magyarázattal dolgozni fel. A biblia különböző könyveit különböző szerzők vették kézbe, s az első füzetben négy ó testamentomi (Mózes első-, Sámuel első-, Zsoltárok s Dániel) és egy uj-testamentomi könyv (a Timotheushoz irt első levél) magyarázata kezdődik meg. Népszerű, néha kissé bőbeszédű, de egészben véve helyes, világos, alapos előadások. Bevezetésül K. Tóth Kálmántól a biblia átalános ismertetése kezdődik, hasonló modorban. Óhajtandó, hogy a ref. egyházban az ilyszerü biblia-magyarázat szorítaná ki a délutáni isteni tiszteletből a ma már legalább is korszerűtlen heidelbergi káté magyarázatát. A protestáns egyháznak egyetlen egy élő forrása van, maga a biblia — melyet semmi symbolikus könyv nem pótolhat. A derék vállalatot ajánljuk az illető körök figyelmébe. Előfizetési ára, mely a kiadószerkesztőhöz Gyomára küldendő: egy évre (négy füzet) 2 frt. Füzetek. Aradon megjelent: ,,Tanulmányok a nőemanczipáczió köréből", írta Horváth József, ki a női kérdés és nevelés ügyét fejtegeti. Az egész mű több füzetből fog állani, most csak az első — három ivre terjedő füzet jelent meg, s a Bettelheim-testvéreknél rendelhető meg. — „Az ember őstörténete" nyomozva a magyar nyelvben, irta Baloghy Dezső, megjelent Budapesten. — „A nyomdaipar az 1880 iki alsóausztriai iparkiállitáson», irta Bendtner József nyomdász; hivatalos jelentés az országos magyar iparegyesülethez. Előfizetési fölhívások. Erdélyi Béla Nagy-Váradról Ferrand József ily czimü munkájának magyar fordítására hirdet aláírást: „A közigazgatási intézmények Francziaországban és a külföldön". Ferrande műve a czentralizácziót támadja meg s a helyi intézmények erősítését tartja a közigazgatás főfeltételének. A megrendelés Hollósy Jenő nagyváradi nyomdatulajdonosnál teendő. A „Vig versek" czimü füzetre nyit megrendelést vagy előfizetést Szegszárdról Borzsák Endre ref. lelkész, 1 frtnyi dij mellett. Szerző vig verseinek egy része az élczlapokban jelent meg. — „Jelenetek az életből" czim alatt adja ki Erdélyi Mikes Rita beszélyeit Siposs Árpád Szarvason; előfizetési ára 1 frt 50 kr. — Dr. Maisiis Mór előfizetési fölhívást bocsátott ki az ,,Igazságügyi útmutató" második évi folyamára, melyben az 1878/80-ik években hozott magyar törvények és miniszteri rendeletek betüsoros tárgymutatóját adja ; előfizetési ára 80 kr., s ez a szerzőhöz Budapest, nádor-utcza 20 sz. intézendő. „A magyar iparügy vezérférfiai" czimű.nagy műlapot adott ki Szinay István Miskolczon. Összesen tizennyolcz arczkép van rajta, melyeket Grund rajzolt tisztán és cúnosan. Közepén a József főherczeg, arczképe babérkoszorúban, körülötte pedig gr. Zichy Jenő, dr. Szabíky Adolf, Ráth Károly, Mudrony Soma, Bakay Nándor, Steinacker Ödön, Katona Zsigmond, Gyubek Lajos, Radvány István, Kulcsár Károly, Streitman József, Rainer Ferencz, Gelléri Mór, Heyduk Ambrus, Büsbach Ádám, Lengyel Antal és Lemle Miklós. Ára 2 frt. „Rajta párok tánczoljunk" czim alatt "VVajdics Józsefnél Nagy-Kanizsán 215 lapra terjedő kötet jelent meg tánczkedvelők számára, mely utmutatót nyújt a korszerű tánczokra és tánczmulatságok rendezésére ; irta Lakatos Károly- Ára kemény kötésben 1 írt 60 kr. Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében ujabban megjelentek: «Technikuscsárdás», szerzé Szabados K., árai frt. «Találka» rezgő-polka ifj. Fahrbach Fülöptől, ára 60 kr; s us-vancsak ifj. Fahrbach Fülöptől egy uj keringő «Ünnepi hangok» czimmel, árai frt. — Rózsavölgyi és társa zenemű kereskedésében megjelent: «Románcz» Thern Károlytól (20-ik mű), ára 90 kr; továbbá «1881 -ki jogászcsárdás», szerzé Lendvay Gyula, ára 60 kr; «Athleta-galopp» szerzé Palotásy Gyula, gr. Zichy Nándornénak van ajánlva, ára 60 kr; «Kis-Sport», polka francaise Benkovich Sándortól. — Pirnitzer Frigyes zeneműkereskedésében két zongoramű jelent meg Deutsch Vikitől: «Les inséparables», gyorspolka és «Sprechen Sie mit Mama», polkamazur; áruk egyenkint 60 kr . „Hogy volt" eredeti csárdás a tisztviselők egyesületének báljára, zongorára szerzé Nicolich Sándor, ára 1 frt. Zichy Mihály új festménye. Zichy Mihály egy új nagyobb festményt végzett be, mely már legközelebb ki lesz állítva Bécsben. Czime «A courtisane» s főalakja egy csábos hölgy. A kép eszméjét annak feltüntetése képezi, hogy mennyi romlást okoz egy csábító, szép és rossz asszony. A nő a kép közepén áll ingerlő bájában s körülveszik a hódolók, amint vagyont, becsületet, életet áldoznak neki. A jeles művész nem sokáig marad itthon. Közelebb Nizzába megy, a tavasszal pedig a Kaukázusba utazik, hol Lermontoff költeményeihez — egy orosz kiadó megbízása folytán — készít vázlatokat. Megemlíthetjük ezúttal azt is, hogy Zichy Mihály a képzőművészeti társulat számára műlapot fog rajzolni. A kompozíczió magyar tárgyú lesz, mégpedig Arany János «Toldy» trilógiájából választva. A képzőművészeti társulat tagjai ennélfogva nagybecsű művet kapnak. Még egy magyar opera Budapesten. A fővárosi német színházban, mely ugyancsak siralmas napokat él, a nyáron magyar operatársulat fog működni. Balázsné Bognár Vilma, Láng Fülöp és Bogyó Alajos szervezik a társulatot. Később a vidékre mennek hosszabb vendégszereplésre. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A magyar tud. akadémia e hó 21-iki ülésén oly nagy közönség jelent meg, hogy még a tagok helyeit is hallgatóság foglalta el, s a később érkezett akadémikusok a hirtelenében behordott székeken húzták meg magukat. Főkép a női közönség tett nagy számot. Ez érdekeltséget Bogisich Mihály belvárosi káplán székfoglalója idézte elő, ki a 18-ik századbeli